Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
Magyar filmek a mozikban November lä-i számunkban Tizenöt magyar film Miskolcon címmel arról írtunk, hogy az addig bemutatott idei magyar filmeket miként fogadta a közönség. Azzal fejeztük be gondolatmenetünket, hogy egy újabb írás témája annak feljegyzése, hogyan propagálják, a közönség miért nem látogatta, vagy mellőzte, egyáltalán hogyan kerül kapcsolatba a közönség a filmekkel, miként forgalmazzák a magyar filmeket. Cikkünk óta újabb két magyar filmmel találkozott a közönség, a Szindbáddal és a Madárkákkal. 17 film tapasztalatai alapján mondhatjuk el mondandónkat. 5^ Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb magyar operettje a Csárdáskirálynő, amely tízezreket vonzott nemcsak a Fővárosi Operettszínház, de az ország mniden színházának nézőterére, újjászületve, magyar—NSZK színes filmen szórakoztat öreget-fiatalt. A filmet Szinetár Miklós rendezte, aki Békeffy István és Kellér Dezső színpadi adaptációjának anyagát és az eredeti operett-librettót is felhasználta. A koprodukcióból következik a vegyes szereposztás. Sylvia a nemzetközi operaélet egyik legismertebb művésznője, Anna Moffo, Cilikét, Honthy Hanna évtizedeken keresztül parádés szerepét Psota Irén játssza, Miska főpincér szerepében pedig új oldaláról mutatkozik be Latinovits Zoltán. A felnőtteknek szánt karácsonyi ajándék minden bizonnyal csakúgy, mint a színpadon, a mozivásznon is meghódítja a közönséget. A filmet az ünnepek alatt mindkét miskolci bemutató mozi műsorára tűzte. A beljavai munkásszínház Sajnos, a magyar filmek propagandája nem a legjobb. Volt már olyan magyar film, amiről alig volt valami előzetes hírverés, ugyanakkor nagy tömeget vonzó, olcsó import-kommerszhez verjük a nagydobot, házfalnyi színei plakátokat rajzolunk, es sok egyéb módon propagáljuk. (Az utóbbi szűk idő- vakban magyar filmeknek is több a rajzos plakátja.) Előfordul, hogy kommerszfil- met, westernt úgy propagálunk, hogy reklámjait, ház-» fal nagyságú plakátjait a bemutatása után is köztéren hagyjuk," megvárjuk még a reprízt is. Ugyanakkor súlyos társadalmi mondanivalót hordozó magyar film plakátja már a bemutatás előtt eltűnik, s előbb is csak hat napig volt látható. A moziüzemi vállalatok ugyan csak részben marasztalhatok el értékes magyar filmek látogatottsági sikertelenségéért, de fel sem menthetők. Mert a propagandáért ők mindenképpen többet tehetnének. Ugyanakkor a felsőbb szervek szabta bevételi kötelezettségre hivatkoznak. amelyet éppúgy előír nekik felügyeleti ható-. ságuk, mint a termelő üzemeknek. Az üzemvezetőknél pedig a szó legszorosabb értelmében zsebre megy a játék, mert hisz keresetük az eladott jegyek mennyiségéiül, és nem a filmekkel sugárzott eszmeiségtől függ. Kevés az eszmeisége miatt Kedvező tapasztalatokról adhatnak számot a Francia- országban létesített gyermek- múzeumok. Marseille-ben például hetente több mint 1500 ifjú művészbarát látogatja az ottani intézményt. külön premizált film. Például a Horizont ebből kimaradt. Ha alaposan utánanéznénk — tekintettel arra, hogy a filmforgalmazás szubvencionált ágazat — bizonyára mód nyílna a vállalati premizálási rendszerben jobban biztosítani az arra érdemes magyar filmek közönségsikerét. Az arra érdemes magyar filmeket említettük az előbb. Igen, mert nincsen a magyar film. Csak jó, kitűnő, kevésbé jó és rossz magyar filmek vannak, de a magyar film, mint fogalom, nem létezik. De beszélhetünk a magyar filmről általában úgy, hogy azok nagy többsége a jobbak közé tartozik, értékes alkotás, nagyobb elismerést érdemelne a közönség részéről is. S hogy ez meglehessen, az alkotás és a közönség közötti kapcsolatot jelentő filmforgalmazásnak kell megkeresni az érdeklődés felkeltésének jobb módját, a jobb propagandát, segíteni azt, hogy az értékes magyar filmek — és nem általában a magyar filmek — ne csak rosszindulatú élcelődések céltáblái legyenek, hanem a nemes, tartalmas időtöltésre, jó szórakozásra vágyó tömegek művészi élményei is. Olyan művészi élmények, amelyekről nem csak hallanak és vitáznak, hanem amelyeket