Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
löbb üdiilöjegy jut Borsodba Szakszervezeti beutalóval az idén eddig 16 175-en üdültek Borsodból bel- és külföldön. Sokan nyaraltak megyénkből a Mátrában, Sopronban, Pécsett, a Duna-ka- nyarban, Hajdúszoboszlón, Hévízen. 480-an vettek részt külföldi hajóüdülésen és 310- en nemzetközi turista csereüdülésen. Az utóbbi üdülési formának különösen nagy sikere volt. Dolgozóink ugyanis kedvezményes áron, teljes ellátással, két hétig ismerkedhettek a környező szocialista országok, valamint Olaszország, Belgium és Ausztria legszebb tájaival. Keresettek még az idén a karácsonyi és a szilveszteri családos beutalók. Az év végéig még 1146-an fognak üdülni Borsodból. A szakszervezet foglalkozik a rendszeres gyermeküdültetéssel is. Az idén nyáron például 1969 gyermeket nyaraltattak. Ebből ezren a Balaton partján pihentek. Sokan üdültek Sátoraljaújhelyen, Vaj- tán, Ormánpusztán, Tóalmi- siban, Csehimindszentpusz- tán. Kedvelt üdülési forma a gyermekek körében a háromhetes, könnyített tanulással kombinált téli kondíciójavító kúra. Ebben az évben még 475 borsodi gyermek vesz részt ilyen üdülésben. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa üdülési csoportján már várják az 1972. első félévi üdülőjegyeket. Előreláthatólag e hónap végén érkeznek meg a jövő évi jegyek. Valószínűleg jövőre több üdülőjegy jut Borsodba, az idén ugyanis két új gyógyszálló is nyílt hazánkban: Gyulán és Budán, a Rózsadombon. SZ I. REFLEKTOR Ma Budapesten, az Ernst Múzeumban jugoszláv fotó- kiállítás nyílik. Jfc Kecske- méten ankétet tartanak a vállalatok műszaki ellenőrzésének külföldi tapasztalatairól. ♦ Kiskörösön „Falusi délután Petőfi Sándorról” címmel irodalmi estet rendeznek. k Komlón öregek napközi otthona nyílik, amelyet társadalmi összefogással létesítettek. ?4c Székesfehérvárott megrendezik Kállai István József Attila-díjas író szerzői estjét. 3+c Tisza- vasváriban az Alkaloida Vállalatnál a szakmunkásképzés időszerű kérdéseitől tanácskoznak. ajt Veszprémben „Modem háztartás — több szabád idő” címmel kiállítás nyílt ★ A HCM rekonstrukciós építkezésein nagy ütemben végzik a tereprendezést. A földmunkákkal egyidőben az első épületek alapozása is megkezdődött. J . (Farkas Ida felvétele) Bútor-prospektusok, katalógusok kellenének Az ipart íe jlesz tik, a kereskedelem tehetetlen Lakberendezési áruház épül Jó ütemben halad a bútoripar rekonstrukciója — jelentették ki minap a Könnyűipari Minisztériumban. Az ország valamennyi jelentősebb bútorgyárában egymás után épülnek az új üzemrészek, ahol modern — az eddigieknél lényegesen nagyobb teljesítményű gépek tucatjait helyezik üzembe. De a kereskedelemben már most is kritikus a helyzet. A raktári készletek jelentős részét olyan szobagarnitúrák és egyedi bútorok teszik ki, amelyeket csak igen nehezen lehet eladni. Ezek az áruk rendszerint háromszor annyi ideig foglalják a helyet mint a keresettebb bútoripari termékek. És a jelenleg eladásra kínált bútoroknak általában alig több mint a fele alkalmas az egyre nagyobb számban épülő házgyári lakások praktikus berendezésére. Ráadásul a meglévő választék bemutatására a kereskedelemnek — vidéken — minimális a lehetősége. Nem Inának lépést tartani A szakemberek rendszerint ezzel magyarázzák, hogy Kittek kell egy szárnyas akna? Ritka alkalom, hogy valaki egy olyan szárnyas akna birtokában legyen, amelyre semmi szükség sincs. Még ritkább, hogy — noha mindent megtesz ennek érdekében — nem tud megszabadulni télé. Megyénkben még azoknak sem keU, akikre az ilyen ilyen, háborúból Ittmaradt aknák, bombák ósszeszedése, ártalmatlanná tétele tartozik. Mindez pedig korántsem az Olvasó ugratása akar lenni. Komoly, nagyon is komoly dologról van szó. A szóban forgó szárnyas aknát Alsódobszán, a pincesoron, pincetetőzet javítása közben találták Zsebesi Miklósék — még október 18-án. Félve, óvatosan tették le a pince elé, véleményük szerint az akna ugyanis még felrobbanhat, éles. A „leletről** azonnal jelentést tettek az alsódobszai tanács titkárságán, ahol azt az Ígéretet kapták, hogy értesítést küldenek Szerencsre, az akna elintézése ugyanis a járási központra tartozik. Eltelt két hét, s nem történt semmi. Az akna továbbra is ott fekszik a kivilágításán pincesoron, s csoda, hogy eddig nem rúgott bele valaki. Zsebesiék, megúnva a meddő várakozást, nem restellettek bejönni Miskolcra (mondván, mégiscsak nagyobb város, mint Alső- dobsza vagy Szerencs), s jelentették az aknát a megyei iUetékesek- nél is. Azt a választ kapták, hogy legilletékesebbek majd intézkednek. Ennek egy hete. S az akna még most is a pince előtt fekszik. Ilyen előzmények i~tán keresték fel Zsebesiék szerkesztőségünket, megkérdezve, most már mit tegyenek. Ok ugyanis félnek a szárnyas aknától, s még jobban attól, hogy valaki rálép, belebotlik, vagy — ha megkezdődik az őszi szántás — ráhajt az ekével, kocsival, s az akna felrobban. Mivelhogy egy aknának — ha az még üzemképes — általában az a természete, hogy robban, s ráadásul sérülést, esetleg halált is okoz. Ezért tettük fel cikkünk elmében a képtelennek tűnő kérdést: kinek kell egy szárnyas akna? Reméljük, hogy minél hamarább „elkél” ... (NYIKES) — bár a bútorkínálat viszonylag kielégítő — hetek, hónapok telnek el, amíg a vásárló az igényének és ízlésének megfelelő szobagami- túrát megveheti. Korszerű üzletek és kiállítótermek hiányában nem tehet mást; abból a néhány garnitúrából kell választania, amit éppen lát. S közben a bútorüzletek csak rendkívül nagy erőfeszítések árán képesek lépést tartani a kereslet és a kínálat növekedésével. Ez a jelenlegi helyzet. S mint a könnyűipar vezetői elmondták, a rekonstrukció során a bútorgyárak termelése 1975-ig — a tavalyihoz képest — 55—60 százalékkal növekszik. Vajon milyenek lesznek az árusítás feltételei, mire a rekonstrukció befejeződik? Van megoldás Erre a szakemberek sem tudnak választ adni, mert miközben az állam milliár- dokat költ az ipar fejlesztésére, a kereskedelem eladóterületének ezzel párhuzamos növelésére nincs lehetőség. Nincs hozzá központi keret, hiányzik a pénz. Az országban szinte egyetlen kereskedelmi vállalat sem képes arra, hogy saját, szűkös féjr lesztési alapjából új bútor- szaküzleteket nyisson. Vidéki viszonylatban ez — legalábbis néhány év múlva 1 — talán egyedül Miskolcon nem okoz majd gondot: a Belkereskedelmi Minisztérium és a megyei, illetve a városi tanács hozzájárulása alapján nálunk rövidesen megkezdik egy 5 ezer négyzetméter alapterületű lakberendezési áruház építését. De addig, amíg ez az áruház felépül — és az ország többi részében később is — elképzelhetetlen, hogyan tesz majd eleget a kereskedelem az egyre növekvő kinálat és kereslet igényeinek. Pedig a megoldás viszonylag egyszerű lenne Olyan fényképes-rajzos katalógusokra lenne szükség, mélyek alapján a vásárló a raktárak megtekintése nélkül is eldöntheti, hogy a rendelkezésre álló választékból melyik garnitúrával, menynyiért rendezheti be lakását a legpraktikusabban. Ilyen prospektust eddig csak a Budapesti Bútoripari Vállalat készített, kifejezetten a házgyári lakások berendezésére alkalmas gyártmányairól. De egyelőre a BIJB1V katalógusa sem nyújt segítséget a vásárlóknak. Az idő is sürget A Borsod, Heves, Szabolcs és Hajdú-Bihar megyék területének nagy részét ellátó miskolci bútorszaküzletben mindössze egyetlen példány van belőle. A tetszetős és viszonylag nagy választékban kapható jugoszláv bútorokról viszont már csak a BÚTORÉRT központja rendelkezik hasonló reklámfüzettel, s a vásárlók számára ezek a prospektusok ma még hozzáférhetetlenek . Egy-egy ilyen prospektus elkészítése meghaladja a kisebb vállalatok anyagi lehetőségeit A hazai bútoripar és kereskedelem összefogásával — megfelelő központi koordináció mellett — a feladat megoldható. Negyedik ötéves tervünk páratlan ütemű lakásépítési programja is egyre sürgetőbben követeli ezt. L. P. Későn jön a kifli, zsemle Mit mond a sütőipar? Az utóbbi hetekben ismét megszaporodtak a sütőipari panaszok, késve érkezik az üzletekbe reggelente a friss kifli és zsemle. Hat élelmiszer- és lejbpltot kerestünk meg tegnap, s az iránt érdeklődtünk, elégedettek-e a reggeli szállítással? A vélemények fele-fele arányban megoszlottak, három üzletben pontosan a nyitásra, vagy legfeljebb negyedórával később ott a kifli, zsemle, a másik három boltban a nyitás után másfél-két órával kapják a péksüteményt. A késés többnyire a külvárosi, nehezebben megközelíthető üzleteknél jelentkezik, épp ott, ahol a reggeli csúcsforgalom után már nemigen keresik a péksüteményt. A Miskolci Élelmiszerkis- keresftedelmi Vállalat központjában megtudtuk, hogy a sütőipar és a kereskedelem közötti, úgynevezett szakmai szerződés értelmében a nyitásra, illetve a nyi- tsát követő két órán (!) belül kell kiszállítani a pékárut. (Vajon miért ilyen engedékeny — a vevők rovására — a kereskedelem?) Ha a sütőipar ezt nem tartja be, és a késéért ő a felelős, akkor kötbér fizetésére kötelezhető. A Miskolci Sütőipari Vállalat általában -betartja a szállítási határidőt, a késések oka pedig többnyire, „objektív”, géptörés, áramszünet, most például az influenzajárvány. Az utóbbi hetekben azonban elsősorban a 3. számú telepen bevezetett műszakváltozás miatt kétségtelenül több panasz érkezett a szállításokkal kapcsolatban. A Miskolci Sütőipari Vállalat osztályvezetője, Theisz János a következőképpen magyarázta a panaszok okát: — Október elsejétől megváltoztattuk a 3. számú telepen a, munkarendet. Az eddigi egy műszak helyett két műszakban dolgoznak. A változtatásra azért volt szükség, mert á telep dolgozói — többségük nő — állandóan éjszakáztak, joggal kifogásolták az előnytelen beosztást. A műszakváltoztatás követ kéziében a szállítások rendjét is módosítani kellett, azaz ■reggel, nyitásra, a nagyobb űrietekbe a megrendelt péksütemények csak mintegy 50 —60 százalékát visszük ki, a többit a délelőtti második forduló során kapják meg. Az új rendszerre való áttérés nehézségeket okozott, egyik-másik üzletbe a hajnali fordulóval kevesebb péksüteményt vittek a szükségesnél. Ezeket a panaszok nyomán korrigáltuk. A késésekkel kapcsolatos reklamációkkal részben egyetértünk, de hat gépkocsival egyszerűen nem lehet gyorsabban kiszállítani az árut. Ha háromszor ennyi járművünk lenne, még akkor sem tudnánk garantálni, hogy nyitásra valamennyi üzletben ott lesz a péksütemény. P. É. Méitészlanfolyam Méhésztanfolyamot szervez kezdők és haladók számára a miskolci Eberlein Antal méhésztársulás. A foglalkozások a hónap közepétől hétfőn és csütörtökön lesznek a Pa- lóczy utca 4. szám alatti iskolában. A tanfolyamra jelentkezni lehet Konc Bélánál a Gizella utca 14. szám alatt, vagy az oktatás helyén. Megválasztották a MTESZ új tisztségviselőit Mint arról tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk, a délutáni órákban a MTESZ miskolci székhazában küldöttközgyűlést tartott a tudományos egyesületekben tevékenykedő 6500 borsodi szakember mintegy 170 képviselője. A megjelenteket — köztük Dojcsák Jánost, a megyei és Drótos Lászlót, a városi pártbizottság titkárát, Bárczi Bélát, a városi tanács elnökét, dr. Balogh Andrást, az SZMT titkárát, dr. Valkó- Endrét, a MTESZ országos főtitkárát, s Frisovszky Tibort, a megyei KlSZ-bizott- ság képviselőjét — dr. Pász- . tor Pál, a MTESZ Borsod megyei szervezetének elnöke köszöntötte. Influenzás helyzetkép Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az influenzával kapcsolatban: Az influenza Magyarország területén jelenleg, kifejezetten ' járványos formában, nagyszámú megbetegedést okozva, elsősorban Borsod és Pest megyékben, valamint a fővárosban és Miskolcon fordul elő. Több megyében. így Szabóidban, Hevesben, Nógrádban, Szolnokban is elő- ■ fordulnak influenzás megbe- ' tegedések, azonban egymástól elszigetelt gócoik forrná- * jában. Eddig a Dunántúlon c#ak elszórtam, kis számban észleltek influenzás megbetegedéseket. Az egészségügyi szervek az ország egész területén meg- jj teszik a szükséges intézkedő- . seket. A megnyitót követően Dojcsák János, a megyei párt- bizottság, titkára tartott előadást a megye gazdasági helyzetéről, a megyei gazdasági feladatokról, s az ezek végrehajtásából a műszaki szakemberekre háruló tennivalókról. Hangsúlyozta, hogy a MTESZ-be tömörült tudományos egyesületek Borsodban is műszaki-gazdasági szakemberek ezreit foglalkoztatják. Ezek a szakemberek jelentős részt vállalnak abból, hogy a tagság körében, s azon túl is népszerűsítsék a tudományok eredményeit, s elősegítsék a mindennapos gazdasági munkában való hasznosításukat. Az előadást dr. Szalad- nya Sándor megyei titkár beszámolója követte a MTESZ' borsodi szervezetének ötesztendei munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a 23 tudományos egyesületben tömörült 6500 műszaki szakember jelentős erőt képvisel. A beszámolót tartalmas vita. majd a megyei szervezet intéző bizottsága elnökségének, s a választmány tagjainak megválasztása követte. A MTESZ Borsod megyei Szervezete elnöke ismét dr. Pásztor Pál. a MÄV miskolci igazgatóságának vezetője, titkára pedig ismét dr. Szálad- nya Sándor, az NME docense. a gépészmérnöki kar dé» kánhelyettese lett.
