Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

A nagy áruházaké • •• /A a jovo Gépesítik az élelmiszer-kereskedelmet A karácsonyi vásár start­ja előtt kitettek magukért a kereskedelrrii vállalatok de- koratőrjei is. A Centrum Áruház kirakatsora előtt vil- lódzó lámpasor, díszes árkád hívja lel a vevők figyelmét. (Ágotha Tibor felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) , Az igényekhez való igazo­dás másik módja a bolti munka' gépesítése. A mis­kolci élelmiszer-kereskede­lem az elkövetkező' évek alatt ebben úttörő szerepet vállal: a Belkereskedelmi Minisztérium a vidéki üzleJ tek között az országban el­sőként a hejőcsabai ÁBC- áruházat jelölte ki a kon­téneres áruszállítás minta­boltjaként. A tervek szerint áz úgy­nevezett nehéz árukat — lisztet, cukrot, sót, zsírt stb, — ez az üzlet rövidesen ke­rekes, r'irdülŐ konténerek­ben fogadja, s áz áru a gyá­rakból emberi kéz érintése nélkül kerül be a boltba. Sőt —- és ez is újítást jelent —, az említett .kerekes kon- nénerek szerves tartozékai lesznek az eladótér berende­zéseinek. Olyan konténerek­ről van szó, amelyek a pol­cok helyére kerülnek az üz­letben, s ha kiürülnek, könnyűszerrel ki lehet cse­rélni őket. •■m Önkiszolgáló zöldségárusítás A forgalom gyorsabb le­bonyolításához a vásárlás más fázisait is gépesíteni kell. Korszerűbb, gyorsabb pénztárgépeket, automata mérlegeket kívánnak besze­rezni és lényegesen bővítik az üzletek hűtőgép-kapaci­tását is. Az új hűtőpultok vásárlása és a mirelit áruk választékának bővítése mel­lett azonban az önkiszolgáló Rendszert szeretnék kiter­jeszteni a zöldség-gyümölcs árusításra is: ehhez zöldség­mosó és csomagoló gépeket vásárolnak. De az eladás korszerűsítése megköveteli az áruválaszték, az áruk összetételének korszerűsíté­sét is. Eltűnnek a konzervhegyek Elképzelésük szerint — a nemzetközi tapasztalatokhoz igazodva — ezt, a hagyomá­nyos élelmiszerek javára kí­vánják végrehajtani. Céljuk, hogy a nagyobb alapterüle­tű, új üzletekben az eddigi­nél nagyobb mennyiségben kapjanak helyet az alapvető élelmiszerek. Közöttük a hús- és zöldségfélék is. Eze­ket az árukat elsősorban a palackozott italok és a kon­zervhegyek rovására helye­zik el az eladótérben. De ez csak a mennyiséget érinti majd, a konzervek és italok választékát inkább bővíteni igyekeznek. r IJj üzletek, pavilonok S mivel a vállalat dolgo­zóinak többsége , nő — a konténer-program beindítá­sán túl — nagyobb gondot fordítanak a nehéz fizikai munka gépesítésére is. Ki­sebb emelők, targoncák be­szerzésére évi másfél-két­millió forintot költenek. De a felsorolt tervek nem je­lentik azt, hogy fejlesztési terveikben csak az új nagy méretű áruházak szerepelnek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium országos pályáza­ti rendszerének keretében — központi támogatással — 1975-ig öt új, kisebb külte­rületi üzlet építését is ter­vezik. Ezen kívül a zöldség­árusítás növelése érdekében két új, előregyártott ele­mekből készült pavilont nyitnak, a Búza téri vásár- csarnokban pedig egy mire­lit szakbolt létesítését terve­zik. A lakosság jobb ellátá­sát segítik ideiglenes panel áruházaik is. Ezekkel főleg az új lakótelepek bevásár­lási gondjait enyhítik. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart az Elnöki Tanács. ^ Duna­újvárosban a Dunai Vasmű szocialista brigádvezetői ta­nácskoznak. Egerben, a dohánygyár 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségen részt vesz dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. * Győ­rött a műszállal kevert szö­vetek és kötött kelmék fes­tésének legújabb és legkor­szerűbb módszereiről tanács­koznak egy svájci cég közre­működésével. Kecskemé­ten, a Katona József Szín­házban ősbemutató lesz: Jean Anouilh: A buborék cí­mű darabját mutatják be. Jf. Miskolcon Pándi Pál akadé­mikus vezetésével a Kazin­czy Klubban ankétet tarta­nak a mai magyar irodalom­ról. L. P. Amikor elolvassa a tegna­pi lapunkban róla írt kö­szönő sorokat, félretolja az újságot és csendesen a kö­vetkezőket mondja: — Nem hiszem, hogy olyan különöset tettem, ami­vel ezt kiérdemeltem volna. Azt csináltam, amit a többi kollégám: a kötelessége­met ... S éppen mi, betegek va­gyunk a legilletékesebb megmondhatói annak, hogy ez a kötelesség az elmúlt hetekben, napokban valójá­ban sokkal több volt, mint a köznapi értelemben vett kötelesség. Beszélgetőpart­nerem, dr. Tóth László, a Szentpéteri kapui körzeti rendelő orvosa — sok tár­sával együtt — a saját bő­rén érezte, hogy az influ­enzajárvány „vereségéért” bizony szívós munkával meg kellett harcolni. Naponta 120—130 beteg — Volt olyan nap, hogy 120—130 beteg is megjelent a rendelésen — mondja most, hogy a járvány visz- szavonulóban van. — S el­látásukra négy óra állt ren­delkezésemre. Még a vet­kőzőfülkében is vizsgáltam... Rendelési ideje mellett a fekvő betegeiről is gondos­kodnia kellett. Nem is akár­hogy: a köszönő sorokat ők írták. — Általában 18—20 fekvő betegem van, akiket rend­szeresen látogatok. Idős, el­esett embereken nemcsak a gyógyszer segít, hanem a tö­rődés, a gondoskodás is. Né­hány meleg szó sokszor töb­bet ér, mint a legjobb or­vosság. En ezt vallom. Ha cseng a telefon immár negyedik éve, ami­cta a lakótelep körzeti or­vosa lett. De ezt vallotta az egyetem utáni években Put- nokon is, ahol három és fél évig élt a feleségével, s — mint mondja — sok éjsza­kát töltött nadrágban és pu­lóverben. Állandóan hívták. S ezt vallja ma is, mindad­dig, amíg gyógyító kezét emelni tudja. — Naponta átlagosan 8— 10 bejelentés érkezik — mondja. — Az orvos ezek alapján nem tudhatja a pon­tos diagnózist, a bejelentő által jelzett tünetekből azon­ban következtethet. Mindig rangsorolom a címeket. Oda megyek először, ahol a leg­súlyosabb betegséget tétele­zem fel. — Előfordult, hogy mellé- fogott? — Néha. Persze, a beje­lentőik időnként eltúlozzák a tüneteket, s ezzel félreveze­tik az orvost. Egy könnyebb lefolyású betegséget is képe­sek halálos kórként feltüntet­ni. Ez azért helytelen, mert jóllehet, másutt nagyobb szükség van a gyors orvosi beavatkozásra, s az ilyen ese­tek miatt történnek a feles­leges késések. Nyolcéves orvosi praxisa alatt a betegeknek különbö­ző típusait ismerte meg. Vannak, akik jelentéktelen esetekben is kihívják az or­vost, mások viszont halálos betegen is megjelennek a rendelésen. — Melyik a jobb? —i Egyik semx A betegnek mindenkor éreznie kell, hogy képes-e orvoshoz menni, vagy sem. S nemcsak a saját érdekükben, hanem betegtár­saik érdekében is, csak indo­kolt esetben hívjanak orvost. Dr. Tóth László fiatalem­ber, mindössze 34 éves. Fele­sége szintén orvos: a BVK üzemi főorvosa. Ö mint kör­zeti orvos, 3500 ember egész­ségének az őre. Naponta „csak” annyit dolgozik, hogy a betegeit maximálisan ellát­hassa. És mindenkihez van egy-két kedves szava. Talán ezért is oly népszerű... KEGLOVICH JÁNOS Havat a kerti Mér a tavaszi csúcsforga­lomra készülnek a Vetőmag- termeltető Váilaiat Zsolcai kapui vetőmagüzletében. Fel­töltik a raktárakat, hogy sor­ban állás nélkül, folyamato­san ki tudják elégíteni a. ve­tőmag-igényeiket. Már most kaphatók a konyhakerti és Saját szájíz szerint? Az egyik miskolci vállalat vezetője a szakszervezeti vá­lasztások idején mindenáron el akarta érni, hogy az legyen az szb titkára, akit ö kijelöl. Érthető meghökkenést és ellenszenvet váltott ki ez az „igyekvés” a dolgozók köré­ben. Az üzemi demokrácia sutba dobását, a közvélemény nagyfokú lebecsülését, nem utolsósorban pedig a káder­munka helytelen értelmezését jelentette és jelenti az ilyen eljárás. Akik hívei akárcsak árnyalatokban is ennek a munkastí­lusnak, egyvalamiről elfeledkeznek: a kádermunka nem elszigetelt tevékenység, hanem a párt általános politikájá­nak szerves része. Nincs egyéni, külön út, saját szájíz sze­rint való ténykedés, van viszont igény, mégpedig az, amit a párt X. kongresszusa világosan és érthetően leszögezett, mely szerint: „...nagy gondot kell fordítani arra, hogy a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan em­berek dolgozhassanak, akik a szocialista~ célokat teljes mér­tékben magukénak vallják, e célok valóra váltásának fel­adatait jól értik, s akiket eszmei felkészültségük, politikai és erkölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezető- készségük az ilyen tisztségek betöltésére alkalmassá tesz.” Arról a bizonyos hármas követelményről van tehát szó, amely alól nincs és nem lehet kivétel. A kádermunka színvonalához a mérce magas. Aki elsza­kad a párt irányelveitől, aki „saját szája íze” szerint értel­mezi és valósítja meg a kádermunkára vonatkozó marxista- leninista tanításokat, az mellékutakra téved. Ennek aztán a következménye: sokasodnak a feladatok, s a növekvő követelményeknek mind nehezebben tudnak eleget tenni. S ha már „ég a ház”, előkerülnek a különféle ügyeskedések, eléggé el nem ítélhető módszerek, kapkodás, fejetlenség lesz úrrá a kapukon belül; amire „orvosságot” kerítésen túlról igyekeznek szerezni. Ekkor kezd nagy méreteket ölteni az ígérgetésekkel fűszerezett tnunkaerőcsábítás, ami­nek a vége — az esetek többségében —, hogy az ígéret csak ígéret marad. A munkaerőcsábítók — akár elismerik, akár nem — eljárásukkal megkárosítják a munkaerőben „meg­kurtított” vállalatot, egyengetik a vándormadarak útját, az olyan emberekét, akiknél az üzemhez való hűség: nulla. * A kádermunka lényege pontosan az, hogy szisztematiku­san, tervszerűen gazdálkodjanak a munkaerővel, minden tehetséges, rátermett ember előtt szélesre tárva a fejlődés­hez nyíló kapukat. Más szóval: az utánpótlás neveléséről van szó. Persze, lényegesen könnyebb kész szakembereket, vagy akár segédmunkásokat is „elszipkázni” valahonnan; mint költségeket és áldozatokat vállalni a nevelésükre. Ez is egy elv, de mélységesen elítélendő. Szégyen. Mert ahol a távozók szakmát, beosztást, egy meghatározott bérszintet, tóiát egzisztenciát szereztek, ezt nem kapták ingyen. Ingyen kapja viszont a csábítgató vállalat. Mindezekről beszélni kell, mert például nemcsak az EGSZí-nél kedvelt módszer az iyesmi, ahol az LKM-től eddig hét szakembert „szereztek meg”. Bizonyára másutt is van hasonló szándék, vagy tót, ami semmiképpen sem helyeselhető, úgy sem, mint vezetői magatartás, és még in­kább nem, mint jól végzett kádertmmka. TOWÍ FERENC Rádiótechnikai értekezlet Ma tartják Budapesten az MHSZ rádiótechnikai szak­csoportjai értekezletét a Köz­ponti Tisztihézban. Az MHSZ megyei rádiótechnikai klubját hatan képviselik, A csoportot Lobkovitz László, az MHSZ megyei elnökhelyette­se vezeti. Az értekezleten a következő évi feladatokat be­szélik meg. Magyar—lengyel barátsági nap A magyar és lengyel nép barátságának mélyrenyúló történelmi hagyományai van­nak. Nemegyszer a közös sors, az elmúlt negyedszá­zadban pedig a szocializmus építésének közös ügye kap­csolta össze népeinket. Különösen sokat jelent számunkra ez a barátság, hi­szen Miskolcot gyümölcsöző testvén kapcsolatok fűzik az egyik legnagyobb lengyel vá­roshoz, Katowicéhez. E baráti kapcsolatok to­vábbi elmélyítését szolgálja ta ka rít traktor a borsó magvak. Ezenkívül árusítanak még különböző antibiotikwno6 tápokat, ma­dár- és hateledelt is. A bolt slágere a kerti traktor, amelynek óriási előnye, hogy egy kis áfedakftással héetta- karttásea is aficatanas. a mai magycur—lengyel ba­rátsági nap, amelynek két rendezője: a Hazafias Nép­front Borsod megyei Bizott­sága és a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Borsod megyei Szervezete. A barátsági nap alkalmá­ból rendezendő ünnepségre és programra ma délután 3 órakor az MTESZ miskolci székházában kerül sor. Elnö­ki megnyitót mond Hegyi Imre, a HNF megyei titkára, országgyűlési képviselő. Elit követően Henryk Wroniecki, a Lengyel Kulturális Köz­pont igazgatóhelyettese • tart a lengyel mezőgazdaság ag­rárpolitikájának jelenlegi helyzetét és fejlődésének út­ját bemutató, érdeklődéssel várt előadást. A barátsági nap végül filmvetítéssel, s baráti eszmecserével ér vé­get. A két rendező szerv szere­tettel várja az érdeklődőket. Mi pedig hasonló szieretettel fcöszöntjük városunkban a testvéri lengyel nép képvise­lőit, s őszintén kívánjuk, hogy miskolci tartózkodásuk eredményezze a magyar— lengyel baráti kapcsolatok további elmélyítését. I Betegek az orvosról — orvos a betegekről „Azt csináltam, amit a többi”

Next

/
Thumbnails
Contents