Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-25 / 251. szám

Közoktatás Borsodban Képviselőink tanácskozása ,Megyénk országgyűlési képviselői szombaton délelőtt tar­tottak csoportülést Sárospatakon, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanácstermében. A csoportülésen, melyen a Borsod megyei képviselők sorában jelen volt és felszólalt Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is — A közoktatás helyzete megyénkben címmel Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a megyei tanács elnök- helyettese tartott beszámolót. Ezúttal az oktatási 1 intéz­mények tárgyi és személyi feltételeiről tájékozódtak azok, akik ennek az óriási területnek az érdekeit a par­lamentben képviselik. Varga Gáborné külön szólt az óvo­dák, az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakközépis­kolák, a szakmunkásképzők számáról, lehetőségeiről. Be­szélt a napközis ellátottság­ról, a falusi kollégiumok helyzetéről, a felnőttoktatás­ról, a pedagógusok bérrende­zéséről. Közudott, hogy a legna­gyobb gondot az óvodai férő­helyeknek az igényekhez ké­pest minimális száma és az óvónőhiány jelenti. Az egyes települések között különösen nagy a különbség, de még Miskolc is gondokkal küzd. Talán a sárospataki tanító­képző újonnan nyílt óvónő­képző tagozata enyhíti majd a nehézségeket. Jobb a helyzet az általá­nos iskolánál, ahol a körzete­sítés meghozta a várt ered­ményeket. A kis települése­ken élő gyerekek is szakszerű oktatásban részesülhetnek, bár a képesített nevelők hi­ánya szintén az első helyen van a gondok között. Jócskán ad tennivalót a napköziott­honok fejlesztése és az új falusi kollégiumok építése. A 25 évvel ezelőtt megyeszerte alig néhány középiskola he­lyett ma huszonnégy gimná­zium és szakközépiskola mű­ködik. Figyelemre méltóak az elért eredmények a tehetsé­ges fiatalok beiskolázása, a fizikai dolgozók gyermekei­nek segítése terén is. Sokat jelent az üzemek által nyúj­tandó anyagi támogatás, a középiskolások ösztöndíja. A negyedik ötéves terv a megyében 4 ezer, Miskolcon 1400 óvodai férőhelyet, KaJ zincbarcikán és Leninváros­ban 12 tantermes iskolát, 200 —200 férőhelyes kollégiumot jelent majd a közoktatásban. Ezer férőhellyel szaporodik az általános iskolai kollégiu­mok, négyszázzal a napközis férőhelyek száma. Miskolcon körülbelül hatvan általános iskolai tanterem és 13 tan­termes egészségügyi szakkö­zépiskola, 13 műhely terem és egy 640 férőhelyes diákott­hon tartozik a legfontosabb tervek közé. A párt- és ál­lami vezetés egyaránt azon van, hogy a tárgyi feltételek esetleges elégtelensége ne akadályozhassa a szellemi, ta­nulmányi munkát. Ne koc­káztassa a közeljövő felnőtt generációjának megfelelő szakmai felkészültséget. (makai) Múzeumi hétfő Ma délután fél 6 órakor a Herman Ottó Múzeum elő­adótermében Lajos Árpád „Népdalaink továbbélése a munkásszállásokon” címmel tart előadást. A B.-A.-Z. me­gyei Múzeumok Baráti Köre minden érdeklődőt szeretet­tel vár. Römer Flórís szobra Zircen a bakonyi panteon­ban tegnap ünnepélyesen le­leplezték Römer Flóris régész­nek, a hazai művészetitörté­net egyik úttörőjének, a Ba­kony lelkes kutatójának em­léktábláját. Elkészült a Vasas Művelődési Központ terve Lépés a valóság felé Alapos megfontolás után és széles körű társadalmi se­gédlettel elkészült a Vasas -Kózpofií- -immár végleges terve. Az ÉSZAK - TERV székhazában szomba­ton délelőtt a meghívott párt-, állami és szakszerve­zeti vezetőknek Dézsi János tervező bemutatta az 50 mil­lió forintos beruházás doku­mentációit. Az előre meg­adott költségkeret természe­tesen sok tekintetben meg­kötötte a tervezők kezét. A Maros és a Szamos utca kö­zötti térségen így (legalább­is az építkezés első lépcsőié­ként) nem születhet meg olyan ideális kombinát, mely­re a tervkészítés első stádiu­mában gondolhattunk. Csaló­dás mégsem igen érheti az érintett terület lakosságát, il­letve a népművelőket, hiszen az új intézmény felépítése után mintegy 10 esztendeig még továbbra is funkcionál a Bartók Béla Művelődési Központ jelenlegi épülete, és a nagy kulturális beruházás második lépcsőiéként felépül majd a vasasok központi könyvtára is. Végül is milyen lesz az új épület? Ami külső megjele­nítését illeti, ezzel kapcso­latban még kisebb módosítá­sokra számíthatunk esetleg, annyi azonban bizonyos, hogy az épület külseje is magán viseli funkciójának jegyeit, s eltér (ha nem is teljes mér­tékben) a városban látható modem középületektől. Számunkra pillanatnyilag ennél fontosabb, hogy ho­gyan .gazdálkodtak a terve­zők a 23 ezer légköbméter­nyi térrel? A tervezés körü­li vitákból az a nézet került ki győztesen, mely a korsze­rű közművelődés kiscsopor­tos formáira apellálva, minél több klubtermet, foglalkoz­tatási helyiséget igényelt. Az új épületből tehát nem fog­nak hiányozni a 25—40 négy­zetméteres alapterületű klu­bok, amelyek számos szak­kör vagy kisebb művészeti csoport foglalkoztatására al- , kalmasak. Az érintettek már korábban egyetértettek azzal, hogy a könyv semmiképpen sem hiányozhat az új létesít­ményből. A tervezők ezért egy 240 négyzetméteres alap­területű szabadpolcos olvasó­ról is gondoskodtak, amely (bár nem lesz kölcsönző itíillióiój'áj hi, t L 20 ezer kötetnek ad majd helyet. Ügy érezzük, korszerű az épület struktúrája is, ameny- nyiben a földszinten helyez­kedik el a nagyterem és a különböző igazgatási helyi- | ségek, az emelet pedig a " sokoldalú közművelődési te­vékenység lehetőségeit bizto­sítja. A nagyteremnek per­sze, túlságosan is sok funk­ciót kell ellátnia (talán ez a terv egyedüli gyöngéje), hi­szen nagyobb próbatermek híján okvetlenül ezen a he­lyiségen kell osztoznia majd a művészeti csoportoknak is. Az osztozást megkönnyítik már a tervezők is, mert gon­doskodtak a színpad és a né­zőtér tolóajtós elválasztásá­ról, és valószínűleg a szín­házterem több térre való osz­tását is meg lehet majd ol­dani. ha a szükség úgy kí­vánja. A kivitelező — mint erről már korábban írtunk — a BÁEV lesz. A vállalat szakemberei alkalmasnak tartják a tervet a gyors és gazdaságos kivitelezésre. A szombati tanácskozással tehát lezárult egy jelentős beruházás első szakasza, rész­letkérdésekben azonban még további párbeszédet kell foly­tatniuk a különböző szakem­bereknek. Mi változatlanul bízunk abban, hogy a negyedik öt­éves terv folyamán átadják rendeltetésének az új léte­sítményt, melynek építéséről a továbbiakban is rendszere­sen tájékoztatjuk olvasóin­kat. (gyarmati) rk Pablo Picasso, a világhírű spanyol származású francia festőművész, grafikus, szobrász, keramikus és díszlettervező 90 évvel ezelőtt, 1881. október 25-én született. Művészi nagy­ságáról és közéleti szerepléséről egyaránt híres hosszú élete során forradalmi változást hozott a modern képzőművészetbe. Tizenkilenc évesen került Párizsba. Első alkotói korszaká­nak ihletője Toulouse Lautrec. Ezt, a szegények, a betegek, az élet kisemmizettjeinek nyomorát, magányát, szomorúságát ábrázoló korszakát r 1:0 ' korszak' * n ” kövefi Témái derűsebbek, művei a kubizrnus felé mutatnak. Kubista fejlődése során szenvtelen tárgyilagossággal ábrázolja a tárgyakat, később eljut a teljes absztrakcióig. A húszas évek elejétől kezdve művészetében összeolvadnak a különböző stílushatások, egymás után alkot absztrakt, naturalisztikus, klasszicista műveket, majd szürrealista és expresszionista víziókat is. Kilencvenedik születésnapját a legnagyobbaknak kijáró megbecsüléssel ünneplik Franciaországban. A francia külügyminisztérium küldötte Moszkvában folytatott tárgya­lásokat. annak érdekében, hogy a szovjet tulajdonban levő Picasso-vásznak is Párizsba érkezzenek az ünnepre. A tár­gyalások eredményeként a teljes életműből készülhetett el a párizsi Grand-Palais-ban megrendezett jubileumi kiállítás. Paganini hegedűje Niccolo Paganini hegedűje, a legszigorúbb biztonsági in­tézkedésekkel. Genovából Stuttgartba érkezett. A hegedű, amelyet 1,2 mil­lió márkára (1,9 millió fran­cia frank) biztosították a zeneszerző 1840-ben bekövet­kezett halála óta nem hagy­ta el Genovát. Paganini hegedűjét páncél- vitrinben egy hónapon át láthatják a zenerajongók Stuttgartban és Franciaor­szágban, A festmény mint hanglemez Meghallhatjuk-e a több száz évvel ezelőtt élt nagy művészek hangját? Termé­szetesen nem — ez a válasz magától adódik. Hiszen ak­koriban még nem voltak hangrögzítő berendezések... Ez így is van. Csakhogy, amikor a művész vásznára A BORSOD MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT felvételre keres: ragasztó tetőfedő és szigetelő szakmunkásokat, vagy több éves gyakorlattal rendelkező betanított munkásokat, akik vállalatunknál i szakmunkás-képesítést megszerezhetik. felviszi a színeket, és egy­idejűleg valamilyen szót mond, a hanghullámok rá­nyomódnak a festékre. Ha az ecsetvonásokat kinagyítjuk, hullámhoz hasonló, haránt­irányú egyenlőtlenségeket ve­hetünk észre. Ezek tulajdon­képpen megmerevedett hang­hullámok. Jelenleg széles körű kuta­tások folynak a múlt tény­leges hangjainak, zenéjének stb. reprodukálására, ame­lyeket valamikor véletlenül „rögzíthettek” különböző tárgyak felületén, vagy anya­gában. A kísérletekhez ugyanolyan — piezoelektro­mos elven alapuló — beren­dezéseket használnak fel, mint a szokásos pdck-up. Az eredmények eddig igazolták e felvételek rekonstruálásá­nak elvi lehetösóiáA V Felfedezés és szokvány Tíz éve jelent meg A gyá­va című kisregény, szinte egy napon szerzőjének, Sar­kad! Imrének tragikus halá­lával. Legendák alakultak műről és írójáról, és az iro­dalmi értékelés —, a legenda árnyékában lezajló viták el­lenére máig várat magára. Az évforduló alkalmat ad­hatna arra, hogy a művekkel ■szembenézve keressük meg a kiemelkedő író végleges he­lyét a magyar irodalom tör­ténetében. Ennek a felmé­résnek első mozzanatai az életművet összegyűjtő kiadá­sok lehetnek, és színdarab­jainak műsorra tűzése. E sorban tarthatjuk számon a budapesti művészeti hetek keretében a televízióban be­mutatott adaptációt. A gyáva című kisregény tévéjáték vál­tozatának műsorra tűzését. Ez a bemutató azt mérhet­te meg, hogy a Sarkadi meg­alkotta történet érvényes-e, és ha igen, mennyiben —, tíz év után is. A péntek esti adást úgy nézhettük, mintha egy ma írt történetet látnánk. Tehát az alapszituáció, a tör­ténet kibírta az idő próbá­ját, mára is érvényes ma­gatartásbeli konfliktusokra is­merhetünk benne. Ugyanak­kor az egész történetben érezzük a mai témájú té­véjátékokra oly igen jellem­ző didaktikusságot, az er- kölcsi tanúságra kihegyezett tandráma jelleget. A történet tehát igaz; az életcélját meg­találó, és az életcélját eladó emíberek közötti különbség­HÉTFÖ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma! — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Cigány dalok. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: Operettrészletek. — 14.26: Grabccz—Várnai Zseni: Világok mozgatója. — 14.40: Miért szép? Babits Mihály: A csengsttyűs fiú. — 15.10: Gyermekrádió. — 15.45: Operaáriák. — 16.05: Ze­nekari muzsika. — 17.20: Népek zenéje. — 17.45: Tudományos híradó. — 18.00: Húszas Stúdió. — 19.40: Ablak. Feleki Kamill. — 20.43: Kortársaink. Nádass József. — 21.23: Operettrészletek. — 21.36: Beethoven: A-dúr szo­náta. — 22.20: Dalok. — 22.40: A Biblia világa. IX. rész. — 23.00: Operarészleteik. — 0.10: Ci- teramuzsika. Petőfi rádió: 12.00 Népdalok­kal egész éven át. — 12.15: Operaáriák. — 12.54: Pedagógus­szemmel Kanadában. — 13.03: Kamarazene. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Idő és történe­lem. IV. rész. — 18.38; Közkívá­natra! — 19.35: Hangverseny köz­vetítés az Erkel Színházból. Ve­zényel : Lamberto Gardelli. — 21.35: Nóták. — 22.10: A kútfú­rókról. — 22.30: A hét zenemü­ve. (Isrn.) — 23.15: Tánczene. Miskolci rádió: A hét első napján. — A képviselők tanács­koztak. — Tervek a megvalósu­lás útján. A mezőgazdasági gépalkatrész-gyártásról. — Fel­újításra váró, egykori 6j léte­sítmények. — Kórusmuzsika. — Hétről hétre. — Magatartás, íz­tevés élő . probléma —, az előadás mégsem emelkedett ki a szokványos darabok kö­zül. Pedig a színészek is pon­tosan megformálták a rájuk osztandó szerepet. Akkor hát hói veszett el a legendás mű légköre, az er­kölcsi válságot a napi tör­ténetben is mítoszívá na­gyító, korszakjellemző jelle­ge? Vagy talán a regény bu­kott meg ebben a játékban? Sajnos röviden nehéz ezt cá­folni. A mű kiemelkedő ér­tékeinek fejtegetése helyett hadd hivatkozzam most csak A gyáva tízéves népszerűsé­gére, sokszori kiadására, ar­ra, hogy korszakunk egyik reprezentatív alapkönyvévé Vált. Akkor miért maradt pén­tek este hiányérzetünk? Az­ért, mert végül is aktualitásá­nak bizonygatása a tévéjáték alkotóit belevitte a mai szokványba. Huszti Péter olyan volt, mint amilyen Huszti Péter szokott lenni a pozitív fiatal szerepében; Tordai. Teri olyan volt, mint amilyen Tordai Teri szokott lenni a nagyvilági, fád sze­repeiben. Kálmán György szinte a Kálmán György sze­repek karikatúráját adta. itáliai Ferenc volt az egyet­len, aki nem szokásos szere­peinek sablonját teljesítet­te ki, hanem olyan alakítást nyújtott, amelynek a többiek sajnos nem tudtak partnerei­vé válni. (kabdebó) ’.és, közvélemény. Aktuális jegy­zet. — Megyei sporteredményeik. — Slágerkoktél. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 3): Pygmalion XII. (színes NDK). — Kossuth (f3): Kés (színes an­gol ; fö. f7): Hangyaboly (színes magyar). — Filmklub (6): For­ró éjszakában (színes amerikai). — Fáklya (f5, f7): A szicíliaiak klánja (magyarul beszélő színes francia. Felemelt helyárral, 16 éven felülieknek!). — Petőfi (fő. f7): Vök úr házasodik (színes csehszlovák). — Ságvári (5): Darling Lili I—II. rész (színes amerikai, dupla helyárral!). — Szikra (5, 7): Ördög mérnök halála (magyarul beszélő színes cseh). — Táncsics (f5, f7): Nincs jobb a rossz időnél (bolgár). Miskolci Nemzeti Színház (fS): A Miskolci Szimfonikus Zene­kar hangversenye. (A-bérlet). Kiállítás: Libresszó (13—20 óra között): Bozslk István grafikái. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Fúvósze­ne. — 8.29: Gyermekrádió. — 9.04; Verdi; Ernani. Közvetítés Rómából. — 10.05: Fiatalok stú­diója. — 11.50: Népdalok. Petőfi rádió: 8.05: Csembaló­müvek, vokális művek. — 9.00: Nóták. — 9.45: A biológia az ókorban. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. Televízió: 9.00: Iskola-tv. Kör­nyezetismeret. — 9.55: Történe­lem. — 11.55: Filmesztétika. UlLJ. *■ A BORSODI VEGYIKOMBINÁT azonnali belépéssel alkalmaz VEGYIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, VEGYÉSZ- ÉS GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT ÉS ÉRETTSÉGIZETT FÉRFI MUNKAERŐKET RENDSZERKEZELÖI MUNKAKÖRBEN, LAKATOS, CSŐSZERELŐ, HEGESZTŐ, TURBINAGÉPÉSZ, VlZVEZETÉKSZERELÖ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés a vállalati kollektív szerződésben fog­laltak szerint, megállapodás alapján. Munkás- szállást — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezni lehet — szombat kivételével — mindennap 7-től 15 óráig a vállalat munka- “rőgazdálkodási osziálván. Karincharcikón

Next

/
Thumbnails
Contents