Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
Nívódíjas alkotások A sportcsarnokot, a tavifürdőt és a Centrum Arüházat tüntették ki az idén Miskolc város Építészeti nívódíjával. Úgy hisszük, a bíráló bizottság, illetve a városi tanács végrehajtó bizottságának a döntése találkozik a lakosság egyetértésével, hiszen a szóban forgó létesítmények valóban a város büszkeségei, olyan alkotások, mélyek méltók Miskolc rangjához, állják az idő próbáját, magukénak vallhatják mindhármat a jövő nemzedékek is. Megszületése óta a sportcsarnok számos rangos versenynek adott otthont, a Junior ökölvívó Európa-bajnokságtól a Nemzetközi Asztalitenisz Bajnokságig. Bebizonyosodott, hogy nemcsak a lokálpatrióták szerint az ország legkorszerűbb sportcsarnoka, és európai viszonylatban is számottevő sportlétesítmény. A svéd asztaliteniszezők vezetői például úgy nyilatkoztak, hogy a legközelebbi Európa-bajnokságnak kívánni sem lehetne jobb otthont ennél. Azon túl, hogy kiválóan megjelel a sokoldalú funkcionális követelményeknek — nemcsak sport-, hanem politikai és kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmas — építészeti megjelenése is kimagasló értékű. Tervezői: Horváth István, az ÉSZAKTERV Vállalat Ybl-díjas főmérnöke, Szabó Jazsef, a Borsodi Tanácsi Tervező Vállalat nnér- nöke, és Thúry László, az ÉSZAKTERV technikusa. A kivitelezést Andrássy Károly, a BÁÉV főépítésvezetője irányította. Bár nívódíjban nem részesült, meg kell említenünk Bedő Bélát, az ÉSZAKTERV mérnökét, aki a csarnok — hazai viszonylatban szenzációszámba menő — „lefedö-szerkeze- tét” tervezte. Az új Centrum Áruház vezetői a megmondhatói, hogy a megnyitást követő hetekben szinte az egész város megfordult az üzletben. Db mindmáig betérnek ide olyanok is, akik tulajdonképpen nem akarnak vásárolni, csak gyönyörködni a korszerű, szép berendezésben és a gazdag áruválasztékban. A fiatalabb korosztály pedig élvezi a mozgólépcsőt. Az áruház jelzi, milyen lesz Miskolc üzlethálózata a belváros rekonstrukciója. után. Tervezői ennek megfelelően választották ki a helyét, alakították külső homlokzatát, belső elrendezését. Szépsége mellett elsősorban azt dicsérik a szakemberek, hogy kiválóan megfelel funkciójának, a mai kereskedelmi követelményeket jól szolgálja. Tervezői: a fentebb már említett Horváth—Szabó—Thúry trió. A nívódíjban részesült ezen kívül Dudás Bertalan, a BÁÉV építésvezetője. Tapolca egyik idegenforgalmi nevezetessége a barlangfürdő. Különösen elmondhatjuk ezt azóta, mióta melléépítették a külső megjelenésében is újszerű, látványos héjszerkezettel részben fedett tavifürdöt. Indokoltan állapította meg a bíráló bizottság: „A létesítmény új színfoltot valósított meg Tapolca zöldterületében, és ezzel hozzájárult a város építészeti kultúrája fejlődéséhez. Az alkalmazott szerkezetek és kivitelezési technológia és minősége összhangban áll a létesítmény építészeti értékeivel.’’ A végrehajtó bizottság a nívódíjjal Zsuffa András tervezőmérnököt és Nehoda Elemér építésvezetőt jutalmazta^Békés Dezső — Agatha Tibor) VI várak épültek „Még a máglyák hu ki sem hültek, / Régi zászlós még sok orom ...” Ady Endrének ezek a sorai kaptak először nyomdafestéket a felszabadult városban — Miskolcon — 27 esztendővel ezelőtt. Hinni a romok között, az új várak felépülésében, hinni, mikor olyan kevesen hittek, történelmi szerepet vállalni a „történelmi osztály” helyett, olyan dolgok, melyeket nem is olyan köny- nyű ma már megérteni. Hogy’ mertek és hogyan tudtak akkor az emberek álmodozni. Egyetlen malom őrölt, a katonáknak is kevés lisztet, vakon, törött szemmel bámultak az ablakok, .