Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

Fesztiválok Miskolcon Tegnap délelőtt a Művészeti és Propaganda Iroda klubter­mében Tok Miklósnak, a városi tanács elnökhelyettesének elnökletével összeült a miskolci filmfesztivál előkészítő bi­zottsága. Az ülésen részt vett Csótai János, a városi párfcbi- zbttság osztályvezetője és György István, a fesztivál igazga­tója is. A XIII. fesztivált megelőző első ülés főleg a legutób­bi rendezvény tapasztalatait összegezte. Az illetékes szakem­berek hangsúlyozták, hogy a következőkben különös súlyt kell fektetni a fesztivált kísérő kiegészítő rendezvényekre. Tisztázni kell a televíziós program technikai-módszertani le­bonyolítását, és a vendéglátással kapcsolatos összes teendő­bonyolítását, és a vendéglátással kapcsolatos összes teendők­ben tiszteletben kell tartani a miskolciak jogait, intézkedé­seit. Az előkészítő bizottság valamennyi tagja egyetértett ab­ban, hogy a következőkben a Filmművész Szövetség szerepe elsősorban a fesztivál tartalmi részére, a műsor biztosítására korlátozódik, míg a szervezeti feladatokat á város vállalja. * * * Itáliai kincsek — őrizet nélkül A következő fesztivál tech­nikai előkészítésének tárgya­lásakor ismét megfogalmazó­dott, hogy a fesztiválok szá­mának csökkentése ellenére (ezzel a tendenciával általá­ban egyet kell értenünk!) mennyire fontos politikai és társadalmi jelentőséggel bír a miskolci rendezvénysorozat. A különböző társadalmi je­lenségekre, közéleti gond­jainkra mindig érzékenyen reagáló, a legfrissebb tudo­mányos eredményeket kor­szerűen feltáró, a jelensége­ket, történéseket híven do­kumentáló stb. alkotásokról van itt szó, melyeknek a miskolci fesztivál immár ti- zenharmadszor ad majd ott­hont. Nem is beszélve a mű­vészeti ág külföldi népszerű­sítéséről. A miskolci fesztiválprofil mindenképpen arra ösztönöz bennünket, hogy az előző években tapasztalt lelkese­déssel és körültekintéssel ké­szüljünk a rövidfilmek egy­hetes fogadására. Kisfilme­Tóth B. László kiállítása A Képcsarnok Szőnyi Ist- ván-termében november 19- én délután' 5 órakor nyitják meg Tóth B. László festő­művész kiállítását. Az idős mester tárlatát Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhe- lyettese ajánlja a közönség figyelmébe. Az NME hallgatóinak szín­játszó köre november 20-án este 6 és 8 órakor az I. szá­mú előadóteremben tartja legújabb Silány Kínpad-i be­mutatóját. Paródiájukban az egyetemi életről adnak ké­pet. A 15—20 egyetemistából álló színjátszó kör Szegeden a felsőoktatási intézmények fesztiválján 1970. tavaszán első díjat nyert. Ez év tava­szán a veszprémi és a buda­A miskolci művészklub film- és fotóművészeti tago­zata november 19-én délután fél 6-kor a Művészklubban klubestet tart. A. klubest vendége Réti Pál, a Magyar Fotóművészek Szövetsége el­nökségének tagja lesz. Az összejövetelen fotóművésze­tünk időszerű kérdéseiről beszélgetnek. seink, szemben a játékfilm­gyártással, vagy a drámairo­dalommal, egyik évről a má­sikra is rendkívül bő termés­sel jelentkeznek. És nemcsak az fontos, hogy a filmművész gyorsan és érzékenyen rea­gáljon mindennapjainkra, ha­nem az is, hogy a közönség idejében megismerhesse eze­ket az alkotásokat. A ma még élő, eleven és nagy köz­életi izgalmat kiváltó gon­dok egy-két éven belül már legfeljebb csak avult doku­mentációt jelentenek szá­munkra. Furcsa lenne az is, hogy mire egy-egy egészen új tudományos felfedezésről a rövidfilm jóvoltából érte­sülünk, azon már túlmutas­sanak az újabb eredmények. Az elmondottakkal szeret­nénk azt érzékeltetni, hogy milyen elvek figyelembevé­telével történik majd meg a Miskolcra kerülő filmek elő- zsürizése, s mit várhatunk a XIII. fesztiváltól. (gyarmati) Élő Napjaink Az Élő Napjaink sorozat következő összejövetele no­vember 22-én éste 7 órakor kezdődik