Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-22 / 275. szám
/ 3(t: Ismerős a hölgy? Péva Ibolya, p Miskolci Nemzeti Színház művésznője Aglája XIX. századbeli ruháit — melyeket A félkegyelműben viselt — rojtos börszoknyácskára és feszes blúzra cserélte fel. Ai egri közönség tegnap már két előadásban láthatta Marcel Achard víg játékának Josef újaként. Színházunk új ..bolond lánya” — aki Soós Edittől vette át a szerepet — Miskolcon december 12-én mutatkozik be. de őt láthatja a karácsonyi és a szilveszteri előadások közönsége is. (Ágotha Tibor felvétele) KÖNYVESPOLC Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról Amennyire a XX. század magyar irodalmát ismerem, talán csak Szomory Dezső csodálatos képzelt riportjára, a Harry Russel-Dorsan harctéri levelei című. érdemtelenül keveset emlegetett művére emlékeztet Déry Tibornak ez a reális valóságot, adatszerű felsorolást apokaliptikus vízióvá, középkori haláltánc-balladákhoz hasonló szintre emelt regénye. Az 1969-es kaliforniai hírhedt Miek Jagger beat-kon- cert emlékét idézi fel korabeli riportok alapján a szerző. hogy egy képzeletbeli magyar emigráns-házaspár figurájának megalkotásával az eseményeket az emberi lélekbe helyezze, és a lélek rezdüléseit kivetítse az eseményekre. Így válik az akkori híradásokból közismerten gyilkossággal párosult beat-extázis leírása a riportból végtelenség felé távlatokat nyitó regénnyé, az emberi ösztönök tobzódásának hol ironikus, hol megrázóan reális képévé. Hiába, a mi nagy öregjeink egymás után bizonyítják, hogy modernebbek a fiataloknál, és magukkal hozott művészi kifejező erejükkel kortársabbak fiatal kortársaiknál. Illyés Gyula a legutóbb Miskolcon is egyszer előadott Bölcsek a fán című vígjáték-remekművében 6 mutatta meg, hogyan kell aktuális szatírát csinálni reformáció-korabeli latinos humanizmussal megírt komédiákhoz hasonlóan, és kortársa. Déry Tibor most bemutatja, hogyan lehet igazán riportot írni a képzelet elemeit is felhasználva úgy, hogy a riport valóban élet- szagú legyen. Ahogy Szomory Dezső a német—francia fronttól valóban távol, idehaza — franciaországi emlékeire támaszkodva, egy angol újságíró gondolatvilágába belehelyezkedve. reális valósággá tette a hadijelentések 1914-es áradatát Elszásznál, úgy teszi valószerűvá az amerikai magazinok híradásai és a kitalált házaspár figurájával Déry Tibor a néhány évvel ezelőtti tragikus kaliforniai őrjöngést. Az — Arany János szavaival élve — ..nem a való. hát annak égi mása'’ —. Déry könyvében Valósággá válik, éppen azért, mer* a valóságnak művészien kifejezett ..égi mása”. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) MÁTÉ IVÁN Nemzetközi hímzőkiállítás Mezőkö Kis Jankó Bori emlékére és művészetének további ápolására a Borsod megyei Tanács még 1962-ben alapított díjat. Azóta — az évente megrendezésre kerülő országos hímzőpályázaton — 26-an nyerték el a Kis Jankó Bori nívódíjat és 108 hímzőasszony kapott pénzjutalmat. A X. országos Kis Jankó Bori hím- zöpályázatot jövőre rendezik meg Mezőkövesdén, ebből az alkalomból a ..matyó fővárosban” nagyszabású ünnepségre és nemzetközi hímzőkiállításra kerül sor. A tíz év alatt nívódíjat nyert magyar hímzéseken kívül bemutatják Bulgária, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia. Szov- ,iet-Ukrajna és Jugoszlávia hímző népművészeinek legszebb alkotásait. A kiállítással egyidőben népművészeti konferenciát rendeznek. Második otthon Ki nevelje a fiatalokat? Régi téma, melynek a KISZ közelgő kongresszusa ad aktualitást. Bizonyára sokaknak ez volt az első reflexiójuk. tegnap este A hét műsorának egyik fejezetét látva. hallva. A téma valóban régi. s a kérdésre minden társadalomnak választ kellett és kell adnia. Amilyen a válasz, olyan a társadalom. A mi rendszerünkben immár évtizedek óta megfogalmazódott a szocialista embereszmény; a sokoldalúan művelt, szilárd világnézetű, testileg is ép típus. A cél érdekében átszerveztük az iskolarendszert, reformokat hoztunk, sőt megszületett az ifjúsági törvény is. Közben persze — az új törekvések minden jó és rossz ízét felszíva — generációk nőttek fel. Majdnem azt írtam: kísérleti generációk, mert mintha túl sok lett volna a kísérlet. . . De hát végül is ki nevelje a fiatalokat? Sokat emlegetjük — és joggal! — a családi nevelés fontosságát. Kétségtelen, hogy a gyermek fejlődésében ez a meghatározó. Mint a műsorból kiderült. és mint mindannyian jól tudjuk: fiataljaink nagyon kevés időt töltenek családi környezetben. így hát csökken a család nevelő funkciója, de megnőhet-e az iskoláé? Elvben nevelésközpontú iskoláinknak az oktatási kötöttségek miatt (bár a két folyamatot nem lehet el- • választani egymástól) viszonylag kevés idejük jut a személyiség fejlesztésére, a nevelésre. S ha még azt is hozzátesszük, hogy egv-egy iskolán belül sem egységesek a nevelési elvek, akkor még kevesebb okunk van az örömre. A tegnap esti tv-műsor tulajdonképpen csak ennyit mondott; ijem annyira felfedezve nevelési gondjainkat, mint inkább ismét figyelmeztetve azokra. A nevelő közösségek között. sajnos, nem említette senki a napközi otthonok, diákotthonok és kollégiumok, megnövekedett szerepét. Pedig a család nevelő funkcióinak egy részét szükségképpen ezeknek az intézményeknek kell ellátniuk. Azaz csak kellene, hiszen például a napközi otthonoknak sem tárgyi, sem személyi feltételei nincsenek meg ehhez. A gyerekek —. ezt jól tudják a szülők — ebéd után rendszerint visszamennek az iskola valamelyik tantermébe (a jó hatású, frissítő, lakályos környezet szinte mindenütt hiányzik), s ott őrzik őket a fáradt pedagógusok. A nevelés — kevés kivétellel — alapvető fegyelmi rendszabályokban merül ki, ami pedig az oktatást illeti, arról jobb nem beszélni. Meglepő az is, hogy a diákotthonok, kollégiumok számára (pedig a nevelsének ezek az intézmények sajátos bázisai) nem képeznek főiskoláink, illetve egyetemeink pedagógusokat. Ki-ki saját kísérletei, tapasztalatai alapján sajátítja el a diákotthoni nevelés módszertani, lélektani és egyéb követelményeit. Azt hiszem, erről kellene beszélni, s nemcsak beszélni ... (gyarmati) Az örökség és kamatai A napokban a központi leánykollégiumban búcsúztatták a megye és a város 120 nyugdíjba vonult pedagógusát. Vincze Pál, a vasgyári általános iskola nyugalmazott igazgatója is az ünnepeltek között volt. — Az apám 1919-ben megtanította falujában az lnternacionálét. ö is tanító volt. A „kommunista tanító” fiaként kerültem húszévesen Súlyra, ahol pályámat kezdtem. — Ezzel az apai „örökséggel”, meg 91 gyerekkel indultunk az életnek. Nyolcvanhat gyereket az osztatlan iskolában tanítottam, a négy lány és a fiam pedig gyorsan jött egymás után. — A frontra azzal a korosztállyal vonultam, akiket már tanítottam. A katonáskodást egyébként három hónap szolgálat-halasztással kezdtem. Szinyei Merse József, az akkori kultuszminiszter unokája — sályi rokoni kapcsolatai révén —r 1943-ban éppen az én osztályomba járt. Nem volt tanító, s hogy a kisfiú ne veszítse el a tanévet, ott tartottak engem év végéig. — A felszabadulástól 1948-ig ismét Súlyon tanítottam. 1952-ig a martintelepi és a perecesi általános iskola igazgatója voltam. Majd Egerben elvégeztem a biológia—földrajz szakot. Azóta igasgatóskodtavi: ez év januárjáig a vasgyári általános iskolában. — Kísérletező ember vagyok, Sikerekkel és kudarcokkal, tévedésekkel. Már egészen fiatalon rájöttem arra — szembehelyezkedve az egyházi isleolai szemlélettel —, hogy bűnös dolog megütni a kisdiákot. Barbár szokás a pálca és a kormos. Szerencsére változtak az idők. Később, az 50-es években sűrűn váltogatták egymást a nevelési tervek, meg a tantervek. Mindet az elsők között próbáltam ki. Ugyanúgy, mint 1956. szeptemberétől a politechnikai oktatást, vagy 1960-tól a Moszkalenko-féle aktivizáló módszert, Nem előadni — tanítani. Ez a legfőbb tanulság. — Az is a kísérleteim közé tartozik, hogy 25 évig gyermekkórust vezettem — előképzettség nélkül. 1949-ben a budapesti VIT- en énekeltek gyermekeim. Kodály Zoltán levélben gratulált. Úgy őrzöm ezt a levelet, mint többi kitüntetéseim ... —• A pedagógusnak nines munkaideje. Azért haragudtam mindig a legjobban, ha valaki óra után vette a kalapját... A társadalmi munka, az órán kívüli nevelési tevékenység pedig szinte törvényszerű. — A most végző fiatalokat szeretem. Alapos a tudásuk, jól felkészültek Ügy tűnik, hogy kicsit anyagiasabbak. — A tanítványaim? Hm. Egy-egy telefon- hívás. Egy pár mondat az utcán. Vagy egy találkozás a nagymama korú sályi paraszt- asszonnyal, aki negyven évvel ezelőtt az iskolapadban ült előttem. Mutatja a tenyerén a bőrkeményedéseket. — Látja? Mindennap dolgozom most mär a kertemben. Tegnap ástam. Jólesik. Egészséges vagyok. SIMÁNYI JÓZSEF A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Tegnap délelőtt a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében játszott a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Az együttest Mura Péter vezényelte, közreműdött Wehner Tibor zongoraművész, A hangversenyt a Magyar Rádió egyenes adásban közvetítette. Mindenekelőtt: a koncert megérdemelt volna nagyobb közönséget. Elgondolkoztató, hogy sokszor mennyire nem élünk a lehetőségekkel. A város tanuló ifjúságának elenyésző része megtölthette volna a művelődési központ színháztermét. A fiatalok esztétikai ízlésének formálását nem lehet eléggé hangsúlyozni; a szervezett ifjúsági hangversenyek folytatása lehetne egy-egy önálló szimfonikus műsor meghallgatása. Sajnos, ez alkalommal a lehetőség elmaradt, s mi, a jelenlevők, pirultunk önmagunk és a Magyar Rádió munkatársai előtt az üres széksorokért. A Miskolci Szimfonikusok koncentráltan, szép hanzás- sal muzsikálnak. Ezt tényként könyvelhettük el a műsor nyitó szóimában, Barbe- Adagio vonószenekarra című művében. Az 1910-ban született amerikai zeneszerző huszonhat éves korában komponálta h-moll vonósnégyeset, melynek lassú tételét később átírta vonószenekarra. Ez az Adagio egyetlen áradó dallam feldolgozása, melyet zenekarunk színesen, romantikusan, feszültséggel telítetten szólaltatott meg. Az Op. 98-as e-moll szimfónia előadása .összességében kifogástalan volt; tragikus, „elégikus”, hömpölygő. Brahms szimfóniái közül ez a negyedik talán a legnépszerűbb, mert ellentétes hangulataival, tömegekhez szóló mű. Mura Péter legfőbb érdeme a nagyméretű szimfónia összefogása, részeinek egyensúlyban tartása. Az egyes tételek karakterének gondos kiemelése mellett a mű zenei folyamatának vezetése mintaszerűen oldódott meg. Ám még inkább „brahmsi” lett volna a szimfónia, ha a karmester kiküszöböli a nyugtalanság apró megnyilvánulásait s a Barber-műhöz hasonlóan szélesebb, nyű- godtabb hangzásvilágot te-' remt. , Wehner Tibor pianista erényei közismertek. Előadóművészetéhez közelebb áll Beethoven világa, mint Schu- manné.. Nem volt szerencsés választás a Schumann-kon- cert eljátszása, mert Wehner egyéniségétől, úgy hisszük, távol áll ez a poétikus zongoraverseny. Az 1845-ben keletkezett mű a szerelem és a boldogság utáini vágy szimbóluma. Nem annyira technikai értelemben igényes, mint inkább a kifejezésmód, a billentés sokszínűségében, így — bár Wehner egy-egy részletet szépen olctotf meg — összességében adósunk maradt a versenyim-ű bensőséges, lírai előadásával. BARTA PÉTER HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.21): Ki nyer rúa? — 12.30: Reklám. — 12*35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták. — 13.53: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.13: A Nagy Honvédő Háború dalaiból. — 14.40: Fiatalok Stúdiója. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Operettnyitányok. — 16.05: Népdalok. — 16.25: Dalról dalra. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bizet: Az arlesi lány. — 17.38: Van új a Nap alatt! — 17.58: Le- mezmúzeum. — 18.18: Irodalmi összeállítás. — 19.40: Népzenei Magazin. — 20.20: Dupla vagy semmi. — 21.19: Gyárfás Miklós rádióburieszkje. —22.15: Jegyzet. — 22.25: A Stúdió 11 játszik. — 22.43: Marxista filozófusok Olaszországban. — 23.03: Művészleme- zek. — 0.10: Békési esték. Petőfi rádió: 12.00: Kamarazene. — 12.43: Világkép. — 13.03: Berlioz: Harold Itáliában. — 14.00: Zenés délután. — 18.10: Fiatalok hullámhosszán. — 20.28: Nótacsokor. — 21.16: A históriák forrásánál. — 21.36: Bach-művek. — 22.30: A hét zenemüve. — 23.15: Operettrészletek. Miskolci rádió: A hét első napján. — Vasbetonaljak exportra az épületelemgyárból. — Tanácskoztak az ÉPFU szocialista brigádjai. — A megye útjainak állapotáról. — Kórusmuzsika. — Hétről hétre. — Magatartás. ízlés, közvélemény. Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió: 16.25: Hírek. — 16.30: Pedagógusok műsora. — 17.00: Orosz nyelvklub. — 17.25: A gyermekjátékokról. — 17.45: A*/ ifjúság Lenin útján. — 18.40: Kulturális híradó. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Dísz- ünnepség Klem ent Gottwald születésének 75. évfordulója alkalmából. — 21.30: Tv-híradó. Filmszínházak: Nagymamák és unokák (szovjet) f4. Vesztesek és győztesek (színes jugoszláv— olasz) hn6, 8. Béke. — Napsugaras szemek (színes francia) f3, í5. f7. Kossuth. — Heint je (színes NSZK) 6. Filmklub. — A homok asszonya (japán, 16 éven felülieknek!) f5, f7. Fáklya. — Egy krumpli, két krumpli (színes USA) f5. f7. Petőfi. — Hé barátom, itt van Sabata! (színes olasz, felemelt helyárrad!) f5. hn7. Ságvári. — Az utolsó Leó (színes angol, 16 éven felülieknek!) 5, 7. Szákra. — A fekete zászlók városa . (magyarul beszélő színes jugoszláv) f5. f7. Táncsics. Kiállítások: Libresszo (13—20 óra között): Laczó József fotó- kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Népi muzsika. — 8.48: Harsan a kürtszók — 9.23: Meseopera. — 10.05: Rádiójáték. — 11.42: Debussy - müvek. ■ • Petőfi rádió: 8.05: Barokk zene. — 8.41: Fúvószene. — 9.00: Külpolitikai figyelő. — 9.15: Ritmus és melódia. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Előadás. Televízió: 9.00: Iskolatévé. Olvasás. — 9.25: A Tv politikai tanfolyama. — 11.05: Kémia. •— 11.55: Számtan-m értan. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. tervosztálya pályázatot hirdet közgazdász munkakör • betöltésére Bérezés a 116/1960. MüM sz, utasítás szerint. A pályázat benyújtó sónak határideje: november 30. Cím: Miskolc, I., Tanácsház tér 8. sz.
