Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-13 / 293. szám

A mi kis parabolánk O Egy hamisítatlan japán kisvendéglő. A japán szokásoknak megfelelően, cipőjüket levetve áldoznak a férfiak a rizspálinka-ivás gyönyöreinek. A gésa szorgalmasan töltöget, s könnyen előfordulhat, hogy a hordó alakú boxok alatt ,,meginog a talaj”. Persze, az óceánon hányódni is biztonságosabb egy ilyen vízmentes alkalmatosság mélyén. O Még könnyebben viseli el azonban az em­ber a tengeri betegséget, ha a hordó, helyesebben hajó fedélzetén ilyen matrózok szolgálnak. Tengerészsapkájuk dísze: kormány és vasmacska. Persze, ez nem jelenti azt, mint­ha könnyen kormányozhatok lennének, illetve szilárdságuk a vaséhoz lenne hasonlatos. © A kellenies, szép dolgok után következ­zen egy kis hátborzongatás! így csinál­ja ezt Hitchcock mester, a hollywoodi rémfil­mek világhírű rendezője is. Nos, a képünkön látható úr meglehetősen öreg. Még Peru ős­korában konzerválták, s jelenleg a párizsi ré­gészeti kiállítás látogatói gyönyörködhetnek benne. Mi inkább ebben a kiállítási tárgyban gyönyörködünk. Rómában mutatták be az állítólag nagyon kényelmes vízágyat. Az érdekes bútordarabba 750 liter vizet töltöttek, amelyet télen melegítenek, nyáron hütenek, az igényeknek megfelelően. Silvana, a csinos, 20 éves ma­nöken nyilván azt óhajtja bizonyítani, hogy a takarékos urak megspórolhatják a fűtőberende­zést. Bár lehet, hogy ez a megoldás sem olcsóbb. (békés) Milánó is süllyed Orángutánok veszélyben Szumátra erdeiben, az orángutánok hazájában már alig 5000—6000 él ezekből az állatokból, a teljes kiirtás veszélye fenyegeti őket. Az orvvadászok könyörtelenül irtják a nőstényeket, hogy az összefogdosott kölyökmaj- mokat azután állatkerteknek adják el. Arzén és disznőhús Az amerikai földművelés- ügyi minisztérium felkérésé­re laboratóriumban igyekez­tek meghatározni a disznó­húsban és a disznóhúsból ké­szült termékekben lévő ar­zén tűrési határát. Az állattenyésztők körében ugyanis elterjedt az a szo­kás, hogy arzén alapanyagú készítményeket kevernek a disznók ételébe és italába, gyors növekedésük elősegíté­sére. Velencéhez és Róma köz­pontjához hasonlóan fokoza­tosan süllyed az egyik milá­nói lakónegyed. Az európai építészet egyik legnagysze­rűbb emléke, a milánói dóm az elmúlt két év alatt 2 cen­timéterrel süllyedt. Szakértők véleménye sze­rint ezt a jelenséget két té­nyező hatásával lehet ma­gyarázni: a város túlságosan erős vízfogyasztása csökken­tette a talajvíz szintjét, ami­nek következtében romlott az altalaj szilárdsága; a városi közlekedés olyan fokú rez­gést okoz, mely az épületek alapzatát károsítja. A várost fenyegető ve­szélytől megriadt szervezetek egész sora fordult a hatósá­gokhoz azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul hozzanak megfelelő intézkedéseket az emlékművek és a lakóházak védelmére. „Pontos1 jelentés A japán meteorológiai intézetet számos tiltakozó és fenye­gető levél árasztotta el a téves tokiói előrejelzések miatt. Az intézet igazgatója új, kísérleti rendszert vezetett be. Ac előrejelző szolgálatba bevontak több perifériális meteoroló­giai intézetet is. Az új rendszer bevezetésének eredményeképpen megszüle­tett az első „pontos” idő járás jelentés: „Bizonytalan időjárás, a felhőzet helyenként teljesen felszakadozik, felhősödés vár­ható, helyenként viharokkal." A család a tévét nézte. „Kulcspróbás” betörő , A televíziót nézte az egész család, amikor az ajtózár körüli motoszkálásra lettek figyelmesek. így kezdődik az a „vérfa­gyasztó” történet, amely a Győri kapui lakótelep egyik to­ronyházában játszódott le nemrégiben. Nos, a következő pil­lanatban nyílt az ajtó, s az előszobába belépett egy közép­korú ember, kezében egy kisebb kulcscsomóval. Arcáról ugyan hiányzott a betörök jól ismert fekete leple, a lakók mégsem értették félre a helyzetet. Talán ha Nyugaton játszó­dik le a sztori, még azt is hi­hetnék, hogy csupán valame­lyik ötletes biztosító társaság különös reklámjáról van szó. Csak hát, mint mondottuk, ez Miskolcon történt, s így a „kulcspróbát” végző ember következő útja a rendőrségre vezetett. A Kék fényben láttuk Nem véletlen, hogy a tele­vízió legutóbbi Kék fény adá­sa is csaknem egy órát szen­telt ennek a bűncselekmény­módozatnak a bemutatására. Láthattuk az úgynevezett „fi­nom” kulcsos tolvajok mun­káját és működésük eredmé­nyét. Hasznos volt az adás azért is, mert ismertette az ellene való védekezést. El­magyarázták az ilyenfajta betörési mód ismertető je­gyeit: megtudhattuk, hogy mindig gyanús a hívatlan házhoz jövő szerelő, s a szomszéd ajtaja előtt matató, kulcscsomós idegen. Házőrző telelőn Az éberségünkkel talán nem is lesz probléma. Ám, mivel nem tartózkodunk ott­hon állandóan, és a szomszé­dokra sem bízhatjuk a la­kásunk őrzését, hatásosabb módszer után kellene nézni. Elsősorban a különleges biz­tonsági zárak felszerelésére gondolunk. A fővárosi vagyonvédelmi Kék fény kiállításon több olyan lakásbiztonsági zárat láttunk, amelyek ezeket a cé­lokat teljesen kielégítik. Töb­bek között bemutattak olyan elektromos zárat is, amely idegen kulcs érintésére du­dálni kezd, vagy olyan kul­csot, amelynek fogkiképzése a nemzeti bankok kulcsalak­zatainak megoldásával ve­Jogi kislexikon A kötbér A szerződés szerint teljesí­tésre kötelezett személy köte­lezettséget vállalhat arra, hogy ha a szerződést egyál­talában nem vagy nem a szerződés tartalmának meg­felelően teljesíti, meghatáro­zott összegű pénzösszeget fi­zet. Ez a pénzösszeg a köt­bér. Szokás szerződéses bír­ságnak is. nevezni. Kötbért érvényesen csak írásban lehet kikötni. Ha azonban a kötbér fizetését jogszabály írja elő, a kötbér a jogosultat akkor is megil­leti. ha a felek kötbérben nem állapodtak meg, vagv megállapodásukat nem fog­lalták írásba. Kötbért különféle címe­ken, különböző okokra alapí­tottan lehet kikötni. Leggya­koribb kötbérfajták: a meg­hiúsulási, a késedelmi, illet­ve a minőségi kötbér. Meghiúsulási kötbért fizet, aki a szerződést nem telje­síti. Ha a jogosult meghiú­sulási kötbért érvényesít, a teljesítést többé nem követel­heti. Késedelmi kötbér akkor jár, ha a kötelezett teljesít ugyan, de nem a szerződésben meg­jelölt időpontban, hanem ké­sőbb. Minőségi kötbért pedig ak­kor kell fizetni, ha a köte­lezett személy a szerződés láravát szolgáltatja ugyan, de a kikötött vagy szokásos mi­nőségtől eltér, vagyis a kö­telezett gyengébb minőségű terméket (tárgyat) ad a jo­gosultnak A kötbér a jogosultnak ak­kor is jár, ha a kötelézett j magatartása nyomán, kára ! nem származott. Ha azon- j ban a jogosult a kötbér mel- ' lett kárát is érvényesíti, úgy a kötbért a kór összegébe be kell számítani. Olyan követelés nyomán, amely bírósági úton nem ér­vényesíthető (pl. kártyaadós­ság. erkölcstelen ügylet), a kikötött kötbért sem lehet bírósági úton követelni. DR. NOVAK ISTVÁN tekszik. A sláger azonban mégis az, a kapura szerelhető betörőérzékelő volt, amely a lakás telefonján keresztül, a lakók közbenjárása, sőt tud­ta nélkül riasztja a bűnüldö­ző szerveket. Noha ez a be­rendezés még kísérleti stá­diumban van, korántsem any- nyira a távoli jövőé... „Paradicsom"' a betörőknek Maradjunk azonban a mis­kolci házgyári lakásoknál, amelyek sok esetben para­dicsomot jelentenek a betö­rőknek. Többen panaszolták ugyanis, hogy szerették volna lakásuk ajtajának zárját egy vertheim-zárral megerősíte­ni. A mesterek jó része nem vállalta a munkát, mivel az ajtók belső tömítése olyan gyenge, hogy nem lehet bele szöget verni. Sokan megpró­bálták már ezermester mó­don is valamiképpen kiegé­szíteni az ajtó biztonsági zár­ját — sikertelenül. Ráadásul sok helyen még a gyári fel­szerelésű zárak sem tökélete­sek, az ajtók se csukódnak rendesen, nem minden ajtó illeszkedik tökéletesen a ke­rethez. Ésszerű lenne ezért minél előbb változtatni ezen a helyzeten. Bizonyára akadna egy központi szerv, amely magára vállalná á zárak fel­szerelését. De az Állami Biz­tosítónak is érdeke lenne a kezdeményezés szorgalmazá­sa. Minél előbb. Mivel az iga­zi megelőzés az lenne, ha a motoszkáló idegenek minden­honnan „csalódottan”, a zá­rak kinyitása nélkül távoz­nának. SZÁNTÓ ISTVÁN Nem vetnek mákot A török kormány bejelen­tette, hogy 1972. őszétől az ország egész területén betilt­ják a máktermesztést. Ez a döntés az Ankara és Wa­shington között immár tíz éve folyó tárgyalások ered­ményeként született. Ameri­kai szakértők kiszámították, hogy az amerikai narkomá- niások körülbelül évi 4 ton­na heroint fogyasztanak. E kábítószer zöme eddig Tö­rökországból érkezett Amerikai számítások sze­rint a kóbítószertennelés évente mintegy 3—5 millió dollár jövedelmet hozott Tö­rök»* szagnak.

Next

/
Thumbnails
Contents