Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

3+e Ne tévesszen meg senkit sem a szemközti falon látható gyakorlópalánk! A győztes DVTK, s a vesztes Ganz-MÁVAG lányai a valódi kosár alatt várják a labdát. (Szabó István felvétele) Kupamérkőzések Az Országos Tervhivatal sokemeletes fővárosi házának egyik szobájában dolgozik dr. Tarits Zoltán. Foglalko­zása „csak” részben kötő­dik sporttevékenységéhez. Ö ugyanis mindazon pénzek gondozója, amelyeket ma­napság Magyarországon töb­bek között sportcélokra for­dítanak. Tarits Zoltán azon­ban nemcsak hivatalból, ha­nem társadalmi alapon is foglalkozik a sporttal, hiszen ő a Magyar Vitorlás Szövet­ség elnöke. ' Talán furcsán hat vidéki vitorlázásról beszélni, de a sportág szerelmesei a Bala­tont tekintik olyannak, mint amilyen az ország életében Budapest, s a Balatonnál leg­inkább fővárosiak vitorláz­nak. Indokolt volt tehát az a kérdésünk, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség milyen szerepet szán az egyre sza­porodó kis tavaknak, milyen lehetőséget lát az ezeken született . vitorlás-sportélet­ben. Fő cél az olimpia — Kezdjük az elején — mondotta az elnök. — Sport­águnk igen régi, de orszá­gosan mégsem eléggé ismert. Ennek talán leginkább az az oka, hogy nincsenek olimpiai tradícióink, de egyéb nem­zetközi versenyeken sem ré­gen sikerült betömi az élvo­nalba. Jelenleg három olim­piai hajóosztályra koncent­ráljuk erőinket; a csillag-, hajó, a repülő hollandi és aj fűm hajóosztály versenyei’ szerepelnek ugyanis az olim­pia műsorában. Pillanatnyi­lag nem sok energiát tudunk fordítani a vidéki tavakon' folyó sportélet fellendítésére, hiszen közel az olimpia, és sportágunk csak akkor te­kinthető majd igazán befu­tottalak, ha pontot is tudunk szerezni Kiéiben. Fináczy görögországi harmadik he­lyezése alapján reményked­hetünk, hiszen az EB-n 150 hajó volt, míg az olimpián csak ötvenes mezőnyre lehet számítani. A másik remény­ségünk a csillaghajó osztály, ahol Gosztonyiék érhetnek el pontot érő helyezést. A re­pülő hollandi kategóriában viszont nemigen indulunk, még nem dőlt el a kiküldetés kérdése, hiszen a Litkei-Iéle páros felbomlása megnehezí­tette a helyzetünket. Hiányzik az utánpótlás — És máris itt vagyunk a kérdés lényegénél — foly­tatta dr. Tarits Zoltán. — Az FD hajóosztályban ugyanis az utánpótlás hiánya okozza elsődlegesen a problémát. Ez pedig arra a következtetésre is enged jutni, hogy alapo­sabb szakmai támogatást kell adni, mindenkinek, aki fiatal vitorlázókkal foglalkozik, hi­szen tömegbázis nélkül itt is nehéz lesz tartósan jó ered­ményt elérni. — Bízom az olimpiában, mert az megalapozhatja sportágiunk jövőjét. Ha Fi- náczyék pontot szereznek, akkor a támogatás is na­gyobb lesz. Akkor majd gondolkozhatunk a sportisko­lák dolgáról, az utánpótlás széles körű neveléséről, a tö­meg-vitorlázás feltételeinek megteremtéséről, jelenlegi verseny-rendszerünk megre­formálásáról. Miskolcon a miskolciak Megnehezíti a helyzetün­ket, hogy a sportág állandó célpontja a nyugati üzleti ■ Csendben tevékenykednek, jóformán a szavukat sem hallatják — pedig volna mi­vel dicsekedniük — dehát a DVTK természetjáró szakosz­tályának tagjai nem tartoz­nak sem a magukat jól ad­minisztrálok, sem a hangos- kodók társaságába. A kívül­állók nem is sejtik, hogy a vasgyári természetjárók az ország hasonló célú szakosz­tályai között is a legjobbak közé tartoznak. Erről tanús­kodnak azok az adatok, me­lyek a III. negyedévi vezető­ségi ülésükön kerültek nyil­vánosságra. A 371 túrázót számon tartó szakosztály — 44 százalékuk nő! — október első vasárnap­ján jubilált: ekkor rendezték az év 150. túráját! Ezek kö­zül 57 volt az „egyszerű” túra,' 2000 kilométer teljesít­ménnyel, s 690 szakosztályi tag, valamint 460 „vendég” részvételével. Minősítő túra 37 volt a III. negyedév végéig; 1000 kilo­méter megtételével, 493 „hi­vatásos” túrázóval és 78 ven­déggel. A csütörtöki napokon a nyugdíjasok számára ren­deztek természetjárást, s azokon 99 szakosztálybeli és 27 vendég vett részt. Jelvényszerző utak Munkatúráik során 594 szakosztályi tag és 153 ven­dég vett részt a Garadna völgyében épült „DVTK pi­henőtanya” létesítésében. A Hangony—Borsodnádasd kö­zötti „partizán út”‘turistajel­zéseit is a vasgyári klub 16 turistája . festette újra, ezzel is adózva az 1944-ben hősi halált halt Szőnyi Márton és partizántársai emlékének. Eredményesen szerepelt 22 A nemzetközi labdarúgó­kupákban szereplő magyar együttesek közül a Vasas raj­tolt elsőnek, tegnap a Nép­stadionban két gól hátrányból indulva a skót St. Johnstone ellen játszott, az UEFA Kupa 16-os mezőnyébe jutásért. Nagy csalódást keltett a Va­szakosztályi tag azon a 150 kilométer hosszú jelvényszer-’ ző túrán is, melyet az Ózdi Kohász SE kezdeményezett a Salgótarján—Ózd—Diósgyőr helyi útvonalon, a 3 iparvá­ros természetjárói barátsá­gának ápolása, valamint ha­zánk két vadregényes, de kevésbé ismert tájának, 'a nógrádi dombvidéknek és az Ó-Bükknek megismerése cél­jából. Minősítő túrák A Lendeczky László által vezetett szakosztálynak je­lenleg két ifjúsági, 35 bronz-, 33 ezüst- és 5 aranyjelvényes minősített tagja van. A IV. negyedévben is többször ren­deztek egy-két napos minő­sítő túrákat. Az év hátra­levő részében turista-útjelzé- sek festését, útvonalak kar­bantartását végzik. A rendszeres hétfői klub­napokon szülés diavetítések­kel kísért továbbképző, túra­vezetői és ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, ame­lyeken a résztvevők szakmai tudását gyarapítják. Leg­utóbb például Kordos László könyvtárigazgató tartott elő­adást Jókai Mór bükki tar­tózkodásáról Tardona reme­téje címmel. A szakosztály tagjai, mint rendezők és versenybírók minden esetben részt vesznek azokon a tájékozódási futó­versenyeken, melyeket a me­gyei, vagy országos szakszö­vetség a Bükk területén ren­dez. Legutóbb az országos egyéni bajnokság során 25 vasgyári természetjáró szak­osztályi tag működött közre, a versenyzők és szakszövet­ségi vezetők teljes megelé­gedésére. MONOSTORI GYULA sas játéka. Ugyan mezőnyfö­lényben játszott, de lassú és körülményes volt, nem is le­hetett ilyen korszerűtlen tá­madójátékkal reménye a jól záró skót védelem ellen a Perth-ben szerzett kétgólos hátrány