Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
„Áldozatvállalásra is neveljünk” Partéiét az egyetemen Egy rangos értekezleten megkapó őszinteséggel és tárgyilagossággal fogalmazott a Nehézipari Műszaki Egyetem képviselője, amikor mondanivalója végén kijelentette: — Elfeledkeztünk arról, hogy áldozatvállalásra is neveljünk ... Mindezt a pártéletre, a pártszervezetek munkájára értette. E felismerés alapján ugyanakkor arról is szólt, amit a párt X. kongresszusa fogalmazott meg: „El kell érni, hogy a szocialista erkölcsi normák növekvő erővel érvényesüljenek.” Ennek jegyében az egyetemen működő pártszervezetek munkájuk középpontjába minden tekintetberf a példamutatást állították. Nemcsak szavakban vagy jegyzőkönyvi határozatokban, hanem egy új munkastílus kialakításában, ami a hat pártalápszervezet- nél mind erőteljesebben kirajzolódik. A 348 párttag irányítása, általában a pártélet kialakítása nem egyszerű feladat. A taggyűléseket ugyan rendszeresen megtartották, de az eredmény — így mondják — nem volt mindig kielégítő Három alapszervezetnél felmérést végeztek, és megállapították: a pártcsoportok munkája hézagos, a pártmegbízatások körül sincs minden rendben, s a vezetőség munkája sem értékelhető egyértelműen kffogástaarra, hogy a pártcsoportok önálló életet éljenek. A tagfelvételeknél a pártcsoport véleményét, javaslatát messzemenően figyelembe veszi a vezetőség. Mielőtt bárkinek a felvételi kérelmében döntenek, nemcsak munkahelyi, de családi, magánéletbeli körülményeit is igyekeznek megismerni, s már az első pillanattól kezdve számítanak az újonnan felvett párttagok munkájára. Az egyetemen — ahol kétezer diák tanul — természetesen sajátosak a feladatok. A pártszervezetek nagyon helyesen, soha nem feledkeznek el erről, s úgy igyekeznek kialakítani a pártéletet és a pártmunkát, hogy az minél hatékonyabban segítse a nevelést, az oktatási feladatok végrehajtását. (tóth) (Farkas Ida felvétele) Miss Diortól a kakukkos óráig Ajándékajánlat tétovázóknak Csak otyan import it all vegyünk, amit már megkóstotíimk Több képzőművészeti alkotást! Tavaly, amikor átadták a Hoffmann Ottó utca sarkán a szökőkutat, városszerte vitatták, szükség van-e ilyen létesítményekre, nem került-e többe, mint amennyit ér. Megjelent ez ügyben néhány újságcikk is. Nem csak az a tanulságos, hogyan reagált a közvélemény a szökőkút felépítésére, hanem az is, hogy ilyen élénken reagált. A viták hőfoka ugyanis azt mutatja, hogy városunkban szenzációszámba megy, ha egy olyan alkotás születik, mely >,csak” díszíti környezetét. Bizony, kevés a képzőművészeti alkotás Miskolcon és különösen kevés díszítő elemet — szobrot stb. — helyeztek el az utóbbi években az új lakótelepeken. Pedig a házgyári épületek nagy betonfelületeit kellemesen feloldaná egy-egy odaillő képzőművészeti remek. Vajon mi magyarázza ezt a ..szűkmarkúságot”? — Erről beszélgettünk a minap az ÉSZAKTERV Vállalat néhány tervezőjével. Horváth István főmérnök így fogalmazta meg véleményét: „Elsősorban a beruházókon múlik, de mi is hibásak vagyunk abban, hogy dísztelenek a lakótelepek. Nem szorgalmazzuk kellően a képzőművészeti alkotások elhelyezését." Szó esett arról is, hogy tavaly elhatározták: legalább utólag elhelyeznek néhány szobrot, térelválasztó elemet a Győri kapui lakótelepen. Eddig azonban e szép terv valóra váltásáért vajmi keveset tettek az illetékesek. Igaz. hogy így utólag már nehezebb is! A tervezőktől hallottam azt is, hogy kevés Miskolcon a szobrász, s egyáltalán az olyan képzőművész, akit az építészet alkotásra inspirál. A sportcsarnok tervezésekor felkérték az egyik kiváló miskolci grafikust, tervezzen plasztikát az épület homlokzatára. A művész őszintén bevallotta, hogy nem „érzi” ezt a feladatot. Ha Miskolcra telepedne egy-két olyan alkotó, aki szívesen vállalná és magas fokon oldaná meg az ilyen feladatokat, akkor bizonyára gyakrabban jutna eszébe a beruházóknak és a tervezőknek is, hogy a jól megválasztott képzőművészeti alkotások emelik a lakótelepek esztétikai értékét. Praktikus szempont is sürgeti az új negyedek díszítését: a beton útvesztőjében, az egyforma házak egyforma lépcsőházai között bolyongónak tájékozódási pontként szolgálhatnának a képzőművészeti alkotások. Szépi lélekvidámító tájékozódási pontként! BÉKÉS DEZSŐ Tanulótoborzás diafilmmel lármák. Mindenekelőtt e tapasztalatok alapján a pártcsoportok munkájára fordítottak nagyobb gondot. Mindenkinek konkrét pártmegbízatást adtak, amit a taggyűlésen kértek és kérnek számon. Megváltozott a vezetőség munkamódszere is. Korábban többnyire mindent a titkárok vállaltak magukra, most a munka elosztását úgy szervezték meg, hogy ki-ki a legnagyobb önállósággal tehessen eleget kötelezettségének. Jobban odafigyelnek az aktívahálózat kiépítésére, és REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. ★ Cecén 6 millió forintos költséggel épült sütödét avatnak. Dunaújvárosban a zenei napok záróhangversenyére kerül sor. Egerben tájértekezletet tartanak az iskolán kívüli felnőttoktatás helyzetéről az észak-magyarországi megyék képviselőinek részvételével. Kecskeméten folytatódnak a Kodály-évforduló ünnepségei. jjc Nyíregyházán Sza- bolcs-Szatmár üzemeinek energiaellátásáról tartanak konferenciáit. Pusztaegresen magyar—lengyel barátsági nap lesz. Szombathelyen a Vas megyei Szállítási Bizottság a darabáru-fuvarozás helyzetéről tárgyal. (Folytatás az 1. oldalról) Nőknek kozmetikai cikket ajándékozni — kész lutri. Ezt csak azért írjuk le már elöljáróban, nehogy nálunk reklamáljon valaki, ha végül mégsem zöld, hanem kék szemhéjfestéket kellett volna vennie. Mindenesetre van miből válogatni, a karácsonyi vásárra szinte valamennyi nagy kozmetikai cég áruit a piacra dobták. Még tart a készlet a francia kőpúderekből, sőt a Tv-sza- lon melletti illatszerbolt vezetője angol kőpúdert is ígér a hét végére. A Centrumban szempilla- és szemhéjfestékek vannak nagy bőségben, a gusztusos üvegcsék, tégelyek oldalán olyan márkák olvashatók, mint a Max Factor és a Louis Philippe. A púdereket és a szemkozmetikai cikkeket azoknak ajánljuk, akik 100—150 forintot szánnak egy-egy ajándékra, akiknek többre telik, azok 335 forintért Miss Dior kölnit is vásárolhatnak. A csemege- és élelmiszer- boltok polcain százszámra sorakoznak a külföldi Italok. A villanyrendőr melletti áruházban több ffrint 30 féle importkonyakot, likőrt, wermouthot számoltunk meg tegnap. Az ilyen — praktikus, hiszen rögtön fogyasztható — ajándékot vásárlók figyelmét árra szeretnénk felhívni, hogy nem minden arany, ami fénylik, azaz nem biztos, hogy annál jobb az ital, minél drágább, s minél csillogóbb rajta a címke. Pár nappal ezelőtt volt szó a rádióban , egy vizsgálatról, amely során kiderült, hogy egyik-másik importital — több száz forintért — rosz- szabb minőségű, mint az olcsó, hazai megfelelője. Tanulság: ha italt választunk ajándéknak, olyat vegyünk, amelyet már megkóstoltunk. Az óra- és ékszerboltokban a karácsonyra való tekintettel bőségesen van aranyáru. 