Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-21 / 248. szám

a miskolciaké a szó Szerkesztői üzenet Kedves Sándorné! Együttérzés­sel olvastuk öccse, H. L pere­ces! .akos ügyében irt levelét. Sajnos, nem áll módunkban se­gíteni. Legfeljebb csak tanacs- csal szolgálhatunk: keresse lel á tanács lakásügyi hivatalát, vagy menjen el a tanács vezetői vala­melyikének fogadóórájára. Azaz, hogy ne maga, hanem öccse. Mert mi is furcsállottuk. hogy amíg öccse egyszer sem. maga kétszer is megkeresett bennün­ket panaszával. Talán elsősor­ban az ő dolga lenne, hogy a 6aját érdekében eljárjon, nem a magáé... Kavics a leninvárosi utcákon Lenin városiak százai tanú­síthatják, szocialista városunk utcáit olykor-olykor kavics borítja. A kavics azokról a teherautókról szóródik le, amelyek a közeli kavicsbá­nyákból a város utcáin igye­keznek rendeltetési helyükre terhükkel. Sok-sok leninvá- rosi nevében kérem az Ille­tékeseket, hogy akadályoz­zák meg a városkép ily mó­don történő csúfítását. Talán elég lenne, ha a sofőrök uta­sítást kapnának, hogy ne f>a- koltassák meg tornyosán ko- kocsijaikat kaviccsal. T. B. leninvárosi dolgozó Sötét utca Szirmabesenyőn A szirmabesenyői Vörös­marty utca egyik szakaszán és környékén már hosszú ideje rossz az utcai világítás. Az ÉMÁSZ-tói ugyan minden kedden járnak ki ellenőrizni, de erre az utcára mihd ez ideig nem került sor. Szep­tember végén kéréssel for­dultunk a községi tanácshoz is, cftt is azt a választ kap­tuk: már többször értesítet­ték az ÉMÁSZ-t. Most, hogy már korán sötétedik, még fontosabb lenne az utcai vi­lágítás megjavítása. Németh János Szirmabesenyő, Vörösmarty u. 32. Gyakori eset ♦ A vasgyári teniszpálya melletti Sörkertnél kapta lencse­végre a fotóriporter ezt a földön fekvő, illuminált állapot­ban lévő nőt. Sajnos, nem ritka* az ilyen kép ezen a kör­nyéken. Rovatunk egy másik helyén egyik olvasónk javas­latot tesz arra, hogy a „Szanetlit" alakítsák át önkiszolgáló gyors étteremmé. Ha ez megtörténne, talán ilyen felvéte­leket sem készíthetnénk itt. (Irmai István felvétele) Mikor lesz önkiszolgáló étterem a Vasgyárban? A két diósgyőri nagyüzem­ben és a diósgyőri csokoládé- üzemben mintegy 30 ezer ember dolgozik. Ha a kör­nyéken lakókat is figyelem­be vesszük, ez a szám eléri Köszönet a gondozásért Szeptember 15 és október 9. között a Szentpéteri kapui kórház I-es idegosztályán fe­küdtem. A gondos ápolásért, a lelkiismeretes gyógyító­munkáért ezúton szeretnék köszönetét mondani dr. Tö­rök Pál főorvosnak, dr. Má­té 'Csaba osztályos. Lakatos doktornő kezelőorvosnak, s az osztály valamennyi dol­gozójának. Először kezeltek ebben a kórházban, s így érthető, hogy idegenkedve feküdtem be az osztályra. A gyógyítás napjai azonban kellemes csa­lódást okoztak, csak felsőfo- 'kon tudok nyilatkozni a ke­zelésről és a bánásmódról. Ott értettem meg igazán, milyen komoly tartalma le­het annak a sokat emlegetett „tétel”-nelf, hogy nálunk leg­főbb érték az ember. ZOMBORY BÉLA LKM-nyugdíjas. miskolci lakos a 40—50 ezret is. Ügy gondo­lom, ennyi ember megérde­melne egy kisebb önkiszol­gáló gyorséttermet. Igaz ugyan, hogy a diósgyőri dol­gozók egy része üzemi kony­hán étkezik, az önkiszolgáló étteremnek azonban még így is bizonyára nagy sikere lenne. Legkézenfekvőbb meg­oldásnak a teniszpályánál le­vő úgynevezett „Szanetli” átalakítása kínálkozna. So­kunk véleménye, hogy nem fizetne rá a vendéglátóipari vállalat. B. B. miskolci lakos Az ÉPFU harmadik helye Befejeződtek az ez évi KRESZ-versenyek az ÉPFU- nál. A kirendeltségi és üzern- egységi selejtező után tizen­két versenyzővel vállalati szinten rendezték meg a döntőt, Budapesten. A részt vevők KRESZ-ből, műszaki elméletből és gyakorlati ve­zetésből vizsgáztak. Az ÉP­FU miskolci üzemegysége csapatversenyben a harma­dik helyezést érte el, egyéni­ben pedig az üzemegység képviselője a hatodik helyen végzett. Műszaki filmnap Diósgyőrben Műszaki filmnapot tarta­nak ma délután 3 órakor a diósgyőri vasas műszaki- és kulturális napok alkalmából a Bartók Béla Művelődési Központban. A szakmunkás- tanulóknak bemutatásra ke­rül többek között „Study in Steel”, „Az automatizálás megközelítése”, a „Négy év­szak Londonban”, a „Loir- menti kastélyok” és a „Be­tekintés a DIGÉP gyártmá­nyaiba” című kisfiún. Igényeljék a segítséget! Volt időszak, amikor gazdasági életünkben a közgazdasági tényezők és törvényszerűségek szerepére egyáltalán nem, vagy alig figyeltünk oda. Emiatt — évek múltán — külön­féle végletekkel kellett szembenéznünk. A népgazdaság egyes szektoraiban az arányok eltolódtak és hátrányosan befolyá­solták gazdasági életünket. Az új gazdasági mechanizmus erőteljes igényt támasztott az iránt, hogy létszükségletté tegyük a közgazdasági szem­lélet kialakítását, a különféle szabályozók érvényre juttatá­sát a tervezésben és a gazdálkodásban egyaránt. A reform eredményei nagy horderejű, távlatokat jelző tettekre ösztö­nöznek, ami jórészt annak is köszönhető, hogy a közgazda­ság tudománya élő, eleven hatóerő lett. Mindezek mellett ugyanakkor feltétlenül megszívlelendő — anélkül, hogy lebecsülnénk vagy eltúloznánk bármit is — az a követelmény, amit legutóbb egy rangos értekezleten hangsúlyozott az egyik felszólaló. Arról beszélt, hogy „ ... bármiféle döntés meghozatalánál nem elegendő csak a szoros értelemben vett gazdasági tényezőkre figyelni, szük­ség van ezek politikai értelemben vett hatásának elemzésé­re is.” Amikor hangsúlyozni keld a közgazdasági szemlélet érvényesítését, elengedhetetlenül fontos, hogy — a vállalati önállóság növekedéséből adódóan — mindenütt fokozottab­ban támaszkodjanak a helyi párt- és társadalmi szervekre. Igényeljék a segítségüket!' Ma még — sajnos — „fehér hol­ló” például az olyan munkastílus, hogy egy-egy gazdasági döntés mellé leírják azt is: a célkitűzések megvalósításához mit kérnek a pártszervezettől, a szakszervezettől, a KISZ- től, vagy bármely más társadalmi jellegű testülettől. Pedig ezt kihagyni nagy hiba. Hiba nemcsak azért, mert a politikai és a gazdasági munka nem választható ketté, hanem azért is, mert a döntések nyomán megszabott feladatok végrehajtá­sához olyan politikád légkör kialakítására van szükség, ahol — mint azt a Népszabadságban megjelent, a beruházások helyzetét elemző cikkében dr. Bodnár Ferenc, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára hangsúlyozta — nem tűrnek semmiféle lazaságot, pa­zarlást, az egyéni érdekeknek az össztársadalmi érdekek fölé való helyezését. A mérce mindig csak feljebb emelhető. Előrelépni, a ma­gasabb követelményeknek megfelelni pedig csak úgy lehet, ha a helyes közgazdasági szemlélet kialakításával és birto­kában sehol senkii egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy a gazdasági vezető: politikai munkás is egyben. (tóth) A DH telexszolgálata jelenti: A gépek ontják a műanyag ajtókat Üjsághir: a Borsodi Ve­gyikombinátban elkészült az új pvc-ajtógyár. Az üzembe Olaszországból importáltak gépsorokat, amelyeken évente ezer tonna pvc-port dolgoz­nak fel, s ebből 60 ezer komplett műanyag-ajtót, illetve faburkoló elemeket és térelhatároló szerkeze­teket állítanak elő. Az új szekszárdi gyárban szep­temberben megkezdődött a termelési próba. A hír nyomán a telexgép segítségével kértünk infor­mációt a BVK szekszárdi gyáregységének illetékes ve­zetődtől arról, hogy a terme­lési próbát követően milyen eredményeket értek el ed­dig, má várható a jövőben, általában hogyan látott mun­kához az új gyár? Erre vo­natkozóan Varsányi Ottó, a Válasz cikkünkre Lapunk október 8-i számá­ban a Patyolat Vállalat mun­káját érintő cikket közöltünk „Vasalt zakó” címmel. Kiss Béláné főmérnök és Papp György üzemvezető a cikk­ben említettekre a követke­zőket válaszolja a hozzánk érkezett levélben: „1&63—64-ben, külföldi tapasz tálatok alapján, először Buda­pesten, majd Miskolcon is a la­kosság tisztítási igényeinek jobb kielégítése, érdekében vezettük be a szalonrendszerű gyorstis^t^st. Az összes műveletek — így a jelölés is — külföldi tapasztala­tokon alapulnak. A vegypapíron történő jelölés mia*t eddig a vállalat még soha r nem kapott, annál is inkább, mi­vel a füzőkapocs a szöveten a szálak között helyezkedik el. A lapjukban megjelent bírálat ese­tében vagy dolgozóink tűzték fel figyelmetlenül a ruhára a vegy­papírt, vagy a megrendelő bon­totta azt le rosszul. Így történ­hetett meg, hogy a jelölés vita tárgya lett. Szeretnénk megjegyezni, hogy a szalonokban alkalmazott vegy­papírt felvarrni nem lehet, ezért világviszonylatban is a gyors fű­zőkapcsos módszert használják. A vegypapír felvarrása esetén fennáll ugyanis annak veszélye, hogy a szám leesik, s ez bonyo­dalmat okozhatna az azonosítás­nál. Feltételezzük, hogy a cikk írója, s több ezer megrendelőnk nem először tisztíttat szalonunk­ban, s ennek ellenére ilyen jel­legű panasz eddig meg nem ér­kezett hozzánk. Vállalatunk csak a gyorstisztltó szalonokban alkalmazza a vegy- papíros — egyébként nagyon ter­melékeny — jelölési módszert. Felvevő fiókjainkban — Miskol­con és vidéken is — a hagyo­mányos felvarrásos jelölést al­kalmaztuk a vegyjtisztitásra . el­vállalt tételeknél. Cikkükkel kapcsolatban utasí­tottuk a gyorstisztítő szalon ve­zetőjét a jelölési technológia be­tartásának fokozottabb ellenőrzé­sére.*» Film készül Herman Ottóról Herman Ottóról, a kiváló természettudósról, néprajz- kutatóról és haladó politi­kusról a Mafilm dokumen­tum stúdiója filmet készít. Kiss József rendező irányí­tásával szerdán Bécsben kezdett forgatni az öttagú stáb, mert a nagy tudós éle­tének egy részét mint orni­tológus az osztrák főváros­ban töltötte. Városi tanácstagok fogadóórái Október 21. Rásky Sándor. Pálóczy u. 19., 17 órától. Október 25. Adám Jánosné. 48-as u. 15., 17 órától; Demök Józsefné, Ságvá- ri utcai általános Iskola, 17 órá­tól; Kovács György. Hoffmann Ottó u. 21., m/l„ 17 órától; Né­meth Tibor, úttörőház. Győri kapu, 17 órától; Szegedy Gyula. Wesselényi u. 43.. 17 órától. Október 2S. Faragó Erzsébet HŰL párt- szervezet. Márx K. u. 49.. 17 órától; Kovács Vilmosáé,. Lyu- kóvölgy Kutyorvölgy 2/a. 16 órától; László Vilmósné. mi. pártszervezet. Marx K. u. 49.. 17 órától; Szolga István. 40. ez. Általános Iskola, Győri kapu, 17 órától. Október 27. Szabó János, Szentpéteri kapu 103., 1/3., 18 órától. Október 28. Winkler Józsefné. Pereoes- Erenyő. orvosi rendelő, 17 órá­tól. Október 2». /Dr. Farkas József, Győri kapu­déi, általános iskola. 18 órától; Felvinczy Enrő, Horváth L. u. 19., 17 órától; Kalló István, Lata- bár B. u. M.. 17 órától; Karaba László. KUlín-északi általános iskola. 17 árától: Sugár Andor. Kazinczy u. 15., 18 órától; Var­ga József. Domb u. 13.. 17 órá­tól. Október 30. Dr. Arokszállásy Zoltán, 1/8. pártszervezet. Csabai kapu 8.. 17 órától; dr. Faragó Endre, Debre­cen yi u. 2.. 17 órától, BVK szekszárdi gyárának igazgatója adott választ, aki elmondta: — Ma este 10 órakor fe­jeződik be a garanciális hét a szekszárdi gyárban. Jelen­leg teljes kapacitással dol­goznak az olasz gépsorok. Valósággal ontják a mű­anyag ajtókat és az esztéti­kailag is szép kivitelű mű­anyag falburkolatot. A 130 dolgozó mintegy egynegyede csupán a szakmunkás, a töb­biek betanított munkások. Ebben a gyárban minden „gombnyomásra” működik, fizikai munkát senki sem végez. — Miért éppen Szekszárdra te­lepítette a BVK ezt a gyárat? — Ennek döntő oka az volt — mondja az igazgató —, hogy a város szélén egy, már megkezdett beruházást vettünk át, amelynél a köz­művesítésre sem kellett vár­nunk. Ezzel az időnyereség­gel lényegében egy esztendő­vel sikerült lerövidítenünk az első hazai gyártmányú műanyag ajtó elkészítését, sőt a tervek szerinti decem­ber vége helyett már októ­ber közepén gyártottunk mű­anyag ajtókat. A telepítés másik oka az volt, hogy Szekszárd és környéke mun­kaerő szem pontjából is ked­vezett a gyártelepítésnek. — Milyen a - kereslet az ajtó- gyár termékei iránt? — Az érdeklődés igen nagy. viszont az igénylés egyelőre sokkal szerényebb. Körülbe­lül egy esztendő kell ahhoz, hogy az emberek megismer­jék termékeinket. Alkkor' az érdeklődés és az igény kö­zött talán nem lesz különb . ség. — Exportra dolgozik-e a gyár? — Természetesen vannak export tárgyalásaink is — mondja az ‘ igazgató. — A legfontosabbnak viszont azt tartjuk, hogy a hazai építő­ipart kellő mértékben kielé­gítsük termékeinkkel. — Mi az előnyük a műanyag: ajtóknak, és falburkoló elemek­nek? Gazdaságosabb-e ezek fel- használása a hagyományos fa­ajtóknál és faburkolatoknál? — A fogyasztók szempont­jából a műanyagajtók nagy előnye az esztétikus kivitel, a minimális karbantartási igény, a könnyű tisztítási le­hetőség, és az, hogy ezek az ajtók egyáltalán nem vete­mednek. Az építőiparban pe­dig jelentősen növeli a ter­melékenységet (a beszerelési időigény 80 százalékkal le­csökken), ezen kívül kizárt a garanciális utójavítás. A falburkolat szintén könnyen tisztán tartható, s különösen nedves lakásokban igen ajánlatos az alkalmazása. Felszerelése nem igényel szakmunkát, tehát házilag is könnyen felrakható a falra. Ha álmennyezetnek használ­ják, úgy is előnyös: súlya körülbelül egyharmada áfá­ból készült álmennyezetnek. E burkolatnak az építőipar­ban is számtalan előnye van: méretre van vágva, hulladék nem keletkezik, a nyers fa­lakra is felszerelhető, tehát a vakolás és a festés feles­legessé válik. Képeket, vi­rágtartókat ugyanúgy fel le­het rá tenni, mint a más technológiával borított fa­lakra. A felerősítés helye nem látszik. — Mennyibe kerülnek a mű­anyag ajtók, valamint a falbur­koló elemek0 — Az ajtók ára — termé­szetesen a mérettől és a tí­pustól függően — 1400—1800 forint között van. A falbur­koló elemek négyzetméteren­ként 230 forintba kerülnék. Ez utóbbi — előnyeit nem is számítva — lényegesen ol­csóbb, mint a fából készült burkolat, amely lakkozás nélkül négyzetméterenként 400 forintba Egyébként — egy evvel ezelőtt Olaszországból beho­zott és beépített műanyag ajtók jól beváltak — fejezte be nyilatkozatát Varsányi Ottó igazgató. H.

Next

/
Thumbnails
Contents