Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

ficam KÖNYVESPOLC Esés, törés, Balesetek az iskolában Május 25-én látott napvilágot a 2019 1971. számú kormány- határozat, amely az oktatási intézmények baleset- és munka- védelmét szabályozza. A határozat végrehajtását szolgálja Miskolc megyei város Tanácsa művelődésügyi osztályvezető­jének intézkedése: a művelődésügyi és oktatási intézmények vezetői, helyettesei, biztonsági megbízottai, gyakorlati fog- lalkozásvezetői és testnevelő tanárai munkavédelmi vizsgát kötelesek tenni. A mai nappal bezárólag ennek a kötele­zettségnek száznyolcvanán tettek eleget. j|c Feleségem portréja Kiss Attila olajfestménye Több kalóriát kér a diákoknak a NEB — A kötelező munkavé­delmi vizsgát még egy 1963- as rendelet írta elő. Jó né­hány iskola és gyakorlati ok­tatás-vezető le is vizsgázott az elmúlt években. A hétíő- től tartó beszámolón bővült a kör; főként óvónők, test­nevelő tanárok, biztonsági megbízottak adnak számot tudásukról. 1970-ben 337 volt a három napon túl gyógyuló iskolai sérülések száma, és 2066 a balesetek miatt mulasztott összes tanítási napoké. Nem véletlen tehát, hogy hatvá­nyozottan szigorúan figye­lünk az óvó rendszabályok is­meretére. Számtalan baleseti veszéllyel kell számolni egy- egy iskolában, óvodában. ..Zsebbe vágó” következmé­nyekkel is jár a rendelkezé­sek hiányos ismerete. Az egyik iskola a közelmúltban fizetett ki 12 ezer forint kár­térítést a kárvallottnak egy hibás lépcsőért, egy másik négyezret, mert a csúszós is­kolaudvar sérülést okozott. Esés, törés, egy-egy ficam, a tanműhelyekben a szerszá­mok okozta esetenkénti sérü­Városunkról, iskolánkról , mindenkinek címmel rendez kiállítást a Földes Ferenc Gimnázium igazgatósága, tantestülete és KlSZ-szerve- zete az iskola épületében Miskolc felszabadulásának 27. évfordulójára. A meg­nyitó ünnepség december 3-án 12 órakor lesz az is­kola dísztermében. Ünnepi beszédet Tok Miklós, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhelyettese mond. A ki­állítás városunk arculatáról, tudományos és kulturális fej­lődéséről ad képet a felsza­badulástól napjainkig. A gyűjtőmunkát és a tablók összeállítását az osztályok végezték a KISZ-szervezet, az osztályfőnökök és a szak­tanárok irányításával. A ki­állítás december 11-ig tart nyitva. A megnyitó ünnepség után A kapuk előtt Immár fél éve működik a Molnár Béla Ifjúsági Ház irodalmi műhelye. Hetenként 20—30 írogató fiatal ember beszéli meg gondjait, mondja el nehézségeit, s kér taná­csot a tapasztaltabbaktól. Irodalomelméleti előadásokat hallgatnak meg és önálló szerzői esteket tartanak. Most jelent meg irodalmi közlö­nyük második száma. Elbeszéléssel Hargittay At­tila. Csapó Attila és Varga Rudolf jelentkezik. A versek közül ki kell emelnünk Süliéi György, Farkas Ilona, Me­rényi József és Márkus Gyula írásait. Külön örü­lünk, hogy a lap recenzense, Veres Péter Történelmi je­lenlét című könyvéről ír. Veres Péter ma mindenki­hez szól és figyelnünk kell szavaira. lés: a „látványos” balesetek közé tartoznak. A ro$sz vilá­gítás, a menzák, napközik túlzsúfoltságából eredő prob­lémák, az elavult vizesblok­kok, a mindennapi bosszúsá­gok. a hosszú távú mérgelő- dések esetleges veszélyek for­rásai. Dr. Bársonyos Jenő, a miskolci KÖJÁL település­egészségügyi osztályának ve­zetője a vizsgabizottság tag­jaként ezúttal a tudnivaló­kat kéri számon. • — Az elmúlt napok tapasz­talatai alapján is mondha­tom, hogy feltétlenül fontos az óvó és tiltó rendszabá­lyok ismerete. Gyakorlati munkánk is bizonyítja, hogy mennyi veszély és szabályta­lanság forrása az esetenkénti tudatlanság. A bajok legfőbb okát az oktatási intézmények zsúfoltságában látom. A tö­kéletes higiénia megvalósí­tása lenne a célunk, de ra­dikális megoldást csak az új intézményektől, a jövőtől várhatunk. Addig a pedagó­gusok ismereteire és az adott lehetőségeken belüli szükség­megoldásokra építhetünk. (makai) a gimnázium diákszínpada bemutatja Kontrasztok című műsorát, amelyet a színpad tagjai állítottak össze. Sokszoros vetkőzésnek le­hetünk tanúi Nelly Kaplan filmjében. A vetkőzés tény­legesen és jelképesen is igaz. Valószínű, hogy a közönsé­get elsősorban a szép és vonzó Marie (Bernadette La­font alakítja kitűnően) bájai ragadják meg, az előadás után azonban bizonyára so­kaknak eszébe jut a kis fran­cia falu polgárainak lemez- telenítése is. A cselekmény tehát min­denképpen 18 éven felüliek­nek szól. Természetesen nem azért, mert a felnőtteknek nem kell szégyenkezniük, sőt! A családapák és tisztes asszonyaik valamennyien er­kölcstelenebbek, mint Marie, aki pedig testét bocsátja áru­ba. Nem az első eset, hogy „tisztességtudó utcalányok” szégyenítik meg a társadalmi rangjukra, jó hírükre oly kényes polgárokat. A mon­danivaló azonban ezúttal eléggé szokatlan, mondhat­nánk bizarr formában nyer megfogalmazást. A film első képsorait látva (jó, ha eze­ket a jeleneteket a későbbiek folyamán sem felejtjük el!) nemigen várunk pikáns, né­Több évre visszamenő, szé­les körű vizsgálatot folyta­tott a szerencsi járás terü­letén működő diákkollégiu­mokban a Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat a to­kaji Ságvári Endre közép­iskolai, az abaűjszántói Gyár­fás József szakközépiskolai és az ugyancsak abaújszántói mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolai kollégiumra terjedt ki. A diákok elhelyezéséről megállapították a vizsgálatot végző szakemberek, hogy a Gyárfás József Kollégiumban a tanulók minden igényt ki­elégítő, korszerűen felszerelt intézményben laknak. A szak­munkásképző iskola diákjai is megfelelő körülmények között élnek, a tokaji gim­» hol a bohózat határát is sú­roló vígjátékot. Marie nyo­morának, kiszolgáltatottságá­nak lehetünk tanúi. A lány a társadalmi ranglétra leg­alacsonyabb fokán áll. Rö­vid idő alatt a megaláztatá­soknak egész sorát kell el­szenvednie. A konyha kövét súroló vagy a halott anyát néző Marie arca sokáig em­lékezetes marad. Ezekben a jelenetekben forralja a lány­sajátos bosszúját a falu ellen. A csinos, csábos lány jól számít: öregedő és megunt asszonyaik mellől — áldo­zatokat nem kímélve — hoz­zá pártolnak a falu férfijai. Marie (kitűnő rendezői ötlet) a templomban szembesíti az álszentek gyülekezetét önma­gukkal. A leleplezés szatiri­kusán kemény, kegyetlen. A lányt (talán megkockáztat­hatjuk ezt a kijelentést) az ösztönös forradalmárok dühe tüzeli. A játszmából — mi­csoda furcsa, groteszk ötlet ez! — egyedül a „bűnös lány” kerül ki győztesen. Csak neki adatik meg az őszinte szerelem ígérete, le­hetősége. (gyarmati) nazisták kollégiumi elhelye­zése azonban egyáltalán nem felel meg a kívánalmaknak. A kollégium ugyanis egy több mint 200 éves műem­léképületben létesült, ame­lyet szerkezeti megoldása miatt korszerűsíteni sem le­het. Ezért Tokajban csakis egy új kollégium építésével lehetne az elhelyezési gondo­kon segíteni. A vizsgálat — sok más egyéb mellett — a diákok étkeztetésére is kiterjedt. A tanulók által kitöltött kérdő­ívek azt mutatták, hogy a szakközépiskola és a szak­munkásképző intézet diák­jainak túlnyomó többsége az étkezés minőségével meg van elégedve, kis hányaduk a mennyiséget kevésnek tartja. A tokaji diákok viszont több és jobb minőségű ennivalót szeretnének kapni. Az étkezés minőségére és mennyiségére vonatkozó pa­naszok magyarázata — a vizsgálat szerint — abban rejlik, hogy a kollégiumok az előírt napi kalóriamennyisé­get csakis a nagymértékű ke­nyérfogyasztással tudják biz­tosítani. így az étkezés minő­sége nem kielégítő, mivel a ,-szükséges fehérje kétharmad részét nem az állati, hanem a növényi eredetű fehérje adja. Éppen ezért a helyes étrehd kialakítása érdekében fokozni kell az állati eredetű termékek és a gyümölcsfé­lék felhasználását. Ha ilyen módon növelik az étkezés minőségét, akkor bizonyára a mennyiségre vonatkozó igény is kedvezően változik. Ahhoz azonban, hogy meg­felelő kalóriájú és fehérjedús étkezést biztosíthassanak a diákoknak, szükséges az 1966-ban megállapított nyers­anyagnormák felülvizsgálata és a mai élelmiszeráraknak megfelelő megállapítása. Arbuzov a magyar színházról A Magyar írók Szövetsé­gének vendégeként hazánk­ban tartózkodó A. Arbuzov szovjet drámaíró tegnap ba­ráti beszélgetésen találko­zott a Budapesti Filmklub­ban a magyar színházi élet vezető személyiségeivel. Ar­buzov véleménye szerint a magyar színházi élet vonzó­ereje elsősorban az eleven, dinamikus játékstílusban, a ísérletező kedvben, az út­keresésben van. Kiállítás a Földesben [pl A kalóz menyasszonya ■Csörsz István: Sírig tartsd a pofád Szerzője dokumentumre­génynek nevezi a könyvet, mely egy „törvényen kívüli” réteg néhány képviselőjének (csöveseknek, csavargóknak, hippiknek) magnószalagra rögzített vallomása alapján készült, A fiatal szerző nem szenzációt kutat, nem a cse­lekmény izgalmával, foudu- latosságával akar bennünket meghökkenteni. A tények erejével bizonyít, orientál. Csörsz István maga is hosszabb ideig szemlélte egy rossz hírű női munkásszálló zenekarának tagjaként, a társadalom perifériájára csú­szott fiatalok életét. Ismeri ezeknek a — többször jobb sorsra érdemes — fiúknak és lányoknak az életét, vágyait, törekvéseit. Hogy miért kel­lett a magnós dokumentáció? Bizonyára enélkül is hin­nénk az írónak. Csörsz azon­ban (nem véletlenül) ragasz­kodik hozzá, hogy szinte szó­ról szóra úgy szülessenek meg a könyvben is a jel­lemző, ábrázoló mondatok, mint ahogy azok a valóság­ban a környezettől, életfor­mától