Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-07 / 236. szám

•V a miskolciaké a szó Kihez forduljak segítségért? A Barátság II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának első létesítménye a fényesltt- kei fogadóállomás, amelyet az Országos Kőolajvezeték Vállalat épít. Itt fogadják a veze­téken érkező olajat, és innen továbbítják a finomításhoz. Az olaj tárolására négy, egyen­ként 20 ezer köbméteres tartályt építenek, amelyből egy már elkészült. A mintegy 200 mil­lió forintos beruházást 1972 végére fejezik be. Képünkön: az épülő tartálypark Csak megalapozottan Túl sok a beruházás Tizenegy esztendei hosszú vá­rakozás után ez év július lS-án a tanácsi szervek jóvoltából vég­re lakáshoz jutottam. Igaz, a szükséglakás csak egy földszinti szobából, fáskamrából és WC- ből áll, de mégicsak átmeneti megoldást jelent. Azaz csak je­lentett volna. Amikor ugyanis felkerestem a Déryné utca !). szám alatt levő lakásomat, ke­zemben a kiutalást érvényesítő tanácsi határozattal, meglepetve tapasztaltam, hogy a lakás már nem üres. Azt is megtudtam azonnal, hogy az önkényes la­kásfoglaló leendő szomszédom, aki kivágta a falat, s így köl­tözött be a nekem és családom­nak kiutalt szobába. Természe­tesen nem akartam felesleges vitába bocsátkozni az önkényes lakásfoglalókkal, jelentettem az esetet a tanácsnál. A tanács illetékes osztálya kö­telezte a számomra kiutalt la­Akik a Széchenyi utca 19. szám alatti gyermekruha- boltban vásárolnak, tanúsít­hatják, hogy a hatvanon túl levő Erzsiké egyike a leg­udvariasabb eladóknak. Fá­radhatatlanul dolgozik, kész­ségesen áll mindenben a ve­vők rendelkezésére, sőt szak­tanácsokat is ad. ha kell. Sokszor halljuk manapság, hogy a fiatal eladók nem eléggé udvariasak a vevők­Erdekes kérdéssel fordult hoz­zánk Kertész Istvánné, Leninvá- ros 165. épület D. IV. 19. szám alatti lakos. Elmondja, hogy 1969. december 26-tól 1971. au­gusztus 25-ig a Tiszai Vegyikom­binát dolgozója volt. Közben 1971. március 4-én kisfia szüle­tett. Szülési segélyben, majd 1971. július 27-től gyermekgon­dozási segélyben részesült. 1971. szeptember 1-től a miskolci 101. sz. Szakmunkásképző Intézet női. fodrász-tanulója. Miután a TVK- tól leszámolt, megszüntették a gyermekgondozási segély folyó­sítását. Azt kérdezi: jól van ez így? Olvasónk kérdésére a SZOT Társadalombiztosítási Főigazga­tóságának megyei igazgatóságán kast elfoglalókat, hogy költöz­zenek vissza eredeti otthonukba. Miután ennek a felszólításnak, illetve határozatnak nem tettek eleget, elrendelték c kényszer- kihelyezést. Erre rendőrök jelen­létében szeptember 16-án került volna sor. Sajnos a rendőri segédlet sem hozott eredményt, az önkényes lakásfoglalók megtagadták az en­gedelmességet, kijelentve: nekik senki sem parancsol. A helyzet azóta sem változott, hiába me­gyek fűhöz-fához, senki nem akar, vagy nem tud segíteni. S így noha már három hónapja törvényesen kiutalt lakással ren­delkezem, mégis egészségtelen al­bérleti lakásomban kényszerülök élni. Mindezek után kihez for­dulhatok még segítségért? Monsbarth Ferencné Miskolc, Szentpéteri kapu 63. kel szemben. Javaslom, ke­ressék fel a gyermekruha- boltot, s tanuljanak udvarias­ságot Erzsikétől. S hogy nem csupán egy elfogult vevő vé­leményéről van szó, hadd mondjam el még azt is, hogy Erzsiké munkájával a bolt­vezető is igen elégedett. K. P. Miskolc III., Dorottya u. 1. sz. kértünk választ. Elmondották: amíg Kertész Istvánné a TVK dolgozója volt: jogosan kapta meg a 3 év fizetés nélküli sza­badságot, s folyósították számá­ra a 600 forint gyermekgondozá­si segélyt. Amikor azonban a vállalattól leszámolt, megszün­tette munkaviszonyát, s ezzel el­vesztette a gyermekgondozási se­gélyre való jogosultságát. A lé, tesített tanulóviszony ezt az el­veszített jogosultságot nem állí­totta vissza. Ha nem tanulónak szerződött volna, hanem újabb munkaviszonyt létesít, akkor is­mét Jogosult lenne a 600 fo­rint gyermekgondozási segélyre, így azonban nem. Eldugott iroda Korábban, néhány évvel ezelőtt volt dolgom a mis­kolci IBUSZ-irodában. Akkor még a Kazinczy utcai sarkon székeltek, könnyen megtalál­ható, feltűnő helyen. Most, amikor néhány nappal ez­előtt újra fel kellett keres­nem az irodát, csak nehezen találtam meg A Széchenyi utcai udvar akár válogatott találkozóra készülő labdarú­gó-csapat rejtekhelye is le­hetne. Miért dugták igy el az ország második legna­gyobb városának egy ilyen fontos hivatalát? S mit mon­danak, ha külföldiek tesznek fel ilyen kérdést, akik hoz­zászokhattak, hogy az utazási irodák általában a legforgal­masabb, könnyen megtalál­ható helyeken találhatók — kérdezi szerkesztőségünkhöz intézett levelében Tűri Bertalan, berzéki lakos Szerkesztői üzenetek Asztalos Kálmán, Miskolc, Vá­szonfehérítő utca 14. szám alatti lakosnak üzenjük: kérdésére sajnos nekünk sem áll módunk­ban válaszolni. Azt tanácsoljuk, forduljon vagy a Miskolci Be­ruházási Vállalathoz, vagy az I. kér. Lakásügyi Hivatalhoz. Véle­ményünk: „biztos, ami biztos” alapon inkább vegyen tüzelőt, mintsem fázzanak. ★ Lengyel János, nyugalma­zott tanárnak és másoknak is üzenjük: gondjaikkal, prob­lémáikkal csak abban az esetben tudunk foglalkozni, ha teljes lakcímüket közlik. Nem bizalmatlanságról, csu­pán pontosságról van szó... ★ „Feleség és Anyós” jeligére üzenjük Krasznokvajdáya: örü­lünk, hogy a „Síron túli üzenet” című „rejtvényünket” sikerült megfejtenie. Az utóbbi hónapokban egyre több fórumon kap hangot az a vélemény, hogy hatékonyabbá kell tenni be­ruházási programjainkat, mert az anyagiakat és a ka­pacitást figyelembe nem ve­vő tervek miatt sok létesít­ményt csak évekkel a határ­idő után adnak át, s nem­ritkán a megalapozatlanság miatt hosszú évekre le kell mondani egyes beruházások megvalósításáról. Ismert a kormány állás- foglalása : inkább maradja­nak el kisebb, nélkülözhető építenivalók, mintsem arról mondjunk le, hogy az ége­tően sürgős és fontos létesít­mények átadása éveket kés­sen. Mivel a beruházások helyzete az ipari és lakás- építési tervek megvalósítása szempontjából egyáltalán nem közömbös, fokozni kell a megkezdett, országos nagy beruházások építési ütemét, színvonalát. > A hét elején tárgyalta meg az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszerveze­tének központi vezetősége az építővállalatok negyedik öt­éves tervét, amelyen a leg­fontosabb létesítmények sor­sáról volt szó. A központi vezetőség is úgy foglalt állást, hogy le kell mondani a megalapozat­lan beruházások kivitelezésé­ről, mivel ezek többnyire csak kapacitást kötnek le, és az er lm én vek általában el­maradnak a kívánalmaktól. A jövő héten az építők szakszervezetének Borsod megyei bizottságán a szak­szervezeti titkárok értekez­letén kerül ismét napirendre a beruházások meggyorsítá­sának gondja. — A tervezett intézkedé­sek sem a lakásépítési prog­ramot, sem pedig áz orszá­gos, kiemelt beruházásokat nem érintik — mondta Kris- kó József, a megyei bizo^ság közgazdasági bizottságának vezetője. — Legalább azt sze­retnénk elérni, hogy a jövő­ben csak olyan beruházások kerüljenek a tervezői asz­talra, amelyekhez meg lesz a szükséges anyagi fedezet, az építőkapacitás *és nem utol­sósorban az építőanyag Eluralkodott ugyanis az helytelen szemlélet, hogy minimális költséggel megk dett beruházásokhoz éppé Órabére: Jár-e a gyermekgondozási segély? huszonkét forint Még egy fél esztendeje sincs annak, hogy megjelent a rendelet a munkások és alkalmazottak alapbérrendszerének módosításáról. A rendelet törvényesen lehetővé teszi az ed­diginél jóval magasabb órabért, amely egyes szakmákban elérheti a 22 forintot, illetve a kiváló szakmunkás havi fize­tése az ötezer forintot. A rendedet, amely a nyáron lépett életbe és a végső alkal­mazási határideje; 1973. január elseje — lehetővé teszi, hogy a vállalatok bérpolitikájukban még inkább a végzett munka alapján differenciáljanak. Tehát a szakmailag leg­igényesebb, a legtöbb gyakorlati tapasztalatot követelő és a fizikailag a legnagyobb erőfeszítést kívánó tevékenységeket sorolják előbbre. # Az ország különböző helyein, összesen ötven vállalatnál végzett felmérés tanulsága szerint még nem mindenütt tör­tént meg a munkások végleges besorolása. Pedig ebben — még akkor is, ha anyagilag most nem tud többet nyújtani a vállalat — szükséges és érdemes dönteni. Az igaz, hogy a türelmi időbe még bőven belefér az új alapbérrendszerre való áttérd, de — nem árt sokszorosan hangsúlyozni, hogy — ennek az ellenértékét a vállalatoknak saját maguknak kell létrehozniuk!... Ha az emberek személy szerint is tud­ják, Hogy az új besorolás szerint mennyi lehet a maximális órabérük, akkor számítani lehet támogatásukra minden olyan közös erőfeszítéshez, amelynek eredményeként elér­hetik a maximumot. Amelyik vállalat előbb tud élni a ren­delet adta lehetőséggel, könnyebben képes magához kötni és „édesgetni” a legjobb szakmunkásokat. Két oldala van tehát az egyenletnek: az emelkedő óra­bérek és ennek ellenértéké. Mert bizony sokhelyütt nem ártana ennek érdekében — vagy a valóraváltással párhu­zamosan — a normákat is felülbírálni. A normák karban­tartása olyan tartalékokat rejt, ami éppen a magasabb bé­reket alapozhatja meg. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium pedig intézkedési tervet dolgoz ki a kevésbé hatékonynak mu­tatkozó beruházások leállítá­sára. már befektetett anyagól anyagiak megmentése c „szedték össze” a még 1 zó összegeket. NAGY JÖZi Az SZMT felhívása Október: ni un kátédéi m i hónap Az SZMT munkavédelmi bizottsága nemrég felhívás­sal fordult a megye, illetve Miskolc üzemeinek és gyá­rainak vezetőihez, szakszer­vezeti bizottságaihoz: októ­bert nyilvánítsák munkavé­delmi hónappá. A mozgósítás módszereihez az SZMT javaslatokat dolgo­zott ki, s ezeket megküldték az intézmények vezetőinek. egy hónappal megnyújtottak, s havonként 100 ezer forin­tot tűztek ki azon gyáregy­ségek vezetői, illetve társa­dalmi munkásai részére, akik eredményesen teljesítik a ki­tűzött terveket. Az ÉPFU Vállalatnál "negyedévig tart a munkavédelmi periódus. A Diósgyőri Papírgyárban — különböző szervezési intéz­kedések miatt — október he­lyett — novemberben szán­Az órabérek — a rendelet adta lehetőségekkel élve — jelentősen emelkedhetnek. Ezt a vizsgált ötven üzemben mindenütt tudták. Nem mindenütt fordítottak azonban fi­gyelmet a végrehajtás politikai előkészítésére, a rendelet megmagyarázására. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a vállalatok csak akkor képesek a most már hivatalosan fizethető magásabb órabérek ellenértékét megteremteni, ha a munkásokat megnyerik az ügynek, ha tudatosítják ben­nük azt. hogy a növekvő és természetes igényeik a mun­kákban is többet és főként jobbat követelnek. E javaslatok alapján a gyá­rakban és az üzemekben megkezdődött az előkészítő munka, a legtöbb helyen kü­lön programot dolgoztak ki a munkavédelmi tevékenység hatékonyságának javítására. A Diósgyőri Gépgyárban a dékoznak munkavédelmi hó­napot tartani. A vállalatok vezetői meg­értéssel fogádták a felhívást, »z üzemek többségében szb- ülésen, illetve munka védeli* mi konferencián nyitottá’!' meg a munkavédelmi hóna­munkavédelmi hónapot még pót Udvarias eladónő Az ÉVM—MüM 15/1971. számú rendeleté szerint egyes vállalatok, üzemek a dolgo­zóikat téli munkaszünetre (fagyszünetre) küldhetik. Pl. a tégla- és cserépipari válla­latok a munkásállományú dolgozóikat november hó 1. és március hó 15. napja, a többi vállalatok (üzemeik) de­cember 15. és március 15. napja között. A dolgozókat a rendelet melléklete szerinti „értesí- tés”-sel lehet elküldeni, amely a fagyszünet időtar­tama alatt — munkakönyv nélkül — ideiglenes munka- vállalásra jogosít. A téli munkaszünet időtartamát munkavispniyban töltött idő­nek kell tekinteni A téli munkaszünetre kül­dött dolgozót fagyszüneti díj Mteti meg. Ennek mértéke — a személyi besorolás szerinti szakképzettségi fokozattól függően — a téli munkaszü­net időtartamára érvényes munkaidő-beosztás szerint ki­eső munkaórákra számítva; szakmunkásoknál 6 Ft/óra; betanított munkásoknál 5 Ft/ óra; segédmunkásoknál 4 Ft/ óra. A fagyszüneti díjat a tárgyhavi végelszámolás bér­fizetési napján kell kifizetni, illetve a dolgozó kérésére az általa megadott címre kell megküldeni. A rendelet le­hetőséget ad rá, hogy fagy­szüneti díjkiegészítést is fi­zethet a vállalat. A részlete­sebb előírásokat a kollektív szerződésben kell szabályozni. A fagyszüneti díj és díjki- egészités az átlagkereset szá­mítása szempontjából szo­ciális juttatásnak minősül. Ezt mondja a jogszabály Szalma a kenyérben Köszönjük a segítséget A papírcsomag egy darab­ka félbeharapott kenyeret tartalmazott. A kenyér bel­sejéből néhány széna- vagy saalmaszál kandikált kifelé, elnézést, hogy nem tudtuk megállapítani pontos mine- műségét... A csomagot Kor­mos Dezső, Miskolc. Széche­nyi u. 48. szám alatti lakos hozta be szerkesztőségünkbe. A kenyeret október 2-án dél­után az ugyanebben a ház­ban levő pékszaküzletben vá­sárolta, s azt a Miskolci Sü­tőipari Vállalat 1. sz. üzemé­ben gyártatták. Nemrég jöttünk haza az NDK-ból, ahol 3 éven átdol­goztunk. Szeptember 15-én adtuk fel személyi poggyá­szunkat Karl-Marx-Stadt- ban, s az szeptember végéig sem érkezett meg. Azzal a kéréssel kerestük fel a szer­kesztőséget, hogy segítsen „kinyomozni”, hol vesztegel­nek csomagjaink. iAzóta már megkaptuk valamennyit. Kiűzőn jük a szerkesztőség segítőkészségét. Szabó András, Laczkó Sándor, Rácz Sándor miskolci és ongai lakosok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents