Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

a miskolciaké a szó Csákánnyal NAPNYUGTÁIG TART A'TIVORNYA. KÖZBEN ELDÖNTIK A FOGLYOK SORSAT IS Üres állványok + Több mint egy hete felállították már ezeket az állványo­kat a Szentpéteri kapuban, a Kassai utcában. Munkást azóta sem láttak rajtuk a közelben lakók. Azt kitalálták, hogy az állványerdő a tatarozáshoz készült, nem érti viszont senki, miért akarnak és hogyan fognak télvíz idején tatarozni? Vagy ott eszi majd a rozsda tavaszig, esetleg nyárig az áll­ványokat? (Ágotha Tibor felvétele) Szerkesztői üzenetek Tornán Irén Miskolc, Déryné utca 6. sz.: Levelét megkaptuk, s örülünk, hogy cikkünk hatá­sára megjavították a villanyt a lépcsőházijain. Másik problémá­ját sajnos nem tudjuk megol­dani. Kérését továbbítjuk az ille­tékeseikhez, s őszintén kívánjuk, hogy meghallgatásra találjon. Lengyel István Aszaló, Kossuth utca 1. sz.: Mivel nyugdíjügyek­ben nem vagyunk szakértők, mind a négy kérdésre jogászunk fog váLaszolni. Addig is kérjük, legyenek türelemmel. Kiss Sándor Nyékládháza, nagyközségi tanács: Valószínű­nek látszik, hogy önnek van igaza, s tévesen közöltük az adatot. Csöppnyi türelmet ké­rünk az ügy kivizsgálásáig. Amennyiben mi tévedtünk, helyt adunk* kérésének. Kell-e színházi járat? K. P. miskolci olvasónk azt javasolta, indítsanak vá­rosunkban is színházi jára­tos autóbuszokat. A javas­latra Hernádi László, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat igazgatója válaszolt: „Az autóbusz-vonalhálózat menetrendjei a mindenkori utazási igények figyelembe­vételével készülnek. A késő esti járatok indításánál figye­lemmel vagyunk a színházi előadások befejeztével je­lentkező utazási igényekre is. így például a javaslatban jelzett időpontban (21.40 és 23.10 között) 18 darab 1-es, 2-es, 12-es és 14-es járatot indítunk. A legfrissebb utas­számlásaink szerint ezeknek a járatoknak a kihasznált­sága átlagosan csak 50—60 százalékos. Megjegyezzük, hogy évekkel ezelőtt már közlekedtettünk színházi cél­járatokat, de a kihasználat­lanság miatt ezeket később kénytelenek voltunk leállí­tani.” Hull a szemét a magasból A Selyemrét 14. sz. alatti ház lakói észrevételezték: a II. emelet egyik lakója — noha már többször figyel­meztették — rendszeresen az ablakon rázza ki a szőnyeget, s az alattuk lévő lakás nem­egyszer beázott. Már a ház­mester is figyelmeztette, ez sem használt. Nem a mi,dolgunk, hogy az illető lakót rendre tanít­suk. Szenvedő társaiknak azonban igazat adunk: amennyiben magatartása ném változik, az ügynek ko­molyabb következménye is lehet. Meg is büntethetik... Köszönjük a választ. Mi is okosabbak lettünk, s bizony­nyal sok olvasónk is. Nem árt, ha olykor egy kicsit vi­tatkozunk. Akár az olvasó­val is... Megkerült az elveszett táska November 23-án az ÓKÜ- böl brigádkirándulásra men­tünk a Pogonyi Állami Gazdaságba. Aktatáskámat, • irataimmal együtt, a vona­ton felejtettem. Talán .nem kell ecsetelnem bosszúságo­mat. S milyen nagy volt a meglepetésem, amikor no­vember 26-án, postán min­den elveszett holmimat meg­kaptam. Az öröm kettős: örülök a megkerült értékek­nek. s örülök annak, hogy olyan emberek élnek közöt­tünk, mint a megtaláló. Az elhagyott tárgyak tulajdo­nosainak pedig kívánom, hogy olyanok találják meg értékeiket, mint az én isme­retlen jóakaróm. Féncr Gyula. Ózd Családtagnak nem jár Lapunk november 22-i szá­mában közöltük Csordás Jó­zsef, Szondi-telepi lakos pa­naszát. A MIK igazgatási osztályvezetőjétől a követ­kező választ kaptuk cik­künkre: ..Közöljük, hogy a Szondi- telepen Csordás József nevű bérlőnk nincs. Valószínű, hogy családtagi minőségben lakik ott, ám így neki tűz­hely nem utalható ki. Egy­ben közöljük azt is, hogy a tűzhelyigényléseket az igény­lések sorrendjében szoktuk kielégíteni, ám Csordás Jó­zsef tűzhelyigénylésével nyil­vántartásunkban nem talál­koztunk.” Kötelességünknek tartot­tuk az üggyel kapcsolatban a- MIK válaszának leközlését is. Ám hozzá kell tennünk: nem értjük, ilyen körülmé­nyek között miképpen en­gedhették meg Csordás Jó­zsefnek, hogy a raktárban a tűzhelyek között válogas­a körbuktatón Gépek, lábnyomok rajzol­nak alaktalan figurákat a táj havas, ércporos fehér-vörös freskójára. Egyforma, hét­köznapi életét éli a Borsodi Ércelőkészítő Mű. Vagonok koccannak a váltókon, érc­cel, koksszal telített kocsik várakoznak a szitáló ködben. Vörös és szürke por szállong az épületek között, kormos arcú emberek köszönnek vissza, amerre megyünk Po- csai József üzemvezetővel. Kevesebb munkával többet keresnek A körbuktató markában két tehervagon fekszik, ol­dalukra, aljukra fagyott érc­törmelékkel. — Ezeket, ha fejreállítjuk sem engedik el a felfagyott anyagot — legyint Tóth Fe­renc gépész. — Ilyenkor mindannyian csákányt raga­dunk és beállunk az oldalra fordított vagonba. Az effajta „ércbányászat” rosszabb, mint a szénfejtés. A jegesen ösz- szeállt anyagba tompán zu­han a csákány. Izomfájdí- tóan nehéz lefeszegetni a sú­lyos tömböket. Itt-ott meg­villan a vagon fényesre ko­pott oldala, aztán lépés előbbre, ahol még tart a fagy szorítása. — Jó időben négy perc alatt kiürül egy kocsi — ma­gyarázza Koncz Mihály gé­pészsegéd. — A buktatóban „fejére” állítják a vagont és már jöhet is a következő. Olyankor lehet jól keresni. Amikor meg csákányfogásra kényszerít bennünket az idő, néha két óra is kell egy ürí­téshez, így a kereset is ki­sebb. Üresen „sírnak" szalagok A vagonok tartalma mély tárolóba zuhan, ahonnan sza­lagok viszik tovább az ércet. Amikor fönn a buktatón csak lapáttal, csákánnyal lehet dolgozni, az acélöntvények­ből összekapcsolt, terhelés nélküli szállítószalagok sír­nak, csikorognak. A MÁV óránként tíz kocsi ürítését várja a körbuktatótól, ami ilyenkor még erőfeszítések árán sem sikerül. A másik i*rmGoim ?m* motmi V0€ R€G£NY€ nyomét* Sete JDetto-Bottlk htvárh 23 EGY KORSÓ VIZET ÉS PAR MAROKNYI KÉTSZERSÜLTE1 ADNAK A CSÓNAKBA LOKDOSOTl 50. A VITORLÁM ESTER JAVAS­LATARA ÁGOSTONT A HAJON HAGYJÁK INASNAK. szorító körülmény a kohók étvágya. Igaz, hogy jócskán van tartalék a BÉM-ben, de a folyamatos ellátás garan­ciája mégiscsak a folyama­tos, gyors vagonürítés lenne. Bőrbe, ruhába Az épület csarnokának be­járatánál rizspelyva-hulladék sárgállik. —- Ha minden kocsi aljára dobnának az átrakásnál, a BÉM értékes órákat takarít­hatna meg a körbuktatónál — jegyzi meg Pocsai József —, de sajnos erre rendsze­resen nem számíthatunk. Az oldalára döntött vagon visszhangozza a .szavakat. Akik nap mint nap a vago­nok mellett dolgoznak, nem pazarolják fölöslegesen a szót. Szemük és foguk fe­hérje villan portól szürke arcukon. A koksz és az érc pora belepi a ruhát, megte­lepszik a bőrön is. Minden műszak után lehetne pufaj- kát, nadrágot cserélni, mert aki a munkájára ügyel, nem ér rá a ruházatára figyelni. November első napjaitól el­kíséri őket minden műszakba a felelősség is: elsősorban rajtuk múlik, hogy zavarta­lanul dblgozhatnak-e a • ko­hók Diósgyőrben és Ózdon. NAGY JÓZSEF % A City-Bus prototípusa Jön a City-Bus Osztrák mérnök a belvárosi közlekedésről Tegnap délután a MTESZ miskolci székházában az osztrák műszaki és tudomá­nyos napok rendezvényeként dr. R. Susanni, a Steyer- Daimler-Puch mérnöke nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott a nagy gyalogosfor­galmú területekre kialakított új városi autóbuszról. Gyalogos zónák ? A városok belső kerületei­nek közlekedési helyzete szinte az egész világon gon­dot jelent. Egyes szakembe­rek szerint bizonyos zónákat kizárólagosan gyalogos közle­kedésre kellene kijelölni. Ez a terület azonban egy adott kiterjedést nem haladhat meg, általános vélemény sze­rint a gyalogosnak tízperc­nyi járásnál nagyobb távol­ságra nem lehet közlekednie. Dr. R. Susanni mérnök részletesen ismertette a bécsi Viktor Gruen nemzetközi építési iroda tervét. Az iroda azt javasolja, hogy az e cél­ra alkalmas városzrészeket nyilvánítsák gyalogos zó­nává, ezekben azonban a gyalogosok részére a külön­leges követelményeknek meg­felelő segédközlekedési rend­szert létesítsenek. Ez lenne az úgynevezett ■ City-Bus- rendszer: a környezetre nem ártalmas hatású autóbuszok közlekednének az előírt út­vonalon kis sebességgel, rö­vid időközökben. Becsben már jövőre A City-Bus-ötletet felka­rolta a Steyer-Daimler-Puch cég, s már ki is dolgozta a gyalogközlekedési zónákban használható városi autóbusz tervét. Az új jármű befoga­dóképessége húsz személy, maximális sebessége 12, át­lagsebessége 8 kilométer óránként, minimális oxigént használ el és minimális mennyiségű mérges kipufogó­gázt fejleszt, zajtalan, 1,8 tonna hasznos terhelés mel­lett össz-súlya elektromos meghajtás esetén 5.50, gáz­meghajtás esetén 3,3 tonna. A jármű égész napi energia- szükségletét magával viheti. A gyalogos zónákon kívül egy különleges kapcsoló se­gítségével 40 kilométeres se­bességet is elérhet. ­A bécsi cégnél már épül­nek a prototípusok, s azokat jövőre a bécsi belvárosban kipróbálják. Az első fázis­ban a város fontos utcáit gyalogközlekedésre jelölik ki, s ezekben közlekednek majd á City-Bus proto­típusai. Második fázisként — a metróépítkezés befejezése után — Bécs I. kerületének nagy részét ugyancsak gya­logos zónává nyilvánítják, s kisegítő gyalogos közlekedési rendszerként állítják be a City-Bus-okat. Ny. I. Agitáció és tömegpolitika A KISZ Kazincbarcikai vá­rosi Bizottsága- december 3-án tart ülést. Az összejö­vetelen az ez évi vezetőség­választások tapasztalatait be­szélik meg, majd az agitációs és tömegpolitikai munka ak­tuális feladatairól lesz szó, értékelik az elmúlt időszak munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents