Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

Javult, de még mindig nem jó A házgyári lakások minősége Készülődés az esti tábortűzre Szépségverseny, lampionos csónakázás Tapolca fiatal vendégei pingtalálkozó mindössze há­rom napig tart. A lányoknál még érthető ez a súlyos nagy csomag, hiszen nekik szépítő- szerekrői is kellett gondos­kodni, mivel a gazdag prog­ramban szépségverseny is szerepel. Szépségverseny, és még mennyi más: lampionos csónakázás a tapolcai tavon, éjszakai fürdőzés a barlang­ban, kirándulás kisvasúttal Lillafüredre, tábortűz és is­merkedési est, melyen a csoportok önálló műsort ad­nak. Pécsett működik legrégeb­ben — 1962 óta — a Fiatal Utazók Klubja. Szentiványi Gábor, a klub elnöke így beszél tevékenységükről: — Megalakulásunk óta félszáz lelkes fiatallal bejártuk az ország csaknem valamennyi táját. Szerintem nem az a leglényegesebb, hogy a klub­tagok támogatást kapnak — például autóbuszt bocsá­tanak rendelkezésünkre —, hanem az, hogy kedvet csi­nálnak egymásnak az ország­Kis dinnye Óriásgyümölcsű görögdiny- nvék leváltására új fajtákat nemesítenek a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató In­tézetben. Az évek óta tartó munka eredményeként már Csavargyári nyugdíjasok találkoztak járáshoz, összefűz bennün­ket a sok szép emlék, s a „törzsgárda” le nem maradna semmi pénzért egy olyan ki­rándulásról, mint ez a mos­tani is. Sok szépet hallottak a borsodi kirándulóhelyekről, különösen Lillafüredről és Tapolcáról a pécsiek, kíván­csian várják a találkozást a barlangfürdővel' s a Hámori­tóval. Hasonló módon nyi­latkoztak a Sopron megyei fiatalok, a hevesiek pedig azzal büszkélkedtek, hogy ők gyakran járnak Miskolcra és környékére víkendezni, nya­ralni. Lassan mindenki megta­lálja helyét a sátrakban, a délutáni melegben, pár órára elcsendesedik a tábor. Csu­pán néhánvan szorgoskod­nak a sátrakkal övezett tér közepén: hordják a fát az esti tábortűzhöz, melynek lángjánál életreszóló barát­ságok is szeletnek és persze szép tervek újabb utazások­ról. (békés) termesztik a kecskeméti pi­roshúsú. kis gyümölcsű gö­rögdinnyét. Az intézet te- nvészkertjében újabb kiváló tulajdonságokkal rendelkező hibridek érlelik termésüket. (Folytatás az 1. oldalról.) A Miskolcon elsők között elkészült és 1969-ben átadott Győri kapui panelházak ese­te sajnos teljesen tipikus: több mint két év kellett ah­hoz, hogy a lakótelep vas­gyár felöli részén megala­kult I. számú Lakásszövet­kezet a BÁÉV-vel szemben per útján érvényesíthesse kö­veteléseit. Először a területi, majd a Központi Gazdasági Döntő- bizottságnak kellett kötelez­nie az- építőket a hibák ki­javítására. A-határozat alap­ján egyben egymillió hat- - úizezer forint kárt, 160 ezer forint késedelmi kötbért is fizetett a BÁÉV a szövetke­zetnek. (A szakértők szerint ugyanis akármilyen tökélete­sen javítják ki a hibákat, a lakások már nem lesznek teljes értékűek.) Még várják a javítókat A pénzt az építők kifizet­ték, de a lakók egy része addigra már saját költségén, jóval drágábban rendbeho­zatta lakását, — a többiek pedig még mindig várják a házgyár javítőbrigádjait. Közben indult egy újabb per is. A lakótelep másik vé­gében levő Herman Ottó La­kásszövetkezet hatmillió fo­rint kártérítésért nyújtott be keresetet a Gazdasági Dön­tőbizottsághoz. A diósgyőri városközpontban tavaly meg­alakult Váralja Lakásszövet­kezet vezetői pedig — ha­sonló szándékkal — a kijaví- tatlanul maradt hibák, hiá­nyosságok felmérésén fára­doznak. Az építők váltig hangoz­tatják, hogy ezek a lakóhá­zak semmivel sem rosszab­bak, mint a többiek bárhol az országban. Van is ebben valami igazság. Csakhogy ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy jó munkát végeznek, hanem, hogy ugyanilyen rosz- szul dolgoznak a többi vál­lalatok is. És ez óriási kü­lönbség. Osztályon aluli Az Építésügyi Minőségel­lenőrző Intézet miskolci ál­lomásának ez évi vizsgálatai minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a BÁÉV a házgyár több mint három­éves működése óta szerzett gyakorlat és tapasztalat bir­tokában sem fordít kellő figyelmet a panelházak mi­nőségének javítására. Az ÉMI szakemberei az idén a BÁÉV négy paneles építkezésén — a Hoffmann Ottó utcai Szuperéit szom­FFFLEKTOR Ma Budapesten megkezdő­dik a nemzetközi szakszer­vezeti kulturális szimpozion. jfc Ballonföldváron, a Siótur üdülőhelyi klubjában nem­zetközi társastáncverseny lesz. j)c Harkányban, a helyi ter­melőszövetkezet által épített mesterséges szigeten új ven­déglátóhely nyílik. Nagy- b Alanyban magyar—lengyel barátsági hét kezdődik. Szarvas 250 évvel ezelőtti új- ratelepü lésének évfordulója alkalmából ünnepséget ren­deznek és kiállítást nyitnak meg a városban. Várpa­lotán nyugat-lengyelországi fotóművészek alkotásaiból nyitnak kiállítást. szédságában, a hejócsabai autószerviz melletti lakótele­pen, Kazincbarcikán és Le- ninvárosban — tartottak szú­rópróbaszerű ellenőrzéseket. A négy különböző helyen megvizsgált épületek felében másodosztályúnak, másik fe­lében osztályon aluli minő­ségűnek találták a parkettát. Es a bútorok? Az ellenőrzés során „na­gyító alá vett” lakóházak be­épített szekrényei és a laká­sok ablakai, ajtajai sem vol­tak sokkal tökéletesebbek. Az ablakok, ' ajtók többsége a vizsgálat időpontjában már vetemedett volt. Egy részük szorult, vagy éppen túl nagy volt a hézag a tok és a szárny között; ezek a tarto­zékok a vizsgált épületek fe­lénél másodosztályú, a töb­binél harmadosztályú és osz­tályon aluli minősítést kap­tak. Az ellenőrök által bejárt épületek közül — hasonló módon egyiknek a festése és tapétázása sem ütötte meg az elsőosztályú szintet. Pe­dig az ÉMI szakvéleménye szerint az idén megvizsgált lakások minősége már jobb (?!), mint a korábbiaké volt. S talán mondani sem kell, hogy az említett másod-, har­madosztályú és osztályon aluli munkáért — mint ed­dig minden esetben — kivé­tel nélkül elsőosztályú ára­kat számít fel az építőipar. LAHUCSKY PÉTER Az országút szélén álldo­gáló fiúk némi irigységgel intenek jó utat, legfeljebb az vigasztalja őket, hogy meg­nyerték a fogadást: egy egye­dül stopoló nőnek valóban megáll még a zöldséges­kocsi is A pilóta konokul hallgat az első tíz kilométeren, aztán mégis megkérdezi: — Nem fél a kisasszony — vagy hogy is szólítsam —, így egyedül kiállni az út szélére? Válaszra már nincs idő, int, hogy bukjak ie, és ami­kor eltűnnek előlünk a mo­toros rendőrök, megmagya­rázza, miért kellett elrejtőz­nöm. — A múlt héten is elkap­tak, két hosszú hajút fuva­roztam, ráadásul egész más­felé szólt a menetlevelem. Végre akadt beszédtémánk, kiderült, hogy a pilóta egyébként a stoposok magy barátja, de mit tegyerí, ha tiltják a potyautast. Meg­egyezünk abban, hogy legali­zálni kellene az autóstopot és barátságosan válunk el a va­sárnapi hőségtől tikkadó kis faluban. Egy vérbeli stopos nem is kísérletezik az integetéssel faluban, pedig nagy a kísér­tés: az irdatlan hosszú fő­utcán egymás után zúgnak el a természetbe menekülők fé­nyesre sikált kocsijai. A falu v^gét jelző táblánál bizony­Megnyílt a szegedi ipari vásár Tegnap délben ünnepélye­sen megnyitotta kapuit a 27. szegedi ipari vásár. Dr. Bi- czó György, a városi tanács elnöke köszöntötte a nagy számban megjelent vendége­ket, a 190 hazai és külföldi kiállító cég vezetőit. Külön üdvözölte a jugoszláv vendé­geket, akik összesen 73 üze­met. vállalatot képviseltek. A megnyitó ünnepség rész­vevői ezután végigtekintették a Marx téri új környezetben, a végleges nagy kiállítási csarnokban, a „felfújt” óriás csarnokban, a pavilonok égés csarnokban a pávilonok egész sorában, valamint a szomszé­dos vasútforgalmi technikum helyiségeiben — összesen 15 ezer négyzetméteres terüle­ten — bemutatott terméke­ket. Az 0F0TÉRT nem javítja A Csongrád megyei Tanács a vásárlók panaszai alapján megállapította, hogy a kis­iparosok készítményeként forgalomba kerültek olyan napszemüvegek, amelyeknek javítását az OFOTÉRT nem vállalja. E konkrét eset kap­csán a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet felhívta a kereskedelmi hálózatot, hogy csak a vevők megfelelő tájékoztatásával hozzák for­galomba azokat a napszem­üvegeket, amelyeknél a vá­sárlók későbbi javítási igény­nyel léphetnek fel — ilyenek többek között a fémkeretes napszemüvegek — s az OFO­TÉRT a javítást nem vállal­ja. A kereskedelm az ilyen szemüvegek további beszer­zésénél gondoskodjon arról, hogy a javításról figyelmez­talanul lassít egy maszek Volga. A vezető végigmér, visszaszól a bent ülőknek. Még látom az elöl izzadó asszonyság megsemmisítő arckifejezését, aztán százra gyorsít a kocsi. A szőke úlilársnő Szembejövő járműt balga­ság leinteni, de ki tudja elő­re, milyen indulatokat rejt egy 1971-es Volkswagen? Elegáns atléta ugrik ki gya­nús előzékenységgel, és alig teszem le magam a hátsó ülésre, olyan gumicsikorgás­sal fordítja Vissza az autó­csodát. hogy muszáj az autó­stoposok védőszentjére, gon­dolnom. A mellette ülő és a nagykorúságon jóval innen levő szőke úti társnőm olyan leplezetlen dühvei mustrál- gatja foszladozó vászoncipő­met, hogy már bánom, ami­ért elfogadtam a szíves in­vitálást. Útközben, hál' istennek, ki­békülnek. a volánnál ülő ifjú megbocsátja barátnőjének a megbocsátanivalókat. és én — mivel a bosszú megtette hatását — feleslegessé vá­lók. Zavartan adiák elő hirtelen megváltozott úticél­jukat, — meg kell köszön­nöm a fuvart. „Tréfád' IraFantos Aki kofferrel, túl hosszú, csapzott frizurával vagy sán- tikálva integet országútjaink szélén, az ne is számítson si­Ilyenkor, nyári szezonban a tapolcai kemping sohasem tartozik a legcsendesebb he­lyek közé, de a mostani nyüzsgés leginkább egy méh- kaptárhoz teszi hasonlatossá. Egymás után érkeznek a vi­dám csoportok, s aki éppen nem integet, kiabál, szervez, az csak azért van csendben, mert a kapaszkodón kifo­gyott belőle a szusz. kerre. A kofferrel és a hosz- szú hajjal nem lenne baj, de egy vagánykodó trabantos jó­voltából — aki kipróbálta, hogy 80 kilométeres sebes­séggel mennyire lehet meg­közelíteni egy gyanútlanul integető autóstopost — fáj­dalmas ínszalaghúzódással küszködöm. Egy gyerekekkel, nagymamával megrakott Moszkvicsból rám kiabálnak: ezt a trükköt már ismerjük. Szerencsére Svédországba szakadt hazánkfiai — egy idős, valaha miskolci házas­pár, musfárszínű Volvóval — nem gyanítanak trükköt sán- tikálásom mögött. A volán­nál ülő öregúr már csak töri a magyart, annál szaporáb­ban ecseteli a svédországi vi­szonyokat felesége. Mert képzeljem el, még az S be­tűt is lelopták kocsijukról a balatoni huligánok, ilyen „odaát” nem fordulhat elő. A férje például egyszer ott­hagyta a szupermarket előtt a mopedjét meg a két hétre bevásárolt élelmiszereket és két hét múlva, amikor eszé­be jutott, mindent ott talált az áruház előtt. Svédország, az Svédország — jelenti ki tanulságként az idős hölgy, s már a számon van, hogy megkérdezzem: akkor miért törik magukat hetven éve­sen, miért jönnek haza min­den nyáron? De erre már nem kerül sor. a villany- rendőrnél kiszállok kocsijuk­ból. A Volvo hátuljáról való­ban hiányzik a nagy S-betű. PUSZTAI ÉVA Hagyomány már a Lenin Kohászati Művek csavargyá­rában, hogy évente egyszer meghívják azokat a nyugdí­jasokat. akik 30—40 évet töl­töttek el a gyáregységnél. Tegnap délután a vasgyári Vasas-klubban került sor a családias összejövetelre, amelyre — ezúttal először — meghívták a gyáregység szo­cialista brigádvezetőit is. Nagy Béla gyáregységveze- tő és Tamás József szakszer­vezeti titkár köszöntőikben meleg szavakkal emlékeztek meg azokról, akikkel nemrég még együtt dolgoztak, s akik szép munkasikerekkel öreg­bítették a csavargyár hírne­vét. Lovász Tibor gyáregysé­gi főmérnök a gyáregység je­lenlegi helyzetét ismertette, s azt kérte a 'jelenlevőktől, szóljanak hozzá beszámolójá­nak a jövővel foglalkozó ré­széhez is. Így a nyugdíjas­találkozó első része valóságos kis termelési tanácskozás volt, amelyen több nyugdíjas is véleményt nyilvánított. De bőven jutott azért idő az öregek ünneplésére is, akik nagy tapssal fogadták a bejelentést, hogy tisztele­tükre műsort ad Fehér Tibor, a Miskolci Nemzeti Színház népszerű színművésze. Végül is azzal köszöntek el egymástól jelenlegi és volt csavargyári dolgozók, hogy egy év múlva újra találkoz­nak. tető címkét mellékeljenek a kérdéses szemüvegekhez. Vajon mi minden lehet az óriási hátizsákokban, sport­táskákban? — hiszen a kem­„Nem fél, kisasszony?” Stoppal utaztam \

Next

/
Thumbnails
Contents