800—1600 forintért szebbnél szebb férfi pecsétgyűrűk, 600—800-ért női köves gyűrűk kaphatók. S hadd oszlassunk el egy tévhitet is, amely a rádióban elhangzott információból ered, miszerint Miskolcon nem lehet gázöngyújtót kapni. Kapható 95 forinttól egészen 650-ig. Ugyancsak az óraboltokban most van az állítólag sokszor hiányolt kakukkos órából — 430 forintért — és a bim-bam órából, amely 950 forintba kerül. Akinek semmi okosabb nem jut eszébe, az végül mandzsettagombot vesz a férjének. Hg már mandzsettagomb, legyen legalább hímzett, a Centrumban megvásárolható. Ugyanitt, az ajándékosztályon, fából, bőrből készült nyakra való — nem nyaklánc, inkább nyakörv — is kapható. Ezt csak a fiatalabb korosztálynak ajánljuk, lányoknak, legfel- feljebb 20 évig. Eredményesnek Ígérkező módszerét választották a tanulótoborzásnak a 3. számú Szakközépiskola vezetői, illetve tanulói. A fotószakkör tagjai diafilmet készítettek az iskolában tanított szakmákról — a földmérő, az út- vasútépítő, és gépgyártás- technológus és a gépcszsza- kokról —, melyben feldolgozták az oktatás jelenlegi rendszerét, az iskola szemléltető eszközökkel való felszereltségét, s á gyakorlati munkát. A tanulók az általuk készített diafilmet folyamatosan levetítik, s szóban kommentálják Miskolc, illetve a megye több általános iskolájában a végzős hallgatók előtt. Ezzel is kedvet kívánnék ébreszteni az utóbbi időben méltánytalanul népszerűtlenné vált Szakmák iránt. A gépészet kivételével mindhárom szakra lányok is jelentkezhetnek. Az új módszer — melyhez hasonló az országban is kevés van — eredményei egyelőre nem mérhetők le. A nyolcadikos tanulóknak a jövő év elejéig kell eldönteniük. hogy kívánnak-e a 3. számú Szakközépiskola hallgatói lenni, avagy sem. Az viszont az érdeklődést bizonyítja, hogy a fiatalok aktívan kérdezősködnek a szakmát érintő egvéb sajátosságokról, a vizsga utáni elhelyezkedési, illetve kereseti lehetőségekről. A szakközép- iskolások saját tapasztalataik alapján válaszolják meg a felmerült kérdéseket. Az általános iskolák igazgatói és pedágógusai pedig mindenütt nagy tetszéssel fogadják az új kezdeményezést, hiszen a néhány vállalkozó kedvű fiatal a pályaválasztási tanácsadáshoz jelentős segítséget nyújt a részűkre. K. J. Ünnepi forgalom 9 Megkapta a MÁV miskolci Igazgatósága a KPM főosztályától az év végi forgalom feladattervét. Az elkövetkező napokban részletesen kidolgozzák az ünnepnapok forgalmi rendjét, amelyre a jövő hét folyamán visz. szaténünk. Házfelügyelő kerestetik Ki gondolná, hogy „hiánycikk” a házfelügyelő?! Minden bizonynyal ez a helyzet a Tanácsház tér 20. és 22. szám alatti házakban, ahonnan december elsején elvándorolt az utolsó épülettakarító is. Ugyanis a két házban évek óta nincs házfelügyelő, csak épülettaka- ritó. illetve már az sem. Erre szemmel látható bizonyítékok is szolgálnak. Például a szemétszállítási napokon reggeltől a buszmegállóban sorakozó kukasorfal. Mintha csak fel akarnának szállni a következő járatra. A 22. szám alatti kapualjban, a húsbolt raktára, a B. A. V. átvevőhely és lépcsőház felé haladva arányosan sűrűsödik a szinte térdig érő szemét, ki tudja, hány napja ottfelejtve. A lakók kérvényezik, hogy kapjanak végre házfelügyelőt, a MIK pedig tehetetlenül emeli fel a kezét, mondván: ha nincs se házfelügyelőnk, se épülettakarítónk, mit tegyünk? Tényleg, mit Is? Például megfelelő jelentkező felvételéig a húsbolt, a B. A. V. dolgozói a lakókkal egyetértésben kulturáltabbá tehetnék a kapualjat és az amúgy sem barátságos udvart, amint ezt a 20. számú ház lakói is teszik. A MIK pedig a régi házfelügyelői lakás rendbehozatalával tehetné vonzóbbá a két épület házfelügyelőségét. (SIMÁNYI) P. É. Megszolgált ösztöndíj Béni bácsi a BÁÉV selyemréti munkás- szállásának egyik legrégibb, s talán legidősebb lakója, lefekvés előtt, szokás szerint olvas egy-két órácskát, öreg pápaszemmel az orrán, végigböngészi a napilapokat, de a folyóiratot sem veti meg, ha éppen a keze- iigyébe kerül. Nem válogat, mint az ínyenc olvasó. Akár a könyvet, úgy olvassa az újságot. Az elejétől a végéig. Tud is mindenről, ami széles e világon történik. A hatvanhoz közeljáró férfi nem pusztán unaloműzésből, vagy szórakozásból olvasgat esténként, hanem — bármilyen patetikusan is hangzik — azért, hogy többet tudjon. Makacs tudásvágy sarkallja, hogy naponta átrágja magát a betűk tengerén, mert érzi: ez az egyetlen mód arra, hogy tanuljon. Az iskolát, s a gorkiji értelemben vett élet-iskolát kijárta már. Nem vonzza a kocsma, de a színház sem. Olvas tehát a munkásszállás szüntelenül neszező csendjében. Mindezek mellett nem hiszem, hogy róla kellene megmintázni az oly sokszor megálmodott, de még teljesen ma sem kész „tanuló munkás’’ szobrát. Biztosan akadnának, nálánál jobb modellek is. Vegyük például a Pamutnyomóipari Vállalat 400 dolgozóját. Éppen ennyien jelentkeztek ugyanis, hogy már felnőtt fejjel, elvégzik, illetve befejezik a nyolc általánost. Amint az erről szóló híradások tudtul adták, a vállalati új oktatási I szabályzat jelentős kedvezményeket biztosít a munkások továbbtanulásához. Aki tanul, az a háromműszakos beosztás helyett egy-, vagy kétműszakos beosztást kap. Ahol erre nincs lehetőség, ott az üzembe kihelyezett, műszakokhoz igazodó iskola padjaiba ülhetnek be az idős nebulók. Szándékosan említem utoljára az egyik legnagyobb, sokak által legalább is annak tartott, kedvezményt, illetve ösztönzőt. Azok a munkások, akik esti iskolán elvégzik az általános iskola nyolc osztályát, pénzjutalmat kapnak. Hogy menynyit, arról hallgat a krónika, de ez nem is érdekes. Fölösleges boncolgatni: vajon jogosan kapnak-e plusz pénzt az öregdiákok. Aki ugyanis felnőtt fejjel, munkás évekkel a háta mögött ül be a pariba, már régen megszolgálta ezt az ösztöndíjat. Jól tudom, hogy sok gyárban, üzemben még csak a kérdésfeltevésnél tartanak, s a lehetőségét keresik a kétkezi dolgozók továbbtanulásának. Ám, amit tegnap vagy ma csak mint lehetőséget emlegettünk, azt holnap szükségszerűségnek kell neveznünk, hiszen a tanitva-tanulni kettősség kölcsönös emberformáló ereje egyaránt sarkall kék- zubbonyos munkást és fehérköpenyes mérnököt, hogy a hatalom, hordozói, a tudás hatalmasai legyenek. BftACKO ISTVÁN