Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

a miskolciaké a szó Miért drágább a másik üzletben? Nemrégiben örömmel fe­deztem fel a Modellház mel­letti méterárubolt kirakatá­ban egy színes frottír anya­got. A rajta levő árcédula szerint métere 69 forintba került. Nem volt nehéz ki­számítani, hogy a szükséges 2 és fél méter anyagot 172.50 forintért megvehetem. Addig huztam-halasztottani a vá­sárlást, míg ebben az üz­letben elfogyott az anyag, ám ugyanakkor a Centrum Áruház pultján ott feküdt két vég is. különböző szín­ben Anélkül, hogy megköv­eztem volna az árát, lemé­rettem 2 és fél métert, de igen elcsodálkoztam, a blok­kot látvá, mert kiderült: ugyanaz az anyag ebben az áruházban nem 69. hanem 83.50 forintba kerül. Ráfize­tésem e kis tételű vásárlás­nál 36 forint volt. A. A. Miskolc A Centrum Áruházból a következő választ kaptuk: a szóvá tett frottír anyagot közvetlenül a Pamutnyomó­ipari Vállalattól kaptak, az anyag neve: Paula frottír. Ez az anyag is többféle mi­nőségben készül, valószínű­leg az árdifferencia is a mi­nőséggel függ össze. Ivóvízgondok Ómassán Húsz aláírással levelet ka­pott szerkesztőségünk Ömasséról. melyben segítsé­günket kérik. Leírják, hogy a felvég lakossága a Garad- na forrásból hordja a vizet, nem éppen a legideálisabb, leghigiénikusabb környezet­ből. Esős időben a műútról a víz belefolyik a forrásba, mivel a kivezető betongyű­rűk összetörve hevernek. A lakosság kiásta az árkot, mi­vel a tanács III. kerületi hi­vatalától olyan ígéretet kap­tak. hogy akkor hamarosan új éternitcsövet fektetnek le a megrongálódott helyébe. A hetek telnek, s az ígéret csak ígeret marad. Telefonon beszéltünk a Hl. kerületi hivatal műszaki osz­tályával. Mi is ígéretet kap- tunfy rá, hogy javítanak a helf/zeten. A végleges meg­oldásra — egy közkút léte­sítésére — ebben az évben még nem kerülhet sor. Jó lenne, ha a tanács mi­előbb a- ómassaiak segitsé­Diétás étterem? Jó lenne, ha Miskolcon diétás éttermet létesítené­nek. Miskolc nagy város, bi­zonyára valamelyik vendég­látóipari vállalatnak is ki­fizetődő lenne egy ilyen ét­terem létrehozása — írja le­velében K. P. miskolci le­vélírónk. gére sietne, s az eternitcső lefektetésével enyhítene az ott lakók gondján. Permetezőgép alkatrész nélkül Nemrégiben vásároltam mintegy 600 forintért egy műanyag permetező gépet. Rövid használat után elrom­lott. Nem nagy a hiba, csak egy kis alkatrészt kell ben­ne kicserélni. Elmentem a mezőgazdasági boltba, ahol a gépet vettük. Ott kö­zölték velem, hogy semmi­féle műanyag alkatrészt nem tudnak adni. mivel a gyártó cég nem szállít, s még csak kilátás sincs rá. mikor kap­nak. Most mi a teendő? Csak nem az. hogy új permete­zőt vegyek, hiszen a mosta­ni így használhatatlan, a munkát pedig végezni kell — írja levelében Kovács László miskolci levélírónk. Csak bort ihat a vendég Megéheztem, s betértem az ínyencek Boltjába. Jó zsí­ros toroskáposztát, mellé kol­bászt ettem. Nagyon finom volt. Persze, az ára egy ki­csit borsos. Utána szódavi­zet vagy valamilyen üdítő italt szerettem volna inni, mert ugyancsak megszomjaz­tam. De csak bort kaphat­tam. Tudom, sokan szíve­sen isznak meg a nehéz, zsí­ros étel után egv deci bort, ami semmiképpen sem lehet ártalmas, de van, aki nem szereti a bort, vagy egyálta­lán nem ihat szeszes italt. Miért ne kaphatna egy po­hár szódát, ásványvizet vagy valamilyen üdítőitalt? K. Zs.-né Miskolc Ezt mondja a jogszabály AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEMRŐL Vannak olyan építési munkák, amelyeket csak építési engedély alapján le­het elvégezni. A kérelmet az előirt nyom­tatványok felhasználásával vagy maga az építtető, vagy pedig megbízásból az ter­jeszti elő, aki az építmény tervezését elvégezte. Az építési engedély iránti kérelemhez a magánépítte- tőknek általában a követke­ző mellékleteket kell csatol­niuk: — az építtető építési jo­gosultságát (tulajdonosa, ke­zelője. haszonélvezője) iga­zoló okiratot egy példány­ban (pl. telekkönyvi kivo­nat), — helvszíniajzot három példányban, ha ezt az épí­tési hatóság külön kéri, — az építési munka mű­szaki (beadványi vagy kivi­teli) terveit három (műem­lék, műemlék jellegű épület esetében négy) példányban, — ha a műszaki tervet magántervező készítette, ab­ban az esetben a Magánter­vező Szakértői Bizottság (MSZB) engedélyét. 1 — azokat a mellékleteket, amelyeknek a csatolására az építésügyi hatóság a kérelem benyújtása után az építte­tőt felhívja. DR. SASS TIBOR Az iudóháztól a Verestemplomig Toborozni kellett az utasokat Hetvenöt éves a miskolci villamos. Az évfordulóra reprezentatív kiadványt je­lentet meg a Miskolci Köz­lekedési Vállalat. A váro­sunk tömegközlekedésének múltját, jelenét és jövőjét ismertető könyv (75 éves a miskolci tömegközlekedés) méltó ajándék a nagyapa korú villamosvasút köszön­tésére. Lóvasúti f öldalatti? A Tiszai Vaspálya Társu­lat hosszas huzavona után 1859. május 24-én helyezte üzembe a Debrecent Mis- kolccal összekötő vasútvona­lat. Ettől az időponttól kezd­ve vált közüggyé a miskolci tömegközlekedés. A város széle ekkor az Ady-híd kör­nyéke volt, s az indóház, a mai Tiszai pályaudvar, a la­kott területtől több mint két kilométerre épült fel. Az ál­landóan növekvő személy- és teherforgalmat a hetvenes évek elején szolgálatot telje­sítő 36 bérkocsi sem tudta lebonyolítani. (Tapolcára már ekkor omnibusz járt.) Fel­vetődött a lóvasút és a föld­alatti építésének terve is, míg végül 1889-ben dr. Csá- thy Szabó István magánvál­lalkozó helyiérdekű vasút építésére kötött szerződést a várossal. Hosszas pénzügyi % Ingyen újságolvasás a villamoson viták után 1896-ban kezdő­dött el a munka, s dicsé­retes gyorsasággal a követ­kező év júniusában már ké­szen állt a Tiszai pályaud­vart a Verestemplommal (a mai Eszperantó tér), illetve a Búza teret a Népkerttel összekötő egyvágányú, kité­rés rendszerű vaspálya. A premieren, 1894. július 19-én, 7615 utas próbálta ki a budapesti után második­Tanácstagi Értesítjük a város, vala­mint a 28-as választókerü­let (Batthyány, Déryné. Pa­tak, Kazinczy és Kossuth ut­cák. valamint a Deák tér és a Hősök tere) lakóit, hogy dr. Tóth István vb-titikár. vá­rosi tanácstag július 7-én fogadóóra (pénteken) 13.30-tól 16 óráig fogadóórát tart a Tanácsház tér 8. sz.. I. udvar I. emele­ti hivatali helyiségében. Miskolc m. város Tanácsa V. B. titkárság Szökőkút a Népkertben BÁR A BIRODALMI kan­cellár elvetette az _alpesi erőd tervét, mindennek el­lenére azonban Göbbels pro­pagandaügyi miniszter érté­kesítette a „végső győzelem'1 érdekében! A sajtónak adott titkos utasításaiban megtil­totta, hogy róla Németor­szág területén akárcsak egyetlen szót is írjanak, ne­hogy megingassák a „nép- társak" hitét, — de ugyan­akkor a semleges országok felé teljes energiával ter- jesztendőnek parancsolta, hogy a „pszichológiai had­viselés” erejével félelmet keltsen a támadó szövetsé­ges haderőben. Höttl egy nyilatkozata sze­rint, melyet a nyugatnémet Spiegelnek adott, az ameri­kai katonákat „páni félelem" fogta el, ha csak említeni is halottak az Alpesek nevét. Szerinte ugyanis az USA hadserege egyáltalában nem volt felkészülve a nehéz al­pesi terepen vívandó speciá­lis harcokra. A meztelen igazság ezzel szemben az, hogy éppen az alpesi erőd sziklabéíeei kö­zött megbújt SS-vezéreket lepte meg csak igazán a „pá­ni félelem” a keleti és nyu­gati szövetséges csapatok t Kellemes színfoltja a Népkertnek a sportcsarnok előtti egymást érő pörölycsapásai iökőkút. Sajnáljuk viszont, hogy a Sportvendéglö melletti alatt. ’.ökökút az idei nyáron nem működik. Pedig jó volt gyö• i Éppen ezért 1945 aprilisá­yörködni a kivilágított vizsugarakban, s hallgatni a dalia- | ban és május első napjaiban tos zenét. I az Európa minden részéből 16. Rablott kincsek a tárnákban összerabolt kincseik egy ja­va részét, hatalmas valuta­készletekkel, s legfontosabb titkos okmányaikkal és ira­taikkal egyetemben a Top- litz-tó táján gyűjtötték ösz- sze... S ezzel -v- úgy hisszük — máris közelebb vezethettük olvasóinkat a toplitzi rejtély titkának megoldásához. A NÁCIK az osztrák Al­pesek szikláinak védelmében felmérhetetlen rablott kin­cset halmoztak fel. Zömük a Toplitz-tó környékén emel­kedő hegyek sziklaodúiban és elhagyott bányáinak tár­náiban talált dughelyet. Ér­demes és tanulságos belela­pozni a térséget pacifikáló 15. amerikai hadtest által felvett listákba, leltárakba. A Birodalmi Biztonsági Főhivatal délkeleti osztályá­nak kasszájából a többi kö­zött 20 ezer svájci frankot, 60 ezer USA-dollórt és 200 darab Napóleon-aranyat rej­tettek el itt. A Gestapo pénztárából 2—2 millió dollár és sávjei frank, 50 kilogramm rúd­arany, 50 láda, egyenként 45—45 kilogrammot, nyomó értékes aranytárggyal meg­pakolva került ide. Ernst Kalten brunner SS- altábornagy „személyes tu­lajdonában” a legjelentéke­nyebb tétel a bécsi Roth­schild hankha/htil rabolt 5 millió dollár értékre rúgó bélyeggyűjtemény volt. CANARIS tengernagynak, a náci kémelhárítás vezető­jének — akit különben Hit­ler összeesküvés vádjával ki- végeztetett! — felbecsülhe­tetlen értékű gobelin- és per- zsaszőnyeg-gyűjteményét is itt dugták el. — Itt rejtették el Hitler 6500 festményből álló, közte 17 Rembrandt-ké- pet számláló képtárát, Go­ring birodalmi légimarsall páratlan értéket képviselő mütárgygyüjteményét, me­lyet Párizsból, Nápolyból, Monte Cassinóból és Hollan­diából raboltak össze részé­re. A müncheni és bécsi kép­tárak legbecsesebb darabja­it. melyeket az úgynevezett ..Rosenberg-akció” keretében Franciaországból Belgium­ból és Hollandiából „gyűjtöt­tek” össze, ugyancsak ide rejtették el. DE A KISEBB RABLÖK mint amilyen Kurt Bacher is, itt „helyezte biztonságba” há­borús zsákmányát, mely az ő esetében Magyarországról ra­bolt hárombőröndnyi arany-, drágakő- és valutakincsekből állott. Ide hurcolták Ma­gyarországról azt az 1500 da­rab értékes festményt is, amelyet a győri múzeumból raboltak és különböző magá­nosoktól szedtek el. SUGAR ISTVÁN (Következik: Titkos letétele.) nak épült normál nyomtávú városi vasutat. A miskolci villamos — azon kívül, hogy a vidéki elsőséggel dicsekedhet — más okok miatt is neveze­tes. Még a harmincas évek derekán a Baross utcai mű­helyben három darab, vá- szonharmonikás csuklós ko­csit készítettek. Minden bi­zonnyal ez volt a hatvanas években újra felfedezett, csuklósok őse. Nem új dolog a KN sem. A hejőcsabai vonalon 1925- ben vezették be az úgyneve­zett „egy emberes szolgála­tot". A kocsivezető kezelte a jegyeket, s rajta kívül más vasúti ember nem tartózko­dott a szerelvényen. Inqvenújsán A miskolciak csak nagyon rövid ideig voltak büszkék a villamosra. A magas vitel- díjak és a Gömöri pályaud­varnál levő, néha félórákig is zárva tartott sorompó mi­att sokat szapulták az üze­meltető vállalatot. A rész­vénytársaság különben sem sokat költött a kocsipark fel. frissítésére. Erre utal az a vers is, amely „Dal a mis­kolci villamosról” címmel 1918-ban jelent meg. „Dö­cög, kocog, zörög mindig / Minden órában kisiklik.’’ Többszöri tarifamérséklés után a részvénytársaság úgv próbált utasokat toborozni, hogy a kocsikban újságot helyezett el. Az ingyenolva­sás nemigen válhatott be. A sárga kocsik továbbra is lassan és üresen jártak, s az a szólásmondás terjedt el a városban, hogy aki siet, job­ban teszi, ha gyalog megy. A felszabadulás után az összes városi villamosok kö­zül a miskolci volt a leg­elmaradottabb. Szegeden. Debrecenben ekkor már ket­tős vágányokon jártak a sár. ga kocsik, nálunk erre csak jóval később került sor. Aligha véletlen, hogy éppen itt, a Szinva-parton épült meg az ország első kerékpár- útja. Ha hinni lehet a sta­tisztikának, 1951-ben napon­ta 5300 biciklista kerekezetj Miskolc és Diósgyőr között.. (brackó) É v vese ui miSZbcn Egész napos értekezletet tartottak tegnap az MHSZ járási titkárai az MHSZ me­gyei székházában. A kikép­zési év végére érve a vég­rehajtott feladatokat értékel­ték, s szakmai előadásokat hallgattak meg a rádiós szakosztály munkájával kap­csolatban. * ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents