Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

♦ Régi kívánsága teljesült a tapolcaiaknak a gyógyszertár megépítésével. A Megyei Gyógy­szertári Központ 3 millió forintért építtette az emeletes, lakásból és patikából álló házat, amely az üdülötelepülés központjában, az orvosi rendelő mellett áll. (Ágotha felv.) HAJNALI 3-KOR Autóbuszokkal „sakkozik” Emberek, ügyek, lelkiismeret Hajnali 3 óra. Csend- és enyhe levegőta­karó alatt alszik a város. A hatalmas, sötét udvaron egy fiatalember nyomába szegő­dök. Együtt dagasztjuk a fe­neketlen. olajos sarat. Ar­rébb több mint száz Diesel­motor dohog. A Miskolci Közlekedési Vállalat autóbu­szai indulásra készek. Két óra alatt 110 kocsi Az indító ablaka előtt sor- banállás: — Tizennégyes — hetes- egyes — négyes ... nyolcas — kettes ... A menetirányító fel sem néz: már a hangjukról is­meri a gépkocsivezetőket. Beszélgetésre, tréfálkozásra ilyenkor nincs idő. Menetle­vél, kódkártya és jöhet a kö­vetkező. Egy lélegzetvételnyi szü­netben megjegyzi: — Két óra alatt száztíz kocsit indítok. Látja, úgy kell dolgozni, mint a gép ... És már érkeznek is az újabb „utasítások": — Tizen­kettes — tizes ... hatos — hármas... Kint egymás után berreg­nek fel a motorok; a mo­noton zaj fokozatosan csök­ken. Az autóbuszok nagy ré­sze mór az utcán van. Nekünk is több idő jut a beszélgetésre. — Ez az időszak .a leg­mozgalmasabb — mondja Perencsik Ferenc menetirá­nyító —, ilyenkor félrenéz­ni sincs idő. A gépkocsive­zetőknek még át is kell ven­Városszerte megkezdődtek a Télapó-ünnepségek. Ma Miskolc valamennyi óvodá­jában Télapót köszöntötték a gyerekek. Sőt akadtak olyan óvodák is — például a Zsolcai kapui — anol a második gyerekkorukat élő öregekről sem feledkeztem meg. Tegnap a Kölcsey utcai öregek napközi otthonának „lakói” fogadták könnyes liómmig a legkisebbek keó- Vesiíedesét. $£a az egyik legnagyobb szabású Mikulás-ünnepséget a Mikulás-figurák magyar­országi gyártói, a diósgyőri csoko’ú^ígyár dolgozói ren­dezik gyermekeiknek. Dél­után 4 órakor 280 gyermeket niük a jármüveket. Jobb, ha a kocsijuknál töltik el az időt, nem pedig az indító­ban. A késők A beszélgetés közben is dolgozik: néhány menetleve­let kiemel az előtte fekvők, közül. — Az elkésök ... — mond­ja, — Mindig van egy-kettő, hogy nagyobb gondot okoz­zon a reggeli kocsikiadás. Mert ilyen nagy munka köz­ben nem könnyű még az át­csoportosításon is töprenge­ni: hogy lenne a legjobb...? Az általános gyakorlat: mindig a kevesebb kocsival üzemelő vonalat helyezik előtérbe. Érthető, hiszen ha a szirmai járat egyik gép­kocsivezetője elkésik, a vo­nal sokkal inkább megérzi, mintha ugyanez a I2-es vagy a 14-es járaton történik. — Ezért a zsúfoltabb jára­tokról szoktunk kocsit átcso­portosítani — teszi hozzá. — A végállomási rendezők tud­tával, persze, mert nekik máshogy kell „sakkozniuk” a kevesebb kocsival. Jól dolgoztak — Akkor az influenzás időkben volt gond, bőven... — mondom. — Előfordult, hogy 50 ve­zető is hiányzott. Tizennégy járatot ideiglenesen beszün­tettünk, a többit pedig túl­órából, meg szabadnap-be­rendelésből pótoltuk. ajándékoz majd meg a eso- koládégyáriak Télapója. Nem marad el a Télapó- ünnepség a különböző mű­velődésügyi intézmények, kultúrházak holnapi prog­ramjából sem. Az ifjúsági házban, az Ady Endre Mű­velődési Házban, a Bartók Béla Művelődési Központ­ban. s még egy sor helyen rendeznek Télapó—Mikulás ünnepséget a gyermekek nagy örömére. S Télapó még hétfőn is járja majd a várost. A Csa­bai kapui gyermekkórház be­teg csöppségeit például hét­főn délután 4 órakor keresi fel. Sánta Jenő gépkocsivezető ma tartalékos. — Nekem a múlt hónap­ban 28 ledolgozott napom volt — mondja. — Mások­nak még több is. Az utolsó autóbusz is el­hagyja á garázst. Nemcsak a menetirányító lélegzik fel, hanem Szemerszky Mihály garázsmester és Berenczi Miklós kocsirendező is: jól dolgoztak az éjjel. — Mint mindig... — mondják majdnem egyszer­re. Búcsúznak, hatkor vége a munkaidőnek. Hazafelé utaz­va, valahányszor alvó em­bert látnak a járművek ülé­sein, jóízűen elmosolyodnak. KEGLOVICH 1ÁNOS (Tudósítónktól.) A Tiszai Vegyikombinát­nak az elkövetkező években több száz jól képzett vegy­ipari szakmunkásra lesz szüksége. Az új munkaerő­gárda egy részét Leninvá- rosban képezik. így évről évre egyre több fiatal el­szállásolásáról kell gondos­kodnia a városnak. Ezért a IV. ötéves terv időszakában egy új diákkollégiumot épí­tenek Leninvárosban. A város gimnáziuma és szakközépiskolája jelenleg 140 bentlakásos és 31 kint- lakásos kollégiumi férőhely- lyel rendelkezik. Ez a férő­helyszám kevés. Az idei tan­évben például 64 tanuló la­kik albérletben. Ezek a diá­kok a tavalyi 350 Ft helyett az idén már havi 400—450 forintot fizetnek az ágyra- járásért. Azok pedig, akik­nek sem kollégiumi hely nem jutott, sem a magas al­bérletet nem tudják fizetni, szabad idejük nagy részét utazgatással töltik. A kollégiumépítési tervet a Művelődésügyi Miniszté­rium 11 millió forintos be­ruházási költséggel hagyta jóvá. Az eredeti terv sze­rint a kollégiumot hagyomá­nyos építési módszerrel épí­Kertészeti szakkör alakul A Bartók Béla Művelődési Központ kertészeti szakkört alakít, amelynek a kiskert­szövetkezetek, gyümölcsösök tulajdonosai lehetnek a tag­jai. A szakkör holnap dél­előtt 10 órakor a diósgyőri vasasklubban tartja alakuló ülését. Ebből az alkalomból dr. Bocsor Ernő, a KÖJÁL főorvosa előadást tart, amelyben a növényvédősze­reknek az emberi szervezet­re gyakorolt hatását ismer­teti. A kertészeti szakkör ezentúl minden vasárnap délelőtt 10 órakor tartja ösz- szejöveteleit a Sétány utcai klubban. Az 4 vas a Madáchban Évenként rendezi meg a Fővárosi Művelődési Ház és a Népművelési Intézet az év legjobb amatőr néptánc­együtteseinek találkozóját. A KISZ VIII, kongresszusa tiszteletére holnap délelőtt 10 órakor a Madách Színház­ban kerül sor a Táncantoló­gia ’71 bemutatójára, melyre meghívták az Avas Tánc- együttest is. Daróczi—Bárdos —Galambos: Forradalmi verbunkját táncolják. REFLEKTOR Ma Budapesten „Stúdió ’71” címmel megnyílik a fia­tal képzőművészek stúdiójá­nak tárlata. >jc Debrecenben társadalmi összefogással épült óvodát adnak át az or­vostudományi egyetemen. Egerbe látogatnak az afro­ázsiai népek szolidaritási bi­zottságának hazánkban tar­tózkodó delegációi. * Győ­rött bemutatják Z. Szabó László Utolsó stáció című drámáját. A dráma Bajcsy- Zsilinszky Endréről