ledolgozására. A Va­sas Puskás dr. góljával 1:0-ra győzött. Farkas egy 11-est is kihagyott. A két mérkőzés összesítéseként a skót együt­tes 2:l-es gólaránnyal jutotta a legjobb 16 közé. Ma az Ü. Dózsa a spanyol Valencia ellen LO-ás győze­lem birtokában léphet pá­lyára a Megyeri úton. Kis­pesten a Bp. Honvéd a jugo­szláv Celik együttesét fo­gadja. Jó szereplést remélünk, és jobb folytatást a tegnapi rossz kezdés után. Edzés Jállyán Má délután ismét vidéken játszik edzőmérkőzést a DVTK NB I-es labdarúgó- csapata. Az együttes Tálíyára látogat, ahol a helyi csapat­tal játszik edzőmérkőzést. (Nem tűnik túlságosan hasz­nos dolognak ez a kirándulás, hiszen a tállyai pálya talaja közismerten rossz, s elképzel­hető, hogy különösen mos­tanában milyen lehet.) Szigorú ítélet Az MLSZ fegyelmi bizott­sága meghozta döntését a szombati Egyetértés—Ferenc­város félbeszakadt labdarúgó­mérkőzés ügyében. Egy néző kővel dobta meg Bana part­jelzőt és ezért Müncz félbe­szakította a mérkőzést. Az ítélet így hangzik: az Egyetértés—Ferencváros mér­kőzés pályán elért eredmé­nyét megsemmisítették. Egyik csapat sem kap bajnoki pon­tot. Az Egyetértés három íz­ben nem játszhat mérkőzést saját pályáján. Utána követ­kező három mérkőzésre szö­vetségi ellenőrt kell kérnie. A Ferencváros a soron kö­vetkező bajnoki mérkőzését zárt kapuk mögött köteles le­játszani. Egy-egy csapatból 15 játékos és öt vezető tartóz­kodhat a stadionban. Az FTC soron következő bajnoki mér­kőzésére köteles szövetségi ellenőrt kérni. Az ítélet kemény és szi­gorú, érdemes okulni belőle. Az ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. körök érdekeinek, hiszen a hajógyártó cégek mindig új és új hajóosztályok elfoga­dásáért ostromolják a nem­zetközi szövetséget — ezt diktálja üzleti érdekük — a vitorlázás pedig közismerten drága sportág. Nemzetközi eredményeket pedig csak nemzetközi kategóriában le­het elérni, s az utánpótlás­nevelést is erre kell alapozni. Meg kell oldanunk még az edzőpröblémát is, s az sem titok, hogy szemléletválto­zásra is szükség van annak érdekében, hogy egyformán fontosnak ismerjük el a ba­latoni és mondjuk — a Má- lyi-tavi vitorlázást. Mi miskolciak a Mályi-tót elsősorban üdülőhelynek te­kintjük, s tudjuk, hogy az ott folyó sportélet feltételei soha sem lesznek azonosak — már csak a vízterület nagy­sága miatt is — a Balatoné­val. De egyre inkább gond, különösen egy ilyen ipari vá­ros körzetében az egyre nö­vekvő szabad idő egészséges eltöltésének gondja, s éppen ezért kell a jövőben helyi­leg is nagyobb súlyt fektet­ni a rendkívül egészséges sportág fejlesztésére. Az MVSZ sokkal több támoga­tást is adhat, de a Mályi-ta- von vitorlázni akkor is a miskolciak fognak. HORVATH KALMAN Túl a másfélo%áxndikf>n Vasgyári természetjárók Figyelmesség Fiatal apa utazik a villamoson, négyéves fia az ölében. Az apa kifelé néz az ablakon, a gyerek a mellettük álló csinos, 20 év körüli fiatal hölgyet bámulja,. A kisfiú arcán látszik, hogy erősen töpreng. Aztán szólni akar... és mégse. A hölgy a gyakran utazók kifejezéstelen lárvaarcával a sem­mibe bámul, egyik lábáról a másikra áll. A gyerek fészkelö- dik apja ölében, körbepillant, végül megszólal: — Apu, ne adjam át a helyem a néninek? ... Számkombinációra nyíló zárak New Yorkban, ebben a vá­rosban. ahol óránként 30 be­törést követnek el. a legna­gyobb könnyelműség, ha az ember elveszti lakása vagy háza kulcsát, különösen, ha az egy erszényben vagy le­véltárcában van, címével együtt. Megszületett azonban a megoldás e „kulcsproblémá­ra”. Számkombinációra nyíló zárak készülnek az Egyesült Államokban, meg kell nyom­ni a gombok bizonyos .kom­binációját, és az ajtó csak a helyes kombinációra nyílik. E zár húsz fontnak megfe­lelő összegbe, azaz három­szor annyiba kerül, mint egy rendes zár. Eddig csak hiva­talokban, , üzemekben és mo­sodákban használták- most azonban, tekintettel a sok be­törésre. magánszemélyek is alkalmazzák. Levél a tengerhez Akárcsak az egész világon, Massawa etiópiai városban is a levélszekrényekből a pos­tára szállítják a küldemé­nyeket, onnan pedig gépko­csin, vonaton vagy repülőgé­pen továbbítják a címzettek­hez. A massawaiak legalább­is mindig így vélték. De mennyire elámultak, amikor egy szép napon a városi pos­tahivatal világoskék teherau­tója egyenest a rakpartra sietett és egész tartalmát — 50 ezer műanyag borítékot — a Vörös-tenger vizébe zúdí­totta. Az összecsődült tömeg zú­golódni kezdett: hát így bán­nak a levelekkel a városi postáhivatalban! Egyik-má­sik már-már a vízhez ira­modott, a rendőrkordon azonban visszatartotta. A kö­vetkező napon a polgárok megnyugtatására a Massawa News című helyi újságban közlemény jelent meg: „A tengeráramlások tanulmá­nyozása céljából 37 ország oceanológusai „hevél a ten­gerhez” nevű közös progra­mot hajtanak végre. Az el nem süllyedő borítékok se­gítséget nyújtanak a tenger­áramlások irányának megha­tározásához.”: (Ágotha felv.) Csodálatos olajlelet Az eredményte­len kutatás hete­dik napján a fő­geológus, miután még egyszer átta­nulmányozta a tér­képeket, kijelen­tette: „Itt kell fúr­ni!” És ekkor si­ker köszöntött a líbiai sivatagban működő kőolajku­tató csoportra. Alig néhány méterre ju­tottak, amikor va­lóságos szökőkút csapott fel a föld alól. Elvégezték a laboratóriumi elemzést, és a la­boráns meglepet­ten jelentette a fő­geológusnak, hogy a föld mélyéről ugyan nem kőolaj tör elő. de nyil­vánvalóan szerves eredetű folyadék, legvalószínűbb, hogy... szolár- olaj. „Nem — mond­ta a főnök —, már hogy is volna szo- lárolaj! Ez kőolaj! Ellenőrizzétek még egyszer!” Az expedíció gépkocsivezetője aki a tudomány­ban járatlan em­ber volt, még csak nem is kételkedett, megtöltötte a vöd­röt, s nekilátott, hogy 'beöntse a traktor benzintar­tályába. A motor működésbe jött. Ekkor a legutolsó kétely is eltűnt. A főgeológus kiadta az utasítást: „Ás­satok !” Az olajkutatók rábukkantak ... egy régi tartályra, amely a második világháború idejé­ből maradt ott. Még a Rommel- féle fasiszta had­sereg hagyta a si­vatagban. Őszi ködben Ez is „szabadidő-probléma”... Vitorlások kis tavakon - Égy az elnök látja Nyilatkozik: dr. Tarifs Zoltán, ' az MVSZ elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents