Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

Miskolc, 1972 Tegnap délelőtt sajtótájé­koztatót tartott Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda vezetője, aki ismertetté yárosupk következő évi kul­turális programját. A mis­kolciak már január első he­tében kezükbe vehetik azt a reprezentatív kiállítású ki­adványt, melyet tulajdon­képpen 1972-es műsorkalauz­nak is nevezhetünk. A sajtó­tájékoztatón ezt a programot „lapozta fel" előttünk Flach Antal. A kiadvány rendkívül lo­gikus szerkezeti tagoltsággal vall a. következő év kulturá. 1 is programjáról. Az első fe­jezetét az évfordulóknak szentelték a szerkesztők. A . ülönböző politikai és társa- > almi ünnepségeken kívül megemlékeznek Dózsa szüle- msének és Janus Pannonius h alálának 500. és Déryné ha­lálának századik évforduló­járól is. Közli a kiadvány a 150. éves jubileumára készülő miskolci Nemzeti Színház ■972-es műsortervét, a Galé­ria tíz, a Képtár kilenc tár­latának, továbbá a Szőnyi- terem és a Libresszó kiállí­tásának programját. Tudósí- •;''t elvárhatunk az ünnepi jiiyvhétról, a nyári zenei estékről és a XIII. miskolci idmíesztiválról. Természete­sen helyet kap a program- zetben valamennyi műve­lődési ház műsorterve is, a oiosgyöri var rendezvényei, a Napjaink című folyóirat tíz­éves jubileumának esemé­nyei, és a Hermán Ottó Mú­zeum jelentősebb kiállításai. 1 smerteti a műsorfüzet az új esztendő miskolci kiadvá­nyait, a Miskolci Szimfoniku­sok programját és ír az or­szágos tancbajnokságról is, melyet ugyancsak városunk­ban rendeznek meg. Hírt kapunk arról is, hogy immár 75 esztendős a piiskolci vil­lamosvasút. A reprezentatív kiadványt Balia Demeter ké­pei díszítik; a neves fotó­művész városunk képzőmű­vészeti alkotásait mutatja be. i tett cikkben. Hiszen a poli­hisztor, tanár tankönyvéből egy’ évszázadon át nemzedé­kek szerezték be alapvető is­mereteiket. Hatása Arany Jánosra, Ka­zinczy ra közismert. Csokonai. Kölcsey, Berzsenyi. Erdélyi János, Jókai. Petőfi, Tompa. Madách, Kossuth, a reform­kor nagy nemzedéke. írók, tudósok és politikusok a Hármas Kis Tükörből sze­rezték alapvető ismereteiket. ★ Ma már egyenesen meg­döbbentő. hogy egy tankönyv — még ha egy tudós poli­hisztoré is — 100 éven át az elemi iskolai oktatás alap­vetése volt. S elgondolkod­tató. hogy a szinte évenként egymást váltó tankönyvek a megjelenésük pillanatában ■elavulttá válik. Ódon szagú Hazai körképeimmel Fried­rich Károly tart előadást ja­nuár 5-én délután öt órai kezdettel a TIT Kazinczy Fe­renc klubjában. Ez a szabad- egyetem 1972. évi legelső programja. gyár Nemzet december 30-i szamában: „Szeretik-e a mai fiatalok a történelmet'!” S bár tulajdonképpen kedvező választ ad a kérdésre, az mégis szkeptikusan hangzik, mert ő is megfogalmazza, hogy a jelenleginél sokkal szelesebb és mélyebb társa­dalmi műveltséget, s foko­zott társadalmi aktivitásra való készséget kell adnia az iskolának. A jövő diákoktlo olvas­mánya, a korszerű tankönyv, : csupán ’ önállóságra, kénysze­rítő útmutató, amely a köny­vespolcon tanít eligazodni: a futurológusok tudomá­nyos imponderábiliái között ugyanúgy, mint az emberiség történelmének évezredeiben. És akkor frissen marad emlékezetünkben a Hármas Kis Tükör évszázados tudo­mánya is. (simányi) ,.Edes a lia/anak enueke/ele ' Egy oskolás könyv jubileumára „Magyar Gyermekeknek magyarul írtam, nem idegen nyel­ven, mellyet nem értenek. Sőt vallyha már valaha fel-allíl- tatnának a’ mi Nemzetünk-ben is a’ Magyar Oskolák, amely- lyekben a’ szükséges dolgokra magyar nyelven taníttatnának elsőben gyermekeink!” — idézi Kása László a decemberi Köznevelés hasábjain Losontzi Hányoki Istvánnak a ,.Kegyes Olvasóhoz” írt előszavát a Hármas Kis Tükörből. A magyar tankönyvirodalom hatásában és népszerűségében páratlan darabja 20Ö éves; 1771-ben Pozsonyban látott napvilágot. S valóban tükre a korabeli „Magyar Ország "-nak . és „Er­dély ’-nek. Az anyanyelvi oktatás mellett a honszere tetre és a honismeretre való nevelés a célja. Hiszen a címlapon is olvasható a Liviustól vett jelmondat: ..Edes a’ hazának em­lékezete”. ,.E1 tudta érni, hogy a ta­nuló valóban magáénak érezze a földet és a történel­met. amelyről tanult. Elhe- lvezi a hazát a világban és Európában, majd megismer­tet méreteivel, hegyeivel, fo­lyóvizeivel, természeti adott­ságaival és népeivel" — vé­lekedik Kosa László az emli­a friss nyomdafeslcu. így tré­fál meg az informácioözön Az igazi követelmény a min­dig újabb s újabb. Ezért az also-, közép- és felsőoktatás­ban végrehajtott reform szinte megszületése pillana­tában történelmi anakroniz­mus és jogosnak tűnik dr. Szabolcs Ottó kérdése a Ma­AFRIKAI JEGYZETEK (9) Kétszer 24 (és még néhány vidám) f i-.«« Ünnepi U1 CL ajánlatunk Kezes háziállat vagy agresszív betolakodó? Mármint a lévé. Erről vitatkoznak mostanában a rádióújság hasábjain levesek, újságírók, pszichológusok. Mert hogy is vagyunk mi tulajdonképpen ezzel az elektromos jószággal? Itt van pél­dául a szilveszter. Megfőtt a kocsonya, már a hűtőben a pezsgő, várjuk a vendégeket — és várjuk legfőképpen a Televízió szilveszteri műsorát. Kutyafuttában bekapjuk a kocsonyát, pisszegve töltögetjük a pezsgőt, és közben bűvöl­jük a képernyőiMindezt csak azért mondtam el, mert a mostani, rendhagyó műsorajánlatban azért sem a tévé, ha­nem a rádió szilveszteri műsoráról lesz szó. Marton Frigyest, a ma esti különleges szilveszteri kö­zönségszolgálat és a Rádió Kabarészínháza BÜKK 1972: műsorának rendezőjét a cso­dával határos módon sike­rült telefonhoz kapnunk. — A ma esti kabarészín­ház felvételei kedden befeje­ződtek. dobozban várják, amíg fél tíz lesz és adásra kerülnek. A különleges kö­zönségszolgálatról annyit, hogy délután négytől fél tízig tart, s olyan kívánságot nehezen találhatnak ki ma este a hallgatók, amit ne tudnánk teljesíteni. Jobbra tőlem tíz gyártásvezető és 18 ügyelő, balra tíz riporter, mögöttem hat URH-s és két közvetítőkocsi, előttem Sze­pesi és Vitray, és körülöt­tünk annyi ezer méter mag­nószalag, amennyit akarunk, illetve a hallgatók akarnak. Fél hétkor Miskolcot kap­csoljuk, és ottani kívánságo­kat teljesítünk, akinek pedig garancián innen vagy túl el­romlik a rádiója, az is bát­ran tárcsázhatja a 129-660-as és a 139-660-as télefonszá- mot, mert itt ül mellettem a radio ezermester javitóbri- gadja. légám fél délelőttöt szánt ra. hogy megszámolja, hányán szerepelnek ma este a kép­ernyőn. Háromszáznál abba­hagyta . . . Es holnap — azoknak olvasóknak. hallgatóknak, nézőknek,-akik éppen néma szilveszter fáradalmait pi­henik — tudjuk ajánlani a Bronté-regényből készült filmsorozat, a romantikus Jane Eyre első részét, és a másik sorozat, a Mikszáth- regényből írt Fekete város első adását. Utána Strauss- koncertel sugároz a tévé Bécsböl. vasárnap este pedig — a címe után könnyed, pi­káns szórakozást ígérő — francia film következik: Én és a 40 éves férfiak. * S ezzel még mindig nincs vége a szilveszternek — a Gárdonyiban legalábbis. A. hejőcsabai művelődési ház­ban ugyanis pólszilv észtért tartanak vasárnap négytől este kilencig. Lesz pezsgő — az első vendégeknek, aztán lesz tánc, ki meddig bírja. Közben rendhagyó Disc Jo- ckeyt rendeznek: a lemezlo­vas ezúttal nem legújabb, hanem régi, öt-tíz éves slá­gereket „dob fel", lejátsszák a Csini babát, és újra fel­hangzik, hogy Csupa könny a szobám. BOLDOG UJ EVET! Arcok a szilveszteri műsorból Néhányan a szilveszteri tévéműsor többszáz fői szereplő­gárdájából: És persze a teveben is lesz azért szilveszteri műsor . .. Állítólag nem is akármilyen. Égy ifjú és igen lelkes kol­4c Kállai Ferenc + 4c Ruttkai Éva A pilóta es az orvos 4c Váradi Héd Jegyzeteim végére érve (de mennyi feldolgozandó téma maradt még a noteszomban és az emlékezetemben!) feltét­lenül említést kell tennem IL—18-asunk pilótájáról és a delegációnk orvosáról. Valamennyien köszönettel tartozunk nekik, hiszen utazásunk 18 napja alatt elsősorban tőlük függött testünk épségben maradása — ami természetesen kedvezően befolyásolta „lelki épségünket" is. Nem nagyítom lel szerepüket, ha azt mondom: kezükben volt az életünk. — Lelkes Lajos főpilóta vezeti a gépet, ezért semmiféle aggodalomra nincsen ökod — mondta még elutazásunk előtt egy budapesti főmérnök barátom, aki ifjabb korában sport­repülő volt, s most is alapos ismerője pilótáinknak. Az 54 esztendős zömök férfiről a repülés miskolci szakemberei így nyilatkoztak: „Lajos bácsi neve talán az egész világ pilóta­berkeiben fogalom. Ha más országok repülőterein megjele­nik, külföldi társai olyan tisztelettel övezik, ahogy köztársa­sági elnököket szokás." Össz esen csaknem 17 ezer kilométert megtéve. 29 óra 50 percen át repített bennünket .az ő parancsnoklásával a gép; a fővárosokban hatszor szálltunk fel, illetve le. Ezenkívül a helyi gépekkel még nyolcszor-nyolcszor tettük meg ugyan­ezt Hogy úgy mondjam, csakhamar „szakértőivé" váltunk a repülés legizgalmasabb részének, a startnak és a landolás­nak. S Lelkes Lajos úgy „vitte el” a beton kifutóról, vagy „tette le" rá az IL—18-ast, hogy ha nem nézünk ki az ablako­kon, észre sem vettük volna. Gyakran álltam mögötte, a pilótafülke bejáratánál, s a lényéből, magatartásából áradó nyugalom legalább annyira lenyűgözött — miközben aggályaimat is eloszlatta —, mint a 8 ezer méter mélyen kitárulkozó táj. A Szahara felett' megtudtuk; hogy hatalmas viharnak né­zünk elébe. Kissé szorongva vártuk a „légiparádét”, becsa­toltuk az ülésekre szerelt öveket is, ám semmi különös nem történt. A főpilóta ugyanis megfelelő időben a viharzóna fölé vezette a gépet, mert kitűnően tudja, miként kell kikerülni a légköri zavarokat. Már a földön többször láttam, amint együtt étkezett a repülőgép — rajta kívül — kilenctagú személyzetével, amibe bele tartozott a három légi utaskísérő is. Úgy társalgóit be­osztottjaival, mint apa a gyermekeivel, sejtetni engedvén’: e közvetlensége is közrejátszott abban, hogy a személyzet tagjai kifogástalanul együttműködtek a hosszú űt alatt. Feltűnt az is, hogy a búcsúfogadásokon vagy nem jelent meg, vagy igen rövid ideig tartózkodott Lelkes Lajos. Társaitól tudom: a szálláshelyén már beleélte magát a másnapi utazás tenni­valóiba. arra koncentrált. Nagyszerű, példásan nagyszerű ember... Akárcsak az orvos, dr. Nagy Gyula is. A nevét már az el­utazásunk előtt tíz nappal ismertem. A trópusi betegségek elleni gyógyszereket küldött Budapestről, írásban szigorúan rám*parancsolva, hogy mikor mennyit vegyek be belőlük. Már a Ferihegyi repülőtéren, s utána minden nap észre­vettem." hogy az 50 éves. szemüveges, alacsony termetű férfi az orvos szemével fürkész bennünket: nem látszanak-e raj­tunk valami betegség jelei. Állandóan érdeklődött hogy»- létünk felől. S csak minket, újságírókat említve, volt velünk elég baja. Egyikünknek íoggyökér-gyulladása volt, másikunk a rézágyba vágva a lábát, nyílt sebet ejtett rajta, ami teta­nusz-injekciót igényelt, engem a tizenkettedik napon hőguta kerülgetett stb. — de a doktorunknak mindenre volt gyorsan ható gyógyszere. Amikor a guineai Lábéban néhány méterre tőlünk a katonák széttapostak egy mérges kígyót, dr. Nagy Gyula megnyugtatott bennünket, hogy megfelelően tárolva hozott magával kígyóméreg elleni szérumot is. Miután haza­érkeztünk — biztos, ami biztos —■. ismét küldött gyógyszert, amit még ma is szedek. A Kútvölgyi Központi Állami Korház kandidátus főorvosa 1960-ban három hónapon át az ENSZ magyar missziójának az orvosa volt. 1966-tól másfél évig pedig Vietnamban az egyetemen előadásokat tartott a trópusi betegségekről. Mindezt az utolsó nap tudtam meg róla. mert szerény, mint minden olyan ember, aki a hivatásának él. Azt viszont már az első nap megtudtam, hogy — és most íogózkodjunk meg jól — Miskolcon született. Itt is érettségizett, s az egyetem elvégzése után a diósgyőri, vasgyári járványkórháznak volt a vezetője; 1946-tól él Budapesten. A mai naptól egy héten át valószínűleg a lillafüredi Palota­szállóban üdül, ott is szilveszterezik. Sajnálom, hogy nem találkozhatunk, mert én meg a fővárosban búcsúztatom az Ó-, s köszöntőm az új esztendőt. Amikor felemelem majd a poharat, elsősorban azokra gondolok, akikét nasvon szeretek, tisztelek. Közöttük lesz „Gvuszi doki” 's 4c Bessenyei Ferenc iMÜAH. ISTVÁN * Talász Judit % Psota Irén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents