Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-13 / 293. szám

Szeretnénk, ha Miskolc lakói javaslatokkal is támogatnák a városfejlesztést Interjú dr. Havasi Bélával, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkárával £ Év végi összegezésre kértük fel dr. Havasi Béla elvtársat, a város pártbizottság első tit­kárát, országgyűlési képvise­lőt Miskolc politikai, gazda­sági és társadalmi életének fejlődéséről. Beszélgetésünk kiinduló pontja a valamivel több mint egy esztendeje megtartott városi pártértekez­let, majd a megyei pártérte­kezlet, s végül az MSZMP X. kongresszusa. Első kérdésünk tehát ez: e három fontos pártértekezlet egybevetésének szempontjából hogyan ítéli meg dr. Havasi Béla elvtárs a város fejlődését 1971-ben? — Ennek az esztendőnek biztos alapja volt az 1970-es évben Miskolc városában el­ért gazdasági és politikai te­vékenység. S maga az a tény, hogy a múlt évben egy egész tervidőszakot, a har­madik ötéves tervet fejeztük be. A harmadik ötéves terv eredményes teljesítése mel­lett sem mondhatjuk, hogy túl könnyű lett volna az 1971-e<s esztendő, de azt sem. hogy nehezebb a többi év átlagához képest. A X. kongresszus és ezen túlmenően helyi pártértekez­leteink határozata is kötele­zővé tette mindannyiunk­nak, hogy sokkal fegyelme­zettebben, lelkiismereteseb­ben, megfontoltabban és elemzőbben végezzük min­dennapi feladatunkat, hogy a negyedik ötéves terv első esztendejének sikereivel te­remtsük meg a tervciklus bázisát. Ügy érzem, Miskolc üzemeinek, intézményeinek döntő többsége általában tel­jesítette, amit a terv előírt, s amit a párt politikájának, határozatainak végrehajtása megkövetelt, amit a társa­dalom elvárt. ^ Engedje meg. Havasi elvtárs, hogy visszatérjünk a kiindu- ló gondolathoz. Hiszen az On által elmondott összegezés kétségtelen tény, és az ered­mény összefügg városunk egy évvel ezelőtt lezajlott pártértekezletével. Ezen a magas szintű tanácskozáson sok hasznos és ésszerű javas­lat, kritikai megjegyzés hang­zott el. Mi lett ezeknek a sorsa, hogyan tartotta szem­mel a városi pártbizottság a végrehajtásukat, hogyan el­lenőrizte azokat és mikent kérte számon? — Az eszreveteleket a vá­rosi pártbizottság minősítet­te és a pártértekezlet ele terjesztette. Minősítés alatt azt értjük, hogy részben té­ma szerint csoportosítottuk, részben pedig külön válasz­tottuk azokat a kérdéseket, amelyek az adott területen megoldandó problémák. Ugyanígy tettünk azokkal, amelyek a város politikai, vagy" állami vezetőire tartozó feladatok, vagy amelyeket központi szervek felé javas­latként, jelzésként továbbí­tottunk. A városi pártérte­kezlet ebben állást foglalt, vagyis elfogadta vagy eluta­sította a javaslatokat. S a témára 1971. folyamán rendszeresen visszatértünk, a végrehajtást ellenőriztük. Az év közepéig minden szerv megadta a választ az arra illetékes pártszervezeteknek, illetve személynek. Ezek kö­zött voltak olyanok, ame- lyeket azonnal megoldhat­tunk; olyanok is. amelyek a negyedik ötéves terv során, beilleszkedve a varos tervei­be, folyamatosan megoldha­tók. Q Havasi elvtárs nemcsak a vá­ros politikai testületének ve­zetője. hanem egyben egyik országgyűlési képviselője is. Ez kettős, de egységes fel­adat. Ilyen szemszögből ho­gyan tudná összegezni tapasz­talatait? — Ez a kettősség tulajdon­keppen még nagyobb felelős­séget ró a tevékenységemre, még összetettebbé teszi mun­kámat. Egyrészt a munká­mat segíti oda-vissza alapon, ugyanakkor sokoldalúbbá és nehezebbé is teszi. A segí­tés alatt azt értem, hogy mint egy választói körzet or­szággyűlési képviselője, a választópolgárok felé ebben a vonatkozásban is felelős­séggel tartozom. Egy adott körzetnek a problémája — nem lebecsü­lendő, mint ahogy az egyén­nek a problémája sem. A város egészét vizsgálva vi­szont nem biztos, hogy bár­mennyire is