Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

KÉTSZER 24 ÓRA Hétvégi ajánlatunk Doktorokat avatnak az NME-n Köd, köd, köd... De meddig tart még vajon? — kér­deztük tegnap délelőtt az Országos Meteorológiai Intézet osztályvezetőjétől, Máhr Jenőtől. ígérete szerint a városra ült köd valamicskét ritkul az elkövetkező kétszer 24 órá­ban. Biztosat persze, különösen, ha miskolci ködről van szó, nem tudunk ígérni. De néhány műsort annál inkább. A Bartók Művelődési Köz­pontban holnap délután a Szinkron együttes játszik, ugyanitt vasárnap délelőtt A győztes Robin Hood című kaiandfilmet vetítik. A ko­molyabb műfajok kedvelői délután az Anna Karenina című filmet láthatják. Lesz persze tánc másutt is: pél­dául a Gárdonyiban, ahoi a Héliosz együttes játszik Ez a művelődési ház, hagyomá­nyaihoz híven, fajsúlyos programmal dúsítja a beat- koktélt: Tíz nap, amely meg­rengette a világot címmel hang játékot mutatnak be no­vember 7. tiszteletére. ♦ A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 54. évforduló­ját díszünnepség köszönti a Miskolci Nemzeti Színházban szombaton este 7 órakor. Az ünnep tiszteletére délután menetdalversenyt rendez a KISZ városi bizottsága. Va­sárnap a színház ismert „me­netrendje" szerint délután 3- kor bérletszünetben, este 7- kor pedig a Goldoni-bérlet tulajdonosainak játsszák a si­keres Dosztojevszkij-drámát, A félkegyelműt. , * , • i <­A város kmUítótermeinek hétvégi látogatását nem azért ajánljuk olvasóink figyelmé­be, mert kint valóban hideg van, és mert ezeket a helyi­ségeket talán még az ottho­noknál is jobban fűtik. A ki­állított anyag az, amelyet pi­henésképpen, de egyébként is érdemes megnézni. A Galé­riában az Életünk-utunk cí­mű kiállításon többek között Miskolc múltjával és jövőjé­vel ismertetnek meg a raj­zok, fényképek, makettek. A mostani hétvége az utolsó al­kalom, amikor a Miskolci Képtár két tárlata (Georg Hülsse fotografikái és Somo­gyi Miklós festményei) várja a látogatókat.. Sokan mennek el szombaton és vasárnap a Szentpéteri kapuba, hogy megnézzék az új József At­tila klubkönyvtárat. A város új büszkeségét annál is in­kább érdemes felkeresni, mert az idelátogató ritka képzőművészeti élménnyel le­het gazdagabb. A könyvtár nyitásával egyidőben nyílik ugyanis Reich Károly Kos- suth-díjas grafikusművész kiállítása az új létesítmény földszinti nagytermében. * Mintha a Televízió műsor­szerkesztői megérezték volna, hogy a négy fal közé kény­szerül szombaton és vasárnap az ország. Két színházi köz­vetítés (G. B. Shaw: Sosem lehet tudni és Augustin Mo­reto: Donna Diana, avagy Kö­zönyt közönnyel), az Inter fó­rum 71 legsikeresebb részt­vevőinek gálaestje, az Al- fonzó világa ... című portré- műsor és az 1971-es Euro­víziós táncverseny a kép­ernyő hétvégi „sláger-nézni­valói”. Vasárnap este utoljára üldözik, és természetesen ezúttal sem fogják el Rózsa Sándort a perzekutorok. KELLEMES HÉTVÉGÉT KÍVÁN MAKAI MARTA PUSZTAI ÉVA MIHAIL Hetvenéves korában meg­halt Mihail Ramm. Ha csu­pán az életrajzi adatokat néz­zük. a szovjet film „nagy öregjei” közé tartozott. Eisen­stein, Pudovkin és Dov- zsenko mellett még a néma­film alkonyán egy Maupas- sant-novella, a Gömböc meg­filmesítésével jelentkezett. Következő alkotása már han­gosfilm volt, a nagy sikerű Sivatagi tizenhármak. Nevé­hez fűződik az emlékezetes Lenin-filmek elkészítése: a Lenin októbere és a Lenin 1918-ban. Egy egész filmtör­téneti iskola, a szovjet avant- garde film legjobb hagyo­mányainak részese, folytató- ja. Ha legutóbbi filmjeire gon­dolunk, az Egy év kilenc napjára vagy a Hétköznapi fasizmusra, kétségtelen, hogy az elmúlt években a modem filmművészet legjobbjai közé zárkózott fel! A Hétköznapi fasizmus világsikert hozott a számára. Két évig dolgozott ezen a több mint kétórás do­kumentumfilmen. 2350 ezer méter korabeli filmanyagot válogatott át, hogy bemutas­sa a hitleri fasizmus „hét­köznapi”, kevésbé ismert ar­cát: Rom, mint filmfőiskolai Az NME a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója tiszteletére 1971. november 6-án reggel negyed kilenckor ünnepséget rendez az egyetemi tanácsteremben. Ünnepi beszédet mond dr. Antal Boza József profesz- szor, az NME tüzeléstechnikai tanszékének vezetője. A no­vember 7-i ünnepség után rendkívüli tanácsülés kereté­ben nyolc bánya-, kohó- il­letve gépészmérnököt avat­nak műszaki doktorrá. Életünk-utunk Életünk-utunk címmel nyí­lik kiállítás holnap, novem­ber 6-án déli 12 órakor, a Miskolci Galériában. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya, vala­mint az MSZMP Borsod me­gyei és Miskolc városi Bi­zottsága által rendezett be­mutatót Dernc László, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára nyitja meg. Égtájak 1971 „öt világrész elbeszélései” — tudatja a könyvborító fel­irata. Harmincnyolc író egy- egy elbeszélése található benne, de a földrajzi, szem­léletbeli, szerkesztési sokfé­leség a színvonalon is nyo­mat hagy; kiváló írások, s közepesek egyaránt találha­tóik a könyvben. Ami vonzó: a központi helyet az ember foglalja el az írások többsé­gében. Ami taszító: külhon­ban is módi az öncélú mo­demkedés, amit főként az an­golok bizonyítanak. Ami ér­dekes: egyre kedveltebb az első személyben megírt fő­szereplő. , A szerzőik sorában több ne­ves alkotót találunk, többek között Ajmatovot, Arpinot, Buzzatit, Páralt, Waint, de néhány „névtelenre”, azaz ná­lunk kevésbé közismert elbe­szélőre is érdemes fölfigyel­ni, így a kubai Hurtadora, az olasz Landoifira, a szovjet Szapozsnyikovra. A fordítók között sok új nevet fölvonul­tató kötetet az Európai Könyvkiadó jelentette meg. ROMM tanár és mint stúdióvezető, ahogyan egyik méltatója jog­gal mondja: „edsensteini mé­retű” munkát végzett. 1955 után útnak indította a mai szovjet filmművészet legje­lentősebb fiatal rendezőit: bátorította, tanította, bírálta, oktalan támadásoktól meg­védte őket. Elindította pá­lyáján Grigorij Csuhrajt, Georgij Danyiliját, Igor Ta- lankint, Kalatozovot. Sok irányú tevékenységét mintegy összefoglalta gazdag elméleti munkássága: Egyik interjújában ezt mondta: „Én mindig az okos művészetet szerettem, és nem­igen értem az "intellektuális filmművészet« kifejezést. Bár a Hétköznapi fasizmusban nincsenek intelligens hősök, ez a film szerintem éppen annyira ihtellektuális, mint az Egy év kilenc napja volt, amelyik atomfizikusokról szólt. Nem szeretem az olyan filmeket, amelyeknek hősei butábbak a nézőknél, a szer­zők pedig okosabbak a hő­söknél. Sajnos, a filmek több­sége ilyen.” T V Urbán Ernő szülőföldje „... Hogy micsoda család­ba is születtem én bele! Anyai ágon — a sokgyerme­kes Búza-Németh nemzetség révén — a Sárvár környéki uradalmi cselédség leszárma­zottjának mondhatom ma­gam. Máig is rokonom a fél sárvári járás. Apám viszont Kuntszentmiklósról szárma­zott Vasba .. Én 1918-ban születtem, és úgy ismertem meg, hogy egyszer reggel „idegen ember”-t pillantot­tam meg az anyám ágyában. Akkor engedték ki a börtön­ből..." így vall Gáli István­nak az író. (Látogatóban. 1971.) Micsoda remek expozíció le­hetett volna ez a néhány mondat a tévé műsorszer- kesatője számára; kulcs Ur­bán Ernőhöz és kulcs Sárvár­hoz. A ^Szülőföldem ...” cí­mű sorozatot, amelyet Erdei Ferenc kezdett meg és Dar­vas József folytatott, szereti a néző. Ebben a formában ilyen kalauzokkal „fölfedez­ni” Magyarországot szép és hasznos vállalkozás. Ha író veszi kezébe a mikrofont (ezzel éppen Urbán Ernő mutatott példát, vagy ha úgy tetszik, teremtett műfajt), akkor mindig mélyebb, ma­radandóbb élményt kapunk, mintha csupán krónikás ve­zet bennünket. Ezt mondtuk, így kezdtük megszokni. Makó és Orosháza után ezért ké­szültünk .a sárvári utazásra. Ami az utazást illeti, nem is panaszkodhatunk. Láttunk mindent Sárvárott, amit a vendégnek látni illik; megta­nultuk, amit egyetlen sétán tanulni lehet. Egyszóval Ur­bán Ernő lelkiismeretes és okos idegenvezető volt. Mi azonban azt reméltük, hogy házigazdánk lesz; leülhetünk asztalához, mely körül már együtt vannak, mind a köze­lebbi és távolabbi családta­gok ... Milyen érdekes, hogy Kán- toréknál jobban otthon érezte magát az író, mint saját pát­riájában. Azján emlékszem egy kisebb község (valószínű­leg az elsőként felszabadult Balionya) bemutatására; re­mek riportázsokat produkált Urbán Ernő a kamera és a mikrofon segítségével. Most — bár korrekt és tartalmas információkat kaptunk — nem sikerült felmelegednünk. Mi lehet a dolog nyitja? Sárvár egyre nő, terebélye­sedik, Urbán Ernőnek is sok már az új arc... és túl so­kan megszólaltak az „illeté­kesek” közül. Pedig ilyen műsorokban a piaci ember, a hétköznapok egyszerű mun­kása tudja igazán elmondani (szóban, vagy olykor szavak nélkül!), hogy milyen „édes az hazának szerelme”. Az adatokat el fogjuk fe­lejteni. A Nádasdyak vára, Tinódy emléke, a sárvári ki­vándorlók azonban bizonyára hosszabb ideig élnek majd bennünk. Amiért azonban ér­demes volt megnézni a fil­met, az Németh Mihály szob­rászművész vázlatos portréja. Akadt volna tán a „rokon­ságban” több hasonló beszél­gető partner is. (gyarmati) Reich Károly és Feledy Gyula a kiállítás anyagának rendezése közben. Reich Károly kiállítása Interjú helyett Ma délután 4 órakor nyílik a városi könyvtár hálózatá­nak új létesítménye, a Jó­zsef Attila klubkönyvtár. Ez­zel egyidőben az intézmény első rendezvényeként Reich Károly Kossuth-díjas grafi­kusművész kiállítását Feledy Gyula Munkácsy-díjas ajánlja a közönség figyelmébe. Nem lett interjú a szer­kesztőségi beszélgetésből. Vagy pontosabban: rendha­gyó interjú léit, magas hő­fokra izzó vitázó beszélge­tés. A műfaj alapvető felté­telei — valaki kérdez, vala­ki válaszol — hiányoztak. Hárman kérdeztünk, ketten válaszoltak, majd mindenki kérdezett és mindenki vála­szolt. Reich Károly halk, ud­varias szelídséggel, Feledy Gyula meggyőző, tempera­mentumos élénkséggel, mi ahogy jött: nekibuzdulva, igazat adva, meggyőződve, helyeselve, tagadva. Egyet bizonygatva: való igaz, hogy kötelező a szerénység (minél nagyobb valaki, annál in­kább ember, aki pontosan is­meri korlátáit), de a végső­kig leegyszerűsítve és élükre állítva a tényeket: két Mun­kácsy- és a Kossuth-díj nem a mesterségé, már a művé­szetnek járó elismerés. Vagy­is együtt a kettőé: a mester­ség mélyen gyökerező tiszte­letéé a művészetben. Reich Károly írja a fegyel­mezett művész gyöngybetűi- vel: „Szeretem szép mester­ségemet, a mindig örömei 1 adót, amely engedi remél­nem, hogy kapott képessé­gemmel jó ügyet szolgálok.” Az uradalmi bognár apa napra és méretre kész pre- cízségével, a művész vonal- / dal, formával jelzett, gondo­lattal telített szabadságával, így lesz a mesék világa és az irodalom egy díjakkal, lát­ványos és jóleső elismerések­kel jelzett életmű társává. Könyvtárak csendjében, ott­hon a gyerekek könyvel fö­lött bárki számára megtalál­ható szépséggé. Ha nem felkészült az em­ber (az újságírás alapvető törvénye, hogy az legyen!), felkészülni néhány perc alatt már nem lehet. De ha van kéznél valami, bármi; Reich Károly Variációk, A pamut- szaMár keservei, átváltozása és végső boldogsága Devecse- rí Gábor versével. „Mert nem szépség a szépség, ha elviselhető... mert nem szépség a szépség, ha el nem érhető.” A misztifikált szép­ség után sóvárgó kis pamut­szamár monológja kínálja a képek előtt állónak a meg­oldást: ez a bezárult kör az egyetlen út a megértés ,felé. Miskolcon a mostani az első Reich-kiáliítás, a többi­nek hosszú munka lenne utánaszámolni. A másfajta művészettel új életre szólí­tott könyvek megszámlálha- tatlanok. Talán Móra a leg­kedvesebb? Nincs legkedve­sebb. Lágy vonalak, bűbájos nőalakok, az erő, a szépség, a tisztaság jelképeként lo­vak, virágok, megslmogatós- ra váró búsafejű mesfigurák, érzés, humor, értelem — a fogalmakat, meghatározáso­kat minden megértő vég nélkül sorolhatja. Korrekt kérdéseket felten­ni lehet, de már nem kell. Nem lesz interjú, csak a ro­konszenves indulatok, a fel­korbácsolt gondolatok hatá­sára a két művész kezenyo- mát őrző rajz a szerkesztő­ségi szoba falán. (makai) rrrmm FENTEK Kossuth rádió: 12.20• KI nyer ma Debrecenben? — 12.3«: Rek­lám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: A kisipari szövetkezetek Erkel Ferenc művészegyüttesé­nek népi zenekara játszik. — 13.45: Újítást az újításokért. — 14.00: Róka Móka bábszínháza. (Ism.) — 14.25: „Nyitnikék". — 15.10: Kóruspódium Hőgyészen. I. — 15.22: Udvardy Tibor operett- dalokat énekel. — 15.35: Lajtha László: Koncertszonáta. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Tiszazugban Tlszaug. Szociográ­fiai riportműsor. — 17.05: Kül­politikai figyelő. — 17.20: Adám Jenő: Menyasszony-vőlegény. Ma­gyar népdalfeldolgozások. — 17.33: Mlkroíórum. A szakma rangja. — 17.53: Lemezmúzeum. — 19.40: Lüzisztraté. Petrovics Emil egy- felvonásos vígoperájának közve­títése a Magyar Állami Opera­házból. — Kb. 20.30: Gigliola Clnquetti és Engelbert Humper­dinck énekel. — 21.02: Kortár­saink. Fábián Zoltán. — 21.42: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 22.20:- Meditáció. — 22.30: Ballada-est. Hangverseny a 22-es stúdióban. — 23.30: Janny József népi zenekara játszik. — 0.10: André Segovia Bach-mfl- veket gitározik. Petőfi rádió: 12.00: Bálint Kál­mán és népi zenekara játszik. — 12.20: Helen Träubel és Wolf­gang Windgassen Wagner ope­ráiból énekel. —.13.03: Zenekari muzsika. — 14.00: Mindenki ked­vére kettőtől hatig. — Közben: 17.00: Ötórai tea. — 18.10: -Húszas stúdió. Elhagyott' szakmák, gaz­dátlan diplomák. — 19.09: Nóták. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Űj könyvek. — 20.28: Ber­lioz műveiből. — 21.28: Válság­ban a nyugati számítógépipar. — — 21.43: A szovjet kultúra hete. Szabad szél. Dunajevszkij ope­rettjének részletei. — 23.15: Bá- thori Zsigmond. Részletek Horu- sitzky Zoltán operájából. Miskolci rádió: Borsodi hangos újság. — A Miskolci Beruházási Vállalat terveiről. — A negyedik negvedév a tejipari vállalatnál. — i.egújabb lemezünk. — Kul­turális életünkből. — Előkészü­letben: új, korszerű nyomda­üzem Ödön. — Az utasok „er­kölcse”. — A dzsessz kedvelői­nek. — Hirdetőműsor. Televízió: 16.00: Filmesztétika. Lengyel József- Igéző. — 17.10: Hírek. — 17.15: Kompozíció ’71. A képzőművészeti rovat maga­zinja. — 17.45: Vendégasztal. A lakosság szolgálatában. — 18.15: Egy asszony az őserdőbe Indul. Ata Kandó. — 19.05: Reklámmü- sor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Asszonyok mesélik. Tévéfilm. — 21.20: Tom Jones énekel. — 22.05: Tv-híi> adó. Bratislaval televízió: 17.00: Hí­rek. — 17.05: Hadsereg-híradó. — 17.45: Sebastian. Francia film­sorozat. I. rész. — 18.15: A vidék hangja. — 19.00: Tv-híradó. — 18.30: Tíz nap, amely megren­gette a világot. — 21.15: A Vörös­tenger. Olasz dokumentumfilm. — 21.45: Tv-hiradó. — 22.15: sú­lyos bonyodalom. Tévéjáték. Filmszínházak: Béke (Í4, iin6, 8): Belorusz pályaudvar (magya­rul beszélő színes szovjet). — Kossuth (Í3, 15. f7): A félszemű seriff (magyarul beszélő színes amerikai). — Filmklub (6): Mr. Zéró három élete (magyarul be­szélő színes angol). — Fáklya: (fö, £7) : Várakozás (színes jugo­szláv). — Petőfi (£7) : Különös párbaj (színes bolgár). — Ság- várl (£3, hn7): Kísért a műit (magyarul beszélő színes szov­jet) — Szikra (5, 7): Fogd a pénzt és fuss! (színes amerikai). — Táncsics (f5, f7): Leon és az Atlanti fal (magyarul beszélő színes olasz—francia)! Miskolci Nemzeti Színház (7): A félkegyelmű (Mellére "bérlet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között) • Georg Hülsse NDK íotografikus kiállítása és Somogyi Miklós festőművész ki­állítása. — Libresszó (13—20 óra között): Laczó József kiállítása. — Rónai Sándor megyei Műve­lődési Központ (10—18 óra kö­zött) : Megyei ifjúsági műszaki hónap kiállítása. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.18: Lányok, asszonyok. — 8.38: Chopin-zon- goramüvek. — 9.14: Népdalest. — 10.05: A szovjet kultúra hete. Vidám félóra szovjet humoristák­kal. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.50: Gerry Mulligan együt­tese játszi!:. Petőfi rádió: 3.05: A királyné csipkekendője. Operettrészletek. — 9.00: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.15: Rosa Ponselle és Mattia Battlstinl énekel. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: „Jelképek erdején át.” (Ism.) Televízió: 8.05: Iskolatévé. — 9.31: A zord folyó. 4. rész. (Ism.) — 10.45: Csehszlovák kisfilmek»

Next

/
Thumbnails
Contents