és nem fűtöttek még a polgár- mesteri hivatalban sem. „Kiharcoltuk... a munka frontján.” Ma már mosoly- gunkezen. Micsoda bombasztikus szavak. Pedig hát nemcsak a fegyveres harchoz kell erő és bátorság. A diósgyőri munkás összeszedte mindazt a házban, amit olajra. babra vagy szalonnára cserélhet, s kerékpárra ült. Csak este tért meg. s úgy ahogy volt. fáradtan, éhesen ment az éjszakai műszakba, hogy megindulhassanak a vonatok. Harc volt ez; a családért. a sínekért, egy új országért. Az első megjavított mozdonyt felpántlikázták, simogatták, tán még örömkönnyeket is sírtak láttán. Apáink akkor nagyon tudtak örülni. Ma egy sokemeletes ház csak néhány nyomtatott sort ér meg. Akkor pár vagon krumpli érkezésén ho- zsannáztak. A történelem szűrője bizony sok mindent átenged. Apró örömökről; olajról, cukorról, kenyérről, a Palotaszállóban gyógyuló szovjet sebesültekről, a katonasapkás gyerekekről, akik már december közepén megjelentek a gyorsan kitakarított iskolákban. az első színházi előadásról — nem olvashatunk a világot formaló események között. Miskolc felszabadításáról a hadtörténeti közlemények csak ennyit írnak: „A Vörös Hadsereg november 23-ra már közvetlenül Miskolc előtt állt. November 29-én és a következő napokon a Vörös Hadsereg keletről és délről, december elsejétől északra is támadt Miskolc térségében . .. December 3-ra virradóra bekövetkezett Miskolc felszabadulása, este Moszkvában 224 ágyú üdvlövése köszöntötte a 2. Ukrán Front csapatainak fegyvertényét.” Az adatok, dátumok, fegyvertények egyre távolabbról szólnak hozzánk. Lecke lett belőlük, amit a gyerekeinknek fel kell mondani. Ök nem tudják: a felszabadult országrészek már ünnepeltek, itt még sebesülteket kötöztek, halottakat temettek. Az egyenruhás pékek kenyeret dagasztottak, és Mihajlov tábornok (még 3-án) összehívta Miskolc közigazgatási vezetőit, hogy minél előbb induljon meg a vérkeringés ebben a nagyvárosban. Szokatlan gesztus ez. Mióta világ a világ, a győztes eddig sarcot követelt, de előbb jól kimutatta magát. Vajon mennyit alhatott Mihajlov ezen a napon? Wé lefekíidt-e Gálffv polgármester, aki december 4-én már kiadja első utasítását: „...a villamosvasút hálózatot, továbbá az energia szolgáltató üzemet, vagy ennek továbbítására szolgáló vezetékeket Es jöttek a harcosok. Küzdöttek a városért, amelyet azelőtt sosem láttak, addig legfeljebb csak hírből is-*, mertek. Akik túlélték a csatákat, mentek tovább, nyugatra. Meghaltak-e,, túlélték-e a rettenetes csatákat? Ki tudja ... Miskolcon csak a holtak maradtak. Emléküket sokáig jeltelen .sírok őrizték csupán. A Bükk lombos erdeiben, a város temetőiben. Nem volt könnyű munka megfejteni a sírok titkait, felfedni, kik voltak a felszabadítók. a városért ismeretlenül is életüket, áldozok. Hol a véletlen segített, hol a szorgos és konok kutatómunka járt eredménnyel.' A fakeresztekre fényes névtáblák kerültek. Ä sirhal- mokon nyiladozni, pompázni haladéktalanul helyezzék üzembe, illetve ezeket a munkálatokat a lehetőséghez képest már a holnapi nap folyamán kezdjék meg. A rendre a MÓKÁN tagjai 'úgyáztak: fegyvert' viseltek, és karszalagot. .•. így kezdődött. Ha jól emlékszem. 1944-ben nem volt túlságosan hideg a tél. A katonák kigombolták vattás kabátjukat és megengedték, hogy fejünkre tegyük a vörös csillagos prémsapkát. .. És felépültek az „új várak”. Néha szűknek tartjuk ezeket, fitymáljuk tornyukat, máskor a legszebbnek hisz- szük agyunk, kezünk termékeit. De addig nem lesz baj, míg a várépítők tüze hevít bennünket. (gyarmati) kezdtek a kegyelet virágai. A sírhelyek kivirágoztak. A vái-osért vívott csatákban elesettek felkutatott hozzátartozói leveleket kaptak.. Miskolc 27 éve szabad! Az a december 3-a most mégis ^közelebb van a Diósgyőri Gépgyár protoüzeme- nek Malinovszkij brigádjához, mint bármikor. Most, hogy a Nyikolajevics Mel- nyik, Timofej Mihajlovics, és egy máig is ismeretlen hős holttestét őriző sírhely elkészült a Hősök temetőjében, most érzik csak át igazán Susztig Miklósék: tni az: MSZBT-szocialista brigádnak lenni, ennek szellemében dolgozni, élni. Ápolni a barátságot, őrizni a holtak emlékét, példát mutatni a gyár többi 28 MSZBT-brigádjával együtt. De ők most nyugodt lelkiismeret'tel néznek a fel- szabadulása emlékét ünneplő Miskolc lelkiismeretébe: újabb adalékkal szolgáltak a magyar—szovjet barátság elmélyítéséhez. És jöttek a harcosok ... Küzdöttek és meghaltak a városért. A városért, amelyet sosem láttak addig, amelynek ismeretlen volt földje, levegője, házai, emberei. ! S amely most rájuk emlékezik. Képünkön: a Malinovszkij- brigád tagjai gondozzák a Hősök temetőjében ma dél- ntán átadásra kerülő síremléket. NYIKES IMRE REFLEKTOR Ma Budapesten a Parlament delegációs termében sajtótájékoztatót tartanak a KISZ VIII. kongresszusának előkészületeiről. a(c Debrecenben „Életünk — utunk” kiállítás nyílik. 3)c Egerben bezárul a Heves megyei Szövtermék és a Heves megyei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek saját üzemeiben készített élelmiszeripari cikkek bemutatója. Miskolc jelene? • •• rr • jovoje Miskolc megyei város Tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága a „Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért” mozgalom keretében vetélkedőt hirdet városunk felszabadulásának 27. évfordulóján, 1971. december 3-án „Miskolc jelene — jövője” címmel. A vetélkedő célja, hogy a • fiatalok minél nagyobb számban megismerkedjenek a tanács, ■ a népfront és a KISZ felépítésével, . feladataival, munkájával, ' közéletünk eredményeivel, gondjaival, tájékozódjanak IV. ötéves tervünk városrendezési, városfejlesztési célkitűzéseiben, ezen keresztül is ismerjék meg és szeressék meg jobban városunkat. A versengésben részt vehet minden 35 évnél nem idősebb fiatal. A jelentkezés módjáról, részletes feltételeiről a vetélkedő díjazásáról, technikai lebonyolításáról a fiatalok 1972. január 1-et követően a sajtóból, illetve az üzemi, hivatali, intézményi KISZ-szervezetektől tájékozódhatnak. ' A vetélkedőt a forradalmi ifjúsági napok megnyitójával egyidejűleg, 1972. március 15-én indítjuk, a városi döntőre, Miskolc félszabadulásának 28. évfordulóján kerül sor. Kedves fiatalok! Részvételetekkel ti is elősegíthetitek mozgalmunk azon célkitűzését, hogy a felnövekvő ifjakból városunkat jobban ismerő, szeretettel építő és gondozó, munkahelyükön és lakótársak által megbecsült állampolgárok váljanak. Várjuk jelentkezéseteket! „Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért” koordinációs tanácsa Hősök, emlékek, emberek
