Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-06 / 287. szám

a miskolciaké a szó Ahol nem járt a Mikulás Egv helyszín, három Borsodiak a vállalkozásban Dollár termő bosszúság rk Tegnap sok-sok boldog miskolci gyermek örült a Mikulásnak, s azoknak a csokoládé- csizmáknál,amelyek puttonyából kerültek elő. A miskolci nők szerint, nem ártott volna, ha Télapó egy-két cipőüzletbe is ellátogatott volna... Ehhez a véleményükhöz fűzött raj­zos kommentárt Jármay György. társulás ÁRUELOSZTAsa? — Nekem egy, neked egy, a többit a pult alá.’... Elkészült Mégszépült az Antikvárium a hibás magnó! Kedves Déli Hírlap! Sajnos, nem jutott időm rá. hogy személyesen menjek be köszönetét mondani közben­járásukért, amelynek ered­ményeképpen a GELKA-nál végre elkészült meghibáso­dott magnetofonom. Őszintén remélem, hogy hasonló ügy­ben nem kell többé önökhöz fordulnom. Lengyel Zsuzsa Miskolc I.. László J. u. 19. Kedves Lengyel Zsuzsa! Örülünk, hogy ismét hódol­hat szenvedélyének, a mag­nózásnak. Szívesen segítünk máskor is. ha tudunk, min­ket nem zavarnak a pana­szosok. Becsületes megtaláló N. Szabó Sándorné elvesz­tett 1000 forintot. Kétség be­esetten kereste, hiszen szá­mára nagy összegről volt szó. Kiderült, hogy a Kun Béla utcai 214. sz. boltban rántot­ta ki a pénztárcájából. A pénztáros észrevette, s visz- szajuttatta jogos tulajdono­sához. N. Szabó Sándorné ez­úton is köszönetét mond a becsületes megtalálónak. Megérdemli. Még megvan a zálogcédula Rovatunkban nemrégiben hírül adtuk, hogy egy elve­szett zálogcédulát hoztak be szerkesztőségünkbe. Azóta már többen is jelentkeztek érte, sajnos, kiderült, hogy nem az övék. Akit érdekel, továbbra is megtekintheti, jo­gos tulajdonosa pedig átve­heti szerkesztőségünkben. D. J., miskolci lakos pa­nasszal fordult szerkesztősé­günkhöz, amelyet a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat veze­tőjéhez továbbítottunk. Kur- t-ják Antal főmérnök levél­ben értesített bennünket, hogy a panaszt a helyszínen kivizsgálták. Egyben megál­lapították azt is, hogy D. J. azon állítása, miszerint a MIK-nél tett bejelentésére A közelmúltban néhány napig zárva volt a Saéchenyi utcai Antikvárium. Most megtudtuk, miért. Űjrafes- tették, megszépült. Így még élvezetesebb a sok könyv A Patyolat A közelmúltban közöltük Ban Sámuel miskolci lakos­nak a miskolci Patyolat Vál­lalattal kapcsolatos panaszát. A cikkre válaszul levelet kaptunk a vállalat igazgató­jától, Barta K. Gyulától. Töb­bek között ezt írja: „A 13-as sz. fióküzletbe 18371-es számon beadott sző­nyeget a fióküzlet vezetője úgy vállalta el, hogy az »igénybevett, pecsétes, fele­lősség nélkül«. A vállalási jegyen feltüntetett hibákat Bán Sámuel aláírásával el­ismerte. A minőségi kifogás után a szőnyeget újratisztí­tottuk, majd azzal a meg­jegyzéssel szállítottuk vissza az üzletbe, hogy azt jobban kitisztítani az anyag minősé­gi romlása nélkül már nem lehet. Véleményünk szerint a vállalat humánussága már abban is megmutatkozott, hogy — noha a munkát a tisztítás minőségére vonatko­zó felelősség nélkül vállal­tuk el — tisztítás után még­is térítés nélkül adtuk visz- sza a szőnyeget.” Ismét csak azt válaszol­hatjuk: nem a mi felada­tunk, hogy döntőbírák le­gyünk, hiszen nem vagyunk szakértők. De az eset arra nem kapott választ, nem helytálló. A szóban forgó munkákat a vállalat főépítésvezetősége a rendkívül nagymérvű leter­heltség miatt nem tudta idő­re elvégezni. Kurlyák Antal főmérnök most utasította a főépítésvezetőséget, hogy a ‘szükséges munkákat 1971. de-, cember 15-ig végezzék el. D. J., olvasónk nevében is köszönjük az intézkedést. között búvárkodni, böngész­ni. Remélem, mások is ész­revették a változást, s nekik is tetszik. K. P. miskolci lakos véleménye kell, hogy felhívja olvasóink figyelmét: jól nézzék meg. milyen feltételek mellett kötnek szerződést a tisztítás előtt. Olvasónknak azt taná­csolhatjuk: amennyiben az igazgató válasza nem elégíti ki, forduljon a miskolci vál­lalat felettes szervéhez vagy bírósághoz. Tiszai pályaudvar. Reggel fél hét, csúcsforgalom ... A jegyem már megvan, az alul­járón át igyekszem a sínek­hez. Az indulási időt tudom, a vágányszámot nem. No, meg azt sem, hogy hol van­nak a lenti eligazító fülké­ből, illetve a fenti informá­ciós irodából az informáto­rok, hogy megkérdezzem tő­lük: miért nincs megvilágít­va az aluljáróban levő tájé­koztató táblán a 6.47-es gyors vágányszáma?... * Menetjegyet kérek Egerbe. Füzesabonyig elsöosztályú ki­egészítővel. — Nincs elsöosztályú je­gyünk! — Egy ilyen nagy állomá­son?.' — Kérem, engem ne hibáz­tasson! — formed rám a hölgy a kisaólak mögött. — Nem önt hibáztatom, hanem a MAV-ot. — Azt se hibáztassa! — védi a hölgy a munkaadóját. — Mert a nyomda még most sem szállította a jegyeket. Igen. igen. Csakhogy, ked­ves MÁV, nem kellett volna ezt hamarabb megrendelni?... * Kényelmes ember vagyok. A jegyeket egészen Sopronig kérem, hogy ne kelljen kü- lön-külön megváltanom. Igen, Sopronig, ismétlem. A pénz­tárosnő úgy néz rám ezen a szomorú őszi vasárnapon, mintha Honoluluig kérném a gyorsvonati bilétát. Aztán közli, hogy ő ma csak Győ­rig adja a jegyeket, mert az a pénztár, amelyikben Sop­ronig lehet kérni, az vasár­nap nincs nyitva. No, de aki­nek vasarnap kell sürgősen elutaznia, az mit csináljon? „Menjen hétfőn!” a kérdésre kapott válasz. És most itt közlöm, hogy azért sem fogadtam meg a tanácsot. hanem dacolva kényelemmel, Győrben is sorba álltam és azért is el­mentem Sopronba. Vasárnap! NAGY ISTVÁN Annak idején meglehetősen nagy visszhangja támadt He­vesben az öt megye társulá­sával — saját fejlesztési ala­pokból, és öt évre kapott bankhitelből — megvalósí­tott, s a maga nemében leg­korszerűbbnek mondott gyön­gyösi parkettagyárnak. So­káig beszédtéma volt egy­részt. mert az egykori bá­nyatelepen összesen 30 millió forintos beruházással nyitott üzem messzi környéken az egyetlen ilyen létesítményt jelentette, másrészt pedig új­donságnak számított a szüle­tését elősegítő, és a fenntar­tását biztosító részvényességi forma. Egyenlő teherviselés A terhekből ugyanis meg­határozott arányban részelt, és természetesen ugyanígy osztozik a továbbiakban a hasznon is minden vállalko­zó: 41.74 százalékban a Mát­rai Erdő- és Fafeldolqozó Gazdaság. 25-ben az Inolyvi- déki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasag. 20-ban a miskolci Borsodi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság, hatban a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság, míg 4,79-ben a Fűrész és Hordóipari Vál­lalat, 2,47-ben pedig a Gö­döllői Vadgazdaság. Aztán — előbb vagy utóbb így van ez minden újjal — napirendre tértek a sajátos „részvénytársaság” felett is. A gyár termelni és szállítani kezdett. Mi sem volt termé­szetesebb ennél. Pedig — mint utóbb kiderült — tar­togatott és tartogat még ma is jócskán érdekességet a gyöngyösi parkettagyár, fel­tétlenül megérdemel egy újabb