Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-29 / 281. szám

Mit bizonyítanak a műszerek7 77 Melegük” van a hidegtől A fütetlen lakásokért nem az LKM felelős A fűtési panaszok sokfé­lék és mindennaposak a Győri kapui lakótelepen. Vannak családok, akik dide­regnek, amióta hidegebbre fordult az idő, de nem ritka az olyan panasz sem, hogy otthon csak jól öltözötten lehet esténként tv-t nézni, vagy egyik szobában kelle­mes mediterrán éghajlat uralkodik, a másikban pedig tárolni lehetne a romlandó ételeket hűtőszekrény híján. Cseng a telelőn — Ahogy beérünk a reg­geli műszakba, máris cseng a telefon. Kérnek bennün- kel: adjUnk melegebb fűtő- vizet, mert fázik a család. Mások szitkozódnak vagy fenyegetőznek — panaszko­dik Ferenczy Gyula műve­zető. — Megkérném, jöjjön át a hőkicserélőhöz, nézzük meg mit ad az erőmű a la­kótelep fűtéséhez. A műszereken könnyű le­olvasni, a házgyári lakóhá­zakhoz a hatalmas csőrend­szerben 115 fokos forró vi­zet küldenek. — Mennyit hűlhet le a víz, amíg az épületekig ér? — Legfeljebb két-három fokot, többet nem. — Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között hideg maradhat a fűtőtest? — Csak olyan módon, ha a házak alatt levő hőkicse-' rélőket rosszul állítják bei vagy ha a lakók hozzányúl­nak a fűtőtestekhez stb. Kellemetlen hivatkozá as A Keleti Erőműnél mó­dunk nyílt arra is, hogy megnézzük a régi diagram­mokat, hiszen műszer rög­zíti visszamenőleg is a ki­felé „siető” forró víz hő­mérsékletét. A műszer pe­dig csak az általa megraj­zolt papírcsíkokat adja ki, befolyásolni nem lehet. Ez a bizonyíték arra. hogy a la­kótelep egyenletes hőmér­sékletű, kifogástalan fűtést kaphatna, ha ... De ez már nem az LKM kazánjainál dolgozókon múlik. — Annál kellemetlenebb a ránk való hivatkozás. Rosz- szul érint bennünket még úgy is, ha azt mondják, hogy az LKM felelős a fűtési pa­naszokért — teszi hozzá Vida Kálmán főgépész. — A fegyelem, a több mint egy évtizede együtt dolgozó brigádoknál az erőműben a legfontosabb követelmény. Ehhez tartják is magukat. A szitkozódás egyenesen meg­szégyenítő rájuk nézve. kislexikon A szerződés biztosítékai A különféle szerződések­ben foglalt k&teäeaeNjfcsegek teljesítéséhez és a jogok gya­korlásához a szerződő felek­nek fontos érdekeik fűződ­hetnek. Voltaképpen azért is kötnek szerződést, mert e kötelezettségeket és jogokat egymással szemben érvénye­síteni kívánják. A felek gazdasági érdeken a szerződések öralijukban is biztosítják. A <jZ£$y>dé9ben foglalt kötelezettségek és jo­gok teljesítését ugyanis egy­felől bírósági úton vagy a gazdasági döntőbizottság igénybevételével ki lehet kényszeríteni. Másfelől azok a szankciók (jogkövetkezmé­nyek), amelyek a szerződés­szegéshez fűződnek, önma­gukban is kellő visszatartó erővel rendelkeznek. Általá­ban mindkét szerződő fél alaposan meggondolja, mi­előtt bármiféle olyan lépést tenne, amely a megkötött, tehát érvényes«zer/ödes meg­szegésének bizonyulna. A .«szerződés-szegeshez ugyanis igen kellemetlen. anyagilag hátrányos következmények kapcsolódnak. MSwdeaetk elleniére jogren­dünk lehetőséget, nyújt ama, hogy az enflitett kettős irá­nyú, átóaftános. tehát minden szerződéihez fSfeoődó bizton­sági téfwesxikön keiül a felek egyező akaratuk! — tovabbi­Inztosítekokkal is ellássák a közöttük létrejött megállapo­dást. Olykor e biztosátéfcok igénybevételét maga a tör­vény is élőírja. A legfontosabb szerződés­biztosítékok : a foglaló, a kötbér, a jótállás, a jogvesz­tés kikötése, a zálogjog, az óvadék és a kezesség. DR. NOVAK ISTVÁN — Nem mintha mi nem tévedhetnénk, hiszen a leg­nagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy ideiglenesen zavar támad a berendezésben — egészíti ki az előbbieket Ferenczy Gyu­la —, de eddig kétszer for­dult elő ilyen és két-három- órás kieséssel járt a fűtés­ben. Ónálló vállalat kellene A központi és a távfűtést gyakran már városi fűtés­nek mondják maguk a szak­emberek is. Most a diósgyő­ri új városközpont hőköz­pontjának indulásakor négy jó szakember ment el az erőműtől. Országosan is felvetődött már, hogy a központi és táv­fűtésben jártas szakembe­rekre lesz szükség a váro­sok fűtésének átalakulásá­val. Szegeden, Pécsett már önálló vállalatok alakultak. Sürgetővé vált ez a gond nálunk is. Ha ehhez energia­lakatos szakmában új szak­emberekre számíthatnánk, akkor a lakótelepeken is biztosítani lehetne a fűtés és a melegvízszolgáltatás za­vartalanságát. — Nemrégiben az A/4-es épületben például csak az egyik szobát, a kisebbiket fűtötték október elejétől 24- ig. Ennek ellenére 12 nap után kellett fűtési díjat fi­zetni, mintha a lakásnak a felében biztosították volna a meleget, holott ez csupán az egyötödének felelt meg — keseregnek a lakók. Sok panaszt sajnos nem könnyű kivizsgálni, mert a lakók maguk is hozzányúl­nak a fűtőtestekhez, vizet vesznek le belőle és nem is gondolják, hogy ezzel a fö­löttük lakók otthonát vál­toztathatják még hidegebbé. Az ilyen jellegű hibák elhá­rításához pedig nincs elég jó szakember a lakótelepen, akik gyorsan tudnának se­gíteni a didergő családok gondjain. NAGY JÓZSEF 1972. április 4-én állítják üzembe Európa egyik legkor­szerűbb és legszebb cementgyárát, a Beremendi Cement­es Mészmüveket. amely KlSZ-védnökséggel épül. (Fényes Tamás felvétele) Magas házak A különböző országok sok­emeletes házak tervezésével és építésével foglalkozó szak­embereinek együttműködése lehetővé teszi, hogy meg­gyorsuljon a jelenkori építé­szet e fontos irányzatának előrehaladása — állapította meg határozatában a magas­épületek építésének problé­máiról Moszkvában rende­zett nemzetközi tanácskozás. A tanácskozás megállapí­totta. hogy a magasépületek emelése napjainkban rend­kívüli gyorsasággal fejlődik és azt javasolta a Nemzet­közi Építésügyi Tanácsnak, hogy alakítson állandó ielle- gű munkacsoportokat a ma­gasépítkezés oroblemáinak kidolgozására. A munkacso­portoknak többek között fog­lalkozniuk kellene szocioló­giai kérdésekkel, az úi anya­gok. gépek és berendezések használatával, a magasépüle­tek tervezésével. műszaki felszerelésével, az építkezés technológiájával stb. A külföldi építészek láto­gatást tettek azokban a moszkvai kerületekben, ahol 16. 20 és 25 szintes lakóhá­zakat és hivatali épületeket emelnek. a híjait bányában A szovjet tundravidéken, 400 méter mélységben egy el­temetett erdő maradványaira bukkantak a bányászok. Igaz, a fákból csak óriási megkö­vült tüskök maradtak meg, amelyekkel még a nagy tel­jesítményű acélgépek is alig tudtak megbirkózni. A leletre a tudósok is fel­figyeltek. Kiderült, hogy 260—270 millió évvel ezelőtt a mai tundra helyén hatalmas fák nőttek, amelyeknek a levelei — a szénrétegben épségben maradt lenyomatokból ítélve — elérték a 2 méter hosszú­ságot is. Az idők folyamán a környék talaja erősen lesüly- lyedt és a fák fél méternyi­re a sós tengervízbe merül­tek. A vízből kiálló részük elkorhadt, az ásványi sókkal konzervált tönkök azonban napjainkig megmaradtak. Apróságok innen-onnan Három milliméteren múlt A haiiölemez elveszett e Csak három milliméte­ren múlt, vagyis ennyi­vel tévedtek, és a ka­nadai Torontóban egy új földalatti villamosvonal építését egy évvel ki kel­lett tolni. Noha minden technikai új­donságot igénybe vettek, mégis bekövetkezett a „ba­ki”: egy három milliméter­rel odébb elhelyezett vimkli azt eredményezte, hogy a földalatti alagútja majd 100 méteren keresztül több cen­timéterrel odébb húzódik, mint ahová tervezték. Most már nem lehet mást tenni, mint szakértői bizott­sággal megállapíttatni; vissza E&mtrőkák A rakateoyésztés is nagy hasznot haift a lengyel nép­gazdaságnak. A nemzetközi röfcaprémkecesfeedelemben I^engyetország részesedéseel- éri a 60 százalékai. A sarki és ezüstrokák legnagyobb te- nyészgazdasága a varsói vaj­daságban. Ghn ran tóiban van; évente 2000 rókát tenyészt, s #bből. WWL<*ü»KfT*d ‘-a - kótfokft Névtáblák nagyságrendben A hivatal, ahol jártam, látszatra nem különbözött más, hasonló intézményektől. Meglehetősen kopott folyosó, vala­mikor fehérre lakkozott ajtók, rajta névtáblák: X. Y. fő­osztályvezető, A. B. főosztályvezető-helyettes, C. D. osztály- vezető, É. F. osztályvezető-helyettes, G. H. csoportvezető, aztán I. J„ K. L., M. N. és még sokan mások. Mi van ezen különös ? Maguk a névtáblák különösek. Mert itt bizony nem egy­szerűen azt írták ki, hogy X. Y. főosztályvezető és A. B. főosztályvezető-helyettes, hanem érzékeltették is, hogy az egyik nagyobb ember, mint a másik. Következésképpen: X. Y. nevét egy centivel nagyobb betűkkel készítették, mint A. B.-ét. És így tovább, lefelé. Az osztályvezetők neve — a hatcentis főosztályvezetői és az ötcentis főosztályvezető- helyettesi névtáblák logikus folytatásaként — négycentis betűkkel készült. Tulajdonképpen egy ilyen szerény intéz­mény ilyen szerény beosztásához túlzottnak is tűntek ek­kora betűs nevek. Ennyire megbecsülnék itt az osztályve­zetőket? Ismét tévedtem. Nem az osztályvezetőket becsülték meg, hanem esetszerűen megtartották a rangokat. Namármost: egycentísnél kisebb betűk a névtáblán elvesznek, nagyon közel keU hajolnia annak, aki el akarja olvasni őket. Az osztályvezetőktől a gépírónőkig még három rangosztály van. Tékát, hogy a titkárnők és a gépírónők neve olvasható le­gyen, de azért mindenki megkapja a magáét, az osztály­vezetőket be kellett állítani a négy centire. Nem túlzott méret ez, legfeljebb az a kérdés, hogy honnan nézzük... Én a folyosó felől néztem, s töprengtem: hány centis ügyintézőhöz van jogom. Az ügyet, amit intéznem kellett, úgy ötcentisre becsültem. A magam szerény személyét úgy háromcentisre. Végül is bekopogtam egy négycentishez. Osztályvezetőhöz. De előbb egy egycentisnek — gépírónő —, aztán egy kétcentisnek — bizalmi titkárnő — kellett elmondanom a dolgot, hogy egy háromcentis — csoport­vezető — kíséretében egy négycentis osztályvezetőhöz járul­hassak. ö azonnal rendelkezésemre állt, közölve, hogy az ügyet előbb meg kell beszélni a közvetlen felettesével, a fö>- teni... — ötcentis------és ezek ‘-után - majd dönt a főosztályvezető — hatcentis betűk —, hogy mikor kerülhetek az igazgatóhelyettes javaslata alapján az igaz­gató színe elé. Ekkor már kissé nyugtalanul viselkedtem, s bármilyen rendezett, megfelelő hierarchikusan felépített intézmény be­nyomását keltették bennem a folyosón járva a névtáblák, kétségbe vontam a szervezés tökéletességét. Rám pirítottak, hogy rendnek muszáj lenni, s itt minden a racionalizmus jegyében történik. Mindenki megteszi a magáét, mindenki azzal foglalkozik, ami rá tartozik. Ennél a vállalatnál min­den rendben van. Itt nem terhelik a vezetőket felesleges, rájuk nem tartozó dolgokkal, s mégis mindenben ők dön­tenek, mégis mindenről tudnak. Megérthetem, hogy a fe­lelősség, az felelősség. Számomra is megnyugtató, ha az intézmény vezetője intézkedik, mert ezt a döntést végleges­nek tekinthetem. Senki nem másíthatja meg, legfeljebb kí­vülről, mert itt az igazgató a legnagyobb ember. Két napba telt ugyan, de felkereshettem öt is. Akkor már elbúcsúztam a gépírónőtől, a bizalmi titkárnőtől, a csoportvezetőtől, az osztályvezető-helyettestől, az osztály- vezetőtől, a főosztályvezető-helyettestől, s a főosztályveze­tőtől, megköszönve a segítséget. Meg kell mondjam, hogy valamennyien — nevük centiméterre mért nagyságától füg­getlenül — előzékenyen álltak rendelkezésemre. Végül is egy igazgatóhelyettes társaságában bekopogtattunk egy aj­tón. Az igazgatóhelyettes nevét nem tudom, mert az ő aj­taján csak az állt, hogy igazgatóhelyettes. Az ajtón pedig, amelyen végül is bebocsátást nyertem, az égvilágon semmi. Mert téved az, aki azt hiszi: az igazgató nevét írták ki a legnagyobb, legalább tízcentis betűkkel. Nem, az igazgató ajtaján semmiféle tábla nem állt. Ö az igazgató. És akihez nem lehet csak úgy bemenni. Ezért felesleges a névtábla is. Akivel ő szóba áll, azt majd a többiek szépen elvezetik hozzá. így is lehet igazi nagyság valaki — ha felhívja a figyelmet mások kicsinységére ... Lehet? Egyelőre néhol még igen. Ott. ahol azt hiszik, hogy kicsinyes praktikákkal a nagyság látszatát lehet kel­PHttEJU&BfAN lehet-e tolni az eredeti vonal­ra az alagutat, vagy le kell az egész részt bontani. Nem nagy dolog, ha egy gramafonlemez elvész — általában. Van azonban, amikor gondokat okoz. Az olaszországi maffia egyik vezére, Coppola, aki a háború után költözött vissza Róma mellé az Egyesült Ál­lamokból, ahonnan kiutasí­tották — a legkülönbözőbb spekulációkba keveredett Olaszországban. A szicíliai származású bandavezér, amióta rákénv- szerített körülmények között visszatért hazájába, felha­gyott az aktív maffia-tevé­kenységgel, viszont háttérből annál intenzívebben kapcso­lódott be a telekspekuláció­ba, továbbá a kábítószer­csempészésbe. Olyan tekinté-' lyes vagyon ura lett, hogy ez már szemet szúrt az olasz rendőrségnek. A nyomozás során sikerült Coppola né­hány olyan telefonbeszélge­tését lemezre venni, amely terhelő számára. Mi történt, mi nem tör­tént? Csak a maffia istene tudja, de a lemez szőrén-szá­lán eltűnt a rendőrségről. Senki sem tudja, hogyan „oldott kereket” a felvétel, arról azonban mér suttognak Rómában, hogy Coppolának „megbízható” emberei vol­tak az utóbbi időben a vá­rosi vezetőségekben is. Mi­után ezek a bürokraták is szeretik a „mellékest”, mit lehessen tudni? ... M. I. A tanyai iskolákért Szabad szombatokon is dolgoztak az ÉPFU 3. számú miskolci üzemegységében, a2 elmúlt hetekben. Az üzem kétszáz dolgozója vállalta, hogy az ezért járó bért a szabolcsi tanyasi iskolák viU lamosítására fordítják. Az így összegyűlt 12 ezer forintot át­adták a Szabolcs megyei mű­velődési osztálynak.

Next

/
Thumbnails
Contents