Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-25 / 251. szám

a miskolciaké a szó Tejfölből — túró! Október 16-án délelőtt tej­fölt vásároltam az Ady Endre utcai fűszerüzletben, amit az ebéd készítéséhez akartam felhasználni. Délben megrö­könyödve vettük észre, hogy a rakott burgonyára szánt tej­fölből túró lett. Tudjuk, ez nem az üzlet, hanem a Tej­ipari Vállalat hibája. Az ő „jóvoltukból” alakult át a tejföl túróvá, s bosszankod­tunk amiatt, hogy ismét el kellett menni tejfölt vásárol­ni. A kidobott pénzről nem is beszélve.... Tóth Bertalanná Miskolc, I., Vörösmarty u. 40., III/2 Füst a lakásban 1967 szeptemberében köl­töztünk a Temető utcai, há­romemeletes bérházba. Szi­lárd tüzelésű lakásunkban sem ősszel, sem tavasszal nem tudunk fűteni a füst mi­att. Még 1968-ban garanciális volt az épület, s már akkor panaszt tettünk, hogy rossz a ház kéménye. Több ízben ki­jöttek megvizsgálni, de a ja­vítására semmit nem tettek. Négy év telt el a bejelenté­sünk óta, még a mai napig sem tudunk fűteni, a rossz kémények miatt. Kérjük pa­naszunk mihamarabbi felül­vizsgálását. Bagi Istvánné Gácsér István Jenei Ferencné Nagy Andrásné Miskolc III., Temető u. A ép. III. lh. 2/2 Kuka-tárlat Kuka-csendélet a Bükk étterem előtt. De ilyen felvételt a város legkülönbözőbb részeiről is közölhettünk volna. Va­jon mikor érjük már meg, hogy nem kell a járdákat eltor­laszoló kukák között és körül slalomversenyzők módjára lavírozni? (Irmai István felvétele) Fegyelmi felelősségre vonás Lapunk október 14-i szá­mában „Rossz a fűrészgép?” címmel közöltük Nagy Lajos miskolci lakos panaszát. Si­mon Ferenc, a miskolci TÜ- ZÉP igazgatója a panasz ki­vizsgálásáról a következő le­vélben értesítette szerkesztő­ségünket: „Közlöm, hogy Nagy Lajos Félmunkát Tavasszal beázott a Géza utca 2. szám alatti ház tető­zete. Pál Mihályné, a III. Az olvasó kérdez — a jogász válaszol JOGOS-E AZ ÜTFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSE? A kiskapun át, buktatókkal Vállalatainknál a meghatározott feladatok elvégzéséhez meghatározott kapacitás is kell, ami nincs mindig kéznél, hiszen ugyanakkor más, talán nem kevésbé sürgető tenni­valók is szorítanak. A munkát csak túlórában lehetne elvé­gezni, amire viszont — többnyire nincs keret. Ez az a kri­tikus pont, ahol a gyárkapun túlra néznek és olyan kiskaput keresnek, amelyen át igyekeznek célhoz érni még akkor is, ha sóik buktatóval, esetleg — morálisan — elítélhető eljárás­sal kell számolniuk. Ehhez az anyagi bázist az adja, hogy ami nem számolható el túlóraként, minden további nélkül ráírható a költségszámla terhére. Ezért fordul elő, hogy né­hány vállalat ezt a könnyebb megoldást választja, s külső cégekkel egyezkedik. Tette ezt többek között az egyik megyei nagyvállalat is — kezdetben szabályosan és kifogástalanul — mindaddig, amíg eléggé kétes ügyletekbe nem bonyolódott. Az történt ugyanis, hogy körmükre égett a központi fűtés szerelése, s ezzel egy ktsz-t bíztak meg, annak ellenére, hogy az utóbbi nem rendelkezett fűtésszerelési szakemberekkel. Ez azonban nem okozott problémát. Gondolva egy merészet, a megrendelő vállalat szakembereit foglalkoztatta mellékállás­ban a ktsz. Így már minden rendben levőnek látszott. A NEB azonban felülvizsgálta az ügyet, és kiderítette a turpisságot, kimutatva azt is, hogy a ktsz több mint 100 ezer forintot fizetett ki balkézről szerzett munkásainak. Ha a megrendelő nagyvállalat mindezt saját rezsiben, eset­leg túlórában végezteti el, lényegesen olcsóbban megúszta volna, mert hiszen ennél jóval több volt a költség, miután a ktsz nem szerelemből vállalkozott a szerződés megkötésére és a munkálatók elvégzésére. Ilyen ügyek kapcsán két vélemény csatázik egymással. Az egyik, amely — jogosan — elítéli az effajta manipulációkat. A másik, amely felmentést keres, mondván: mit tegyen a szorult helyzetben levő vállalat, ha túlórát nem fizethet, de a költségszámla 'még bírja. S emellett a munka is sürgős. Állást foglalni az ügyben bonyolultnak látszik, pedig lé­nyegében egyszerű. A kiskapu-keresés soha nem jó. Hasznos viszont a belső tartalékok felkutatása, a munkaszervezés színvonalának a növelése (ami esetleg munkaerő-átcsoporto­sítással iis jár), általában a hatékonyság növelése. Ha ez si­kerül, akkor nem kell túlóra és kerülőút, „albérletbe” ki­adott megbízatás, ami, mint a példa is tanúsítja, mindig sokba kerül. Persze, ez a nehezebb megoldás, hiszen a bázis bérszín­vonal és sok egyéb közgazdasági, szabályozó kategorikusan megszabja a kereteket és a lehetőségeket. De ha mégis rá­kényszerülnék bárhol is a kerülőútra, akkor soha ne térje­nek le a törvényes pályáról, mint azt tették példánk ese­tében is. T. F. Kenéstechnika, korrózióvédelem Megkezdődött D a nemzetközi konferencia Diósgyőrött — kérdezi Csapkó Miklós nyékládházi (Bocskai u. 5. sz.) olvasónk. A helyi tanács­tól olyan határozatot kapott, hogy az út megépítéséhez 1500 Ft-tal járuljon hozzá, holott 3600 Ft vízműépítési hozzájárulást is fizet. A 8/1970. ÉV M—PM számú rendelet előírja, hogy az 1970. január 1 napját követően lé­tesített villany-, gáz-, vízve­zeték. szennyvízcsatorna, közút és járda által közvet­lenül érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájáru­lást kötelesek fizetni. Ez azt jelenti, hogy az állami be­ruházásban végzett közműve­sítést, továbbá út- és járda­építés költségeinek egy ré­szét a közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani. A rendelet melléklete a hozzájárulás mértékére ke­reteket állapít meg. Pl. lakó­telep esetében: villanyveze­ték és szilárd burkolatú jár­da miatt 1500—1500 Ft, víz­vezeték építése esetén 3500 Ft, gázvezetéknél 2000 Ft. pormentes közút miatt 300 Ft, szennyvízcsatorna építé­sekor 6000 Ft hozzájárulást Miskolc játszótéri ellátott­sága nem megfelelő, mégis fel kell figyelnünk arra, hogy az utóbbi időben egyre több játszótér is létesült, néhány régit felújítottak. Felújítás alatt azt értem: újabb ját­szószereket helyeztek el sok gyerek nagy örömére. Felül kellene vizsgálni azonban a játszóterek hintáinak állapo­tát! Magam Láttam, hogy egyes játszóterek (például a se­lehet előírni. Üdülőtelek ese­tében ez az összeg ugyan­csak változó. A rendelet felsorolja azo­kat az eseteiket, amikor nem kell hozzájárulást fizetni. A fizetési mérték szempontjá­ból különbséget tesz, mikor kell telkenként vagy lakáson­ként megállapítani a hozzá­járulást. A tulajdonosok által fize- I tendő hozzájárulás összegét I a helyi tanács által megálla- | pított mérték figyelembgyé- telével vetik ki és közük az érdekeltekkel. A hozzájrulás a kivetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének nap­ján esedékes, és azt általá­ban hat hónapon belül kell befizetni a. tanács számlájá­ra. A pénzügyi szakigazgatási szervnek lehetősége van rá, hogy vagyoni és szociális kö­rülményekre való tekintet­tel haladékot, részletfizetési kedvezményt adjon. A hozzájárulás nem minő­sül adónak, de nemfizetése esetén közadók módjára vég­rehajtható, és évi 6 százalék késedelmi kamatot lehet fel­számítani. Dr. Sass Tibor iyemréti) hintáinak tartócsa­varjai elrágódtak, csak a „szentlélek tartja őket, aho­gyan mondani szokás. Javas­lom. hogy a tanács illetékes osztálya rendelje el még az ősszel, de tavasszal minden­képpen a játszóterek hintái­nak felülvizsgálatát. Ki tud­ja, talán baleseteket előzhe­tünk meg ezzel ___ Deák András Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 39. panasza ügyében október 15- én intézkedtem, erről a pa­naszost értesítettem. Egyide­jűleg — mivel nem szocia­lista kereskedőhöz méltó ma­gatartást tanúsított — fegyel­mi felelősségrevonást alkal­maztam annál a dolgozónál, aki Nagy Lajos ügyét hanya­gul kezelte.” végeztek emeleti. 3-as számú lakás bér'ője felkereste szerkesztő ségünket, s elmondotta, hogy a hibát május 17-én szaksze­rűen és gyorsan kijavították. Akkor arra is ígéretet kap­tak, hogy szobájuk beázott mennyezeti falát is lefestik hamarosan. Azóta Pál Mi­hályné már többször számon kérte ezt az ígéretet. Sajnos, a mai napig is csak azzal biztatják, legyen türelemmel, hamarosan sor kerül a fes­tésre. Sokáig hittek ezeknek az ígéreteknek, most már azonban úgy gondolják, fél­revezetik őket. Telt ház a Lídébaa Telt ház van a tapolcai Lidó szállóban az utószezon ellenére is Sőt a napokban több nagyobb turistacsopor­tot is várnak, akik a COOP- TURIST szervezésében fog­nak ismerkedni városunkkal. Csökkenti a zajt A majna-frankfurti repülő­tér körül három kilométer hosszú és 15 méter magas fa­lat építettek. Ez a fal 55 szá­zalékkal csökkenti a lökhaj- tásos repülőgépek által oko­zott zaj szintjét. Gemenci trófeák A nemesvadjairól híres Ge­menci Állami Erdő- és Vad­gazdaság erdőségeiben elhal­kult a szarvasbőgés. A vadá­szati esemény végével meg­kezdték a zsákmány számba­vételét. A Duna menti erdők­ben — a gemenci rész kivé­telével — 30 gímszarvas ke­rült _ terítékre. A zsákmány minőségére jellemző, hogy 28 trófeát éremmel díjaztak. Ezek közül kilenc aranyér­mes volt. A legnagyobb 13,5 kilogrammot nyomott. A gaz­dag zsákmány a tervszerű vadgazdálkodásnak a nemes- vad-állomány szakszerű vé­delmének, gondozásának kö­szönhető. Rövidesen megkez­dik a selejtező szarvasvadá­szatokat, amikor a tenyész­tésre alkalmatlan állatokat lövik ki. Ezzel egyidőben ké­szülnek a téli vaddisznóvadá­szatra, amelyre belga és NSZK-beli vadászok jelezték érkezésüket. Légpárnás kaszálógép Svédországban mutatták be azt a kis berendezést, amely­nek mindössze 13 kilogramm a súlya és a pázsit nyírásá­ra szánták. A léggpáma egy sűrítő segítségével jön létre, amely léghűtéses, 2,5 lóerő teljesítményű, kis kétütemű benzinmotorral működik. Ma délelőtt ünnepélyes körülmények között kezdő­dött meg Diósgyőrben, a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban az a négynapos nem­zetközi konferencia, amely­nek résztvevői a korszerű kenéstechnika és a korrózió elleni védekezés legfonto­sabb kérdéseit vitatják meg. Az ünnepélyes megnyitót követően plenáris előadásra került sor, amelyet dr. Vajta László kandidátus, oz Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyet­tese tartott a magyar olaj- gyártás fejlődéséről. A dél­utáni program városnézéssel és az Öskohó, valamint a Kohászati Múzeum megte­kintésével folytatódik. Ma még Miskolc-Tapolcára is el­látogatnak a hazai gyárak, intézmények, kutatóintézetek, valamint nyugatnémet és osztrák cégek képviseletében városunkban tanácskozó szakemberek. Holnap délelőtt öt előadás hangzik el. Ezek sorát az LKM szakembere. Dobó Jó­zsef a kohászati berendezé­sek gépkonstrukcióinak kar­bantartási és kenési követel­ményeiről szóló értekezése nyitja meg. Az előadás nem­csak a hazai kohászati üze­mek fejlődését, s ezen belül a kenéstechnikai követelmé­nyeket érinti, hanem bete­kintést ad a konstrukciók iránt támasztott karbantartá­si követelményekbe, számot ad a kenéstechnika fejlődésé­nek a karbantartás költségei­re gyakorolt hatásáról, s vé­gül áttekintő képet nyújt a kenéstechnika hazai és kül­földi helyzetéről. A diósgyőri szakember előadását két nyugatnémet, egy magyar, majd ismét egy nyugatnémet szakember elő­adása követi, a délutáni órákban pedig a mai naphoz hasonlóan gazdag kulturális program vár a résztvevőkre. Mondja, uram! ■\ — Mondja uram> hogyan tud maga állan­dóan humorizál — Hát, az úgy van • • • — Lári-fári Nekem ne is magyaráz­kodjon. Én nagyá71 i°l visszaemlékszem a maga istenverte humorára> néha a le9tra- gikusabb pillanatokban is- Amik°r abban az igen balhés helyzetben az a Búvár Kund megfúrta a hadi gályát’ ma9a holmi igric- ként azt énekelte, lc'm’ b.bizonyosodott, hogy lovas nemzet hely e££ fúrás nemzet let­tünk. Sőt: nemzet lettünk! Emlékszik rá? Na ugye.'Vagy ott volt a tatárjárás. Az or­szág a siralom i ölgye és madának van képe versélményt írni a nejét elrabló^ és emiatt szánandó tatárról. Szegén y tatár — így mondta, igaz? Emlékszik rá': Nu ugye. Vagy ott volt a mohácsi vész. ^,íe’”'c mind oda. Tömöri, a büszke vezér. , ” kl~ rály a Csele patakban, az ország a rabs f°," gasáy előtt és akkor maga rigmust farag ott' hogy „cseles Csele patakon cselezte át gát Lajos, de cseles Csele patakot csata * vesztve ugratni bajos...” lg' volt? Ne is tagadj uram, kitűnően emlékj tem rá. Vagy ott volt kérem'az a szabadságharc, emlék­szik rá, ugye? ' Na, kérem, azt z szabadság- harcot mi elvesztettük. Az országon ön­kény, sötétség és minden. Maga meg kérem arról írogatott, hogy a nemzetközi élet ve­gye figyelembe a Habsburg-ház békére irá­nyuló törekvéseit, amelyet hazánkban is be­bizonyítottak, temetővé tevén azt', hogy ott , csend "s béke legyen. így volt? Ne is ta­gadja, kitűnően emlékszem ám. Mint ahogy arra is emlékszem, hogyan írta rigmusait az első világháború alatt. Az egyikre fnég most is tisztán vélekszem uram..Ha nem élhetsz Ferdinánddal, ne élj, hát már dupla lábbal... Fél láb is láb, bárki fázik, áldás, béke a Habsburg-ház- ra..Aztán jött a fehérterror, maga ar­ról írt, hogy a sonka is kötélen lóg, mit kell annyit panaszkodni, ha az ember is, aztán jött kérem a világválság, maga arról írt hu­moreszket az éhenhalóknak, hogy „karcsú testben ép a lélek, elég, ha ép ha élek .. Második világháború, szatíra, hogyan szol­gálja ki egy kis korcs nőstény kutya a nagy német fajtiszta szerelmes ebet, és Budapest pusztulása, a hidak felrobbantása után ar­ról humorizált, hogy felesleges a híd, nyá­ron át lehet úszni, télen át lehet korcsolyáz­ni a Dunán. S emlékszem uram, emlék­szem, hogy himnuszt írt a szója kenőmá­jasról. „Jövel te szója május!” címmel. Az­tán sok mindenre emlékszem, például az ötvenes évek elejére is, amikor arról írt — később! — a „Hajnali kopogtatás” című balladájában, hogyan tévedt Sramli Oszkár, amikor hajnalban kopogtattak az ajtaján, s azt hitte, a tejes jött. Emlékszik rá, uram, remélem! Humorizál a vietnami háborúról, a halál­ról uram, humorizál a gondokról, bajokról, vicc, nevetés a maga egész élete. Évszázadok óta figyelem magát, Uram, mondja már meg, hogyan tud maga állan­dóan m’-ndent humorizálni? Hogyan? Nézze, az élet elég komoly , ~ hoay csak nevetve lehet elviselni! dol°9’ GYURKÓ GÉZA Vizsgálják felül a játszóterek hintáit!

Next

/
Thumbnails
Contents