személyesen érzékelnek és az esetek nagy százalékában élveznek is. BENEDEK MIKLÓS Más városok példájára Párizsban is tervezik gyermekmúzeum létesítését, amelynek valószínűleg a volt luxemburgi múzeum épülete ad majd helyet Azt mondják magukról, hogy saját kedvtelésükre játszanak, a művészet kedvéért; egyszerűen szeretik a színházat. Talán ebben rejlik a lengyelországi munkásszínház sikereinek titka Az érdekes intézmény negyedszázada született a beljavai pamutfonó üzemben. A színház kollektívájában szövő- és fonómunkások, szerelők és asztalosok vannak: mindannyian a kombinát dolgozói. — Nem törekszünk arra, hogy avantgárd színház legyünk, bár korszerű dekorációs eszközöket és módszereket, valamint modern zenét „alkalmazunk” — mondja Teodor Mezseja, a ,színház rendezője és egyben igazgatója. — Repertoárunkban olyan mai szerzők művei mellett, mint Fagyejev, Paszternák vagy Makarenko, számos klasszikus darab is szerepel, s ezekkel párhuzamosan a jelen problémáit taglaló lengyel szerzők művei. Programunkban szerepelnek továbbá olyan színművek is, amelyek kizárólag a munkások életével és munkakörülményeivel foglalkoznak. Az effajta tematika — érthető okokból — igen közel áll hozzánk. A munkás témájú darabjaink hatása előtt előadást tartunk magáról a műről és a szerzőjéről. A beljavai munkásszínház fennállása óta 75 premierrel 3500 előadást produkált. Fellépett az ország legkülönbözőbb helyein, 57 városban és falun, több mint 600 000-ren tekintették meg előadásait. Múzeum gyermekeknek AFRIKAI JEGYZETEK (2) Tiszteiéi, tradíció, kőolaj Ha visszagondolok az Algériában eltöltött négy napra, érthetően elsőnek azok az élményeim idéződnek fel bennem, amelyek lenyűgöző hatással voltak rám. S ilyenben bőven volt része delegációnk valamennyi tagjának. Kellemes érzésekkel töltött el mindannyiunkat a megkülönböztetett tisztelet, amellyel fogadtak a főváros, majd az olajváros Arzew. illetve az Oran-i repülőtértől ide vezető kitűnő országút menti falvak ezres tömegei. — Éljen Magyarország! — hangzott franciául üdvrivalgásuk, s az egyik község bejáratánál magyar nyelvű felirat köszöntötte elnöki tanácsunk elnökét. (Itt valószínűleg hazánkban tanult arab mérnök, esetleg orvos vagy tanár él.) A tisztelet érződött a cikkekből is, amelyek az algíri újságok hasábjain megjelentek rólunk. Az „El Moudjahid” a hivatalos tárgyalások bő ismertetése mellett számos cikkben mutatta be hazánkat, társadalmunk életét. „Erősen gépesített mezőgazdaság”, olvashattuk az egyik tsz-ünkről készített kép alatt, „Budapest, a ragyogó város” címet adták a fővárosunkról írt riportnak. A televízió félórás műsort sugárzott hazánkról. Emlékeim kavalkádjából természetesen azok az élmények is elősorjáznak, amelyek a mienkétől elütő szokásokkal, életformával kapcsolatosak. Szokatlan volt például látni Algírban és másutt is az arcukat a szemük aljáig lefátyolozott nőket. A tradíció sokáig tartja magát — magyarázták a modern arabók. Láttam egy, a legújabb európai divat szerint felöltözött ifjú hölgyet is, akinek ajkát, orrát eltakarta a „voille”. Szokatlanul hatott az is, hogy az észrevehetően jól szervezett reguláris hadsereg katonáin kívül a vidéken élő egyes néptörzsek tagjai is viselhetnek fegyvert. Igaz, régimódiak, elültöltősek a puskáik; a tiszteletünkre éktelen durrogtatást müveit velük az Oran-i repülőtértől fél kilométernyire hat «au'ber lovas, s Ouargla bejáratánál gyönyörű paripákon ülő tucatnyi tuareg. Nincs kizárva, hogy fegyvereiket az elnyomás éveiben az idegenlégiósokkal szemben is használták, persze, másképp, s egészen más hatással; úgy, miként őseik, akikről kilenc évtizede azt írta Maupassant, a nagy francia író, hogy a francia katonák megtámadása után nyomuk sem maradt, akár a madárnak. Hozzátartozik az algériai kuriozitásokhoz az is, hogy bár a fővárosban számos korszerű üzletház található, a sikátorokban a kiskereskedők a járdára, néhol az úttest szélére terített gyékényen árulják portékáikat. A Kasbah-ban láttam olyan pirinyó mészárszéket, amelynek a bejárata előtti járdára helyezve levágott fekete borjúfejek „kínálták” magukat. Modernség és maradiság keveredik még Algír egyes részeiben, s az országban is. Lépten-nyomon felfedezhetők azonban a forradalmi lendület megnyilvánulásai, a lendületé, amely átsegíti ezt a sokat szenvedett népet azokon az akadályokon, amelyeket a francia gyarmatosítók 132 éves uralma állított a fejlődése elé. E lendület egyik nagy eredménye a Szahara mélyén fekvő Hassi Messaoud, a kőolajmezők egyik központja. Oranból repülőgépen érkeztünk ide, ahol úgy hozták létre az olaj- munkások lakótelepét, hogy repülőgépen szállított termőföld és a másfél ezer méter mélyből nyert víz segítségével előbb oázist teremtettek. Ma már labdarúgó-, tenisz-, röplabda-, minigolfpálya, mozi, klub- és bárhelyiség, állatkert, s kőolajipari múzeum is van a lakóházak mellett. A távolabbi üzemből — amely kétszer akkora, mint a mi százhalombattai olajipari létesítményünk — tavaly 23 millió 220 ezer tonna kőolajat (Algéria olaj termésének az 50 százalékát) nyomattak a csővezetékeken a több mint fél ezer kilométerre fekvő tengerparti feldolgozó üzemekbe, köztük az általunk is meglátogatott Arzew-ibe. Amikor a délutáni órákban autókon folytattuk utunkat a hatalmas sivatag természetes oázis-városa, a datolyatermer léséről híres, 30 ezer lakosú Ouargla felé, nagy távolságból is Játszottak még az égő földgáz-fáklyák. Messzibe világítottak. A.jöeőlM'ife. TARJAM ISTVÁN Hol ravatalozzák fel a vakációt? A vidámság jegyében Ma megkezdődött a vakáció. A pihenő diákokról nem felejtkeztek meg a miskolci művelődési intézmények. Gazdag kulturális és szórakoztató programokat ígérnek december 22. és január 10. között általános iskolásoknak, és középiskolásoknak. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ifjúsági könyvtárában csütörtökönként délelőtt 10 órakor és délután 3 órakor a felsőtagozatosoknak vetítenek filmeket. Iírten- ként egy alkalommal a 6—10 éveseket/ látják vendégül, Mese posztócska címmel tartanak majd mesedélutánokat. A Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban továbbfolytatják a szakköri és klubfoglalkozásokat. Ezenkívül táncos délutánakat rendeznek az ünnepeket kivéve. Az ifjúsági ház színjátszóköre éppen most készül a január 5-én Kazincbarcikán kezdődő országos színjátszókor találkozóra. A Rónai Sándor Művelődési Központban minden délelőtt filmeket vetítenek a körzet 14 általános iskolája több száz tanulójának. A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház a szünidőben is folytatja a klubfoglalkozásokat. December 24-én 9, 11, 17 órakor fenyőfaünnepélyt rendez az LKM és a DIGÉP nőbizottságaival közösen. Ezen a napon bemutatják a Hahó, öcsi! című magyar filmet, majd a két gyár dolgozóinak több mint 1500 gyermekét ajándékozza meg Télapó. December 25-én és 26-án filmvetítéssel és táncos klubesttel szórakoztatják a fiatalokat. Az Ady Endre Művelődési Házban december 27. és január 7. között minden délelőtt 10 órakor kezdődik az ♦ifjúsági filmek bemutatója, például az Egri csillagok, a Pál utcai fiúk, a Légy jő mindhalálig és így tovább. Délutánonként közös játékokban, fejtörőkben vehetnek részt. A Gárdonyi Géza Művelődési Otthon ezerszínű kaleidoszkóppal készül a vakációzó középiskolások fogadására, szerdán és pénteken délután két óra és este kilenc óra között, vasárnap pedig délután 4 óra és este kilenc óra között. Irodalmi, művészeti rendezvények ugyanúgy szerepelnek a programban, mint slágeralbum, zenekarok, nagysikerű filmek bemutatása, sportrendezvények felelevenítése filmkockákon, vagy január 2-án pótszilvesztere- zés. Január 9-én pedig látványos műsor keretében felravatalozzák és eltemetik a vakációt. A közbeeső napokon az általános iskolások találkoznak, hogy közös játékokkal, műsorokkal élvezzék a téli szünetet. Mindehhez kellemes pihenést és jó szórakozást kívánunk! (simányi) műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Népi zene. — 13.30: „Az öregember es a szőlő.” Riportmüsor. — 14.03: A rivalda túlsó oldaláról. Carelli Gábor műsora. — i4.36: Julie Andrews énekel. — 14.51: Kóruspódium — iá.10: Az élő népdal. — 13.20: Zenekari muzsika. — 16.00; A világgazdasag hírei. — 16.03: Falusi délután. — 17.20: Hallgassuk együtt! — 18.03: A műhelyben beszélik ... Riportműsor. (Ism.) — 18.t3: Anyám könnyű álmot Ígér. Naplójegyzet rádióra. — i!).2S: Népzenei magazin. — 20.05: Nyolcmillió pagoda, 900 millió ember. India. — 20.59: Ablak. Egy óra Bilicsi Tivadarral. — 22.20: Bemutatjuk űj felvételünket. — 22.35: A hazai társadalomkutatás tapasztalataiból. — 22.55: Babavásár. Operettrészletek. — 0.10: Mozart: Nyolc kürt duó. Petőfi rádió: 12.00: Az MIIT szimfonikus zenekarának hangversenye. — 13.03: Julius Caesar. Operarészletek. — 14.00: Kettőtől hatig. — Közben 17.00: ötórai tea. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Fiatalok hullámhosszán, — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Űj könyvek. — 20.28: Tardos Péter táncdalaiból. — 20.43: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 21.23: Ravel- és Prokofjev-művek. — 21.50: A kultúráról. — 22.10: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 22.36: A Budapesti Madrigálkórus hangversenye. — 23.15: Zenekari muzsika. Miskolci rádió: A megye életéből. — Uonep előtt a postai szolgáltatásokról. — Filmzene. — „Nagyobb figyelemmel...” A nők Borsod megye társadalmában. — Asszonyok az ünnep előtt. — A Megyei Könyvszolgálatnál. — Előadó a szerző! — A megye sportéletéből. Televízió: 17.10: Hírek, — 17.15: Óvodások filmmüsora. — 17.35: Mindenki közlekedik. — 18.20: Pillantás a sportvilágba. — 18.40; Mi újság? — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Találkozások. Francia film. — 21.30: Nagypéntektől május 1-ig. Milyenek az olaszok? 3. rész. Egy nap Rómában. (Ism.) — 22.05: Tv-híradó. Braűslavai televízió: 16.25: Hírek. — 16.30: Középiskolások műsora. — 17.00: Ifjúsági esztétikai vetélkedő. — 18.15: Napjaink szemszögéből. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.25: A nap margójára. — 19.40: Dalok. — 19.50: Mi történik a nagyvilágban? — 20.00: 50 ETAP. — 21.30; Tv-hiradó. Filmszínházak: A kaktusz virága (magyarul beszélő színes amerikai) f4, hn6, 8. Béke. — ördögcsapat (színes szovjet) f3; A kalóz menyasszonya. Nagy siker vol(t! Közkívánatra! f5, (7. Kossuth. — Trans-Európa Express (francia, 18 éven -4telülieJc- nek!) 6. Filmklub. — Darling U1—41. véss «szánta amerikai. dupla helyárriJ!) f5 "Fáklya. — Vesztesek és győztesek (színes olasz—jugoszláv), 4 és 6, Táncsics. — Valcerkirály (színes osztrák). 5 es 1, Szikra. Miskolci Nemzeti Színház (7): Svejk a hátországban (Lehár es Egyetemi bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): VI. Miskolci Országos Grafikai Biennaie. — Miskolci Képtár (10—18 óra között.): Krakkói Grafikai Biennale. — Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiállítása. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.IS: Barokk operamuzsika. — 8.40: Mesterséges holdak a vádlottak padján. (Ism.) — 9.05: Nóták. — 9.49: Mérhető-e a tudás? Az Iskolará- dió műsora. — 10.05: Éljen az egyenlőség! Vígjáték rádióra. (Ism.) <— 11.05: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8,05: Gombóc, avagy egy s/clcburdi család karácsonya. (Ism.) — 8.42: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 8.57: Gordonka- és zongoramuzsika. — 9.31; A 04-05-07 jelenti. Petress István műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán — 11.50: Moszkvai hétköznapok. Televízió: 9.30: Szünidei matiné. (Kisíilmek, mesefilmek.) «illess 16 évet betöltött lányokat csc- vélőnek felvesz a Pamuttextil Művek Jacquard Szövőgyára. A betanulási idő 3 hét. Ezen idő alatt havi 1050 forint bruttó fizetést és napi 1 forintért ebédet biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett, leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Jelentkezés: írásban a PTM Jacquard Szövőgyár munkaerő-gazdálkodásán. Budapest, xm.. Szekszárdi u. 19—25 Magyar Pamutipar, Budapest, IV., Újpest, Erkel u. 30., felvwwz 15. életévüket betöltött lányokat szövő, fonó, cérnázó, csévélő betftnulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés: személyese^ vagy tevéiben a -gyár munkaügyi osztályán.