a Kossuth Művelő­dési Házban. Ezúttal Kalász László költő és Ördögh Szil­veszter író találkozik a mis­kolci közönséggel. A házigaz­da Papp Lajos, a Napjaink szerkesztője lesz. pesti egyetem meghívásának tettek eleget. Mostani legújabb műso­rukkal a jövő évi fesztiválra készülnek. Műsorukat Árkosi Árpád ötödéves gépészmér­nök-hallgató írja és rendezi. Tanár vezetőjük Boucz Zol­tán, a bányaműveléstani tan­szék gyakornoka. A külföldi turisták túlnyo­mó többsége azért keresi fel a napfényes Itáliát, hogy meg­ismerje a régi Róma műem­lékeit, a reneszánsz nagy mestereinek alkotásait, és ez bizony sokat hoz az olasz ál­lam konyhájára. Azt gondol­ná az ember, hogy a sok milliárd lírából jutna a nem­zeti kincsek őrzésére, védel­mére. A lopás elévül Egy külföldi folyóiratban az alábbi karikatúrára buk­kantunk: az idegenvezető a múzeumlátogató külföldiek­nek egy négyszögletes foltot mutat a múzeum falán. „Itt láthatnák Antonello és Mes­sina képeit, de 1969. áprilisá­ban ellopták. Ez pedig Cara­vaggio Aranylovagja, 1967. októberében lopták el.” Giambellino és Vivarini ké­peit, amelyeket a velencei Szent János és Pál templom­ból loptak el nemrég, hama­rosan megtalálták a velencei laguna egyik elhagyatott szi­getecskéjén, egy romház pad­lásán. Am Caravaggio Krisz­tus születését, Tiziano, Viva- rini és Veneziano több képét, amelyek különböző időben tűntek el, még ma is keresi a rendőrség. Az ellopott képek általá­ban Svájcba kerülnek. „Egy nagykövet könnyedségével lé­pik át a határt”, — mint egy nyugati lap találóan megje­gyezte. Azt is mondhatnánk, hogy elkerülik a vámellen­őrzést, mint azok a csempé­szett cigaretták, amelyek mil­liószámra kerülnek be olasz­honba. A zürichi és a baseli antikváriusok szemet hunynak az „átmenő” áru felett — „Honnan tudjuk, hogy mi és Ibikor tűnik el az önök országában” — mondta egyi­kük nemrég olasz újságírók­nak. így aztán a kincsek, a nyilvánosság kizárásával, na­gyon gyakran átúsznak az óceán túlsó partjára. Vajon hány érték jutott így észrevétlenül a texasi oJaj- mágnások, vagy a New York-i bankárok villáiba? Az olasz külügyminisztérium speciális csoportjának vezetője (a cso­port a műkincsek felkutatá­sával és hazaszállíttatásával foglalkozik) kijelentette, hogy számos címet tud, ahol olasz műkincsek „megtelepedtek”, de semmit sem tehet. Az egyik ok, hogy a legtöbb or­szágban olyan törvények vannak, amelyek szerint a lopott tárgy öt év múlva an­nak a tulajdonába megy át, aki birtokolja. Gyönyörködjünk, míg megvannak Olaszországban mintegy 1000 múzeum van. Szakértők szerint, ezekbe legalább 9500 teremőr kellene. A nápolyi nemzeti' galériában teremről teremre vándoroltam anél­kül, hogy egy lelket is talál­tam volna, aki vigyáz a fel­halmozott, töméntelen mű­kincsre. Még rosszabb a hely­zet az ásatásoknál. Az et­ruszk klutúra emlékeinek je­lentős részét megrongálták, vagy szétlopkodták. Olaszor­szágon kívül sehol sincsenek ilyen műemlékek, de ez nem zavarja a kereskedőket ab­ban, hogy az etruszk műkin­cseket ne tartsák lopott hol­minak. Az olasz közvélemény jog­gal háborog a nemzeti kin­csek őrzésének elhanyagolása miatt. A lapok szinte napon­ta kongatják a vészharangot, követelik a műemlékek res­taurálását, pénzt követelnek a műkincsek védelmére, kö­vetelik az egyház és az állam együttműködését, a képzőmű­vészeti értékeik megóvása ér­dekében. Hiszen ezek — az antik Róma kincsei, a közép­kor és a reneszánsz mesterei­nek művei — a világkultúra elidegeníthetetlen részét ké­pezik. Addig is ... „Siessenek gyö- györkdöni műkincseinkben, amíg megvannak” — kiált fel szomorúan az Unita hasábja­in Bianchi Bandinelli, a ne­ves műtörténész. V. ARDATOVSZKIJ Egymillió márka egy Beethoven- kéziratért Egymillió márkát fizetett nemrégiben egy német ma­gángyűjtő Beethoven egyik kéziratáért. Kézirat még so­hasem kelt el ilyen magas áron. A régiség, az egyik is­mert zongoramű eredetije, egy délnémet antikvárius tulajdonában volt eddig. Nyilvános aukción (1965 Berlin — Galerié Bassange) Beethoven kéziratáért eddig elért legmagasabb összeg 150 ezer márka volt, a híres Kreutzer-szonáta első tétele kelt el ennyiért. Zenei kéziratért eddig egy londoni régiségkereskedő ad­ta a legtöbb pénzt, 170 000 DM-et, ami azonban még mindig messze elmarad a most elért egymillió mögött: Mozart D-dúr vonósnégyesé­nek (Köchel-jegyzék 593) a teljes partitúráját vette meg. Ugyancsak óriási összegért, 460 000 DM-értf (kikiáltási ár 60 000 DM!) kelt el Goethé­nek a Dichtung und Wah­rheit (Költészet és valóság) című művéhez készített, egyik legfontosabb, megma­radt kézirata, a Biographi­sches Schema. Bemutatót tart a Silány Kínpad Bortól Mohácsig Újabb adatok Radnótiról Valamikor a 30-as években a szegedi egyetem épületében, két emelet fordulóján, Radnóti Miklós a Pogány köszöntő egy példányával ajándékozta meg Tolnai Gábort — megpe­csételve örökre szóló barátságukat. Ekkor már öt perce is­merték egymást, aztán együtt próbálták végig azokat az éve­ket, amikor az ember „önként Egyik utolsó találkozásuk alkalmával Radnóti Miklós rezignáltan idézte Petőfi utol­só versét: „... fog maradni valaki / Leírni e vad feke­te / Időket a világnak?” — Én biztos nem maradok meg... — fűzte még hozzá. Tolnai Gábor „hírmondó” tanúként élve maradt. Aka­démikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszék- vezető tanára. Konok elha­tározással írta a következő sorokat a Független Magyar- ország című hétfői lap 1946. augusztus 12-i számában, az abdai vértanú, Radnóti Mik­lós holttestének agnoszkálá- sakor: „Veled vagyok, job­ban, mint valaha, midőn nap, mint nap láttuk egy­mást. .. Milyen szép és izga­tó feladat volna drága Mik­lós, a Pogány köszöntőtől a bori himnuszokig végigele­mezni alkotásodat. Ki volna erre alkalmasabb a jó barát­nál, aki életed és műved minden mozdulatának tanúja volt.” így szinte sorsszerű, hogy Tolnai Gábor, a XVII. és XVIII. század irodalmának, műveltségének vizsgálója, az erdélyi emlékiratokkal fog­ás kéjjel ölt.” lalkozó tudós, predesztinálva érzi magát a Radnóti-kuta- tásra, s nemcsak a klasszi­kussá érőt tanulmányozza, nemcsak az irodalomtörténeti értékeket fedezi fel. Életrajz­író is. Tolnai Gábor őszi jugo­szláviai útját magnóteker­csek, jegyzőkönyv-féle ripor­tok, dokumentumok, feljegy­zések, fényképek és egy ké­szülő tanulmány jelzi. A bori rézbányák környékén járt. Élőket keresett. Élve maradt tanúkat. Azokat, akik talál­kozhattak, láthatták Radnó­ti Miklós munkaszolgálatost — a költőt — a lágerben. Tolnai Gábor rekonstruált. Papírra vetette a lágerrel szemben állt pásztorkunyhó még ma is élő lakójának szavait, megtalálta az akko­ri állomási ügyeletes tisztet, bejárta a halálraítéltek Abda felé vezető útját Mohácsig, s ki tudja még kikkel érintke­zett a kötetnyivé bővülő do- komentumok Szerint. A tanulmánnyá érlelődött adatokat, feljegyzéseket a Kortárs decemberi vagy ja­nuári számában kezdik kö­zölni folytatásokban. (simányi) Köszönetnyilvánítás A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága, pórivezetősége és szakszervezeti bizottsága ezúton mond köszönetét mindazoknak, okik UPOR PÉTER .'v«K2»a* Jászai-dijas színművész temetésén részt vettek, ravatalára virágot helyeztek, a sajtárban, a rádióban, a televízióban emlékének áldoztak és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 13.40: „Női ro­vat”. Roger Grénier elbeszélése. — 14 00: Zongoraművek. — 14.20; Rarorkk zene. — 15.10: Zengjen dalunk! Énekkari híradó. — 15.40: Éva. Részletek Lehár operett­jéből. — 16.00: A világgazdaság hirei. — 17.05: Időszerű nemzet­közi kérdések. — 17.15: Józsa Ibolya és Dőry József énekel. — 17.38: Hét város Európában. II. rész. A falakon belül. — 18.08: Az MRT szimfonikus zenekará­nak hangversenye. (Hangfelvé­tel.) — 18.48: Miért igen, miért nem? Zenéről, tíz percben. .— 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Az MRT népi zenekara játszik. 20.00: Dupla vagy semmi. A téma: Beethoven élete és mü­vei. — 21.03: Változatok egy kép­re. — 21.33: Debussy és Ravel művedből. — 22.20; Bende Zsolt énekel. — 22.31: Heléne férje. Rá- diókomédia. (Ism.) — 23.00: Szá­zadunk mesterműveiből. — 23.39: Népdalok, néptáncok. Petőfi rádió: 12.00:, Könnyűze­nei híradó. (Ism.) — 12.30: Lucia Popp énekel. — 12.45: Miskolci stúdiónk jelentkezik. — 13.03: Brahms: Zongoraötös. — 14.00: Ifjúsági randevú kettőtől hatig. — 18.10: Üj könyvek. — 18.13: Verbunkos muzsika. — 18.34: A hazai társadalomkutatás tapasz­talataiból. — 18.54: Rozsdateme­tő. Fejes Endre drámájának köz­vetítése a Thália Színházból. — Közben 19.54: Jó estét, gyerekek! — 22.50: Schumann: Az éjszaka dala. — 23.15: A Flying Guitar együttes felvételeiből. — 23.35: Georges Thill énekel. Miskolci rádió: Megyei kör­kép. — Üj szakmák a bányászat­ban. — Ernőd! mozaikok. — A kazincbarcikai kórházban. — Ember született... — Időköz­ben, munka közben. Aktuális jegyzet. — Fiatalok zenés talál­kozója. Televízió: 13.10: Iskolatévé. Magyar irodalom. — 14.55: Ma­gyar nyelvtan. — 15.50: Kémia. — 16.40: Irány az egyetem! — 17.30: Hírek. — 17.35: Mestersé­gek művészéi. Bolgár rövidfilm. — 18.00: Tízen Túliak Társasága. — 18.50; Építőanyagok 1971-ben. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Közkedvelt dallamok. — 20.45: Az asszonyok ravaszságá­nak könyve. — 21 15: A Tv Ga­lériája. — 21.55: Tv-híradó. Bratislava! televízió: 16.40: Hí­rek. fi 16.45: A jégkorongozás Hírei. — 17.00; Fizika. — 17.4S: Ifjú szemmel. — 18.40: Esti me­se. — 19.00: Tv-hlradó. — 19.25: A Tv-híradó jegyzete. — 19.30: Demokrácia az antikommuniz- mus görbe tükrében. 2. rész. — 20.00: Meghívás Bratislavába. — 20.15: A kegyelmes úr szárny­segédje. Folytatásos szovjet film. — 21.20: Hármas jegyben. — 22.20: Tv-hiradó­Miskolci Nemzeti Színház (7): Cirkuszhercegnő, (bérletszünet). — Játékszín ’71 (7): Ismeri a Tejutat? Filmszínházak: Nagymamák és unokák (szovjet) f4; Vesztesek és győztesek (színes jugoszláv— olasz) Béke, hn6, 8. — Napsugár ras szemek (színes francia) Kos­suth. 13, Í5, f7. — Kitörés (színes magyar. 16 éven felülieknek!) Filmklub, 6. — A sólyom nyo­mában (színes NDK) Fáklya, f5, í7. — Hárem a sivatagban (ma­gyarul beszélő színes szovjet) Petőfi, fS, f7. — Kockázatos ak­ció (magyarul beszóló szovjet) Ságvári, f5, hn7. — A fekete zászlók városa (magyarul beszélő színes jugoszláv) Szikra, 5, 7. — A medve és, a baba (magyarul beszélő színes francia) Táncsics, f5, Í7. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Életünk, utunk dokumentációs kiállítás. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Czóbel Béla festőművész kiállítása. — Libresszó (13—20 óra között): Lacző József fotóki­állítása. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.18: Kamara­zene. — 9.00: A nagy temető. IX. rész. — 9.20; Erre táncol a vi­lág. .. — 10.05- Iskolarádió. — 10,40: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 10.45: Csajkovszkij: Anyegin. Zárójelenet. — 10.59: Lottóered­mények. — H.Ofl: Hangos levél a Meteorológiai Intézet számitó­gépeiről. — 11.10: Zenekari mu­zsika. Petőfi rádió; 8.05: Népdalcso­kor. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) — 9.00: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Közben 10.59: Lottó­eredmények. — 11.52: Szép ma­gyar novella. Csáth Géza: A küt. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Ma­tematika. — 8.30- Angol nyelv. — 9.55: Magyar Irodalom. — 11.05: Fizika. — 11.55: Német nyelv.

Next

/
Thumbnails
Contents