Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

+ Nemsokára szüretel Sebök Dezső, a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház kertészeti szakkörének alapító tagja. Nyugdíjba vonulása óta csak a szőlőnek él; a Pecérvölgyben levő 200. négyszögölnyi kertjében ötvenkét fajtával kísérletezik. Most éppen az elnyúló ága­kat kurtítja vissza, hogy könnyebb legyen a szedés. (Farkas Ida jelvételeit A Búza téren mintát vettek az egyik borkimérésben és ellen­őrizték a bor szeszfokát. Ezután összehasonlították a hordóban levő rizling erejével és csoda történt: bár a tégelyt a hordóból töltötték fel időről időre, nem egyezett a borok szeszfoka. No nem a víz változott borrá, mint a bibliai történetben, csupán az itóka romlott meg, amíg a pin­céből felért a pultig. A borkós­toló vezetőjét 600 forintra bírsá­golták. Nem ritka az ehhez ha­sonló eset a harmadik kerület­ben sem. A Búza téri „borrom­lás” egyébként csupán azért ke­rült a III. kerületi tanácsi hiva­tal szabálysértési előadójához, mert a boltvezető a diósgyőri részben lakik. A tanács épületé­ben levő hivatali szobának régi ismerősei már a ... ...szabálysértő rekorderek ■ Fordított csoda ■ Iskolakerülők ■ Enyveskezűek ■ Több száz feljelentés / s ■ Hanyag szülők STOP! EGY PERCRE! A köd és az esd Autósok—motorosok rovata „Az angol közlekedés tör­ténetének egyik legsúlyosabb tömegszerencsétlensége tör­tént hétfőn Liverpooltól 25 kilométerre... A sűrű ködben közel kétszáz gépjár­mű — személykocsik, kamio­nok, üzemanyagszállító te­hergépkocsik rohantak egy­másba” — adták hírül vi­lágszerte a lapok a hét ele­jén a nyolc halálos áldozatot és több mint hatvan súlyos sérültet követelő tömegsze­rencsétlenséget. Ijesztő figyelmeztetés volt ez számunkra is az ősz ele­jén, amikor megyénk folyó­völgyeiben a reggeli órák már köddé dúsítják a párát. A Sajó mentén szerdán reg­gel még nyolc óra után is városi világítással közleked­tek a gépjárművek, bár a ködgomolyag 100—150 mé­terre meglehetősen tiszta lá­tási viszonyokat engedett. Csínján a reflektorral A miskolci, borsodi gépjár­művezetők jól ismerik a sok ízben „londoni ködöt” produ­káló folyóvölgyeinket, ame­lyek az őszi, téli hónapokban naponként próbára teszik idegeiket. S bár „megszok­ták” — már amennyire meg lehet szokni a ködöt —, még­is gyakorta előfordul (főként a szentpéteri úton), hogy óvatlanság. figyelmetlenség miatt karamboloznak. Mint máskor, a ködös idő­ben is elsősorban a sietség okoz balesetet. A türelmetlen gépkocsivezető nekivág a vatta sűrűségű ködben is az előzésnek, bár nem láthat a szemben jövő forgalomból semmit. Amikor pedig ki­bontakozik előtte valamely jármű körvonala, rendszerint már késő van ahhoz, hogy az összeütközést elkerülje. Megszívlelendő jó tanács te­Nem először írjuk meg, hogy hiányos a rácsozata a vasgyári Szikra mozi előtti vízlefolyónak. Idáig ennél a lefolyónál három baleset tör­tént. Ezt követően a Miskol­ci Vízművek a hibát kijaví­totta, most viszont ismét fe­detlenül van a • vízlefolyó. Ennek tulajdonítható, hogy özv. Rózsa Istvánná, III. ke­BÉLYEGGYŰjTÉS hát: ködben nem szabad si­etni! Nem ritkán vált ki szilko- zódást gépjárművezetőkből az is, ha szemben jövő tár­suk a ködben teljes fényerő­re kapcsolja a reflektort. Az erős fény millió „szilánkra” szakadva vakítja el a szem­ben jövőt, s egy rossz moz­dulat a volánnal már elő­idézi a bajt. Csak a városi, tompított fény segít a veze­tőnek is, de a szemben jö­vő forgalmat sem zavarja. Ot halott Az ősszel érkezik a gép­járművezetők másik „ellen­sége”, az esős időszak is. a csúszós úttesttel, széllel együtt. S hogy mennyi ve­szedelmet rejteget e kettő, azt az M7-es autópályán au­gusztusban bekövetkezett, öt halálos áldozatot követelő baleset tanulságai mutatják. Esős, szeles napon történt, a Fővárosi Taxi Vállalat Volga típusú személygépko­csijával mintegy 80 km-es sebességgel hajtott a pályán. A gépkocsi hirtelen megpör- dült, s nekivágódott egy má­sik autónak. A három utas, a taxi vezetője, és a másik gépkocsi vezetője meghalt. Szakértők állapították meg: a súlyos balesetet a Volga elhasználódott, simára kopott kerékgumijai idézték elő. Mivel a futófelület árkai el­koptak, a gumiköpeny nem volt képes kiszorítani az út­testet borító vízfelületet, ezért a kerék tulajdonkép­pen néhány milliméteres, úgynevezett vízfilmrétegen haladt. Elég volt egy kisebb széllökés, hogy megcsússzon a kocsi, s már csak rontha­tott a fék használata. A ve­zető nem maradhatott ura a kormánynak. S ilyesmi nem csupán az autósztrádán for­dulhat elő. rületi lakos tegnap délelőtt fél lábbal beleesett. A öl éves asszonyt súlyos zúzott lábsebekkel szállították el a mentők. Bízunk benne, hogy most hamarabb rendbe hozzák a lefolyó tetejét, mint az első alkalommal, amikor „meg­várták” a három balesetet. Most figyelmeztetőnek talán elegendő lesz ez az egy is!.., Ragasztott I ruhák exportra A jo hírű Egri Ruhaipari Ktsz még ez évben 11 ezer férfi- és fiúöltönyt gyárt szovjet exportra, s ugyancsak jelentős megrendelést kell teljesíteniük női és lányka­ruhákból is. Hamarosan a szabászok asztalára kerül a nylonvehír is. Ebből az új anyagból, amelyből eddig nem dolgoz­lak a ktsz szakemberei, fér­fizakókat, fiú- és lánykaka­bátokat készítenek majd. Új technológia bevezeté­sére is sor kerül. Az NSZK- ból úgynevezett Meyer-féle síkragasztógépet vásároltak, s ezután ennek az új gép­nek a segítségével, ragasztá­sos eljárással készítik a.fér- íiruhákat. A ragasztott egri férfiruhákból Kanadába, az NSZK-ba és más nyugati or­szágokba van exportrende­lése a szövetkezetnek. Igen jelentős a ktsz cipész­részlegének exporttevékeny­sége: termékeik 65 százalé­kát küldik külföldi országok­ba. Eddig 20 ezer pár cipőt szállítottak a Szovjetunióba, s további 36 ezer pár diva­tos lábbelit kell útnak in­dítani az NSZK-ba. A külföldi partnerek már most sorra jelentkeznek a ktsz-nél, hogy különböző igényeiket bejelentsék 1972- re. Az NSZK-ba 100 000 pár cipót kémek. Tárgyalások folynak szovjet, angol és hol­land cégekkel is, amelyek ugyancsak nagyobb mennyi­ség szállítását várják a szö­vetkezettől. Tizenöt olasz gyártmányú gépet állítanak be, hogy necsak a mennyi­séget, de a cipők jó minő­ségét is biztosítani tudják. ]N égy ezer új lakás Szeptember végén adja át az ÉSZAKTERV 2. számú irodája a miskolci összekötő városrész beruházási prog­ramját (a Thököly utcától a Dayka Gábor utcáig ter­jedő terület beruházási prog­ramjáról van szó) a Miskol­ci Beruházási Vállalatnak. Az új városrészen az elkö­vetkező időszakban, még a negyedik ötéves tervben négyezer új lakást adnak át. Sárospatak általában úgy él szőkébb hazánkban, Bor­sodban, de az ország távo­labbi részein is a köztudat­ban, mint ősi diákváros. Azt viszont még kevesen tudják, hogy a magyar kultúra tör­ténetében szerzett hírnevé­nek öregbítése mellett az utóbbi években az ipartele­pítésre is nagy gondot fordít a város vezetősége. Ezt a meglevő kisüzemek tovább­fejlesztésével és új közép­üzemek létesítésével kíván­ják elérni. Az új ipari létesítmények közé tartozik a Csepel Ke­rékpár- és Varrógépgyárnak u volt gépállomás területén létrehozott üzeme, amely a város iparosításának kétség- kívü' legfontosabb bázisa. A városi -ang elnyerésével egy- idő^’n. három évvel ezelőtt ke'dte meg a nagy munkás- i,„„vr,-- '-ivókkal rendelkező r«*vi' kihelyezett . fiókja” »ai-.h c^ézados történelmi é ■■•i'*inv$ii<i tradícióiról hí­ve ”'h'ospatakon a működé­nél. Ebben az évben 658 felje­lentést tettek a kerületben és a feljelentették közül 509-et meg is bírságoltak. Rengeteg a tulajdon elleni szabálysér­tések száma. Sok az enyves­kezű vásárló, akik nemcsak kisebb értékű élelmiszereket lopnak, hanem inget, alsónad­rágot, pálinkát, kávét, ciga­rettát, vagy ami éppen a ke- zükügyébe kerül. Egytől egyig drága árat fizetnek könnyel­műségükért. 173 esetben rót­tak ki büntetésként 300, vagy A gyáregység 110 dolgozó­val kezdte a munkát, s ma már 545 munkásnak ad ke­nyeret. A múlt évben a 78 milliós termelési tervüket 80 millió forintra teljesítették. A negyedik ötéves tervidő­szak végére — amint Engi Andor igazgató elmondotta — a dolgozók létszámát 602- re, a termelési értéket pedig 100—110 millió forintra kí­vánják emelni. Az elkövetkező években mintegy 31 millió forintnyi beruházással gazdagítják a gyáregységet: új szerelőcsar­nokot építenek, és modern automatagépek beállítására fordítanak nagyobb összege­ket. Termékeik 40 százalé­kát áz ipari varró- és sza­bászgépek gyártása alkotja. 60 százalékát pedig a törzs­gyár által meghatározott ke­rékpár-. varrógép- és vasaló- gép-alkatrés7.ek. továbbá a gőzfejlesztő berend°^p. szítése teszi ki. A evárbr,' kész termékként kikerülő ipari varógép 85 százalékát exportra gyártják. 500 forintot a bolti tolvajok­ra. A kerületben szinte már a hagyományos szabálysértők közé tartoznak az engedély nélkül építkezők. Garázst húznak fel az udvarban, ke­rítést építenek, vagy éppen lakásnak aligha nevezhető tákolmányokat, ahol semmi­féle higiéniai követelmény sincs biztosítva. Az ilyenek kénytelenek kifizetni a néha 1000 forintos bírságot is, rá­adásul. ha a későbbi rende­Fiatal üzem tehát Sáros­patakon a Csepel, amit leg­szembetűnőbben az bizonyít, hogy a dolgozók átlagos élet­kora 30 év, és az öt alap­szervezetbe 200 KISZ-tag tartozik. A gyáregység maga gondoskodik a szakmunkás­utánpótlásról : állandóan 70 —80 ipari tanulójuk van, . akiket az esztergályos, ma­rós! géplakatos, műszerész és* a szerszámkészítő szakmára képeznek ki. A fiatalok és a törzsgárda- tagok közül hatvanan-het­venen bizonyos időt Csepe­len. az „anyaüzemben” töl­tenek. s a szakmai ismerete­ken kívül sajátos „csepeli légkört” is hoznak magukkal haza. Erre szükség is van, hiszen Csepel híre-neve, munkásmozgalmi hagyomá­nyai szakmai és politikai té­ren egyaránt kötelezik az ősi diákváros fiatal özemének valamennyi dolgozóját zési tervek érintik, többnyire értéktelen ingatlanjukat, úgy nem kaphatnak kártérítést sem. Az idén hatvanötén építkeztek engedély nélkül ebben a városrészben. Bár csökkent az iskola­mulasztás miatt kirótt bün­tetés, mégis elég magas az iskolakerülők száma. Ebben az évben 75-ször bírságoltak meg ilyen okok miatt ha­nyag szülőket. Egyik-másik családot többször is, miután az első egynéhány bünte­tésnek nem volt foganatja. Igen figyelemre méltó az a tény, hogy 39 boltost kel­lett felelősségre vonni, mert olyan élelmiszereket tartott az üzletben, amelyek sza­vatossági ideje lejárt, vagy más okok miatt élvezhetet­lenekké váltak. Az elkobzott és megsemmisített áruk kö­zött sertéshús, kolbász, virsli és konzerv is volt. Szeren­csére ezek nem kerültek a vásárlók kosarába, mert még eladás előtt elvitték a pult­ról, a raktárból az ellenőrök. Csaknem negyvenen vétet­tek a terek, utcák tisztasága ellen, mégpedig olyan mér­tékben, hogy több száz forin­tos büntetést kellett fizetni­ük. Ezen kívül elvesztett iga­zolványok miatt, bejelentke­zési kötelezettség elmulasz­tása miatt kerültek jó néhá- nyan a szabálysértési előadó listájára. Megkezdődött a tanítás a tan­intézetekben, s egyidejűleg igen sok helyen megkezdte működé­sét az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör Is. A MABÉOSZ Eszak- magyarországi Területi Iroda tá­jékoztatása szerint jó ütemben folyik a szakkörök újjászerve­zése. Kiosztották a Budapest .71. nemzetközt bélyegkiállítás díjait. Az önálló magyar bélyegkiadás 100. évfordulója alkalmából ren­dezett bélyegkiállitás gazdag anyagát, amelyet több osztály­ban mutattak be, nemzetközi zsűri bírálta felül, és a legjobb gyűjteményeknek odaítélte a Bu­dapest ’71. dijait. A kiállítás eredményhirdetését és dijkiosz- tásl ünnepségét szombaton este tartották a Hotel Ifjúságban. A nemzett nagydíjat — Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnö­kének nagydiját — Madarász Gyula klasszikus magyar gyűj­teménye kapta. A tiszteletbeli osztály nagydiját — Fock Jenő miniszterelnök nagydiját — Michel Liphsehutz francia gyűj­tőnek ítélték. Oroszország és a Szovjetunió postatörténete című összeállításért. A nemzetközi nagydijat — dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisz­ter nagydíját — Rolf Rothmayr svájci filatellsta nyerte el svájci tanulmány-gyűjteményével. Ősi diákvá fiatal üzeme NAGY JÓZSEF Nemrég került forgalomba és olvasóinkat tájé­koztattuk rovatunkban a „Budapest ’71” nemzet­közi bélyegkiállitás és a százéves magyar bélye­get köszöntő íeláras sorozat és blokk megjelené­séről. Ugyanide sorolhatjuk, a centenáriumi ki­adások közé azt az 1 forintos címletű esemény­bélyeget is, mely szeptember 11-én jelent meg. ab­ból az alkalomból, hogy az Állami Nyomda száz éve gyárt bélyegeket. Ezúton mutatjuk be olvasó­inknak Is ezt a bélyeget, mely az „Évfordulók — események” sorozatba tartozik. Varró Gyula Fedetlen vízlefolyó

Next

/
Thumbnails
Contents