befolyásolva elhang­zottak. Mert akár bevalljuk, akár nem, egy életformával kell szembenéznünk, amit az utóbbi években többen vá­lasztottak és választanak maguknak. Nem mindig a divat miatt, mint ezt a val­lomások egyértelműen bizo­nyítják. Ezeknek a fiatalok­nak — ahogy Zord Khán, Patkány, Bőrlábú és a töb­biek példája mutatja — olyan mérhetetlenül sivár élet jutott osztályrészül (csa­ládi körülmények, szociális helyzet, kisebb-nagyobb lelki sérülések), amelyből minden­képpen kiutat ákarnak ke­resni. Természetesen Iüútta- lan kiút ez; börtönökbe, kórházakba, vagy az öngyil­kosságra vezet. Akárhogyan is nézzük, ezekről a gyere­kekről vagy levették a kezü­ket az egyéniséget formáló, szeretet és emberséget adó közösségek, vagy nem meg­felelő időben és módon nyúltak utánuk. Mert senki sem született csavargó vagy bűnöző (még akkor sem, ha mindenki más-más jellem­beli tulajdonságokat hordoz), hanem valaminek, vagy va­lakinek a hatására azzá tesz. Alapvető kérdés, hogy mi­lyen ezeknek a fiataloknak a közérzete? A példák, a vallomások egész sora bizo­nyítja, hogy rendkívül rossz. Az életforma kívülről talán tetszetős lehet, mert látszó­lag teljes függetlenséget, munkátlanságot, szexuális szabadságot biztosít. Ismét­lem: látszólag, hiszen a tár­sadalom a maga jól szerve­zett gépezetével mindunta­lan megfékezi a szabados, sőt káros egyedeit. De a bandában uralkodó íratlan törvények is nyomasztóan hatnak ezekre a fiatalokra. Nem jókedvű,' hányaveti, lé­zengek, széltolók ők. hanem keserű és kiábrándult em­berek. Miközben „hallgatjuk” za­varos filozofálgatásaikat, mérlegeljük munkahelyi köz­érzetüket (Zord Khán mono­lógja egy-egy üzem atmosz­férájáról), sok mindenen el­gondolkozhatunk. Nevezete­sen a család és a társadalom felelősségéről. (gyarmati) EBED CSÜTÖRTÖK ' Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.40: ,^Mi be­illeszkednénk. ha befogadná­nak ...” Műsor a cigányság problémáiról. — 14.00: Beetho­ven: VI. (Pastorale) szimfónia. — 15.10: Keresztmetszet. Az in­gatlankezelő és a lakók. Petress István műsora. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Bemu­tatjuk új felvételeinket. — 16.31: Bende Zsolt énekel. — 16.42: La- tinovits Zoltán József Attila-ver- seket mond. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések.’ — 17.15: Az MRT népi zenekara játszik. — 17.47: Hét' város Európában. 3. rész. A városlakók. — 18.17: Chopin: f-moll zongoraverseny. — 18.46: Miért igen, miért nem? Zenéről tíz percben. — 19.26: Kritikusok fóruma. — i9.35:Bá- gya András szerzői estje. — Kb. 20.25: Láttuk. hallottuk. — Kb. 21.35: Berki László népi zeneka­ra játszik. — 22.20: Bemutatjuk új felvételünket. — 22.53: Medi­táció. — 23.03: A csárdáskirály­nő. Operettrészletek. — 0.10: Az MRT énekkara Gesualdo-műve- ket vezényel. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei híradó. (Ism.) — 12.30: Mo- zart-tenoráriák. — 12.45: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.03: Zenekari muzsika. — 14.00: Ifjú­sági randevú kettőtől hatig. — 18.10: Egy falusi mizantróp. Gozsdu Elek elbeszélése rádióra. — 18.39: Verbunkosok. — 18.58: Muzsikáról fiataloknak. (Ism.) — 19.31: Az élő beszéd kapujában. Riportműsor. — 19.51: Üj köny­vek. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Wagner: Parsifal. Há- romfelvonásos zenedráma. T. fel­vonás. — 22.21: Leszerelés játék­országban. Riportmüsor. — 22.31: Az ünnep. Mesterházi Márton rá­diójátéka.' — 23.15: Kamarazene. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Egy hét a Tiszai Vegyi Kombinátban. IV. rész. — Falu a hegyek között. — Ahol az ide­gek megnyugszanak. — Időköz­ben. munka közben. Aktuális jegyzet. — Akció nyelvünk tisz­taságáért. megyénkben. — Szín­hely és kés-zülődés. Miskolci új­ságíró az 1972-es olimpia váro­sáról. Hl. rész. — A megye KISZ-életéből. A KISZ és az is­kola kaoesolata. — Fiatalok ze­nés találkozója. Televízió: 13.10: Iskolatévé. Földrajz. — 14.00* Élővilág. — '4.55: Számtan-mértan. — 15.50: Magyar nyelvtan. — 16.40: Föld­rajz. — 17.40: Hírek. — 17.45: Kőbe vésett dallamok Román kisülm. — 18.05: Bemutatjuk... Portréfilm az ország legfiatalabb tanácselnökéről. — 18.25: Hős vá­rosok. Volgograd. Dokumentum- film. — 18.35: Számítógép Ma­gyarországon. 2. rész. Automata hivatalnok. — 19.05: Reklám. *— 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- hiradó. — 20.00: Tartson velünk Matyóföldre! Dokumentumfilm. — 20.55: Colt és muzsika. IV. rész. — 21.55: Tv-híradó. Bratislava! televízió: 15.30: Fér­fi kosárlabda-győztesek mérkő­zése. — 17.10: Fizika. — 17.45: Ifjú szemmel. — 18.40: Esti me­se. — 19.00: Publicisztikai do- kumentumfiLm. — 20.25: A ke­gyelmes úr szárnysegédje. 4. rész. — 21.20: A Tv-híradó jegy­zete. — 21.25: Grúz művek szem­léje. A bohóc és a füst. — 21.50: Csajkovszkij: Pathétikus szim­fónia. Befejező tétel. — 22.20: Tv-híradó. Filmszínházak: A kalóz meny­asszonya (színes francia, 18 éven felülieknek!) f4, hn6, 8. Béke. — A betyórkapitány (magyarul be­szélő színes román) f3, fa, t7. Kossuth. — A bosszúállók újabb kalandjai (színes szovjet, dupla helyárral!: A bosszúállók (ma­gyarul beszélő színes szovjet. Két film egy műsorban) 5. Film­klub. — Dajkamesék hölgyeknek (magyarul beszélő színes USA) f5, f7. Fáklya. — Sötét pillanat (színes cseh) f5, f7. Petőfi. — Zöld rakéták (szovjet) f5, hn7. Ságvári. — A medve és a baba (magyarul beszélő színes fran­cia) 5. 7. Szikra. — ördög mér­nök halála (magyarul beszélő színes cseh) 4. 6. Táncsics. Miskolci Nemzeti Színház (7): Macbeth (Huszka és Egyetemi bérlet). Kiállítások: SzŐnvi István te­rem (9.30—18 óra között) • Tóth B. László festőművész kiAlítása. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.18: Szimfoni­kus zene. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: Édes anyanyelvűnk. — 10.45: Brahms-kórusművek. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Merre tart az országút? Riport- műsor. — U.IO: Operarészletek. Petőfi rádió: 8.05: Boross La­jos népi zenekara ■ játszik. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdé­sek. (Ism.) — 9.00: Ezeregy dél­előtt. — 10.00: A zene hullán*- hosszán. — Köziben 10.59: Lottó- eredmények. Televízió: 8.25: Iskolatévé. An­gol nyelv. — 9.53: Magyar iro­dalom. — 11.05: Élővilág. — 11.55: Német' nyelv.

Next

/
Thumbnails
Contents