jogos (például Szirma, Görömböly- vagy He- jőcsaba vonatkozásában), a felvetéseket máról holnapra, vagy akár egy év alatt is megtudjuk oldani. Sok a jo­gos felvetés, a jogos igény. Volt olyan feladat, amelyről úgy láttuk, a közeljövőben nem sikerül megoldani. S ha ilyen esetben mégis megsür­gethettük az időt, annak én szívből örülök. Ilyen például Hejőcsaba gázellátásának problémája. A tervkészítés megkezdődött s az anyagi lehetőségektől függően ebben az ötéves tervben végrehajt­juk. Ilyen továbbá a Hejő­csaba—Görömböly közötti területnek, a Hejő-völgyének a tisztítása, á terület vízte­lenítése, amellyel kapcsolat­ban a Vízügyi Igazgatóság a városi tanács megrendelésé­re már készíti a komplex tervet. Reméljük, hogy eb­ben az ötéves tervben, való­színűleg 1973—74. között, si­kerül olyan területeket meg­szabadítani a víztől, amelyek termőterületként vagy la­kásépítés céljára felhasznál­hatók. ^ A városi pártbizottságon sok probléma összefut. Több an­nál, mint ami egy választói körzet képviselőjére hárul. Az ismert és tudott gondok meg­oldása érdekében van-e kellő koordináció a város többi or­szággyűlési képviselőjével? — Természetesen. Köztu­dott, hogy a képviselők cso­porttá alakulva működnek együtt, s ennek a csoport­nak tagja a város hat or­szággyűlési képviselője is. A különböző képviselői terüle­tek részéről felvetődő jelzé­sek és problémák részben hozzánk, a városi pártbizott­sághoz, részben a Hazafias Népfronthoz, másrészt a vá­rosi tanácshoz jutnak el. Eb­ből adódik, hogy a város ve­zető testületéi is koordinál­nak, s figyelembe veszik a képviselők által beérkezett jelzéseket is. Másrészt — mint volt rá példa a lakás­építés, a közlekedés, a víz­ellátási gondok csökkentése érdekében — felhasználjuk a parlamenti felszólalások és interpellációk lehetőségét. f| Azt mondják — és ügy igaz —, hogy Miskolc rendkívül dinamikusan fejlődd város. Az általános fejlődés nyilván­valóan tükrözi a város köz­életi demokratizmusát. A be­leszólási jog megnőtt az utób­bi esztendőkben. Mi, a sajtó munkatársai, a közéleti de­mokratizmust elsősorban a politikai aktivitás igényével mérjük. Hogyan értékeli Ha­vasi elvtárs a város lakóinak, mindenekelőtt a város mun­kásainak politikai aktivitását? — A politikai aktivitást nem a hozzászólások számá­ban —, mint naturális muta­tóban — lehet mérni, hanem a város egészéért érzett fe­lelősségben. Ha az üzemek megfelelően, eredményesen, gazdaságosan teljesítik fel­adataikat, akkor növekszik a város anyagi bevétele. A nö­vekedés pedig azt jelenti, hogy a pénzügyi alap széle­sebb, s ezáltal bizonyos te­kintetben hamarabb előre léphetünk. A politikai akti­vitást az üzemi légkörrel, az üzemi demokráciával lehet mérni. Kétségtelen, történt ebben előrelépés. Ámbár még mindig találkozunk olyan jel­zésekkel, jogos észrevételek­kel, hogy a közérdeket érin­tő reagálásokra, vagy egyál­talán nem adnak választ, vagy pedig nem kielégítő, il­letve megalapozatlan választ adnak. Ez pedig egyáltalán nem erősíti a politikai akti­vitást. A pártszervezeteknek, tömegszervezeteknek és az állami vezetésnek is arra kell törekednie, hogy bármi­lyen fórumon, bármilyen formában elhangzott kérdés ne maradjon megválaszolat­lanul. A válasz pedig reális alapokon nyugodjék, hiszen a dolgozók, a város lakos­sága az őszinte szóért na­gyon hálás. Q Engedjen meg Havasi elvtárs egy, a gazdasági életünkre vonatkozó kérdést. Tudomá­sunk szerint még mindig vannak, akik kételkednek a gazdasági mechanizmus élet­revalóságában. Milyen tapasz­talatok bizonyítják a város­ban, hogy a gazdaság mecha­nizmusának reformjával fel­lendült a gazdasági élet? — Ha a mai helyzetünket a megelőző gazdasági mecha­nizmushoz hasonlíjuk —, ha egyáltalán szabad ilyen ösz- szehasonlítást tennünk — akkor azt látjuk, hogy ma nincsenek látványos, kima­gasló eredmények az üze­mekben. Viszont sokkal sta­bilabb gazdasági eredmények születnek, amelyek minden mutató vonatkozásában ered­ményesek, s az összdolgozó kollektíva munkájára jel­lemzőek. örvendetes, hogy Miskolc üzemeiben a mun­ka termelékenysége évek óta a párt és a kormány ál­tal előírtak szerint alakult, s s ez nemcsak átlagban, ha­nem üzemenként is érvényes. A gazdasági mechanizmus eredményessége nemcsak ab­ban mutatkozik, hogy dol­gozóink jövedelme a párt életszínvonal-politikájának megfelelően növekedett, s nemcsak a város dinamikus fejlődésével, lakóházak épí­tésével, kommunális létesít­ményekkel bizonyítható, ha­nem azzal is, hogy az üze­mekben intenzív fejlődés kezdődött el. S a munka ter­melékenysége nem kizáró­lag a termelő berendezések korszerűsítése által, új beru­házásokkal nőtt, hanem a munka hatékonysága révén is. Ágazatonként is külön je­lentkeznek az eredmények. Ebben elősorban a különbö­ző tárcákhoz, állami szek­torhoz tartozó ipari vállala­tok járnak az élen. A vál­lalatoknál viszont nem sike­rült még előrelépni abban, hogy ha egyszer megreked­nek a gazdaságtalan termé­kek és termelvények gyártá­sában, akkor legyen bátorsá­guk azokat megszüntetni, s döntsenek felelősséggel: egy­általán mit érdemes itthon előállítani, mit lenne érde­mes szocialista szektortól be­hozni és az így felszabaduló erővel más. gazdaságosabb terméket előállítani. Szó sincs arról, hogy a gazdaság mechanizmusával volna baj! Az egyes embe­rek szemléletében van hiba: abban, hogy a problémákért a mechanizmust okolják. Pedig a mechanizmus önma­gában csak egy eszköz — az én meggyőződésem, hogy jó eszköz — a párt gazdaság- politikájának megvalósításá­ra — a szocializmus építé­sének ebben az időszakában. Az emberek kevésbé okolják azt, ami nem a mechaniz­mussal, hanem a nem meg­felelő hatékonyságú vezetői munkával, az üzemi demok­ráciában rejlő lehetőség visz- szaszorításával, a különböző szervek összehangolatlan te­vékenységével, a termelési és fejlesztési tervek nem eléggé átgondolt elemzésével, stb. függ össze. Q Amit Havasi elvtárs elmon­dott, tükrözi a X. kongresz- szusnak azt az igényét, amely ügy fogalmazódott meg, hogy mindent magasabb szinten cselekedjünk. Ez a magasabb szint nemcsak a termelésre vonatkozik, hanem elvárja a politikai munka magasabb szintjét is; a politikai munka és a gazdasági munka össze- hangoitabbá tételét. Ebből az összevetésből következtethe­tünk arra, hogy a pártszer­vezeteknek komoly a teendő­jük a cél elérésében. Mit tesznek, mit tehetnek a párt- szervezetek, elsősorban a ter­melő egységeknél? — A pártszervezetek gaz­dasági kérdésekkel történő foglalkozását régebben a ter­melés pártellenőrzéseként emlegettük. Jelen tevékeny­ségünkben is ez az egyik alapvető feladata a párt- szervezeteknek, különösen az üzemekben. A párttagoknak, elsősorban a párt különböző szintű vezetőinek; alapszervi titkároknak, vezetőségi ta­goknak, pártbizottsági ta­goknak —, hogy úgy mond­jam —, legyen jó a hallásuk, reagáljanak minden disszo­náns hangra, minden kérdés­ben „erőszakolják ki” a dön­tést azon a szinten és szerv­nél, ahová az tartozik. És nem ma, hanem már tegnap, ha az akkor aktuális. Egyébként a pártszerveze­teknek a gazdaságpolitikai kérdésekkel való foglalkozá­sa örvendetesen javult. De még sokkal nagyobb követ­kezetességre, szívósságra van szükség. Q A város lakosságát érthetően sokat foglalkoztatja Miskolc fejlődése. Ismeretes előttünk, hogy ez a fejlődés nem gond­talan, különösen a lakásépí­tés tekintetében. Többféle ín- i formációt hallottunk, s ad­tunk mi is tovább. Mi a re­ális belyzet a lakásépítés vo­natkozásában, mik az építési késedelem okai, hogyan tu­dunk ezeken a jövőben vál­toztatni? — Az első ötéves terv­ben 121 lakással túlteljesítet­tük a lakásépítést. Ebben az ötéves tervben, illetőleg első évében, az előirányzott la­kásszámokat nagyjából telje­síteni fogjuk. A célul tűzött lakásmennyiség teljesítése végett a jövőben jobb és konkrétabb együttműködést kell elérni a magas- és mélyépítő vállalatok mun­kájában, úgyszintén a nem­régiben létrejött Miskolci Beruházási Vállalat tevé­kenységében. amely a város lakás- és kommunális beru­házásait tartja kézben. Ja­vulnia kell az előkészítő munkáknak is. Jelenleg befejezés előtt áll a Győri kapui lakótelep épí­tése. ahol már csak egy szol­gáltatóház, egy nagy ABC- áruház és a hozzá tartozó épületek építése folyik. Mind­ez 1972. közepére befejező­dik. A jövő évben folytató­dik. illetve részben befeje­ződik a diósgyőri városköz­pont építése is. Részben elő­készítés alatt áll. részben már folyik is az első panel­ház összeszerelése az össze­kötő városrészben, vagyis a Hoffmann Ottó utca és az ifjúsági ház közötti terüle­ten. Itt a lakóházak, lakások, iskola és egyéb szolgáltató létesítmények mellett meg­épül a város bútoráruháza is. Előkészítés alatt áll az Avas-déli lakótelepnek a közművesítése és úthálózat­építési munkája. Az első pa­nelházak összeszerelése a jö­vő év végére várható. Igyek­szünk gyorsítani az úgyneve­zett mester utcák és a Vö­rösmarty utca felszabadítá­sát. hogy a panelházaknak megfelelő területet biztosít­sunk. A tervezők és beruházók részéről folyik egy olyan fel­mérés, hogy a városban a szanálások számának csök­kentésével, vagy legalábbis további emelkedésének meg­gátolásával olyan területeket kutassunk fel és tegyünk sza­baddá, ahol egy-egy épület­nek a megépítésével gyorsít­hatjuk a lakásépítést. Még akkor is, ha a korszerű épü­letek mellett vagy mögött marad egy-egy régi ház. Hangsúlyozni szeretném, hogy a lakásokra, kommu­nális beruházásokra rendel­kezésünkre álló összegeket egy fillérig erre a célra hasz­náljuk fel. örvendetes, hogy az üze­mek hozzájárulásával 600 fé­rőhelyes óvodát építünk meg az elkövetkező években. Ez nem terheli a központi la­kásalapot. S bár a feszített óvodai ellátottságot nem old­ja meg végleg, minden eset­re enyhíti azáltal, hogy az összeget nem a központi la­kásalapból, kommunális alap­ból kell elvonnunk. Szeretnénk a jövőben job­ban felhasználni az OTP nyújtotta lehetőségeket is, annak érdekében, hogy nö­vekedjék Miskolcon a laká­sok száma. A Hoffmann Ottó és a Petőfi utca sarkán épül az OTP-ház, s ugyanilyen lesz a Béke étterem helyén megépülő lakóház, amelynek földszintjén és első emele­tén üzletházak lesznek, vala­mint gyógyszertár és más létesítmények. A város formálásába job­ban szeretnénk bevonni a város lakosságát. Hiszen nem biztos az, hogy a tervező asz­talánál születnek meg a leg­célravezetőbb javaslatok. Az érdeklődést akartuk fokozni és a beleszólást növelni a ju­bileum alkalmával lezajlott városfejlesztési kiállítással, s azáltal is, hogy a sajtó a programkészítés idején nyil­vánosságot adott és ad egy- egy részfejlesztés ismerteté­sének. Mindez azért történik, hogy az időben beérkező jo­gos észrevételeket, javaslato­kat figyelembe vegyék. A közakarat érvényesült pél­dául akkor, amikor elhatá­roztuk, hogy a Tanácsház tér melletti szabad teret nem építjük be, hadd legyen ez a városrész szellősebb, hadd ..csússzon le'’ az Avas a vá­ros közepébe. Azt akarjuk, hogy a jövőben a város la­kói még nagyobb részt vál­laljanak a városfejlesztés gondjából, szóljanak, java­soljanak. Ennek érdekében a sajtót is nagyobb mértékben szeretnénk igénybe venni. 0 A város fejlődése együtt jár az ellátottság növekedésével. Havasi elvtárs elégedett-e a város ellátásával, emlékezve arra a korábbi politikai bi­zottsági határozatra, hogy mindenekelőtt a város mun­káslakta negyedeire legyünk tekintettel? — A Vasgyárban évek óta panaszolt hiányt, jogos igényt pótolunk a Harmadik és Ne­gyedik utcánál részben már látható, ott épülő új vásár­csarnokkal, amely nemcsak területileg, hanem formájá­ban és korszerűségében is magasabb szinten biztosítja az ellátást. Vele párhuzamo­san épül meg a munkás-pa­raszt szövetkezeti áruház, a város legnagyobb ABC-áru- háza. Az épülő diósgyőri la­kótelepen üzletházat és zöld- ség-gyümölcsboltot építünk. E témakörhöz tartozik to­vábbá, hogy a két nagyüzem dolgozóival, illetőleg az e te­rületen élő munkásokkal nemrégiben a városi tanács kereskedelmi osztálya anké- tot tartott, hogy megbeszél­jek az ellátás problémáit. Elhangzott néhány észrevétel. Ami a zöldség-gyümölcsára­kat illeti, megítélésem sze-. rint csak részben jogosak a felvetések. Igaz, primőr-idő­szakban a vasgyári piac ese­tenként drágább, mint a bel­városi, s ugyanez a helyzet talán a mennyiséggel is, ám szezon időszakban az orszá­gos átlagon mozog az ár, sőt olykor ez alatti áron is bő­séges választék található. Az viszont igaz, hogy áruterí­tés vonatkozásában jogosak a felvetések. Célunk, hogy új elárusító helyekkel eny­hítsük a gondot. f| Fűzzük mindjárt ehhez hoz­zá: a dolgozó nők helyzetét segíti az intézkedés. S ha már itt tartunk, szabad le­gyen megjegyeznem: nem volna teljes az év végi mér­leg, ha az ifjúságról és a nőkről, mint fontos politikai kérdésről nem esnék szó. — A Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozata és az ifjúsági törvény törvény­be iktatása két olyan jelen­tős dokumentum, amely az ifjúság tekintetében rendez bizonyos dolgokat; keretet és lehetőséget, jogokat és köte­lességeket ad a különböző szerveknek és az ifjúságnak. Részben még a kezdet kez­detén vagyunk. Hiszen az if­júsági törvénnyel kapcsola­tos, a különböző tárcákra vo­natkozó utasítások csak a jö­vő évben jelennek meg. Ügy érezzük, hogy a törvényt idősebbek és fiatalok egy­aránt helyesnek es jónak tartják. A törvénynek feltét­lenül maga után kell vonnia az ifjúság még nagyobb tár­sadalmi és általános aktivi­tását, tevékenységét mind a jelen, mind a jövő szempont­jából. A KISZ kongresszusán e témát illetően is állásfog­lalások, véleménycserék szü­lettek. amelyek megszabják KISZ-szervezeteink munká­ját a pártpolitika végrehaj­tásában. Ami pedig a nőkérdést il­leti, nos, ez is egy hosszabb folyamat kezdete. Nekünk feltétlenül nagyobb határo­zottsággal és következetes­séggel kell törekednünk ar­ra, hogy a nőknek a társa­dalomban nemcsak a jog­szerűség, hanem a tevékeny­ségük által kivívott jog ré­vén is nagyobb elismerést, megbecsülést adjunk. Töre­kedjünk jobban arra, hogy funkciókba állítsák a nőket, nevezzék ki őket középveze­tőknek és vezetőknek, s ily módon is váljék valóra a so­kat hangoztatott egyenlőség. Ez azonban nem megy má­ról holnapra sem Miskolcon, sem az országban. £ Hadd kérdezzem meg végül: mit kíván Havasi elvtárs 1972-re a város lakóinak? — Megragadom az alkal­mat és lehetőséget, s minde­nekelőtt megköszönöm a város pártszervezeteinek, kommunistáinak, minden la­kosának azt a tevőleges rész­vételt, azt a fegyelmet, akti­vitást, amit ebben az eszten­dőben tapasztaltunk. Azt kí­vánom és kérem, hogy 1972- ben hasonló lelkiismeretes­séggel, becsülettel, összefo­gással végezzék feladatukat, s mindez úgy történjék, ahogy beszélgetésünk elején szó esett róla: mindig és mindenütt egy kicsit maga­sabb szinten, tehát jobban. Így lesz eredményesebb a munkánk és »leszünk mi. em­berek elégedettebbek. Kívá­nok a várös minden lakójá­nak sok örömet, békességet, boldogságot, váljanak valóra egyéni céljaik úgy, hogy azok a társadalom egészének az előrehaladását is szolgálják. ^ Kedves Havasi elvtárs, köszö­nöm az interjút. S mind a lap olvasói, mind a szerkesz­tőség nevében kitűnő egész­séget és sok boldogságot kí­vánok én is az 1972-es esz­tendőre önnek s a városi pártbizottság mindegyik dol­gozójának. CSALA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents