Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-13 / 241. szám

Műszaki könvvnaDok A napokban Győrött meg­tartott országos nyitány után kedden a budapesti megnyitó ünnepséggel folytatódott a műszaki könyvnapok prog­ramja. Több száz műszaki írásművet sorakoztattak fel a bemutatón, közöttük azt a 46 új kiadványt, amely hét ki­adó jóvoltából kerül forga­lomba ezekben a napokban. A könyvnapi újdonságok több mint 200 000 példányban láttak napvilágot a szak- könyv-akcióra. ' Magyar műszerek Perunak A Metrimpex 1972—73-ban 13 millió dollár értékű mű­szert, szemléltető laborató­riumi felszerelést szállít a perui középiskoláknak. Ily módon körülbelül 500 iskolá­ban használhatják fel majd az oktatáshoz a magyar gyárt­mányú biológiai, kémiai, fi­zikai laboratóriumi berende­zéseket, a szakmunkásképző iskolákban pedig a magyar hegesztőgépeket és miniatűr gépkocsiszervizéket. Talajmechanikai konferencia Még teljes kapacitással dolgozik az Özdi Kohászati Üzemekben a finomhengerde drót­sora, amelynek a helyén épül majd fel a teljesen korszerű új rúd-drótsor. Ennek a sornak a termékeit Salgótarján dolgozza fel, de exportra is jelentős tételeket szállítanak. (Strohmayer felvétele) Több géppel, alaposabb szervezéssel Gyorsabb lesz a hóeltakarítás lenni vagy nem tenni? Bár a kérdés nem hamleti méretű, de hagy Shakespeare- nél maradjunk, mindenképpen költői. Ám fel kell tenni mindazokkal együtt, illetve mindazok meggyőzésére, akik ajkbiggyesztve állítják, hogy nincs perspektívája a társa­dalmi munkának. A gazdasági szemlélet eluralkodása, a bár­mely tevékenységet csak "forintban értékelő hajiam vitat­hatatlanul ellene dolgozik e szép hagyományokkal rendel­kező mozgalomnak. A közért tenni, s munkaidőn túl, ellenszolgáltatás nélkül, társadalmilag hasznos tevékenységet végezni soha nem volt felesleges erőfeszítés, s holnap sem lesz az. Ez olyan alap­igazság, amelyet nem is elsősorban a kétkedők meggyő­zésére, mint inkább a támogatók megerősítésére mondtak ki (vajon hányadszor már?) azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn délután tartottak a Hazafias Népfront Miskolc vá­rosi Bizottságán. Azt is elmondották az eszmecsere részt­vevői — a HNF gazdaságpolitikai bizottságának tagjai, hogy — mint minden, ami él — változik a társadalmi munka is. Változnak, finomodnak azok a módszerek, amelyek ré­vén közös nevezőre hozhatók a köz javára tenni kész indu­latok. A lényeg azonban változatlan. Éppen ezért nem ko­rábbi fogalmaink átértékeléséről van szó, amikor a társa­dalmi munka új vonásairól beszélünk. Melyek ezek az új vonások ? Mindenekelőtt a szellemi munka egyenjogúsítása a fizi­kai munkával. Igaz, itt még indokolt lenne a feltételes mód használata, hiszen sokak szótárában a társadalmi munka csak fizikai tevékenységet jelent. Lassan-lassan azonban tűnőben viam a korábbi évek tapasztalataiból, em­lékedből táplálkozó manuális munka utáni nosztalgia. Ér­ték- és mértékrendszerünkben polgárjogot nyert a társadal­milag hasznos, ellenszolgáltatás nélküli szellemi erőkifejtés, csakúgy, mint a közösség érdekeit szolgáló tanácskozáso­kon, megbeszéléseken való aktív részvétel is. E cikk kapcsán szándékosan nem törekszünk valamiféle számszerűsíthető tény közlésére. A társadalmi munka, le­gyen az akár forintban, méterben vagy bármely mérték- egységben is kifejezhető, jóval több, mint amennyit róla a számok elárulhatnak. A jókedvvel, önként végzett munka ugyanis nemcsak a környezetet változtatja meg. hanem hatással van az emberre is. A formálás és formálódás köl­csönhatása laighanem a legnagyszerűbb erénye a mozga­lomnak, s már csak ezért is biztatjuk-bátorítjuk azokat, alkik munkájukat, tevékenységi körüknek határát nem a fizetési szalag hosszával mérik. (brackó) Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter kedden megnyitotta a IV. bu­dapesti talajmechanikai és alapozási konkferenciát a Magyar Tudományos Akádé- mián. A nagyszabású eszme­csere egyben a harmadik Duna-európai talajmechani­kai konferencia is. A Magyar Tudományos Akadémia Mű­szaki Tudományok Osztályá­nak rendezvényét nagy kül­földi érdeklődés kíséri. Hu­szonhat ország 130 szakem­bere érkezett erre az alka­lomra fővárosunkba. A nagy- külföldi érdeklődés azzal ma­gyarázható, hogy a magyar talajmechanikai kutatások­nak sajátos iskolája alakult ki, REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia kong­resszusi termében megkezdő­dik a VII. országos anyag- mozgatási konferencia. ^ Bátaszékről 320 utassal ba­rátságvonat indul a Szovjet­unióba. ik Dunaújvárosban folytatja munkáját a III. vas- kohászati konferencia. >K Kecskeméten rpűszaki hónap kezdődik, amelynek megnyi­tásán Lázár György munka­ügyi miniszter tartott elő­adást. ★ Keszthelyen ide­genforgalmi szabadegyetem nyílik. Nyírbátorban meg­koszorúzzák Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király emléktábláját. ->jc Szek- szárdon a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében árvé­delmi ankétnt rendeznek. + Szolnokra Tallinnból. a me­gyeszékhely testvérvárosából barátságvonat érkezik. A tavalyi tél váratlan meg­lepetése súlyos gondokat oko­zott a városi közlekedésben: három hónap — december, január és február — alatt több mint másfélszer annyi hó hullott Miskolcra, mint amennyivel a köztisztaságiak téli felkészülési terve szá­molt, s egy-egy kiadós ha­vazás után napokig, olykor két hétig is akadozott a for­galom. A tavalyi tapasztalatokból okulva, a Miskolci Köztisz­tasági Vállalat vezetői az idén új, az eddigieknél ala­posabb intézkedési tervet ál­lítottak össze. A tervről a vállalat igazgatója tegnap délután tájékoztatta a váro­si tanács gazdaságpolitikai bizottságát. A tavalyihoz hasonló pa­naszok megelőzése érdekében elsősorban a hóeltakarító gépek számát növelték. A múlt évi hét hóekével szemben az idén már 13 ekés teherautó várja a telet a vállalat központi telepén. Hótolólapokkal szerelik fel két kis méretű Multicar gép­kocsijukat is. Ezek a kijelölt gyalogátkelőhelyek és a mel­lékutcák gyorsabb megtisztí­tását segítik, ugyanakkor le­hetővé teszik az eddig „gaz­dátlan” — a köztisztasági vállalat területi hatáskörébe tartozó — járdák idejében történő letakarítását. A téli előkészületek során a vállalat elhárító osztaga más új járművekkel is gya­rapodott. Az elmúlt napok­ban egy MTZ-típusú szovjet kanalas rakodógépet vásárol­tak, amelyet szintén hótoló­lappal szerelnek fel. Az utak síkosság elleni védelméről — a tavalyi két speciális sószó­ró járművel szemben — az idén már négy, külön erre a (jj villamoskocsi-vezetők Űjabb vlllamoskocsi-veze- töi tanfolyam kezdődik ezen a héten az MKV-nál. A tíz­hetes képzési Idő alatt a tíz részvevő nyolc hetet elméleti tanulmányokkal tölt. KRESZ- ből. helyismeretből, forgalmi és műszaki elméletből egy­aránt vizsgániuk kell. Az utolsó két hetet vezetési gya­korlattal töltik.' A néhány hét múlva mun­kába állók megszüntetik a villamoskocsi-vezető hiányt. Az eddigi 35—37 szerelvény­nyel szemben több mint 40 szerelvény indulhat útnak hajnalonként a remízekből, s nem kell szükségből túlóráz- tatnd a kocsivezetői állo­mányt. célra kialakított szórókocsi gondoskodik. A sózó jármű­vek számára az idén további ezer köbméterrel több szóró­anyagot készítenek elő, s az új gépekkel együtt összesen 24 hóeltakarító jármű várja bevetésre készen a telet. Az elhárítást úgy szer­vezték meg, hogy hava­zás esetén a lehető leg­rövidebb időn belől biz­tosítani tudják a tömeg- közlekedés zavartalansá­gát. Az óramű pontossággal össze­állított intézkedési terv sze­rint elsősorban a várost ke­resztirányban átszelő két fő- közlekedési útvonal megtisz­tításáról gondoskodnak. Min­den egyes gépnek meghatá­rozták a saját útvonalát, és azt is, hogy a különböző he­vességű hóesések alkalmával melyik gépnek mikor és hol kell megkezdeni a munkát. Külön megszervezték az elhárító szolgálatot a vá­ratlanul nagy havazások idejére Is: szükség esetén a város terü­letén négy tanácsi és hat nagyvállalat — közöttük az LKM, az erdőgazdaság és a DIGÉP — soron kívül bese­gít a hóeltakarításba. A hóeltakarítás gyorsasága azonban elsősorban a szállító gépkocsik számától függ. Erre — az idén is — külön szerző­dést kötnek a Volán miskolci kirendeltségével. L. P. Környezetvédelem Hol van már a kék Duna? Franciaországban kidol­gozták a környezetvédelem komplex programját. E prog­ram különböző intézkedések­kel harcot indít a levegő és Megértéssel fogadták A% utca embere a KN-röl Az utcán, a forgalomban sok embert megkérdeztünk: szerintük hogy vált be a ka­lauz nélküli közlekedés? — A ml korosztályunk di­rekt örül neki — mondja Szabó Ferenc betanított mun­kás. — Soha ennyit nem bliccelhettünk, mint most. Én a Kiliánból járok be na­ponta, de jegyet csak akkor kezelek, ha ellenőrszagot ér­zek. — Szirmabesenyőről jö­vök — szól közbe a társaság­hoz tartozó Suskó Gyula esz­tergályos — a MÁVAUT já­ratain nem lehet bliccelni. Valahol meg kell spórolni azt a pénzt. „Elítélem az ilyeneket” Aztán egy ellenvélemény: — Nem kétséges, hogy a KN-közlekedés nagyobb sza­badságot biztosít az utasok­nak, mint a korábbi hagyo­mányos forma — állapítja meg Dénárt István egyetemi hallgató. — Mondhatnám: az utasok becsületére, önér­zetére apellál. De sokan vissza is élnek ezzel. Nem kezelik a jegyüket, durvák, kötekedők, ha az ellenőr fü­löncsipi őiket. Messzemenően elítélem az ilyen embere­ket ... Pedig a megszólítottak kö­zött alig van néhány év kor­különbség. És — szerencsére — ez az utóbbi az általános: az em­berek többsége segítő szán­dékkal, megértéssel fogadta a KN-rendszer bevezetését. Tudták: az átállás nem megy egyik napról a másik­ra, így nemcsak a Közleke­dési Vállalattal, hanem első­sorban önmagukkal szemben vannak elvárásaik, igényeik. Még van mit javítani — Azt kellene elérni, hogy minden utas tekintse köte­lességének a jegykezelést — mondták többen is. — Sok­szor jól öltözött nők és férfi­ak a legfukarabbak ... Minden véleményt nem áll módunkban közreadni, egy azonban megállapítható: az utasok által észrevételezett hibák, hiányosságok többsé­gével a Miskolci Közlekedési Vállalat vezetői is tisztában vannak. Tudják, hogy hiá­nyos még az utastájékozta­tás, több helyen kell árusí­tani a jegyet stb. Az utas azonban már alig­ha veszi észre azt, hogy a kalauz nélküli közlekedés bevezetése óta — talán épp a forgalmi személyzet foko­zott ébersége következtében — jelentősen nőtt a forgalom biztonsága, csökkent a saját hibából eredő balesetek szá­ma. Több szabad idő Az elmúlt három hónap­ban egyetlen olyan baleset sem történt, amely a KN „számlájára írandó”. A jár­műkísérők és a jegyellenőrök ma már 210 órát dolgoznak, s megvan a havi négy sza­badnapjuk is. Csökkent a villamos- és az autóbuszve­zetők leterhelése. Nyugod- tabb lett a munka: keveseb­bet panaszkodnak az utasok. Ezek már tények, ha úgy tetszik, eredmények. Ami pe­dig az új közlekedési rendszer „gyermekbetegségeit” illeti: megoldották őket a főváros­ban, meg kell oldani Miskol­con is és mindenütt, ahol KN-közlekedést vezetnek be... K. J. a víztárolók szennyeződése és mérgezése ellen, betiltja mindazokat a mosószereknek a forgalomba hozatalát, me­lyek legalább 80 százalékban nem oldódnak, nagyszabású talajjavító munkálatokat irányoz elő és elkészíti az ország vízkészleteinek öko­lógiai térképeit. Pozsonyban egy évvel ez­előtt jött létre a Csehszlo­vák Környezetvédelmi Ku­tatóközpont. E kutatóközpont egyebek között vizsgálja a nagyvárosok szennyezett le­vegőjének az emberek egész­ségére gyakorolt hatását, ku­tatja annak lehetőségét, ho­gyan lehet ismét életre tá­masztani olyan területeket, ahol a természet teljesen ki­pusztult, technológiai terve­ket dolgoz ki a termelés közben keletkező mérgező anyagok kiküszöbölésére stb. 1 Japánban Tokió főutcáján táblát állítottak fel. amely folyamatosan tájékoztatja a japán főváros lakosait a le­vegő szennyezettségi fokáról. A tábla felső részén feltün­tetik azt, mennyi kéntartal­mú anyag van a levegőben, a tábla közepén a levegő szénmonoxidtartalm'- látható, a tábla alsó részén pedig pontos kimutatás arról, mek­kora a levegőszennyezettség veszélyességi foka az adott pillanatban. Becsben régi szép időkként emlegetik azokat az időket, amikor a kék Dunáról szóló keringők divatja járta. Ma — akárcsak Európa más fo­lyósnak — a Dunának is piszkos, szennyezett a vize, színe pedig távolról sem kék. A folyó ma mór nem ékessége a .partjain elterü­lő városoknak, a bécsiek ar­ra panaszkodnak, hogv a Duna bűzös szennyvízcsator­nává vált, amelyből minden élet kihalt.

Next

/
Thumbnails
Contents