szól. ajc Hartán ifjúsági klubot avat­nak. yjc Kecskeméten meg­nyitják a fiatal Báes-Kiskun megyei képzőművészek kiál­lítását. fenék fel. Erre azonban nem találtak kivitelezőt. Maradt a házgyári elemek felhaszná­lásának lehetősége. Ám a korszerű építkezés nagyobb összeget, 20 millió forintot igényel. A városi tanács sa­ját erőből nem tudja a hi­ányzó 9 millió forintot bizto­sítani. így nem tudni, hogy a terv mikor valósul meg. Pedig az idő, az olefinprog­ram végrehajtásának kitelje­sedésével, egyre jobban sür­get. Körültekintően, lelkiisme­retesen kezeljük a dolgozók bejelentéseit, kérelmeit, sőt tartsuk azt egyenesen politi­kai feladatnak! Párthatáro­zat és kormányrendelet írja elő ebbéli nagyon fontos teendőnket. Elengedhetetlen feltétele ez a közéleti de­mokratizmus fejlesztésének. A dolgozók beleszólási joga. javaslata, bölcs intelme, in­dokolt kérelmének teljesí­tése, panaszának meghallga­tása és intézése — előmoz­dítja a tisztánlátást, serkent a szavak és tettek egyesíté­sére, a gondok elemzésére. Egyszóval széles körben elő­mozdítja annak a politiká­nak gyakorlását, amelyet nem pusztán hirdetni, ha­nem annak szellemében he­lyesen cselekedni kell. A városi párt-végrehajtó­bizottság ebben az esztendő­ben immár másodszor ta­nácskozott a szóban levő té­máról. A Központi Bizott­ság határozatából, a kor­mány rendeletéből fakadó helyi tennivalókat február­ban vitatta meg, a közeli napokban pedig leszűrte a néhány nagyobb vállalatnál, illetőleg tömegszervezetnél végzett vizsgálódás tapaszta­latait. összegezésként meg­állapította: a gazdasági ve­zetők többsége kedvezően reagált, s fontosnak tartja a dolgozók bejelentéseinek, kérelmeinek következetes intézését. Vagyis — hangsú­lyozta a végrehajtó bizottság —: ahol a dolgozók bejelenté­seivel történő foglalkozást a szocialista demokrácia szer­ves részeként kezelik, ott meg is teremtik a rendele­tekben megfogalmazott lehe­tőségeket. E tekintetben di­cséretes példaként említendő a DIGÉP. az LKM. a Mis­kolc városi Tanács és a Volán. S mivel bizonyító tények vannak rá, hogy nem csupán kell, de lehet is jól munkál­kodni, éppen ezért sajnála­tosak azok a munkahelyi példák, amelyek arról valla­nak, hogy ahol nem értik a kérdés politikai fontossá­gát, ott felelősséget se érez­nek a bejelentések, kérel­mek, panaszok intézéséért, sorsáért. Néhol elmulasztot­ták a rendeletből fakadó szervezési intézkedéseket, így aztán nem is tudnak maguk­nak képet alkotni a helyze­tükről. A kormányrendelet például előírja, hogy a kü­lönböző munkahelyeken leg­alább évenként tárgyalják meg a bejelentések és a pa­naszok sorsát, s a szükség­nek megfelelően döntsenek. Ám hogyan tehetnék meg ezt ott, ahol az első lépést is elmulasztották?! Egyik­másik vezető személy vagy irányító testület azt hiszi, elegendő, ha „letudják” a be­jelentéseket termelési ta­nácskozásokon, munkaérte­kezleteken. Máshol meg nem tartják nyilván az írásos ész­revételeket, az intézkedés módját Még lehetetlenebb a helyzet ott, ahol a szóban közölt bejelentésnek, panasz­nak nem marad írott nyoma. Ilyen esetekben nem lehet sem ellenőrizni, se számon- kérní. Ebből következik az­után, hogy a panaszos kilin­csel tovább, felkeresi a fel­sőbb szerveket, ügye mindig feljebb és feljebb vándorol, telnek a napok, a hetek, esetleg hónapok, a panaszos türelme egyre fogy, elége­detlensége pedig nő. S mind­ez miért? Mert ott, a leg­első helyen, ahová bizalom­mal fordult, lelketlenül, nem­törődöm módon kezelték ügyét. És ha már az ügy- és idő­tologatást együtt említettük az imént, álljunk meg egy szóra. A rendelet előírja, hogy a panaszosoknak, a be­jelentőknek 30 napon belül választ kell kapniok a kér­désükre. Ez törvény. Már­mint az, hogy 30 napon be­lül, nem pedig az, hogy fel­tétlenül a harmincadik na­pon! Gyakoriak az olyan ügyek, amelyek rendkívül egyszerűek: azonnal vagy néhány, napon belül megvá­laszolhatók. Ilyen esetben miért kell mégis kivárni a harminc napot? Ha az ügy­intéző az apró ügyet sem képes rövid határidőn belül elintézni, hogyan várhatná tőle bárki is, hogy a bonyo­lultabb dolgoknak határ­időre járjon a végére? Saj­nos, nem is teszi. Ésszerűség, jóindulat, együttérzés szükségeltetik ahhoz, hogy a dolgozó em­berek ügyét gyorsan, akta- és időtologatás nélkül intéz­zük. Nem a rendeleteken, határozatokon múlik ez, ha­nem a végrehajtókon; akik időnként maguk is panaszo­sokká válnak, s nem ke­vésbé türelmetlenek és hi­vatkoznak jogaikra. mint azok. akik hozzájuk fordul­nak. A dolgozó emberek ügyeit intézni voltaképpen nem komplikált munka. Se pénz, se plusz energia nem szük­séges hozzá. Semmi más, csak arra alkalmas emberek. Vagyis olyanok, akik értik a szakmájukat, s a lelkiis­meretet nem keverik Össze a könyökvédőjükkel. Magya­rul: az emberi ügyek intézé­séhez nem a „klasszikus ér­telemben vett” bürokratákra van szükségünk, hanem jó­érzésű dolgozó emberekre! CSALA LÁSZLÓ — Nem fázik? — A, dehogy. — Csak az orra miatt kérdezem. — Műorr az, kérem. Mindig piros. A sza- kállam pedig fehér. Vattából van. Melegít Csak a kezem hül ki hamar. Kesztyűt nem húzhatok. Ki látott már kesztyűs Mikulást? Különben is, én alapjában véve kereskedő vagyok. Igaz, nyugdíjas, de azért bírom a strapát. Mert strapa ez, kérem. Reggeltől es­tig álldogálni a szeles utcán, édességet, vir­gácsot kínálni, gyerekekkel parolázni, s fő­leg beszélni. Beszélni tudni kell ám. Aki nem ért a gyerekek nyelvén, az fel se vegye a piros palástot. Az igazi Mikulás mosoly­gós, bölcs öregember, megkérd,ezi. hogy meg- etted-e az ebédet, jó voltál-e, kipucoltad-e a cipődet? Nem az az érdekes, hogy mi a válasz, hanem az, hogy kérdés legyen. A gye­rek a Mikulás hangját akarja hallani, és főleg érteni, mert anélkül egy fabatkát sem ér az egész maskara. Dicsekvés nélkül ál­líthatom, hogy engem szeretnek a kislányok, meg a kisfiúk, s a szülök is ismernek. Ke­resztnevemen szólítanak, hogy van, Béla bá­csi, hogy szolgál az egészsége? Azért kedves hoz^Mn mindenki, mert barátságos vagyok, s tudják, hogy nem, azért öltöttem jelmezt, hogy mindenáron eladjam a portékát. Nem cröszahvlom rá a gyerekekre a mil+láscso- magot, ha a szülő nem akarja. Pedig száza­lékra dolgozom én is. — Van családja? — Agglegény vagyok. Az anyummal élek. Vasárnap Encsre megyek. Egy KlSZ-klvb- ban leszek a Mikulás. (brockó) Télapó-ünnepségek tlj kollégium Leninvárosban? Béla bácsi, a Mikulás

Next

/
Thumbnails
Contents