pillantást. Az első év nehéz volt Idő kellett ahhoz, amíg az elképzeléseket siker is koro­názta. Az első, a tavalyi év­ben ugyanis a közös gyár ko­rántsem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. A sok­felöl verbuvált dolgozóknak új volt itt úgyszólván min­den, s még az üzemi renddel, fegyelemmel is elég hadilá­bon álltak. A minőséget to­vább rontotta a nem legmeg­felelőbb alapanyag. Ráadásul a megrendelők fenntartások­kal fogadták a cég számukra eddig ismeretlen gyártmá­nyait. Röviden: a gyár vesz­teséggel zárta a tavalyi esz­tendőt. Ez utóbbi miatt — noha nyilvánvalóan nem pihentek babérjaikon a társak, keres­ték szüntelenül a megoldás lehetőségeit — nem is olyan túlzott óvatosságból még az idei évet is csak „nullára tervezték”: csupán azt a célt állították maguk elé, hogy a bevételekből fedezik a kiadá­sokat. Ennélfogva érte aztán valamennyiüket váratlanul a kellemes meglepetés- a parkettagyár a rezsin felül kétmillió forint tiszta hasz­not hozott már az első há­romnegyed évben. Parketta — «umialátéflel Mert az üzemben időköz­ben sikerült rendet terem­teni, a dolgozók megismerték végre a gondjaikra bízott ér­tékes berendezést, szakmájuk ismerőivé váltak, szervezet­tebb lett a munka, s nem utolsósorban jobb alapanya­got küldtek erdeikből. tele­peikről a részvényesek. A ma már két műszakban működő gyár éves szinten közel 60 millió forintos programot vé­gez : a normál-parkettából 90 000. az úgynevezett mo­zaikból — közöttük az új­donságnak számító gumialá- tétesből — 270 000 négyzet- métert készít. Ettől az évtől exportál is: a L1GNIMPEX közvetítésével kereken 40 000 négyzetméter burkolóanyagot küld Olaszországba és Gö­rögországba. összesen 100 000 dollárért. A gyöngyösi parkettagyár­ral azonban nyilvánvalóan mindezek ellenére sem elé­gedettek még. Kapacitásának kihasználása ugyanis koránt­sem teljes: a normál gyárt­mányból 120 000. a mozaikból pedig akár 400 000 négyzet- méter előállítására is képes lehetne minden különösebb erőfeszítés, befektetés nélkül. S ez is a cél, ezen fáradoz­nak jelenleg a társulásban résztvevők, még inkább ezt kívánják szolgálni a lehető­ségeinkből telhető későbbi műszaki fejlesztéssel. Felhőkarcolóim J kémények Szovjet tudósok i,felhőkar­coló” kémények terveit dol­gozták ki. Véleményük sze­rint ezek a kémények meg­bízhatóan védik a városokat az ipari szennyeződéstől és a melléktermékektől. Befejező­dött egy 320 méter magas kémény építésének terve; ezt a kéményt Uglegorszkban (a Donyec-medencében) fogják felépíteni. Két hasonló kémény épül Moszkva környékén, a Balt- vidéken és az Ural vidékén is. Ha magasan a föld felett ve­zetik el a füstfelhőket, ak­kor ezredrészére lehet csök­kenteni a por koncentráció­ját a föld felszínén A terve­zők olyan építmények»' ja­vasolnak. amelyek s füstöt azonnal mintegy ..kicsapják” az atmoszféra felső rétegeibe. Kivizsgálták a panaszt 4müKGomn?YM,fi UHütmi ft€G£NY£ nyomét* SelntDexrÖ-Mottik István A KALÓZOK EILEN SZÖVETHEZ EH KIS CSAPAT ELSŐKÉNT AZ ŐRREL VÉGEZ 33. APTHUR MAGÁRA OlTi AZ EGViK meGGV'l költ matróz Ruháit Sótlan volt a kenyér Több olvasónktój kaptunk értesítést, hogy a csütörtökön Perecesen árusított, a MSV főtelepének 1. műszakja ál­tal készített kenyér teljesen sót lan volt. Mivel azóta újabb észrevé­teleket nem kaptunk, úgy gondoljuk, egyszeri „kisiklás­ról” volt szó. Lehet, hogy szerelmi csalódás érte a pé­keket __?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents