Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-15 / 269. szám

7 aria!masabb

Pátzay Pál Kapuvárott

művészeti életet!

Beszélgetés Marcziniák Sándornéval

A tanácsok művelődésügyi osztályvezetői az elmúlt héten Budapesten háromnapos értekezleten vettek részt, amelyen a művészeti élet területén a X. pártkongresszus óta elért ered-, menyekről dr. Simó Jenő miniszterhelyettes tájékoztatta őket, egyszersmind ismertette a problémák megoldásának további leendőit. Marcziniák Sándornéval, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével arról beszélgettünk az értekezletet követően, hogy az azon elhangzottak mennyiben vonatkoznak Miskolc művészeti életére, s ennek fellendítéséért a tanács, szorosabban véve, az osztály mit szándékszik tenni.

vábbmutató szerepet. Ezért várható — s ez városunk rövidfilm fesztiváljaira is vonatkozik —, hogy központilag intézkednek a szóban levő rendezvények szá:mán.ak csökkentése végett.

i T. I,

Pátzay Pál kétszeres Kos- suth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanára, Kapuvár szülöttje és díszpolgára néhány napra felkereste szülőföldjét.

Tegnap került sor arra a városnézésre, amelynek során Pátzay Pál kiválasztotta azokat a lehetséges helyeket, ahol rövidesen felállítják a városnak ajándékozott híres szobrát, a Kenyérszelőt.

Pátzay Pál és a város vezetői megbeszélték azt a tervet is, amely szerint Kapuvárott állandó jellegű kiállítás, illetve múzeum létesül a művész mintegy száz alkotásából. •

— Elemezve a párthatározatok végrehajtását, a miniszterhelyettes megállapította, hogy a különböző művészeti ágazatok nem szolgálják egyértetműen a szocia- !izmus éoítését. A nem mindenki által \ helyesen értelmezett „művészi szabadság'’ hangoztatásával kevésbé megfelelő tendenciák is érvényesülnek, számos művészi alkotás nem tükrözi szocializmust építő társadalmunk eredményeit. Mindez természetesen városunk művészeinek tevékenységére is vonatkozik — mondotta az osztályvezető. — Dr. Simó Jenő alapvető feladatként hangsúlyozta, hogy tartalmi kérdésekben erőteljesebben támogassuk a kulturális élet szocialista törekvéseit, növeljük a kultúra demokratizmusát. az alkotóműhelyek önállóságát és felelősségét, fejlesszük az ösztönzés módszereit. Kitért arra is, hogy kritikusaink nem állnak hivatásuk magaslatán, nem elemzik kellően a művészi alkotásokat. Gondoskodni kell arról, hogy a művészeti életben a szocialista törekvések jobban bontakozzanak ki. Következetesen kell fellépni a helytelen tendenciák ellen, s lényeges, hogy az ellentmondásokat alapvetően eszmei ráhatással, alkotói vitákban oldjuk meg.

— Az előadásban elhangzottak bátorítást jelentenek, hogy az államigazgatás területén is határozottabban küzdj ünk a művészi alkotásokban megnyilvánuló negatív jelenségek ellen — folytatta a művelődésügyi osztály vezetője. — S természetesen nem adminisztratív eszközökkel, hanem meggyőzéssel, eredményre vezető vitákkal. Ennek persze fórumot kell teremteni, s Miskolc e tekintetben nem kevés lehetőséggel rendelkezik.

Egyik fórum-lehetőség a két esztendeje létesített művan az igény a fenntartásához, s a keretei közt tartalmasabb program megvalósításához, ezt jól példázza az a jó néhány levél, amelyet még az országos értekezlet előtt kaptunk az egyes művészeti ágazatok képviselőitől. Néhány hete ugyanis a művelődésügyi osztály a város különböző művészeitől a művészklub működésének megjavítására vonatkozóan javaslatokat kért, s ezeket szép számmal tartalmaznak az említett levelek. E javaslatokat összegezzük, a klubtagokkal ismertetjük, s a velük való előzetes megbeszélés alapján határozzuk meg a művészklub már január 1- től megvalósításra kerülő programját. El akarjuk érni, hogy az azonos művészeti ágazatok alkotói egymás között, s a többi ágazat képviselőivel együtt is célratörő eszmecseréket folytassanak. Emellett a helyi pórt- és állami szervek több vezetőiét és az országos művészeti élet nem egy jelességét is felkérjük vitaindító előadás tartására. Tervezzük, hogy a Galériában és a diósgyőri várban is szervezünk effajta megbeszéléseket.

Ami egyébként a kéozőmű- vészek támogatását illeti, a tanács elhatározta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a miskolci művésztéle- pen új lakásokat és műtermet építtet, amelynek a tervezése már folyamatban van.

Marcziniák Sandámé végezetül ismertette dr. Simó Jenő előadásának azon részét, amelyben a fesztiválok elburjánzását kifogásolta. A művészeti életet irányító szervek értékelése szerint bár jók a fesztiválok hagyományai, gyakori, évenkénti megrendezésük azonban nemcsak költséges. de hovatovább „tartalmi inflációt” idéz elő,

rjc Több ország televízió-társaságai tíz részből álló filmsorozatot készítenek a történelemből vagy regényekből ismert hősök egy-egy vakmerő szökéséről. A Magyar Televízió — a franciákkal közösen — II. Rákóczi Ferencnek a'bécsújhelyi börtönből való szökéséről készíttet filmet, amelynek rendezésével Makk Károlyt bízták meg. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Dőry Virág, Philipe Marche alakítja. A felvételek e hónap végén fejeződnek be, s előfeláthatólag a jövő év elején sugározza a tv a „Nagy szökések”-et. Képünkön a Rákóczi Ferenc alakját megelevenítő Balázsovits Lajos.

(Kerényi László felvétele)

Önvallomás — portré

vészklub. Tagadhatatlan, hogy eddigi működésében az eredmények mellett voltak hiányosságok, de hogy megNemzetközi

Az UNESCO közgyűlésén két esztendeje az 1972. évet nemzetközi könyvéwé nyilvánították. A tagállamok és az érdekelt szervezetek könyvévi tevékenységének célja a „Könyvet mindenkinek” jelszóval summázható. Részleteiben a program a következőket tartalmazza: könyvírás és fordítás ösztönzése szerzői jogdíj-fizetéssel; a könyvkiadás és könyvterjesztés, valamint a könyvtáraik fejlesztése; az olvasási igiény növelése; a könyv szerepének növelése az oktatásban, a nemzetközi egyetértés és békés kooperáció szolgálatában.

Különösen nagy a könyvhiány a fejlődő országokban, a könyvéhség pedig — az írástudatlanság határainak visszaszorulásával és a tanulási lehetőség kiterjedésével — egyre nő. Ezekben az országokban az első és legfontosabb követelmény a nemzeti könyvkiadás alapjainak

egy év alatt meg nem alkotható megfelelő mennyiségű és főként minőségű művek híján nem tölthetnek be tokönyvév

megteremtése és a terjesztési hálózat bővítése.

Számos ilyen értelmű javaslat született az UNESCO által összehívott területi üléseken: Ázsiában (Tokió,

1966). Afrikában (Accra, 1968) és Latin-Amerikában (Bogota, 1969). A sorozat 1972-ben fejeződik be az arab államok részvételével, Kairóban tartandó üléssel.

ötven színdarab és tíz regény Ungvári Tamás műfordítói tevékenységének eddigi mérlege. Ahogyan ő mondta a Világirodalmi Magazin tegnap esti adásában, ez Benedek Marcell, vagy Szőlössy Klára életművétől, annak nagyságától még messze jár, de mindenesetre már valami. Vallomás és művészi portré egyszerre a látott tv-film. A világirodalom három kis miniatűrjének művészi megjelenítése a modern nyugat- európai irodalomba való bepillantás, az összekötő szöveg értékes önvallomás.

A tudós és a művész műhelyét ismerteti meg a Vár- konyi Zoltán rendezte műsor. Ungvári Tamás a tárgyi tudás és a fiatalon is jelentős életmű nyújtotta biztonsággal, rokonszenvesen vall arról a foglalkozásról, amely

tízéves a naoybáíonyi zeneiskola

A legnagyobb Nógrád megyei bányásztelepülés. Nagy- bátony állami zeneiskolája fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Az évforduló tiszteletére a zeneiskola igazgatósága és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tegnap a nagyközség bányász művelődési házában hangversenyt rendezett. Az iskola hallgatóinak közreműködésével szovjet zeneszerzők gyermekek számára írt műveit adták elő.

nem mesterség, annál jóval több. Nagyfokú alázatot kívánó, nagy alkotók tehetségét szolgáló művészei.

Hogyan lesz valakiből műfordító? Ungvári szerint véletlenül, vagy azért, mert keveseknek adatik meg, hogy egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten ismerjenek. Túlzottnak látszana a szerénység, ha nem tudnánk, hogy a tudósnak és művésznek van mire szerénynek lennie. Elfogadjuk tehát az indokot: ha nem vagyok képes egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten megtanulni, akkor lefordítom magyarra. És közben kialakult az életmű, amely képes arra, hogy mások számára is elérhető közelségbe hozza az ismeretlen nyelv „börtönébe” zárt kincset: idegen népek irodalmát.

Arthur Miller Az ügynök halála című drámája volt az első. és messze még az utolsó alkotás. Addig még a világirodalom számtalan ki- sebb-nagvobb remekművével ismerkedhet meg Ungvári Tamás segítségével a magyar olvasó. A régen felfedezett nagyságot, O’Neil-1 régi ismerősként, a kevésbé közelállót, mint például Gore Vi- dal-1 úi felfedezettként köszönti. És valószínűleg hozzágondolja az „igazi” író nevéhez a műfordító Ungvári nevét is.

(makai)

TIZENÖT MAGYAR FILM MISKOLCON

A miskolci premiermozikban ebben az évben eddig 15 új mag3rar filmet mutattak be. Eggyel kevesebbet az országos számtól, ugyanis a Madárkák című más premiermozikban november 11-től műsoron van, itt technikai ökcík miatt csak két hét késéssel, 25-én kerülhet közönség elé. Akkor viszont párhuzamosan szerepel majd a 17. idei magyar alkotással, a Szindbáddal. Jóllehet a Madárkákat és a Szindbádot is már ismerjük, fejtegetéseinkben csak a már közönség elé került 15 művet vehetjük számításba.

A 15 különböző műfajú filmet október végéig 323 előadásban láthatták a miskolciak, akik közül 67 906-an tekintették meg azokat. Ezek a globális számadatok statisztikai játékokra csábítanak. Kiszámíthatjuk, hosv előadásonként 210 ember váltott jegyet, s máris kitűnik. mennyire kihasználatlanok a férőhelyek, ugyanis a két premiermozi közül az egvik- nek 600-on. a másiknak 800- on felül van a férőhelye. Az is kitudódik, hogy átlagban 4527 néző volt kíváncsi egy- egy filmre, és a filmeket átlagosan 21,5 előadásban kínálták a nézőknek. Ez valahol. amikor az évi moziláto- gatottságot különböző szintű fórumokon összesítik, valami hasonló képet mutat majd a statisztikában. Ezek az átfogó számok, ezek a statisztikai átlagok azonban csalókák lehetnek, ezért érdemes megnézni, miként is fogadta Miskolc közönsége a 15 magyar filmet 1971 első tíz hónapjában.

A legtöbben az év elején bemutatott krimire, A gyilkos a házban van című, Mi- kulski szerepeltetésével „fémjelzett” filmre voltak kíváncsiak: 31 előadáson 8629-en nézték meg, ami mintegy 45 százalékos látogatottságot jelent. A legkevesebben a Végre, hétfő!-höz (16 előadáson 1762-en) váltottak jegyet. (Az Együtt című filmet, amelyet 6 klubelőadáson mindössze 150-en tekintettek meg, itt — jellegénél fogva — számításon kívül hagyjuk.)

A két szélső példa közölt természetesen nagyon árnyaltan jelentkezik a miskolci közönség érdeklődése a magyar filmek iránt. Itt most nincs hely annak elemzésére. vajon miből fakad egyes közönségrétegekben a magyar film. ab óvó elvetése, az elmarasztaló előítélet, de létezésével számolni kell, s hogy mennyire van, az. a fentebb említett átlagos 21 ties nézőszámból is kitűnik.

A relatíve legmagasabb látogatottságot a Hahó, Öcsi! című mesefilm érte el, ami a gyermekfilmek iránti igényt igazolja: 65 százalékos volt a látogatottsága. Ezt A halhatatlan légiós követte 55 százalékkal, ami alighanem elsősorban Rejtő Jenő nevének tudható be, mintsem a látott mű iránti őszinte érdeklődésnek. Kellemesen lepett meg a Hangyaboly 40 százalékos látogatottsága, amely még nem is végleges szám. hiszen október 21. óta nem volt ideje a filmnek kifutni. Az úgynevezett ..rázó»” a mai valóságot elemző, vagy a múltat vallató művek közül a legmagasabb látogatottságot a Staféta produkálta (erős közönségszervezéssel. mert ez tipikusan meghatározott társadalmi réteghez szóló filmpolémia volt), s elégedettek lehetünk — az átlagos forgalomhoz viszonyítva — a Kitörés, valamint a sokat vitatott Égi bárány iránti érdeklődéssel. A Szerelem többet érdemelt volna 33 százalékos látogatottságnál. Nemcsak a cannes-i dija miatt, hanem sok éves viszonylatban is kiemelkedő értékeinél fogva. Sajnálatosan kevesen látták a Horizontot és a Sárika, drá- gám- at. Érdekes dolog: az embereik nagy többsége a „kikapcsolódást jelentő szórakozást” keresi a mozikban, mégis az ilyen szándékú filmek — Én vagyok Jeromos. Reménykedők, Kapaszkodj a fellegekbe! — messze nem váltották be a hozzájuk fűzött forgalmazási reményeket. i

Persze, hogy melyik ! filmet hány előadásban kínálják, hogyan propagálják, meg hogy a közönség miért látogatta, vagy mellőzte, a kommentált statisztikából sem tűnik ki. Ez egy újabb írás témái a lenne.

BENEDEK MIKLÓS

Hétfő i iíms/íníiúzak: Béke (14 hn6,

Kossuth rádió: 12.35: Tánczene.

— 13.20: Nóták. — 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Országos zenei műveltségi verseny. — 14.15: Glinka-művek. — 14.40: Juliánusz barát. Rádiójáték. í. rész. (Ism.) — 15.10: Harsán a kürtszó! — 15.45: Kórus- pódium. — 15.52: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bach: h-moll

szvit. — 17.45: Tudományos híradó. — 13.00: Húszas stúdió. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Nótaest. — 20.30: Kortársaink. —21.14: Szórakoztató zene. — 22.20: Ope- rarészletek. — 23.30: Operettrészletek. — o.io- Szén drey-Karper Uászló gitározik.

Petőfi rádió: 12.00: Operarészletek. — 12.45: Jegyzet. — 13.03: Országos zenei műveltségi, verseny. — 14.00: Kívánságműsor. — 10.10: Emlékezzünk régiekről. — 10.33: Közkívánatra! (Ismétlések.)

— 19.35: Hangverseny. — 22.30: Népdalok. — 23.15: Becsi dallamok. — 23.30: A hét zeneművé.

Miskolci rádió: A hét első napján. — Tudósítóink jelentik ... — Hétről hétre ... — Emlékek nyomában megyénkben. — Kórus- muzsika. — Utazik' az alkatrész. — Beruházások a könnyű- betongyárban. — Közoktatás, közművelődés ... — Meddig ad úlravalót a diploma? — Sláger- koktél! — Megyei sportesemények.

Bratislavai televízió: 16.00: Hírek. — 16.05: Pedagógusok fóruma. — 16.35: Orosz nyeivklub.

— 17.05: Pályaválasztási tanácsadó. — 17.35: Műszaki érdekességek. — 1015: Tv-híradó. — 21.45: Arcképcsarnok.

0) : Furcsa pár (magyarul beszelő amerikai). — Kossuth (13, 19): Salud, Marija! I—II. rész (magyarul beszélő szovjet, másfél helyárral!). — Filmklub (3): A lovag végakarata (színes szovjet, KlSZ-kongresszusi műsor).

— Fáklya (f5. £7): A „karbonárik (színes olasz—francia)’'. — Petőfi (£5, í7): A kanári és a hóvihar- (színes román). — Ságvári (±5. hn7): Van, aki megteszi, van aki nem (magyarul beszélő színes angol). — Szikra (5, 7): Baleset a tengerparton (színes francia).

— Táncsics (2. f5. 7) : Salud, Marija! I—II. rész (magyarul beszélő szovjet, másfél helyárral P. XlSZ-konrgesszusi ifjúsági napok keretében, 7 órakor rendes I lelyárral.

Miskolci Nemzeti Színház íf8): A Budapesti Filharmónia Társaság zenekarának hangversenye. (A bérlet/3.)

Kiállítások: Libresszó (13—20

óra között) : Laezó József fotó- kiállítása.

KEDD

Kossuth rádió: 8.18: Nótacsokor. — 9.00: Harsan a kürtszó.

— 9.35: Operettrészletek. — 10.15: Hősi költemény. — 10.59: Életem, emlékeim.

Petőfi rádió: 8.15: Zenekari muzsika. — 9.44: Százszín selyemkendő. — 10.00: A zene hullámhosszán.

Televízió: 8.05: Iskolatévé.

Számtan—mértan. — 9.00: Környezetismeret. — 9.55: Történelem. — 11.05: Történelem. —

11.55: Filmesztétika.

I