Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

Orias e Építkezések a föld alatt Egyre nő a föld alatti épít­kezéseink száma. A gázprog­ram megvalósítása, a Barát­ság II. kőolajvezeték építése, valamint az új, szovjet—ma­gyar földgázvezeték létreho­zása mindinkább az érdeklő­dés középpontjába emeli a föld alatti korrózióvédelem problematikáját. Mint isme­retes, a föld mélyén jóval gyorsabban rongálódnak a fémek, mint a föld felett. Ezeknek a vezetékeknek a pusztulása azonban nemcsak anyagi károkat okozhat, ha­nem veszélyezteti a vezeté­kek környékének lakóit is. Éppen ezért egyre többet foglalkoztatja a szakembe­reket az a kérdés, hogyan lehet leghatékonyabban vé­deni ezeket a csőrendszere­ket, miként akadályozhatják meg a talajban lejátszódó elektrokémiai folyamatokat. A föld mélyén ugyanis való­ságos óriási elemek kép­ződnek, amelyekben az elekt­rolit maga a talaj, a fémve­zetékek pedig az elektródák, amelyek éppen úgy, mint a mindenki által ismert zseb­lámpaelemekben, tönkre­mennek, elkorrodálnak. A föld alatti elemek soka­ságát úgy számolják fel, hogy a fémekben mestersé­ges — két-háromvoltos fe­szültséget idéznek elő, amely megakadályozza az elektro­kémiai folyamatot, és ezáltal a fémrészecskék elvándorlá­sát. leválását is. A dohányzás és a szívinfarktus Még nem sikerült ponto­san megállapítani, hogy a dohányzás milyen mértékben járul hozzá a szívinfarktus keletkezéséhez. Köztudott azonban, hogy a nikotin sza­porábbá teszi a pulzust, nö­veli a szív összehúzódásának erejet és fokozza a szívizom- zat oxigénszükségletét. A mai legvalószínűbb feltételezés szerint a dohányzás önmagá­ban nem függ össze az ér­elmeszesedés kifejlődésével, de szívinfarktust idézhet elő olyan embereknél, akiknek az artériái már elzáródásnak indultak. Azoknál az embe­reknél, akik abbahagyták a dohányzást, a szívinfarktus kockázata szinte a nemdo­hányzók szintjére csökken. ★ A szeszélyes időjárás el­lenére nagy a kereslet az üdítő, hűsítő italok iránt. Ké­pünkön: csomagolják a pa­lackokat az üdítő italt gyártó vállalatnál. (Agotha Tibor'jelvétele) Pedagógus turisták a Blikkben A pedagógus természetjá­rók évről évre az ország va­lamelyik természeti szépsé­gekben gazdag táján talál­koznak. Az idén Miskolc és a környező Bükk-hegység ad otthont s bizonyára méltó keretet e randevúnak. Kerka és Kapos típusú OSTORANTENNÁK GÉPKOCSIRÁDIÓHOZ Bármilyen gyártmányú személy-, teher- és társasgépkocsiba, előre és hátra egyaránt beszerelhetők. Pasztellszínekben készülnek. Minőségük az importált ostorantennákéval azonos. Kerka ostorantenna 1,2 m-es vezetékkel 347 Ft Kapos ostorantenna 3,5 m-es vezetékkel 367 Ft Kaphatók a RAVILL ALKATRÉSZ ÁRUHÁZBAN Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 45. Telefon: 120-827, 121-991. Kiskereskedelmi és közületi vásárlók beszerezhetik a RAVILL KERESKEDELMI VÁLLALAT Híradástechnikai Alkatrész Osztályán Budapest, IX., üllői út 51. Telefon: 331-188, 142-051, 140-061. Budapestről, Pécsről. Sal­gótarjánból. Debrecenből és az ország más tájairól |ün- nek el a természetjáró cso­portok, hogy a túrákon ki­pihenjék az egész éves ok­tató-nevelő munka fáradal­mait, s kicseréljék természet­járó tapasztalataikat, mód­szereiket. A 3 napos talál­kozó résztvevőinek a szép fekvésű Egyetemváros ad otthont. Az ünnepélyes megnyitóra július 7-én. 19 órakor ke­rül sor az egyetem főépüle­tében. Másnap kVönvonat viszi a résztvevőket a Ga- radna-völgybe. ahonnét Bán­kúira. Jávorkútra és a Her­man Ottó turistaházhoz ve­zetnek a túrák. ADH fóruma • varos fejlesztési Padok a téren Kőhegyek és kavicsdombok • Parkírozóhely lehetne „Jó érzés látni, hogy egyre szebbek, gondozottabbak a vá­ros parkjai. Nemrég örömmel tapasztaltam, hogy a Tanács- ház téri üres telket milyen hangulatos, barátságos parkká varázsoltak a kertészek” — írja Bakos József nyugdíjas ol­vasónk. Bizonyára nemcsak levél­írónknak tűnt fel. hogy a tanácsházával szemközti tel­ken egy; napról a másikra tapadókat helyeztek el a ker­tészeti vállalat munkásai, és egy-két hete lugasállványok sora teszi még tetszetősebbé a teret. Lapunk hasábjain többször írtunk arról, hogy a Ta­nácsház téli ..foghíj'’ beépí­tését már régebben elhatá­rozták a város vezetői. így csak örülni lehet, hogy addig is. amíg az építke­zést megkezdik, nem egy üres, kopár telek csú­fítja a belváros egyik legforgalmasabb részét. Annál bosszantóbb viszont, hogy a tér Avas felőli olda­la hónapok óta csatatérre' emlékeztet. Pedig az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság építörészlege ezen a helyen már régen befejezte a patakmeder szabályozását és befedését. De ahelyett, hogy megtisztították és íeta- karították volna a terepet, kövekkel és sóderrel megra­kott teherautókat irányítot­tak a volt munkaterületre. S míg pár méterrel arrébb a kertészek azon fáradoznak, hogy a Tanácsház tér kör­nyéke minél barátságosabb és szebb legyen, mellettük vagonszámra tárolják a kö­vet és a sódert. Nem tudni, kinek az ötle­te volt. hogy építőanyag-telepet ren­dezzenek be a befedett Szinva helyén, a belvá­rosban. De a szokatlan vállalkozás már csak azért is szót ér­demel. mert a Széchenyi ut­ca környékén köztudottan évek óta kevés parkírozóhely van. És ha már pénz híján néhány évvel el kellett ha­lasztani a tér beépítését, az észszerüség azt diktálta vol­na, hogy a telek Avas felő­li oldalán ideiglenes autópar­kolót alakítsanak ki. Nem új javaslatról van szó, hiszen korábban éppen a mai park helyét használták autóparkolónak. A gondosan ápolt virágágyak és a na­pokban elhelyezett lugasall- ványok is azt bizonyítják, hogy ezen a helyen egyha­mar nemigen kezdik meg az építkezést. Egyelőre még a tér beépítésének tervei sem készültek el. és bizonyára a parképítésre sem véletlenül áldoz komolv összegeket az. idén a városi tanács. A nem éppen épületes lát­ványt nyújtó kőhegyek és só­derdombok helyett az ideiglenes autóparkoló kialakítása mellett szól egy másik körülmény is: rövidesen átépítik, illetve meghosszabbítják a Tanács­ház téri villamosmegállók járdaszigeteit és az új. ket­tős megállók miatt megvál­tozik a Tanácsház tér közle­kedési rendje. Sem a zene­iskolától a Dózsa Györgv ut­ca felé, sem a Dózsa György utcáról a Szemere fele nem lehet maid nagy ívben balra kanyarodni. Az pedig egyál­talán nem ajánlatos, hogy a járdaszigetek végeit megke­rülve. ezen a nagy forgalmú helyen keringjenek az autók. A közlekedés biztonsága szempontjából — és a Ta­nácsház térre igyekvő autó­soknak is — jó szolgálatot lenne az autóparkoló. Min­denesetre esztétikusabb és hasznosabb lenne, mint a belvárost csúfító építőanyag- telep. L. P. „Büdösköszagú kő esett le az égből" Meteorológiai furcsaságok Olyanok vagyunk már mint az angolok. Az időjá­rás nálunk is állandó be­szédtéma. A leghallgatottabb rádióműsor — a hajnali 5- től 8-ig tartó Jó reggelt! — legnagyobb érdeklődéssel várt „műsorszáma” minden­nap a Meteorológiai Intézet ügyeletesének prognózisa. Persze maga az időjárás is épp elég okot ad arra, hogy sokat beszéljünk róla. Mi­közben ez az írás készült, kétszer sütött ki a nap. há­romszor elborult, a járóke­lők nem győzték nyitni-csuk- ni esernyőjüket. De azért ez a szeszélyes július mégsem annyira rendhagyó, hogy be­kerüljön a meteorológiai i4 7op 15. Titkos náci okmányok A KUTATÁS tartama alatt a bécsi hatóságoknál jelentkezett Max Gruber osztrák állampolgár, egv nagy nyugatnémet gépgyár vezérképviselője, aki a vi­lágháború során mint az egyik SS páncélos hadosz­tály tisztje teljesített szol­gálatot. Gruber eskü alatti vallomásában elmondotta, hogy SS-felettesei parancsá­ra 1945. március 15. és áp­rilis 18. között, ismeretlen tartalmú ládákat süllyesz­tettek le a Toplitz-tóba. Az Express lapból azt is megtudjuk, hogy Gruber ta­núja volt annak is, amikor a közeli Fuchsl-kastélyban tárolt. Európa különböző országaiból összerabolt aranyérméket pakoltak a te­jes- és vizeskannákból, va­lamint krumplis zsákokból jól záródó lőszeres ládákba, s ezeket is a tóba dobták! Fültanúja volt annak a beszélgetésnek is, amelynek során Ribbentrop külügymi­niszter kijelentette: ,.Jó al­kalom ez arra, hogy megsza«- baduljunk baktérium fegyve­reinktől is!” Arról azonban nem volt tudomása, hogy e veszedelmes fegyvereket is ide rejtették volna. KÉTSÉGTELEN TEHÁT, hogy az osztrák hivatalos hatósági kutatások, éppen úgy, mint a Stern nyugatné­met« magazin magánakciója, vagy éppen dr. Willy Hötll nyilatkozata, semmiképpen nem oldották meg a toplitzi rejtélyt. Annál is inkább, mi­vel 1970-ben egy nyugatné­met hetilap olyan, legszigo­rúbban titkos náci okmány hiteles, teljes szövegét hozta nyilvánosságra, melyet né­hány ezer többi társával egyetemben, jól lezárt tar­tályban, a Toplitz-tó mélyé­ből emeltek ki a búvárok. A sok ezer többi okmányt azon­ban még ma is hétpecsétes titokként őrzik — mint Adolf Hitler idejében! Olyan rendkívüli fontosságú iratok kerültek elő a legendás tó fenekéről, melynek ismerte­tésére — mint egyes nyugati szóvivők hangsúlyozzák — még nem jött el az idő!... Nem agyonázotl, s ráadá­sul hamis fontok vonzották, és még ma is vonzzák a haj­dani náci beavatottak leg­szűkebb körét a kicsinyke osztrák al°esi tóhoz!... IGEN ÁM, de mi lehet végül is ,.az a rejtélyes is­meretlen valami”, amelyért eddig tizennyolc ember fize­tett az életével?... Hitler legfanatikusabb hí­veinek legszűkebb csoportja, mely öt perccel 24 óra után is ki akart tartani, Nyugat- Ausztria hegyei között szán­dékozott megteremteni az úgynevezett ..Alpesi erődöt”, ahol megbújva, egyezkedési kísérletekbe kezdhetett vol­na a nyugati hatalmakkal egy kompromisszumszerű megadás érdekében ... A tervezetet maga Himm­ler helyettese. Kal'enbrun- ner SS-altábornagy szemé­lyesen terjesztette a führeri bunker mélyén lapuló Hit­ler elé — aki azt hitvány gyávaságnak minősítette, mondván: ..Higgye meg. ha én nem hinnék abban, hogy a háborút győzedelmesei! fe­jezzük be,... már végen föbelőttem volna magam!” KALTENBRUNNER haza­térve az osztrák Alpesek vé­delmébe, így nyilatkozott Höttlnek a Führer vélemé­nyéről: ..Hitler biztos u győ­zelemben! Semmi szükség sincs tehát az alpesi erőd ki­építésére!” (Következik: Rablóit kin­csek a tárnákban) furcsaságok gyűjteményébe. Hiszen például békaesö sem hullt mostanában ... BÉKAESÖ TOKAJBAN Hullt viszont 1683 Jakab havában — azaz júliusában —, amikor ,.a rekkenő nyári hévséggei tartó szárazság után hirtelen való sebes zá- poresö lévén, annak nagy hirtelenséggel való leszaka­dása között reménytelen nagy sokasággal apró fekete tarka békák hulltak alá a föld­re, a tartzali és tokaji határo­kon.” Az 1600-as év nyarán a szűnni nem akaró ezözés láttán így kesergett egy ko­rabeli versíró: „Medardus napjátul fogva nagy bövséggel Árasztattatott a föld sok zápor essökkel, Nem verj uram immár bennünket többekkel. Mert a lekaszált rend elvész teljességgel.” Az 1474-es esztendő júni­us 29-i napja egy nagy vi­har miatt vált emlékezetes­sé. „Augsburgban Szent Ul­rich templomát is összedön- tötte, agyonütvén a papot a ministránsaival és 30 em­bert.’- Aki az idei hűvös nyárelő miatt panaszkodik, annak vigasztalásként figyel­mébe aiánljuk az 1641-ből való feljegyzést, melv sze­rint augusztus elején a Sze- pességben „a hol a havasi le­gelőn 150 ló. kél -násztorral együtt meaf agyiak.” METEOR HULLT MISKOLCRA 1560-ban egy meteor hullt Miskolc határára, amint ez a korabeli feljegyzésből ki­derül. ..öt emberfőnyi nagy­ságú, sárgásbarna szinü. sú­lyos. büdösköszagú kő esett le az égből, miután a tiszta égen rögtön iszonyú dörgés és égi háború támadt, amely azután újra megszűnt.” Tár­cái város nótáriusának nap­lója szerint 1695-ben „Kis Asszony havának (augusztus) harmadik napián a Szabadon tselekedhetö Felséges Isten­nek hatalmas erejének újab- bi ítéleti szerint olyan sűrű nagy jég essö érkezik a Tar- czali határra, amelynek ki mondhatatlan sebessége a szöllő hegyeket mindenütt összve rontotta. Szerencs, Zom bor. Mád és a többi ha­tárokon lúd toiásnyinál na­gyobbak hullván le. szám­talan sok vadakat, madara­kat agnonvert, és sok utazó embereket is, kik süvegeik­kel magukat nem oltalmaz­ván fejeket be szagga”" "

Next

/
Thumbnails
Contents