Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

Vándorgyűlés Idegenforgalom — vasúton Menetrend a turista foidényben A GTE Borsod megyei Szervezete az üzemgazdasági és üzemszervezési szakosz­tállyal együtt kétnapos ván­dorgyűlést rendez Miskolcon, az anyagellátás vezetői részé­Az ember természetétől ide­gen a magányosság, de aki a körön kívül reked, az könnyen ott is maradhat. Ez lehetne a mottója annak a tanácskozás­nak, amelyet a Hazafias Nép­front szervezésében tegnap este tartottak az SZMT székhazá­ban. Dr. Károly István, a Mű­velődésügyi Minisztérium ne­veléstudományi szakbizottsá­gának társelnöke, a miskolci szülői munkaközösségi elnö­kök előtt tartott előadásában a gyermek- és kamaszévek egyik legizgalmasabb téma­körét boncolgatta; a kapcso­latkeresés és kapcsolatterem­tés többé-kevésbé még feltá­ratlan titkait. A kritikus időszak 0r A témának különös aktua­litást adott egy idevágó fel­mérés ismertetése. Eszerint a legkritikusabb időszak, amely alatt az ifjú ember tu­datosan alakítja kapcsolatát a környezettel, a 7—12 éves kor közé esik. Jórészt ezen idő alatt alakul ki, határozó­dik mega társas életben való részvétel képessége, s az egy életre nyomot hagyó benyo­mások később, a felnőtt kor­ban ösztönzői vagy gátlói le­hetnek a társadalmi beillesz­kedésnek. Nem közömbös te­hát, hogy otthon és az isko­lában mit lát, mit tapasztal a gyermek, s milyen muní­cióval vág neki az életnek. A jellemalakítás meghatá­rozója a család, az a legki­sebb közösség, amelyből a pozitív töltésű indulatokat törés nélkül kell átmenteni egy nagyobb közösségbe. Kérdés, mennyire sikerül ez. Kettős nevelés A manapság oly gyakran kifogásolt kettős nevelés hol az otthon, hol pedig az isko­la hatását gyengíti, holott a kettőnek egymást erősítve, szinkronban kellene lennie. A .személyiségformálás ugyan­is olyan folyamat, ahol csak elvileg különböztethető meg a család és az iskola, az alsó és a felső tagozat. A szülei­vel, testvéreivel pajtási vi­szonyban levő gyermek köny- nyebben barátkozik iskola- társaival is, s felesleges bi­zonygatni. hogy a társ- és berátkeresés készsége olyan REFLEKTOR Ma Budapestre érkezik Dzsemal Bijedics, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányelnöke. ★ Békéscsabán az Olvasó Népért mozgalom időszerű feladatairól tanácskozik a HNF Békés megyei Bizottsá­ga. Cegléden felavatják a Húsipari Állatorvosi Ellenőr­ző Szolgálat új székházát. +: Egerben a Heves megyei képzőművész tanárok talál­koznak. ajc Nyíregyházán négy megye állami gazdasá­gi igazgatói tanácskoznak. + Sajóbábonyban a fiatal mű­szakiak és közgazdászok ta­nácsa ülésezik. Szolnokon a Magyar Közgazdasági Tár­saság rendezésében előadás hangzik ei. ★ Zalaegersze­gen író—olvasó találkozót rendeznek. re. A ma délelőtti plenáris ülésen dr. Fay Csaba, a GTE megyei titkára és Kereszti Béla, a GTE-DIGÉP szerve­zet titkára tartott előadást. plusz, ami a felnőtt életben kamatozik igazán. Harmoni­kusabb lehet a családi élet, biztos háttért adó baráti kör alakulhat ki, s nagy valószí­nűséggel állítható, hogy aki birtokában van a kapcsolat- teremtés jó értelemben vett képességének, az a munkájá­val is jobban boldogul, hasz­nos és jó közérzett! tagja lesz a társadalomnak. K«7össé»i ember Nem szeretnénk misztifi­kálni az elmondottakat, már csak azért sem, mert az em­bereknek a kisebb közössé­gekbe való bekapcsolódásá­nak vizsgálata, a szociálpszi­chológia, még jó csomó meg­válaszolatlan kérdésre keTes feleletet. Dr. Károly István vizsgálatainak tapasztalatai­ról könyvet írt, amelyet min. den bizonnyal haszonnal for­gatnak majd a gyakorló pe­dagógusok. „A holnap olyan lesz, ami­lyen a ma iskolája” — mon­dotta a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert, s ebbe a vi­lágos képletbe a közösségi életre nevelés szándékának erősítése is beletartozik. De nem a matematika vagy az irodaiam oktatása mellett, esetleg után, hanem mind­ezekkel együtt, hiszen — és ismét csak Szerttgyörgyi professzort idézzük — okta­tásunknak lényegében egyet­len tantárgya van ; olyan em­berek nevelése, akik lábán nem lötyög a felnőttek cipő­je, és akik képesek egyene­sen állni, tekintetüket széle­set* látóhatáron hordozva. BRACKÓ ISTVÁN Javítási, karbantartási munkálatokat végez az ÉMÁSZ a Marx tértől a Ba­ross Gábor utcáig. Tegnap a Széchenyi utcai szakaszon 'cserélték ki a fénycső arma­túrákat higanygőz égőkre. Egyúttal a tartó-átfeszítést és az energiát szállító bertmit kábeleket is újakra cserélték ki. (Ágotha felv.) Űj égitest? Az angliai Cambridge csil­lagászai, valamint a wa­shingtoni tengerészeti obszer­vatórium megfigyelése sze­rint, a Merkur és a Nap kö­zött létezik egy bolygó, amely a naprendszernek immár a tizedik bolygója. Az új égi­test létezéséről a különböző orbitapertubációkból követ­keztetnek, amelyeket — fel­tehetőleg — ez az új bolygó okoz. Mint tudjuk, a Merkúr a Naphoz legközelebb álló bolygó, a köztük levő távol­ság 36 millió mérföld. Az új bolygó közelebb van a Nap­hoz, ezért lefényképezése gya­korlatilag lehetetlen. (Folytatás az 1. oldalról) Az új menetrend életbe­lépését követően az idegen- forgalmi főidényben — júni­us 14-től szeptember 1-ig — így a korábbinál jóval rövi- debb, alig 470 kilométer-s útvonalon lehet Miskolcról Krakkóba, vagy visszautazni. A lengyel turisták számára ez a járat különösen előnyös, hiszen az ülő-fekvőhelyes kocsik Krakkótól nemcsak Miskolcig, vagy Budapestig, hanem — a Balaton érinté­sével — egészen Keszthelyig közlekednek majd, s így len­gyel vendégeink átszállás nélkül, akár az egész orszá­gon is végigutazhatnak. A Krakkó—Keszthely kö­zötti járattal egyielőben a MÁV ugyanilyen közvetlen személyforgalmi összekötte­tést teremt Krakkó és Sze­ged között is. Ezeket a ko­csikat Miskolcon választják le a poprádi szerelvényről és Nyíregyháza — Debrecen — Szolnok vonalán át — a bu­dapest—miskolc—szegedi gyorsvonattal továbbítják Szegedre és vissza. A me­netrendváltozásnak azonban a magyar és dél-lengyel vá­rosok közötti rövidebb, köz­vetlen vasúti osszékötltetésé- nél nagyobb jelentősége is van. htastéjékoztatás Az új járatok Szegeden át Jugoszláviába, Debrecenen át a Románia felé irányuló tranzitforgalom feltételeit is javítják, s egyben Miskolc a nemzetközi idegenforgalom egyik fontos vasúti csomó­pontjává „lép elő". Ez ter­mészetesen megköveteli a magasabb színvonalú utas- tájékoztatást is. A MÁV — mint az ÉIB ülésén hallottuk — már erre is gondol. A Tiszai pályaudvaron hamaro­san idegen nyelveken is meg­szólal a hangosbemondó. Az állomás tudakozójában pedig valamennyi európai nyelven megadják a szükséges tájé­koztatást ; ennek érdekében sajátos listát állít össze a MÁV a vasútigazgatóság minden idegen nyelveket beszélő dolgozóiról. akik­kel szükség esetén — a nyil­vántartás alapján — telefo­non, az igazgatóság bárme­lyik vasútállomásáról fel tudják venni a kapcsolatot. A menetrendi változások között lesznek a belföldi tu­rizmust segítő intézkedések is: a sajóecseg—tornanádas- kai vonalon — egyelőre kí­sérleti jelleggel — vissza­állítják a néhány évvel ez­előtt, alacsony kihasználtsá­ga miatt megszüntetett Mis­kolc—Aggtelek között közle­kedő gyorsvonatot. A vonat ugyancsak a főidényben, munkaszüneti napokon köz­lekedik majd és közvetlen csatlakozása lesz a Buda­pestről érkező, illetve a Nyír­egyháza felől Budapestre tartó Tokaj expresszhez. Rövidebb menetidő A gyorsvonattal a jelenle­gi több mint másfél órás személyvonati menetidővel Vasárnap déilelőtt a KISZ megyei és városi Bizottsága vezetői fogadták és köszön­tötték a KISZ VHI. kong­resszusának megyei küldötte­it a Tiszai pályaudvaron. A küldötteik között volt Hricu Gábor, a 3. sz. Volán üzemszociológusa, az üzemi KlSZ-hizottság titkára is a kongresszus ifjúmunkás szek­ciójának tagja. — Milyen tapasztalatokat szerzett a kongresszuson, mi a véleménye ezekről? — A küldöttek önkritikus hozzászólásaiból kitűnt, hogy szemben 58 perc alatt tehe­tik meg az utasok az Agg­telek és Miskolc közötti tá­volságot. A vonat — a már készülő új menetrend szerint — csak Edelényben és a Rakacai-tó közelében levő Szalonnán áll majd meg. Az aggtelek-*- jósvafői (volt színi) állomás­hoz közvetlen autóbuszjára­tot is szerveznek. A főidény- ben az utasok ezzel a rend­szeres buszjárattal juthatnak el a cseppkőbarlangnak az ' állomástól 12 kilométerre le­vő jósvafői és 19 kilométerre levő aggteleki bejáratához. A vasút gondoskodik arról is, hogy az utasoknak a mis­kolci átszállásnál ne kelljen szaladgálniuk a Tokaj exp- resszen kötelező helyjegyek után sem: a helyjegyeket már az aggteleki végállomá­son, előre megválthatják. A Tiszai pályaudvaron pedig külön gyorsvonati és exp­ressz pénztárakat is nyit a MÁV. az ifjúsági mozgalomtól a jö­vőben több kezdeményezést várnak: dinamizmust, öntevé­kenységet. Ez tetszett és egyetértettem. Sokat tanul­tam azokból a megnyilatko­zásokiból, amelyek az üzemek, az intézmények, az iskoláik szervezeti életéről, a helyi problémákról adott képet,» meft alkalmam volt összeha­sonlítást tenni. Ám néha hi­ányzott a felvetett gondok konkrét megoldására vonat­kozó javaslat. — A kongresszust a legtel­jesebb demokratizmus jelle­mezte. Az első napi elfogó­dottság után a szünetekben is folytattuk a párbeszédeket a teremben' elkezdett témá­ról, aztán énekelve vonul­tunk helyeinkre. A kazincbarcikai küldöt­tekkel kötött barátságunkat a Miskolc és Kazincbarcika Volán vállalatai KlSZ-szer- vezeteinek együttműködésére használjuk fel. — Az élmények még le sem ülepedtek, mégis mit vontak le már most is tanulságkép­pen. — Először is a kongresz­szus anyagát szeretném meg­ismertetni a miskolci Volán 276 fiataljával, felhasználva a kongresszusi naplót is. Az­tán a vállalati KISZ-életen is jó lenne változtatni. Vala­hogy olyanná formálni a tag­gyűléseket, amilyen a kong­resszus volt. Nem ünnepsége­ket kell rendezni, ahol a KISZ-tagak meghallgatják a KISZ-vezetőkt. Hanem közös beszélgetéseket, közös vitá­kat, közös érdeklődésre szá- mottartó napirendi pontok­kal. (simányi) Századunk pníteszete A Magyar Építőművészek Szövetsége Észak-magyaror­szági csoportja december 16-án, csütörtökön délután fél ötkor tartja Beszélgetés századunk építöművészetéröl című rendezvényét. A Mű­vészklubban tartandó össze­jövetel vitavezetője Horváth István építész. nosa nem ibosswnfcányokat, hanem má­Mit szól hozzá, hogy... '... tegnap elkezdtem csmalmi egy Lu­ca-széket? — Ja persze, tegnap 13-a, Luca nap­ja volt. De miért csinál maga Luca- széket? — Tud valami jobbat? — Persze. Gsiináljon például olajtek- rrö-felszorító csavart. — Talán az is megmutatja, hogy ki a boszorkány? — Azt nem mutatja meg, de nagy szükség van rá. — Magárnak kellene az az olajteknő­csavar? — Nem nekem, hanem az autójaví­tó vállalatnak. — Nincs neki? — Egy bizonyos kocsiiajtáihoz való nincs. Legalább hat kellene ahhoz, hogy útra tudják bocsátani a hetek óta náluk veszteglő gépkocsit. — Ezek szerint az a gépkocsi is úgy készül, illetve javitódik, mint a Luca- széke. — Hát valahogy úgy. De a tulajdo­sokat emleget. — Nem is csodálom. Csavart azon­ban mégsem gyártok. Maradok asz iga­zi, hamisítatlan Lmca-székénél. — Ugyan hagyja már ezt a babonás marhaságot! Csak nem akarja velem elhitetni, hogy tényleg Luca-széket csinál vén szamár létére? — Azt csinálok én! Akár hiszi, akár nem. — És miire használja majd? Mert ha azt mondja, hogy karácsonykor elmegy az éjféli misére, feláll a kis székére és megállapítja: kik a boszorkányok a gyülekezetben, akikor én már itt sem vagyok. Akkor magának nem az esz­presszóban a helye, hanem az elme­gyógyintézetben . — Sértegessen csak! Pedig még azt sem tudja, hogy mire használom a szé- kecskét. Vegye tudomásul, hogy a té­vét teszem majd rá. — A tévét? Talán csak nem gyanak­szik a Kudltk Júliára? — No nem. A Julikat én mindig an­gyalhoz szoktam hasonlítani, nem bo­szorkányhoz. — De csak akkor, ha nincs ott a fe­lesége— igaz? — Akkor is, ha ott van. Az én ko­romban már szabad. — Nincs veszteni valója a feleségé­nek? Az más. De végül is máért alkarja a Luca-székére tenni a televíziót? — Mert valahová azt is tenni kell. — Csavarjon bele lábat, vagy tegye egy tévé-asztalkára. — Ezt viccnek szánta? Mert ha nem, akkor fel kell világosítanom, hogy az én tévém régi típusú Favorit, és lábat sem égen, sem földön nem lehet hozzá kapni. — Miért vette meg így, nyomorékon? — Azért, mert azt ígérték, hogy mo- momentán ugyan nincs láb, de rövide­sen lesz. Persze nem lett. — És asztalka? — Az sem ka/pható. • — Szóval, maga tulajdonképpen be­segít a bútoriparnak. Ez már más. Ez­zel már egyetértek. Szegény bútoripa­runk, bútoriparocskánk, valóban támo­gatásra szorul. ­— Rossz lábakon áll. — Igen, olyanokon, mint amilyeneken a maga tévéje áll majd. Mondja, nem fél rátenni azt a drága készüléket a há­zilag fabrikált rozoga vacakra? — Ugyan. Amilyen súlyú tévéműso­rok mostanában előfordulnak ... BÉKÉS DEZSŐ A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája Előadás a gyermeknevelésről L. P. Hazaérkeztek a küldöttek Kongresszus után i

Next

/
Thumbnails
Contents