Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-26 / 252. szám
I A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye (Farkas Ida felvétele) SZÉPHALOM FÁI ALATT forradalmárrá, nem válik, Vasárnap este a fővárosi közönség előtt, tegnap Miskolcon játszottak, ma pedig Egerben lép fel a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A program igen széles körű; három évszázad muzsikájából válogatva. A rokokó búcsúzó világát bejáró Haydn- szimfóniától, Brahms fájdalmas hangvételű zongoraversenyén át Schönberg újszerű, a ma emberéhez szóló zenéjéig. Bár korban Schönberg 1939-ben írt II. kamaraszimfóniája áll hozzánk legközelebb, mégis úgy tűnt: a modern művek sokszor szokatlan hangvételére nem elég fogékony városunk hangversenylátogató közönsége. Pedig ez a kéttételes mű letisztultabb, kevésbé vakmerő, mint az 1906-ban komponált elődje, az I. kamaraszimfónia. A század eleji muzsikát a hagyományoktól való elszakadás jellemzi. Túljutva az expresszionista korszakán, Schönberg újra megtalálja a bensőséges lírát, így a harmincas évek zenéje kevésbé individuális; általánosabb, emberibb. ^ Jelentős munka feküdt a tegnap hallott produkcióban, s ez az erőbefektetés jószerével kamatozott is. Inkább csak a felszabadult, gondtalan muzsikálást hiányoltuk ebből a műből, mely a modem alkotások megoldásának is elhitető művészi sajátossága. Haydn Esz-dúr (Üstdobper- gés) szimfóniája a hangverseny legsziporkázóbb műsorSomoffyi Miklós, a fiatalon elhunyt miskolci születésű festőművész emlékére rendeztek kiállítást a Képtárban. A kiállított anyag egy rövid, de sokirányú érdeklődésével, tehetségével gazdag élet tükörképe. 1802-től 1918- iig élt a művész, hátramaradt alkotásain látszik; szűrés formavilágára nem maradtak hatástalan a század- forduló európai és magyar stílusirányai. Pályáját autodidaktaként kezdte, később az Országos Iparművészeti Iskolába iratkozott be. Kora nagy művésziéitől tanult, az 1910-es Nemzetközi Impresszionista Kiállítás volt rá mély , hatással. Impresszionista nem lesz (bár festményein világosan 'fellelhetők e stílusirány nyomai); becsüli a nagybányai festőiskolát. Művein, főként az olajképek sötétbe hajló barnaságán csaknem kivétel nélkül felvillannak a fények, a napsütötte vidám színeik. Jó néhány képe kifejezetten derűs, napfényesen tiszta és üde. A torzónak maradt életmű világosan mutatja, hogy látásmódban, ecset- és szín- kezelésben, rajzkészségben beláthatatlan távlatok elé eresztett sorompót a korai halál. * A Képtár földszinti kis kiállítótermében német vendégművész: Georg Hülsse fotografilkus képei láthatók. A nem túlzottan nagy — mintegy ötven fotóból álló — anyag ennek az érdekes művészeti ágnak lehetőségeit és eredményeit együtt példázza az alkotó tehetségének sokoldalúságával. A hagyományos eljárással készült felvételeket keretbe fogja a számának bizonyult. Haydn egész életét végigkíséri a klasszikus veretű szimfónia a műfaj kialakulásától annak l>etetőzéséig, a 12 „londoni” szimfóniáig. A 103-as számú művet, mely egyike az utolsóknak, formai tökély jellemzi. Haydn egy élet gyakorlatával illeszti össze az építőköveket, utolérhetetlen módon, úgy, hogy a hallgató csak ámul a megannyi szépségen, szellemes vidámságon. A Miskolci Szimfonikus Zenekar e művet játszotta a legfelszabadultabban. Mura Péter, az est karnagya, gondosan ügyelt a táncos karakterek kibontására, így a pergő, eleven előadás lelkes tapsra ragadtatta a közönséget. A koncert szólistája Falvai Sándor volt, akinek művészetéről sok sző esett a nemrég lezajlott Liszt—Bartók nemzetközi zongoraverseny alkalmából. Brahms d- rnoll zongoraversenyét játszotta nagyszerűen. Fiatal kora ellenére (ötödéves főiskolás) rendkívül mélyen érző, befelé forduló, tragikus mélységeket megjáró és feltáró pianista. Játékában semmi öncélú nincs, a zenét, a szerzőt, a stílust fejezi ki rendkívül plasztikusan. És bár a hosszadalmas versenymű zenekari kísérete összjá- ték és zenei kidolgozás tekintetében sok kívánnivalót hagyott maga után, az őszinte érzelemmel és átéléssel zongorázó előadóművész élményszerű, szép játékát maradéktalanul élvezhettük. BARTA PÉTER változatos tematikájú foto- grafikáik sora. A művész képzeletvilága és a műveik tematikája csaknem fele részt a Keleti-tenger partvidékének romantikus, kemény világához kötődik. De megfogja a szép arc és a szép mozdulat; a kuriózummal, az abszurddal együtt a természetes, az „egy az egyben” szép is. A fotografikát lehet szeretni és lehet tőle idegenkedni is. Az azonban bizonyos, hogy a képben gondolkodás és a képi alkotás nagyon hálás segítőtársa lehet az ilyen képeket életre hívó technika. És ha a művész „ ... nem enged az öncélú technikai bravúroskodás csábításainak”, amit alkot, legalábbis érdekes. A népszerű-tudományos stúdióban a röntgensugárzás felhasználásáról készít filmet Takács Gábor. A magyar tudósportrék sorozatában Herman Ottóról forgatja következő alkotását Kiss József. A római kori provincia élete, Pannónia foglalkoztatja Vitéz Gábort. A Katonai Filmstúdióban elkészült Glósz Róbert Hátországból viharzóna című katonapolitikai összeállítása, amely Latin-Amerikával ismertet meg. Ugyancsak Glósz Róbert rendezésében láthatja majd a közönség a Forró napok Patanyomok vezetnek felfelé a dombon az ó-görög stílusú mauzóleumhoz. Az áhítatos látogató vélhetné, hogy Pegazus járt itt, a földre szállva, Kazinczy kertjében, Széphailom fái alatt. Csönd ül a tájon, s a szél zöngette, vedlő ágak fölött az ősz madarai eveznek. Mint Atlasz Itt élt Kazinczy. Itt állt a háza, a három fenyő, s a villám sújtotta akác között, melyet még Tessedikböl kapott. Itt lelt menedékre 1806-ban a halálbüntetést megváltó 2387 napos börtön utón, s a rokonok zaklatása elől. Ide hozta szép fiatal feleségét, innen sugározta1 szellemének kiapadhatatlan gazdagságát, s tette az ország művészeti központjává a korábban Bá- nyácskának nevezett Széphalmot. „Mint Atlasz, fél századon át tartotta az eget”, s aztán a1 magáramaradottságnak szívszorító kínja gyötörte. A kolera ölte meg. Száznegyven évvel ezelőtt, 1831- ben halt meg. Sírjánál Kölcsey mondott emlékbeszédet. Kölcsey, akivel szemben az úgynevezett iliászi perben maradt alul, melyet egyéb-f ként az utókor az első plágiumperként tart nyilván. Irasa szép legyen És rinég hány per, mennyi vita határkövei jelzik azt az utat. amelyen az irodalom- szervező, költő. író, nyelvújító Kazinczy Ferenc élete végighömpölygött Életének tragikuma a koré is volt. sorsa a nagy egyéniségek végtelenbe vesző lobbanása. Nem lesz Chilében című filmet. A filmstúdió tervei között szerepel egy Berlinről szóló rövidfilm is, mely a berlini egyezmény aláírásának körülményeivel, az európai béke és biztonság kérdésének legújabb fejleményeivel fog- ' átkozik. A Riport- és Dokumentumfilm Stúdióban befejezés előtt áll Borsodi Ervin Vásárok című filmje. Gyarmati Lívia pedig Dinasztiák címmel egy postás-családdal ismertet meg; életükön keresztül szól hivatásszeretet- ről, a postásfoglalkozás múltjáról és jelenéről. nem válhat plebejussá, de a materializmushoz közelálló elvei korának leghaladóbb gondolkodói közé sorolják. „íróink stylusa nehézkes, idétlen” — írja 1808-ban, majd később: „Ki ne érzi, mennyire szegény a mi nyelvünk, ha valaha az az idegen nemzeteiknek valamely klasszikusát akarta fordítani”. Ö érezte, tudta, hiszen „A Szép író nem ismér főbb törvényt, mint azt, hogy írása Szép legyen”. Űj szavakat alkotott: szobor, vándor, pongyola, repkény, csín, kedvenc, példány. Hibáiért támadták, újításaiért kigúnyolták. Kézfogása Kisfaludy Károllyal a vezérség átruházáséit, s a szellemi központnak Szép- halomról Pestre tevődését pecsételte meg. Életében egyszer odalátogatni Kazinczy Ferenc nem volt hős, se mártír. De példája élni taníthat ma is. Mint a budai börtön vasba vert rabja, nem a halálra, az életre készült: közüggyé tenni az irodalmat, szépnek láttatni azt, ami szép. Törékeny, sápadt férfi volt. Hét gyereket nevelt, s 71 évig élt. Sok mindennel próbálkozott, és hite több volt, mint a szerencséje. „Az akaraterő úgy fqdte, mint a páncél.” Az Akadémia által emeltetett mauzóleum őrzi írásait, könyveit, emlékeit, halotti maszíkját. A park gazdája, s a Kazinczy-ikápolna őre nem mulasztja el felhívni a figyelmet arra, hogy a mauzóleumot eredetileg nagyobbra tervezték, de csak 60 ezer forint gyűlt össze. Ennyire futotta az adományokból. A fasor végén van a sírja. Az emlékmű alatt most is frissék a virágok. „Széphalom sírva gyászol Téged, De hidd, a művészet sem felejt el...” Petőfi ezt írta Szép- halomra' látogatva: Kötelessége volna minden magyarnak élétében legalább egyszer odalátogatni.” A vendégkönyv tanúsága szerint évente 15 ezren utaznak Széphalomra. BRACKÓ ISTVÁN Őszi könyvhetek Kiskunfélegyházán nyitották meg tegnap este az őszi könyvhetek Bács-Kiskun megyei rendezvénysorozatát. Az irodalmi esten részt vett Jókai Anna József Attila díjas író és Buda Ferenc költő. Két kiállítás a Képtárban (makai) Készülő rövidfilmek ImI'H-IJ KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.$0: Melódiákoktól. — 13.38: A közélet fórumain. Riportműsor. — 13.58: Vietnami dalok. -r 14.08: Tariménes utazása. II. rész. (Ism.) — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: Muszorgszkij: Borisz Godunov. Szökőkút-jele- net. — 15.25:’Rádióiskola. —16.00: A világgazdaság hírei. i— 16.05: Muzsikáról fiataloknak. — 16.30: A KGST-országok gazdasága. I. rész. — 16.40: Népdalok. — 17.05: Arab arcképcsarnok. Bumedien. — 17.20: Lemezmúzeum. — 17.45: Hol járt. mit csinált? — 18.00: Könnyűzenei Híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.25: A csárdáskirálynő. Jelenet a II. felvonásból. — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — Kb. 20.40: Természeti népek költészete. Mágikus dalok. — Kb. 21.31; Katonadalok, csárdások. — 22.20: Kedvezően elintézett kérelem. Hangjáték. Az Éjszakai Rádiószínház bemutatója. — 23.22: Bécsi klasszikus zene. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 14.00: Randevú kettőtől hatig. — 18.10: A műveltség-eszmény. — 18.40: Hangverseny a stúdióban. — 19.25: Népdalcsokor. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: A Stúdió 11 játszik. — 20.50: Lunátikus Debrecenben. Rádiójáték Jókai Mór regényéből. (Hangfelvétel.) — 22.00: Portrék az operaszínpadon. Verdi: Falstaff. — 23.15: Esztrádparádé. Miskolci rádió: A megye életéből. — Az őszi és tél eleji munkákról. — Beruházások, új létesítmények Nyókládházán. — Dalok, hangszerszólók. — a lehetőségek és a módszerek tükrében. — Miért gond a szállítás a nyékládhózi kavicsbányában? — Tájak, üzemek, emberek. — Musical-részleteik. Televízió: 14.00: Iskolatévé: Környezetismeret. — 14.55: Történelem. — 17.15: Hírek. — 17.20: A Csehszlovák Televízió estje. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Következik a második menet. Magyarul beszélő csehszlovák film. — 21.10: Zene kastélyokban és várakban. Kisfilm. — 21.50: Tv-híradó. — 22.00: Sakk-matt.' Sakk- világbajnok-jel öltek páros mérkőzése. Bratislavas televízió: 14.00: Iskolások műsora. — 15.05: Műsor a turisztikáról. — 16.IO: Hírek. — 16.15: Francia nyelvlecke. — 17.25: Fiataloknak. Vetélkedő. — 19.00: TV-híradó. — 19.25: Széljegyzet. — 19.30: Az est dalai. — 19.55: A breznói hídgyárban. — 20.20: Versenytársat keresek! — 21.40: Imro Weiner-Kráf festőművész élete és alkotásai. — 22.15: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Pygmalion XH. (színes NDK). — Kossuth (f3): Kés (színes angol; 15, f7): Hangyaboly (színes magyar). — Filmklub (6): Forró éjszakában (színes USA). —Fáklya (f5, f7): A szicíliaiak klánja (magyarul beszélő színes francia, felemelt helyárral, 16 éven felülieknek!). — Petőfi (f7): Vök úr házasodik. — Ságvári (5): Darling Lili I—II. rész (színes USA, dupla helyárral!). — Szikra (5. 7): A nagy zsákmány (színes francia—olasz, felemelt, helyárral!). — Táncsics (f5. f7): Nincs iobb a rossz időnél íbolsár). Miskolci Nemzeti Színház (7): \ félkeevQ,mű (Ib^en bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Kazincbarcika M'skolcon. — Miskolci Képtár (10—18 óra közötti: Fotógráfusa. Georg Hülsse NDK grafikusművész munkái. — Somogyi Miklós festőművész kiállítása. — Ubresszó (13—20 óra között): Bo- zsik István grafikái. — Kossuth művelődési ház (10—18 óra között): Tstvánffv Gyula emlékkiállítás. SZERDA Kossuth rádió: 8.18: Színes népi muzsika. — 9.00* Eötvös József élete és művészete. XI. rész. — 9.20: Ivan Szuszanyin. Részletek Glinka operájából. — 10.05: ..Nyitnikék” (Ism.) — 10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Zenekari muzsika. — 8.45: Arab arckép- csarnok. (Ism.) — 9.00: Olasz dalok. — 9.30: Mi van a varázs- dobodban? A Gyermekrádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. , Televízió: 8.05: Iskclatévé: Magyar irodalom. — 9.31: Delta. (Ism.) — 9.55: Rózsa Sándor. X. rész. (Ism.) — 10.40: Trákok. Bolgár kisfilm. (Ism.) — 11.15: Ebédszünet. Riportműsor. (Ism.) MB8BÜIÍ ó* r ** ________Á alias Magyar Pamutipar, Bp. IV., Erkel u. 30. (Újpest) felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő fonó, cérnázó, csévélő betanulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. Felvételre keresünk azonnali belépéssel 2—3 éves gyakorlattal és lehetőleg közgazdasági technikummal rendelkező gyors- és gépírpnőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Kohászati Gyárépitő Vállalat Diósgyőri Főépítésvezetősége (LKM területén), munkaügyi osztály. Mester et. Tel.: 15-291. A VOLÁN 3. sz Vállalat férfi és női munkavállalók részére Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére autóbuszkaíauzi tanfoivamot indít Miskolcon A tanfolyam ideje egy hónap, mely időre 900 Ft munkabért fizet. A tanfolyam sikeres elvégzése után lehetőséghez képest lakóhelyéhez közel eső telephelyen történik a foglalkoztatós. Kereseti lehetőség 210—220 órára 1400—1700 Ft. Felvétel esetén egyenruhát, családtagok részére az ország egész területén kedvezményes autóbuszutazást, a munkába járáshoz járatainkon térítésmentes autóbuszutazást, vasúton pedig kedvezményes utazást biztosít. Felvételre jelentkezni 1971. október 28-án 9.00 órakor Miskolc József Attila u. 70. szám alatti tanácsteremben lehet. (Bejárat a Tüzér utca felől.) Feltételek: betöltött 18 éves életkor, legalább 8 általános iskolai végzettség, büntetlen előélet.
