Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

Krakkó Diósgyőrben Ma a diósgyőri várba va­rázsolják Krakkót a Miskolci nyári esték szervezői. A dél­után 5 órakor kezdődő zenés diavetítés egyik érdekessége lesz. hogy az ősi diósgyőri vártalak között mutatkozik be a miskolciaknak a krak­kói vár. a Wawel. Holnap­után. július 27-én délután 5 orakor magyar tájakat be­mutató rövidfilmek vetítésé­re kerül sor. ugyancsak a diósgyőri várban. Ä Iiúlorkiállílás előkészületei Mozgalmas napokat él át a Fazekas utcai Általános Iskola. Mint ismeretes, .túli- us 28. és augusztus 6. közúti nagyszabású bútorkiállítást rendez itt a BUBIV. a BÚ­TORÉRT és a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat. Az ünnepélyes megnyi­tást július 28-án délelőtt 10 orakor tartják. * Festik az órát a villanyrendőrnél (Farkas Ida felvétele) Lgy rendeld egy éve Nem vonzó a magasabb nyugdíj? Az egyre fokozódó munka­erőhiány enyhítése érdeké­ben tavaly rendelet született a nyugdíjasok úgynevezett „teljes munkaidőben" való foglalkoztatására. így mód nyílt arra. hogy akik már elérték a nyugdíjkorhatárt, a szakmájukban maradhatnak, és ezzel évenként hét szá­zalékkal növelhetik később folyósításra kerülő nyugdíju­kat. Ez a plusz persze leg­feljebb a teljes nyugdíj ki­lencven százaléka lehet, ami azt jelenti, hogy négy-öt év alatt el lehet érni ezt a ha­tárt. HÁNYÁN JELENTKEZTEK? Az építők 15 ezer fős bor­sodi családjában a r'égi nyugdíjasok közül tavaly még senki sem jelentkezett teljes munkára. Ennek — mint a szakszervezet megyei bizottságán tájékoztattak bennünket — több oka is van. Egyrészt sok a vidékről bejáró dolgozó, akik örülnek, hogy vége a vonaton való „bumlizásnak". Másrészt töb­bek között ez az a szakma, melynek gyakorlói nagyon elfáradnak, mire elérik a hatvan évet. Az idén azon­ban már a BÁÉV-nél 12—14 jelentkező akadt, akik betöl­tik ugyan a hatodik ikszet. mégis maradnak. Meg kell említeni, hogy a jelentkezettek többsége alkal­mazott. tehát nem segéd- vágy fizikai munkás. A ren­delet szerint az ö nyugdíjuk évenként csak 3 százalékkal lehet magasabb, de úgy lat­szik. többen ezt is szívesen fogadják. JOBB MA EGY TÚZOK?... A nehézipari üzemekben a megkérdezetlek többsége a fáradtságra hivatkozva uta­sítja el a lehetőséget. Meg aztán az évi 840 órás mun­kalehetőség így is megmarad a számukra, és ezt úgy oszt­ják el. ahogy akarják. S csak az él vele, akinek szük­sége van rá. — Ezt a pénzt viszont a munka után nyomban fize­tik és ennek nagyobb a von­zóereje. mint a későbbre ha­lasztott, magasabb összegű nyugdíjnak — vélekedtek a kérdezettek a DIGÉP-ben. — Hatvanon felül már kevesen terveznek hosszabb távra. Nem így vélekedtek az In­gatlankezelő Vállalat szak­munkásai. akik örömmel él­tek a lehetőséggel, és vissza­jöttek régi munkahelyükre, köztük többen az építőrész­legben dolgoznak, éppen úgv. mint azelőtt — a magasabb nyugdíjért, s természetesen a teljes fizetésükért, Egyelőre a 840 órás fog­lalkoztatottság iránt nagvo1 az érdeklődés a Miskolci Vegyesipari Vállalatnál, de a leendő nyugdíjasok közül né- hányan máé érdeklődtek a továbbmaradás feltételeiről. Egy év távlatából még nem lehet végérvényes kö­vetkeztetéseket levonni, de annyi már bizonyos, hogy csak lassacskán barátkoznak meg a nyugdíjkorhatár előtt állók és a nyugdíjukat má" élvező szakemberek azzal, hogy újabb évek munkájá­val jussanak hozzá régi jó védelmükhöz, s később a magasabb nyugdíjhoz. NAGY JÓZSEF Kihasználatlan konténerek A miskolci Gömöri pálya­udvaron naponta általában két-három olyan vagont ké­szítenek elő délutánra, ame­lyeket konténerekkel raknak tele. A munka rendkívül gyors, a konténereket daru teszi fel a kocsira, majd a vagonokat villanymozdonnyal a Tiszai pályaudvarra von­tatják. ahonnan a menetrend 'szerinti gyors-tehervonattal utaznak Budapestre, a józsef­városi pályaudvarra. A pá­lyaudvar dolgozói elmondták, hogy a vállalatok — nem tudni miért — mindenekelőtt a kisméretű konténereket ve­szik igénybe, a sokkal sza­porább 200 tonnás nagykon­ténerek úgyszólván teljesen kihasználatlanok. Támad a szövőlepke A megyei növényvédő állo­más előrejelzése szerint egy héten belül egész Borsodban rajzik az egyik legveszélye­sebb növényi kártevő, az amerikai fehér szövőlepke. A rajzást követő 10—14 nap elteltével kelnek ki a lárvák, amelyek a tényleges kárt okozzák. Csakúgy, mint minden esz­tendőben. az idén is megfe­lelő intézkedések történtek a szövőlepke várható támadá­sának elhárítására. A véde­kezők munkáját mindenütt a községi tanácsok fogják ösz- sze. Az országút menti fákért és gyümölcsfákért a közúti igazgatóság felelős, míg a há­zikertekért a kerttulajdono- sok. Általános tapasztalat, hogy a házikert-tulajdono- sok nem veszik figyelembe az intézkedési. felhívást, ho­lott számolniuk kell azzal, hogy a tanács szabálysértési eljárást indít ellenük. Pontosan nehéz megállapí­tani az amerikai fehér szövő­lepke lárvája által okozott mezőgazdasági károkat. Ám. hogy milyen nagy dologról van szó, azt érzékelteti: egyetlen olyan szállítmány sem mehet exportra Borsod­ból, amelyet a szövőlepke vagy lárvája megtámadott. Sőt az óvatosságban annyira mennek, hogy az exportszál­lítmányok fertőzött útvona­lon nem is mehetnek keresz­tül. Kukoricáinak vetünk Tegnap délelőtt a tapolcai strandon hosszas sorban állás után sikerült vennem egy szép cső, ízes, puhára főtt kuko­ricát. Délután kettőkor ugyanaz az árus már jóval drágáb­ban á;ulta a nyári csemege darabját. Nem célom, hogy a főttkukorica-konjunktúra áremelő hatását elemezzem, sok­kal prózaibb okból kell szólnom a kedvelt csemegéről. Most már strandon, piacon, utcasarkon árulják — az en­gedély nélkül üzletelő egyének S nemcsak az engedélyük hiányzik, némelyiküknél az elemi higiéniai követelmények körül is vannak „hiányosságok". Magyarul: piszkos a vödör, amiből árulnák, piszkos a kendő — ha egyáltalán van kendő —, amivel letakarják, és maguk az árusok sem mindig ma­kulátlan külsejű személyek. Ez egy van minden évben, a főttkukorica-ügy a másik miskolci specialitáshoz, a napraforgómaghoz — helyi kife­jezéssel: a makukához — hasonlóan, reménytelennek látszik. Mert meg lehetne őket büntetni, meg lehetne tiltani az árusítást, de nincs aki eljárjon, a kellemetlen beavatkozás helyett inkább rágjuk a kétes tisztaságú kukoricát. Persze, jóval kisebb lenne az utcasarkokon vödörből áru­sító „kukoricázók" forgalma, ha elfogadható áron másutt, állami boltokban, szövetkezeti pavilonokban is lehetne kapni lőtt kukoricát. Nagy ritkán árulnak ugyan, de többnyire chetetlenül kemény, kihűlt csöveket, s az ilyen sikertelen üzleti vállalkozások után gyorsan abbahagyják az egészet. Nem valószínű, hogy a tapolcai strandon árusító házaspár különösebb közgazdasági ismeretekkel rendelkezik, mégis tudja, hogy jó üzletet csinál. Nem akarunk személyeskedni, de tudomásunk szerint az élelmiszer-kereskedelemmel fog­lalkozó vállalatok, szövetkezetek a tapolcai árusnál jóval képzettebb közgazdászokkal dolgoznak. (pusztai) Sokan kérnek Nyári uborkaszezon kö­szöntött a miskolci, Major utcai állatkórházra. Dolguk azért akad az állatorvosok­nak. Naponta 10—15 kutyát kell gyógyítaniuk. Gyakori betegség a börgyulladás é- a bélféreg, de sokan kérne« kutyáik számára — elsősor­ban a boxertulajdonosok — fülvágást is. Jelenleg 3—10 ló és szarvasmarha is „üdül" az állatkórházban. Evett-e mar tritica le-tortát? Kereken öt éve. hogy az Országos Fajtaminősitő Inté­zet a triticalét is bevonta az őszi búza és a rozs vetéskí- sérleteibe. A triticale olyan sajátos gabonafajta, amely­nek egyik szülője búza, a másik pedig rozs. Aztán megtörtént a triti­cale laboratóriumi- minősíté­se szemfizikai, beltartaimi és tésztafizikai szempontból, s úgy találták a szakemberek, hogy a triticale nemcsak ál­A MAGYAR HONVÉDELMI SZÖVETSÉG pülüklubja mély megrendüléssel tudatja, hogy Miskolei Re­Várlíözi Lajos gépészmérnök, repülöklubunk tagja, gyémánt II. koszorús viiorlázórepülö, a repülüsportok diplomása, a Magyar Nép­köztársasági Kupa és a Kupagyőztesek Kupájának bajnoka, az „öt év legeredményesebb magyar sportrepülője*’ és „Az 1971. év repülösporlolója” címek tulajdonosa a jugoszláviai viiorlázórepülö világbajnokságon hősi halált halt. Kedves repülőbajtársunktól július 26-án, szerdán délután 5 órakor veszünk végső búcsút a Szent Anna temetőben. Az elhunyt tisztelői délután 4 órától róhatják le kegyeletüket a ravatal előtt. MHSZ MISKOLCI REPÜLÖKLUB Min den ki vissza vágy i k Gépgyáriak a Balaton partján A Diósgyőgyj Gépgyár tíz­ezernyi dolgozója közül 1200 —1300 tölti az idei nyarat Ba- latonbogláron. a vállalat üdü­lőjében Már az első nap meleg étel várja az üdülőket, akik nem fogynak ki az idős szakácsnő dicséretéből. — Nem hivatásos szakács, talán azért főz ilyen jól — mondja jóleső elégedettség­gel Szkurka János gondnok. Már többször is el akarták csábítani tőlünk, de maga­sabb fizetésért sem hagyott itt bennünket. Később tudom meg: a régi gondnokkal együtt néhány embere is eltávozott. Úja­kat szerezni nem volt köny- nyű Mint ahogy nem könnyű a beszerzés sem, amelynek fő ..mestere'’ a gondnokné. Az üdülőt Boglárról, Kapos­várról. Fonyódról, Szárszó­ról látják el áruval. Az új gondnok első teendője a megfelelő kapcsolatok kiala­kítása volt. S hogy ezt nem csinálta rosszul, azt igazolja: az egyik nap borjúhúst kap­tak ebédre a vendégek ... Nem találkoztam olyannal, aki ne elégedetten beszélt volna az üdülőről. — Ha ezt tudjuk, akkor nem most lennénk itt először — mondja Novák István, a kábelüzem dolgozója, aki fe­leségével. kisfiával és kislá­nyával életében először üdül. — Mindig azzal ijesztgettek: legalább háromezerbe kerül egy ilyen kiruccanás. Mire kellene itt háromezer forint? Hiszen mindenünk megvan! Jóformán ingyen utazunk (a gépgyáriaknak szabad jegy ük van), s a beutaló amúgy is méltányos árából a törzsgár- datagoknak még el is enged­nek: a napi két-három üveg sör pedig legfeljebb egy szá­zas. A bogiári DIGÉP-üdülöben lehet kártyázni, fürdeni, csó­nakázni. horgászni, tévét nézni, újságot, könyvet olvas­ni, focizni s kuglizni is. — Ebéd előtt, vagy ha hű­vösebb az idő, ez utóbbi a kedvenc szórakozásunk — mondja Begyik János. — A kisebbik fiam, Attila, már valóságos „profi”. Tegnap hatszor egymás után mind a kilenc fát leütötte három do­básból ! A legnépesebb család a Be- gyikéké volt ezen a héten Bogláron: a térj, feleség, há­rom gyerek, a férj öccse, fe­lesége. s azok két gyereke. — Nem először üdülünk itt, s legszívesebben minden évben lejönnénk. Ide min­denki visszavágyik. Szkurka János gondnok azért nem teljesen elégedett. Nincs ugyanis az üdülőben szabadtéri zuhanyozó. Minél hamarabb meg kellene épí­teni! Sokan szóvá tették azt is: nem hetente, hanem legalább tíznaponként kellene váltani. Igaz. hogy így kevesebb gép­gyári jutna le Boglárra, de az élmény maradandóbb, szebb lenne. H*. I. lati takarmányozásra alkal­mas, hanem a lisztjét sütő­ipari célokra is fel lehet használni. Ugyanis értékes sikérfehérjéket tartalmaz, emészthetősége a búzaliszté­nél könnyebb, frissen tartja a belőle sütött kenyeret. önmagában azonban nem alkalmas sütőipari célokra, hanem az a legmegfelelőbb, ha a búzalisztből készült ke­nyérhez 20 százaléknyi triti- cale-lisztet kevernek. Ugyan­így kedvezően befolyásolja, búzalisztbe keverve — amint a Malomipar c. folyóirat ki­fejti — az édesipari termé­keket is. A torta és másféle lisztes édesség így omlósab- bá. porhanyóbbá válik, la­zább szerkezetű lesz. Mindent egybevetve meg­állapították az öt éve folyó kísérletek alapján, hogy a triticale étkezési célokra is alkalmas. Állami és szövet­kezeti gazdaságaink már az idén is termeltek triticalét. s a sátoraljaújhelyi járás tsz- eiben például 388 hektárnyi területen aratták ezt a búza —rozs hibridet. Igaz, arról még nincs hírünk, hogy tor­tát sütöttek-e lisztjéből a bodrogközi tsz-asszonyok. líEFLEK rOR Ma Budapesten ülést tart a .bányászszakszervezet elnök­sége. Debrecenben az in­gatlanközvetítés szerepel a városi tanács vb napirend­jén. + Komlón, a bányaköz­pontban szovjet katonafiata­lok találkoznak ifjú bányá­szokkal. * Szekszárdon a Babits Művelődési KiApont- ban francia—román néptánc- ötét rendenzek. ★ Tatabá­nyán megnyitják a budapesti Műszer- és Irodagépértéke- sitö Vállalat kiállítását. /

Next

/
Thumbnails
Contents