Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

(Agatha Tibor felvétele) Hangszerek piaca kerekasztal A levegőszennyezettséggel foglalkozik a ma este hét órakor kezdődő kerekasztal- konferencia a TIT városi szervezetében. A Tudós Klub rendezvénysorozat résztvevői, az érdekelt szakemberek dr. Kardos Kálmán, a tüdőkór­ház igazgatója, dr. Bocsor Ernő, a városi KÖJÁL főor­vosa és dr. Barzó Pál,' a tü­dőkórház főorvosa előadását hallhatják. TIT Orgonaest a Bartók-teremben A Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola hang­versenytermében lesz a Fil­harmónia téli bérleten ren­dezett kamarakoncertjeinek első előadása holnap, no­vember 24-én, szerdán este fél 8 órakor. Margittoy Sán­dor orgonaestjén Bach és Liszt művei szerepelnek. Közreműködik Pavlánszky Edina. Négynapos nyitva tartás után vasárnap délután zárta ka­puit a zenepalotában rendezett hangszerkiállítás. A TRIAL játék-, sportcikk- és hangszer nagykereskedelmi vállalat ál­tal szervezett bemutatón a hagyományos hangszerek mel­lett számos hazai és külföldi különlegességet láthattak az érdeklődők. A legnagyobb sikere ezúttal is az elektromos hangszereknek volt: különösen sokan tekintették meg az NDK-ból vásárolt orgonákat. A „sláger” egy 44 ezer fo­rintos orgona volt, amely beépített erősítővel, s basszus láb­pedálokkal készült. — Egyik legjobb vásárló- parbnerünk a klingenthali gyár, ahol ezeket a nagy­szerű hangszereket készítik — mondta Dénes Istvánná, a TRIÁL áruforgalmi előadója. —: A kiállítás, akárcsak a három évvel ezelőtti, amo­lyan piackutatás jellegű; tájékoztatni akarjuk az ér­deklődőket: milyen hangsze­rek, s mennyiért kaphatók a sza k ü zletekben. A kiállításnak egyébként Miskolc már a második' állo­mása ; Veszprémből érkezett, innen pedig előbb Szegedre, majd Debrecenbe utazik, hogy bemutatkozzon az ottani szakértő közönségnek is. A hangszerekkel együtt hazánkba érkezett Fritz Krause, a VEB Klingenthaler Harmonikawerke vezérigaz­gatója. Johannes Köhler, a gyár műszaki igazgatója és Alfred Wolf, kiváló német orgonaművész a kiállított hangszerek alapos ismerője. Játékában, virtuozitásaiban — sajnos — a misikoilci közön­ség nem gyönyörködhetett: a kiállítás megnyitása . után rosszul lett, s a budapesti Honvéd Kórháziba szállítot- ták. — Gyárunk termékeit jól ismerik a magyar zenészek — mondta a vezérigazgató. — Harmonikáink, szájharmo­nikáink, az utóbbi években pedig elektromos orgonáink számos hivatásos és amatőr zenekarban megtalálhatók. S ami külön öröm számunkra: megszólaltatóik csak elisme­réssel nyilatkoznak hangsze­reinkről. — Vásárlóik rangsorában Magyarország hányadik He­lyen áll? — Szovjetunió után a má­sodik. A magyar emberek te­hát nemcsak vendégszere­tőé k 1 és udvariasak, hanem zeneileg is jól képzettek és kulturáltak. Huszonévesek sikere Koncz Károly a győri biennalen — Radnóti szellemi örök­ségének folytatói ma azok a költők, akik egy új hazafias líra arculatát formázzák, őket tolmácsoltuk mind az ötve- nen, a győri költészeti bien- nálé amatőr versmondói — kezdi a beszélgetést Koncz Károly, miskolci versenyző, aki az első díjat nyerte. — Kohóipari technikumot végeztem, most a Gárdonyi Géza Művelődési Ház szer­vező ügyintézője vagyok, hu­szonöt éves. Tizenhat éves korom óta szavalok. Ismét a győri biennáléra terelődik a szó. — Nehéz és megfeszített^ kétnapos, reggeltől estig tar­tó verseny volt. Huszonéve­sek és harminc-negyven éve­sek mérték össze képességei­ket, az ország legjobb ama­tőréi. Én nemcsak az első helyezésnek örülök, hanem annak is, hogy a második és harmadik helyezést elért is huszonéves. —í Két költeményt kellett előadni: egyet Radnótitól, egyet pedig a mai hazafias lírából. Én az Előhang egy monodrámához és Ladányi Mihály Fohász című költe­ményét szavaltam. Koncz Károly most a Ki mit tud-ra készül és egy ön­álló előadói estre. A mis­kolci fiatalembert a debrece­ni egyetemisták hívták meg. S. J. Ezt bizonyította a kiállítás forgalma, s erről tanúskod­tak a vendégkönyv bejegy­zései is. Bizonyságul csak az ismert mdslkolei zenész, Szir­mai Dezső, soraiból idéznék: „A kiállítás mind összetéte­lét, mind zenei anyagát te­kintve nagyszerű kezdemé­nyezés. Kár, hogy ritkán van lehetőségünk hasonlóan jól sikerült rendezvényekben gyönyörködni.. (keglovich) Olvasó Borsod—Miskolc Sajnálatos gyakorlat, hogy kulturális kérdésekről szól­va, Miskolcot még ma is sokfelé a „vas és acél városa” né­ven emlegetik, s amikor másfél évvel ezelőtt a fővárosban bemutatkozott Borsod és Miskolc, a televízió riportere is „a vasporos föld” néven aposztrofálta. Él ez a hibás felfo­gás itthon és az ország más részein egyaránt. Éppen a mi­nap olvashattunk a Népművelés című szakmai folyóiratban egy tanulmányt két, Miskolcon hosszabb időt eltöltött könyv­táros közös szerzeményeként, amelyben országos kulturális településfejlesztési koncepciót követelnek, s amikor számba veszik a régióközpontként kijelölendő városokat, Miskolc- nál megjegyzik: ,,Legnagyobb vidéki városunk, Miskolc kul­turális vezető szerepe azonban már nem ennyire egyértel­mű. Nincs humán felsőoktatási intézménye, sem humán tu­dományos könyvtára, s ez a két tényező már önmagában véve is ^hátrányos helyzetbe hozza. Ez esetben tehát elkép­zelhető/ hogy a régióközpont bizonyos kulturális szektorok­ban más városokkal osztaná meg szerepkörét (Egerrel, eset­leg Sárospatakkal).” Nem vitázni akarunk 'a Népművelés cikkével, hiszen a tények akkor is tények, ha számunkra kedvezőtlenek. Vi­szont ab ovo lemondani . róla, hogy Miskolc ne csak mű­szaki, hanem általánosabban vett kulturális centrum is le­gyen, nem lenne helyes. Az igaz, hogy humán felsőoktatási intézményünk nincsen, tudományos könyvtárunk ugyan van — Lévay József nevét viseli —, ha még hatóereje nem is számottevő, de a humán kultúra egyes ágazataiban más városokkal versenyképesek lehetünk. (Szükségtelen itt most képzőművészeti, zenei, színháza stb. életünket felemlegetni, s arról vitázni, hogy a bölcsészeién kívül is van kultúra.) A város és a megye egyetlen vonását emeljük csak ki: Borsod és Miskolc lakosságának és a könyveknek, illetve az olva­sásnak kapcsolatát. Borsodban például — Miskolc város nélkül — 1970 végén 553 közművelődési könyvtár működött, az előző évhez képest 5,7 százalékos a hálózat fejlődése, s ez az országban a legma­gasabb volt abban az évben. De nézzük Miskolcot Bár könyvtárhálózata 1970-ben 9 százalékkal esett vissza, (az 1971-es fejlődés még nincs a számokban!), könyvállománya 7,2, olvasóinak száma 0,8, a kölcsönzött köteteké 1 száza­lékkal emelkedett- 1970-ben 182 könyvtára volt, ezer la­kosra 3358 kötet. 284 állandó olvasó, 7429 kölcsönzés, 10,5 könyvtári intézmény jutott. A hálózatfejlesztésben megtor­panás ellenére, jobb a könyvtári ellátottságunk, mint az or­szágos, vagy akár Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs háló­zata, az ezer olvasóra jutó könyvállományban csak Szeged előz meg, de a mienk másfélszerese az országosnak, és mint­egy harminc százalékkal magasabb a budapestinél; ezer la­kosból nálunk a legtöbb az állandó olvasó (284), szemben a fővárossal, meg a humán kultúrával gazdag más váro­sokkal, s a legtöbb könyvet is itt kölcsönzik. Borsod és Miskolc lakossága tehát olvasó nép. Országos összehasonlításban is az. Persze", mindez nem ellensúlyozza a Népművelés idézett cikkének aggályát Miskolc kulturális centrum jellegét illetően. De a ..vas és acél városa”, meg a „vasporos föld” kulturális életéről ezt is jó tudni. BENEDEK MIKLÓS Századunk építészete A Magyar Építőművészek Szövetségének észak-ma­gyarországi csoportja viitátés beszélgetést rendez holnap, szerdán délután fél 5-kor a művészklubban. A vitaindító előadást Horváth Ist ván épí­tész tartja. Beszélgetés szá­zadunk építészetéről címmel. Speciálkollégiumok A felsőoktatási intézmé­nyekben a korszerű szakmai ismeretek időben való köz­lése nagy gondot okoz. Ezért vezették be ebben a félévben az NME bányamérnöki ka­rán a speciális kollégiumo­kat. Ez az oktatási forma fórum a gyakorló mérnökök nek az üzemi tapasztalatok azonnali közlésére is, fórum a kutató tanároknak is; akik a frissen érkező információ­kat időben közölhetik. Az előadások számos témakör­ből merítenek. Az ipari szennyvíztisztítás ugyanúgy szóba kerül, mint az ásványi lelőhelyek felkutatásának módjai vagy a bányamérnök feladatai az üzemben. A speciális kollégiumok előadástervei a hetedik, nyol­cadik és kilencedik félévre készültek, s félévenként át­lag 30 órát igényelnek. Az előző félévekhez képest ez nem jelent óratöbbletet, mert csupán kiegészítője az 1971/ 72-es oktatási évben megva­lósult 10 százalékos óraszám- csökkentésnek. KEDD Kossuth rádió: 12.20: Húszas Stúdió. — 13.20: Ki nyer ma? — 13.30: Reklám. — 13.33: Komády Gerzson énekel. — 13.51: A köz­élet fórumain. — 14.11: A Uba- toppl bajuszverseny. Mesejáték. (Ism.) — 14.47: Éneklő Ifjúság. — 13.10: Donizetti: Dammermoo­ri Lucia. Jelenet. — 13.25: Rá­dióiskola. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Az élő népdal. — 16.15: Az MRT eszt- rádzenekara játszik. — 16.32: At­lasz. — 16.42: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.05: Kuba— Chile—Uruguay. A külpolitikai rovat Összeállítása. — 17.20: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. — 18.16: Fejezetek az emberré vá­lás történetéből. — 18.30; A Sza­bó család. — 19.25. Könnyűzenei híradó. —: 19.54: A Rádió Dal­színháza. Schubert—Berfcé: Há­rom a kislány. Daljáték. —22.20: Üj Vietnam-dosszié. — 22.30: Óvóhely. Rádiójáték. — 23.20: Tánczene öt országból. — 0,10: Verdi: Falstaff. Jelenet az I. felvonásból. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok­kal egész éven át. (Ism.) —12.15: Zenekari muzsika. — 14.00: Ran­devú kettőtől hatig. — 18.10: Színes népi muzsika. — 18.44: Hangverseny a stúdióban. — 19.24: Utak, t erek. emberek. Prága, a Kampa szigete. (Ism.) — 19.54: Jé estét, gyerekek! — 20.25: Oj könyvek. (Ism.) — 20.28: ..Iránytűm a Hold volt.” Az Ifjúsági Rádió dokumentum­műsora. — 21.10: Kuihlau: C-dúr szonatina. — 21.18: Nóták. — 22.06: A Tokio Vonósnégyes hangversenye. — 23.46: Ravel: Hat infnada. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Hogyan váltak be az új vegyianyagok a mezőgazda­ságban? — Különös ár-alakulá­sok. — Filmzene. — Bemutat­juk a tanítóképzőt. — A lehető­ségek és a módszerek tükrében. A mezőkövesdi járás építőipari szövetkezetében. — Az egészség- ügyi kultúra kérdései. — Zene­kari muzsika. Televízió: 14.00: Iskolatévé. Olvasás. — 13.50: Kémia. —16.40: Számtan-mértan. — 17.35: Hí­rek. — 17.40: Kuckó. — 18.00: Napilapok, hetilapok. Miről ír a világsajtó? — 18.20: Telemaga- zln. — 19.05: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19,30: i Tv-híradó. — 20.00: Háború és béke. 1. rész. Andrej Bolkonszkij. Magyarul beszélő szovjet film. — Kb. 22.30: Tv-híradó. Bratislava! televízió: 16.05: Hí­rek. — 16.10: Francia nyelvlec­ke. — 17.25: Ifjúsági publicisz­tikai vetélkedő-sorozat. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.23: A Tv-híradó jegyzete. — 19.30: Irodalmi est. — 20.00: Kiement Gottwald és Közép- Szlovákia. Publicisztikai film. — 20.30: Hana Zelinova: Köbe vé­sett fájdalom. — 21.50: Tv-hír­adó. — 22.10: A labdarúgás hí­rei. v Filmszínházak: Nagymamák és unokák (szovjet) 14 — Vesztesek és győztesek (színes jugoszláv— olasz) hn6. 8. Béke. — Napsu­garas szemek (színes francia) f3. f5, f7. Kossuth. — Heintje (szí­nes NSZK) 6. Filmklub. — A homok asszonya (japán. 16 éven felülieknek) f5. f7. Fáklya. — Egy krumpli, két krumpli (szí­nes USA) f3, 17. Petőfi. — Hé barátom, itt van Sabata! (szí­nes olasz, felemelt helyárr-M) f5, hn7. Ságvári. — Az V '6 Leó (színes angol, 16 éven felü­lieknek!) 5. 7. Szikra. — A fe­kete zászlók városa (magyarul beszélő színes jugoszláv) 15, f7. Táncsics Játékszín ’71 (a Miskolci Nem­zeti Színházban; 7): Ismeri a Tej utat ? Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Czóbel Béla festőművész kiállítása. — Líb- resszó (13—20 óra között): Da­czó József fotókiállítása. — Sző- nyl István terem (9.30—18 óra között): Tóth B. László festő­művész kiállítása. SZERDA Kossuth rádió: 8.18: Zara Do- luhanova és Mlohell Dens éne­kel. — 9 00; A nagy temető. XT. rész. — 9.20: Részletek Szirmai Albert Tabáni legenda és Ale­xandra című operettjéből. — 10.05: ..Nyitnikék”. (Ism.) — 10.40; Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Népdalcso­kor. — 8.45: Kuba—Chile—Uru­guay. Külpolitikai műsor, (ism.) — 9.00: Romantikus zene. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.56: Néhány perc tudomány. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Ma­gyar irodalom. — 0.31: Delta. (Ism.) — 9.55: Ki nyit ajtót? Ro­mán film. (Ism.) — 11.15: Mes­terségek művészei. Bolgár kis­fiún. (Ism.) Értesítjük Miskolc város lakóit, hogy □ belváros rekonstruk­ciós munkáival kapcsolatosan a Borsodi Szénbányák Rob­bantásvállalkozási Csoportja a Széchenyi u. 3—5. sz. épületeket (volt Roráriusz cukrászda) 1971. november 25-én, csütörtökön reggel 6 óra 45 perckor robbantással szanálja A robbantás veszélyes övezetét őrséggel lezárjuk, a Szé­chenyi utca villamos- és autóbusz-forgalmát 15 perc idő­tartamra leállítjuk. A robbantás veszélyes övezetét megközelíteni életveszé­lyes és tilos! A robbantás gyors és zavartalan lebonyolítása • érdekében a város lakosságának megértő türelmét és segítségét kérjük. ROBBANTASVALLALKOZÁSI CSOPORT t

Next

/
Thumbnails
Contents