Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

Harc— szerelem Ha a tét egy csinos fiatal nő hiúsága, és egy rokon­szenves férfi meghódítása, nemigen kétséges a játék eredménye, Legfeljebb az utak különböznek. Michel Deville A medve és a baba című színes francia filmjé­nek tulajdonképpen ennyi a tartalma. Vagy ahogyan a szereplők mondják: ha a medvét piszkálják, az előbb harap^ majd ügyesen megsze­lídíthető. Nincs az a bogaras férfi, akii ellent tudna állni egy teljes fegyverzetben tá­madó. vonzó, akaratos hölgynek. A témául szolgáló rövid mese magában rejti a hu­mor lehetőségét, és a film alkotói, szereplői igyekeznek is élni ezzel a lehetőséggel. ,.A franciás szellemességű, könnyed, elegáns” vígjáté­kon sokat lehet nevetni, sok kedves ötlet és sajátos szi­tuáció szolgáltat lehetőséget a vidámságra. A két főszereplő ügyes megválasztása is sokat lendít a filmen. 'Még akkor is, ha az az érzésünk, hogy Brigitte Bardot vonzerejéhez, szeksze- piles szépségéhez, kedves hu­morához írták a forgatóköny­vet. Jean-Pierre Cassel a fér­fi főszerepben tökéletes part­nere a színésznőnek, és ki­váló ,,háttere” a babának. t * '* A Cooper regényéből ké­szült A préri című film a hél rrnsitk bemutatója. A színes, szinkronizált román—fran­cia—angol koprodukcióban készült regényadaptáció bi­zonyára lesz olyan siker, mint az előbb ismertetett francia vígjáték. Az indiántörténetek, Coo­per regényei, a vadnyugat romantikája ma is népszerű, és nemcsak a fiatalság köré­ben. Csingacsguk-ot, a bátor indiánt és valamennyi sze­replőt régi ismerősként kö­szöntjük a mozivásznon. A szereplők „igaziak”, a zene hangulatteremtő — és ami csaknem elsődleges a film vonzereje szempontjá­ból — nagyon jól fényképe­zett. szép felvételeket látha­tunk. M. M. vázolás játék A torony A minap megnyílt Nem­zetközi Fotószalon látogatott­sága is bizonyítja, hogy a fiatal művészetek közül a film után közvetlenül a fény­kép következik népszerűség­ben. Persze ezt a szót, hogy fénykép, szakmai körökben már nem szívesen használ­ják. A fényképész dokumentál, a művész ábrázol. Ezt mind­annyian tudják, akik belép­nek egy kiállításra. Az első benyomásunk az, mintha a kiállító külföldi és hazai művészek nem bízná­nak eléggé a klasszikus fotó­zás lehetőségeiben. Vélemé­nyünk szerint fekete-fehér technikával dolgozva, mind az ember, mind a termé­szet tartalmas és igényes áb­rázolása lehetséges. (Persze csak akkor, ha a kitűnő opti_ Tárcái Béla kán kívül jó szeme is van a művésznek. Vagyis sajátos látásmódja, hite. egyénisége.) Ezzel válhat igazán színes­sé, kifejezővé a kép. Mind­emellett a fotótól soha nem várjuk azt, amit a festmény­től, a grafikától, vagy eset­leg a szobrászattól. Művészeink egy része még­is, mintha azt akarná bizo­nyítani, hogy mennyire ké­pes versenyezni a képzőmű­vészetekkel. Színes lapok, s a fotógrafikák tucatja vall az új divatról, amely az ese lek többségében nem más. mint technikai érdekesség. Kétségtelenül jó dolog — a reklámnak különösen hasz­nára válik —. hogy „gépi" úton festői hatásokat tudunk elérni, grafikákat tudunk előhívni. A fotók állításokon azon­ban -nem a technikát; a játé­kot akarjuk csodálni elsősor­ban. Persze a konkrét ábrá­zolástól az elvont felé ha­ladva (ez, szinté szükségsze­rű a fotózásban is) alkal­maznunk kell az új eljáráso­kat is. de csak eszközként. Lozic Vladko: Utolsó nao című látomása aligha lenne megfogalmazható sajátos technikai trükk nélkül. (Más hasonló mondanivalójú ké­peket is felsorolhatnánk.) De a házak, tájak, emberek ..grafikus" ábrázolása nem okvetlenül a fotóművészek feladata. Az i* vitathaló. hogy az eléggé lejárt és lejá­ratott szürrealizmust éppen a fotósoknak kell-e újra­éleszteni ? Szerencsére nem ez jel­lemző a kiállítás egészére. És. annak sem örülnénk, ha valaki az elmondottakból azt következtetné, hogy a fotó­zást valamiféle alsóbbrendű művészetként kezeljük. A képek többsége bizonyítja, hogy mennyire nincs igazuk azoknak, akik esetleg ezt mondják, vagy érzik. Nincs az a művészeti ág. mely képes egyetlen pillanat­ba belesűríteni ügy az egé­szet, hogy a domináló jelen mögött a múltat is megérez- zük: csak a fotó. De előnye a fotózásnak az anyagszerű áb­rázolás is. És sorolhatnám to. vább... Mindezt figyelembe véve. megállapíthatjuk, hogy a miskolci fotósok igen jó úton haladnak. Kísérletezésük köz­ben sem tévesztik soha szem elől a célt. Portréik, tájábrá­zolásuk mesterségbeli tudás­ról. látáskultúráról tanúsko­dik. A kiállításnak főleg azok a képei tetszettek, melyek a munkaeszközök és a munka­hely megjelenítése nélkül — csupán ak embert ábrázolva vallottak- az életkörülmé­nyekről. (Dunaújvárosi arcok. Árvízi hajós.) Emlékezetes a Három szólam című lírai kompozíció. (Linz) a lengyel és az ausztriai portrék. Be­szédes kép Bartha István Vi­tatkozása és Czakó László 160 éve. Egyszóval mindazok, melyek egy-egy sajátos tudat- tartalmat képesek kifejezni, továbbgondolkodásra késztet­ni a nézőket. A hagyomá­nyos értelemben vett szép. vagy érdekes képek, általá­ban nem jó képek. .. GY— Irodalmi élet és az irodalom élete napunk szeptember 11-í számában e helyütt Horpácsi Sán­dor tanár cikkét közöltük a miskolci irodalmi óiét fellen­dítésének szükségességéről. E fontos közügyet kívánja szol­gálni az alábbi cikk is. Régóta esedékes gondolatcsere kapott helyet a Déli Hír­lapban megyénk, városunk „irodalmi életéről” Hosszú ideje érezzük hiányát a hátsó gondolatok nélküli vitának; baráti szakmai beszélgetésekben sokszor elhangzott egyéni lájdal- mak, hiányérzetek az általános és közös gondok szintjén való megfogalmazásának. Szójáték volna csupán az irodalmi élet és az irodalom élete, vagy valóban frázis, ahogyan az egyik vitatkozó — maga. is művész, költő — írja? Ha egyiket a másikkal he­lyettesítem, vagy kijátszom ellenében, valóban az! Az iro­dalom élete: művek sorsa, alkotások útja születéstől az időt­lenségig, vagy hirtelen haláláig; a hosszú távon a művek magukban hordják öröklétüket, vagy tűnő dicsőségüket. Publikálási lehetőségei az e tájon élő alkotóknak jobbak, mint az ország más vidékein. Talán csak a széppróza, drá­ma és tanulmány szenved hátrányt. Ezen meglevő lehetősé­geink jobb csoportosításával lehetne változtatnunk. Újra meg kellene vizsgálni a Borsodi Szemle elmúlt két évét, s nem kellene félni saját döntésünk bírálatától. Vannak, már sikeres, időnként „tűi jól” szervezeti költői estek Miskolcon ahol avatott művésztől két órán át állva, moccanás nélkül hallgatják háromszázan is József Attila vagy Nagy László verseit. Az „Élő Napjaink” sorozatot iro­dalmi hagyományokban gazdagabb vidékek is — megirigyel­ték tőlünk. Tovább is lehetne és kell is fejlesztenünk: hoz­zuk ide az ’ Alföld, Jelenkor, Tiszatáj, Forrás alkotóit egy- egy bemutatkozásra, s vigyük hozzájuk látogatóba a Nap­jaink íróit! A Borsodi Rádió napi egy órájából rendszeresen juthatna néhány perc egy-egy írónak, költőnek, könyvszem­lének, tájainkon fogant értékes műveknek Van a városnak, megyének irodalmi díja, ösztöndíjat ad tehetséges alkotóknak. S jó, hogy az adományozó elkötelezte magát a valóban kiemelkedő alkotásoknak, ha létrehozói köz- igazgatási határainkon túl élnek is. Csak így tud az egysé­ges magyar irodalmi élet sodrában haladni. A miskolci könyvtárak nemcsak könyveiket nem tudják Bvár iUő módon etaeisseaoi, de oliuasóikat sem. Mindennapos vitaíórumok, szerény kis műhelyek ezek az intézmények, de hallatlan energia szétsugárzói, s potenciálisan méginkább azok lehetnek, ha jól sáfárkodunk velük. E város irodalmi életét pezsdíthe-ti a más tájakról jött al­kotók bemutatása is. „A provincializmus ellen nincs jobb biztosíték, mint ha dolgainkat egy nagyobb rend hálózatában is láljuk-értékeljük, s szemhatárunk nem esik egybe dolga­ink kontúrjával” — írja a világirodalomról szólva Kardos László. Kicsiben is így van ez! Múlhatatlanul fontosnak ér­zem. kötelező szolgálatnak, idehozni mindazokat, akik nem e tájon élnek ugyan, de az itt élőnek műveket adtak. Jó, hogy vendégünk lehetett néhány estére Kassák Lajos, Ter- sánszky. Veres Péter, Szabó Pál, Berda József, Devecseri Gábor, s sokan még, akikkel már nem találkozhatunk ün­nepi esteken. Nincsenek itt szellemfrissítő viták? Nincs egy meghitt sa­rok, ahol az alkotás gondjait egymásnak elmondhatnák az itt élő írók? Két éve nagy vita folyt helyi újságjainkban a Müvészklubról. Miért nem találtak ott otthonra? Miért van az, hogy az építészek érdeklődésébe tartozó témáknál alig lehet helyet kapni a klubban? Az irodalmi fogan látású rendezvényeken a sokszor jogtalanul bántott nagyközönség van csupán. Az idei szegényes könyvhét egyetlen jó ötlete a Napjaink-sátor felállítása Volt, kár. hogy az alkotók közül sokan hiányoztak a sátorból. Mindezek azt bizonyítják, hogy valóban szólnunk kell az irodalmi életről, meg kell tanulnunk egy nyelven beszélni, mert lehet, hogy itt kezdődnek bajaink. Igaz. hogy más ez a város, mint Kelet-Magyarország, vagy a Dunántúl városai, s az is igaz, hogy nehezebb itt élni író­nak. költőnek, ideges vibrálásaiban, zilált növekedésében azonban szebbek és tartósabbák is a szellemi összetalálkozá­sok. S talán egyszer a megtartó erő is megszületik. Lehet, hogy az első lépés a helyi írócsoport létrejötte lesz, de az önmagában még kevés. Hajdani vitairatok szerzői mindig elmondták „az maguk mentségét”, hadd tehessem ezt most József Attila szavával. .Érted haragszom, nem ellened.” GYŐRI ERZSÉBET a várost könjwtór igazgatója I CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20:. Ki nyer ma? — .12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Másképp is mondhatta vol­na . . . — 14.00: Találkoztam Tito Gobbival. — 14.30: Az. élő nép­dal — 14.40: Hárman, árvák. El­beszélés. — 15.00: Hírek — 15.10: Mendelssohn: IV. (Olasz) szim­fónia. — 15.40: Zenés hangképek a III. Duna ment) 1‘olklórfeszti- válról. II. rész. — 16 00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Far­kas Ferenc—Weöres Sándor; Gyümölcskosár — dalciklus. — 16.21: A közművelődésről. — 16.41: A varázshegedü. Részle­tek Offenbach operettjéből. — ’6.53: Hallgatóink figyelmébe! — 1700: Hűek. — 17 05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Uj felvételeinkből. Tarján! Fe­renc kürtön játszik. — 17.28: Nyitott stúdió — az egészség­ügyről. — 17.5:3* A Stúdió 11 hangversenye Békéscsabán. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe. — 19.00: Esti krónika. — 19.25: Kri­tikusok fóruma. — 19 35. Mozsár Imre nótákat énekel. — 19.54: Rossini: Teli Vilmos. Négyfel- vonásos opera — Közben: 22.15 —22.20: Sporthírek. — 23.19—0.25: Könnyűzene éjfél előtt — éjfél után Közben: 24.00—0.10: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei híradó. (Ism.) — 12.30: Hän­del művek. — 13.00: Hírek. — 13.03: Nyíregyházi stúdiónk je­lentkezik — 13.18: Mozart: G­dúr vonósnégyes K. 387. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... Közben: 17.50: Közvetítés a Népstadionból a Magyar öregfiúk—FTC öreg­fiúk mérkőzésről. — 18.00: Hí­rek. — 18.10: Rádióhangverse­nyekről. — 18.40: Filmdalok. — 18.50: Lucien Seve: Marxizmus és személyiségelmélet. Könyvis­mertetés. — 19.00: Pro Musica. Nemzetközi rádióműsor-verseny. — 19.50: Üj könyvek. — 19.53: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika II. — 20.25: Ne bántsd köreimet! Hangjáték Archime- desről. — 21.26: Verbunkosok, katonadalok. — 21.50: Számve­tés — számítás. I. rész. — 22.00: Hanglemezgyűjtők húszperce. — 22.20: Tánczene. — 23.00: Hírek. — 23.15: Szimfonikus zene. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Megyei körkép. — Miért „nem érdemes” zöld­séget termeszteni a téeszben? — Termelőszövetkezeti szakmunká­sok. — Élet egy kisközségben. — A lakáshivatal az ügyfél sze­mével. — Ausztria: vendégsze- repplésről visszatérve. — Tízéves a vezetőképző iskola Miskolcon. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 17.23: Műsorismerte­tés. — 17.25: Hírek. — 17.30: Íjá­szok. solymárok, peeérek ... — 17»55: Zsebtévé. — 18.30: Pillan­tás a sportvilágba. — 18.50: Tá­jak. városok, emberek. Nyugat- Berlin — közelről. — 19.10: Rek- láhimüsor. — I9.i5: Esti ínese. — 19.25: Szünet. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Hamlet. Shakespeare drámájának tévetilm-valtozata. — 22.55: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava» televízió: 7-.30: Hí­rek. — 17.35- Ifjúsági magazin. — 18.40: Filopat és Patafii. NDK Lilm. — 19.00 Híradó — 19.30: Eltűnő tehetségek nyomában. — 20.00: Meghívó. Szórakoztató műsor. — 20.15: Források. Tévé­játék. I. rész. — 21.10: Dzsessz- pódium — 21.40: Híradó. — 22.00: Egy hét a jégkorongozók ..csatáiból”. Filmszínházak: Béke (Í4. hn6. 8): A medve és a baba (ma­gyarul beszélő színes francia). — Kossuth (f3. fa, f7): Préri (ma­gyarul beszélő színes román— francia). — Filmklub (6): Együtt (magyar. 50 százalékos helyár­ral!). — Fuklya (fő 17): Re­ménykedők (színes magyar). — Petőfi (15. 17). Kitörés (színes magyar. 1F éven felülieknek!).— Ságvári (í’5. hn7): Ismeri Urbant? (magyarul beszélő NDK). — Szikra (5. 7): Diploma előtt (szí­nes amerikai, 16 éven felüliek­nek!). — Táncsics (fő): Fiúk a térről (magyar: f7): özvegy aranyban (magyarul beszélő olás-/—francia) Kiállítások: Szuny i István te­lem (9.30—18 óra között) : Zsig- nár István festőművész kiállí­tása. — Libresszó (13—20 óra kö­zött): Bozsik Tstván festőművész kiállítása. — Miskolci Galéria (11 — 19 óra között): Lenkey Zoltán grafikusművész kiállítása. — Bartók BV , Köz­pont (10—18 óra között)* Fotóki­állítás a Vasas fotószakkör any agából, a DIG ÉP Műszaki Házában. PÉNTEK Kossuth rádió; 8.20-: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 10.45: Ma­gyar szerzők kórusmüveiböh — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: A krimi — fáklya fénynél. — 11.10: Anyegin, ^ észlelek Csaj­kovszkij operájából. — 12.00: Dé­li krónika. Lot+ó. Petőfi rádió: 8.05: Népdalok, néptáncok. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) — 9.00: Ezeregy délelőtt ... A Gyer­mekrádió órája. — 10.00: Zenés műsor, üdülőknek. Közben: ll.so; Lottóeredmények. — 11.00: Hí­lek. — 11.45: Rádióreklám. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Ma­tematika (ált. isk. 8. oszt.) — 8.30: Orosz nyelv (középisk. II. oszt). — 9.55; Fizika (ált. isk. 7. oszt.) — 11.05: Élővilág (ált. isk. 6. oszt.) — 11.55: Francia nyelv (középisk. Hl—IV. oszt.). Bratislava» televízió: 9.25: Az eltűnő tehetségek nyomában. (Ism.) — 11.25: Híradó. A BORSODI VEGY1KOMBINÁT AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ vegyipari szakmunkásokat, VEGYÉSZ ÉS GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT ES ÉRETTSÉGIZETT FÉRFI MUNKAERŐKET RENDSZERKEZELÖ1 MUNKAKÖRBEN LAKATOS, CSŐSZERELŐ. HEGESZTŐ, TURBINAGÉPÉSZ, VlZVEZETEKSZERELÖ SZAKMUNKÁSOKAT és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Bérezés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak szerint, megállapodás alapján Munkásszállást — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezni lehet szombat kivételével mindennap "-tői 15 óráig a VÁLLALATI MUNKAERÖ- gazdAekodási OSZTÁLYON, KAZINCBARCIKÁN Pályázati hirdetmény! Miskolc megyei város Tanácsa V. B. építés és köz­lekedési osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET az osztá­lyon megüresedett: csoportvezető tőmérnöki és levegőtisztaság-védelmi munkakörök betöltésére A pályázat feltételei: A csoportvezető főmérnöki munkakörnél: építészmérnöki végzettség és 5 éves szakmai gya­korlat A levegőtisztaság-védelmi munkakörnél: gépész, vegyész, kohász egyetemi, illetve felsőfokú technikumban szerzett mérnöki végzettség Műszaki egyetemi végzettség esetén 3 év. felsőfokú technikum esetén 5 év szakmai gyakorlat Fizetés megegyezés alapján A pályázatot részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyít­vány és a képesítést igazoló okmány vagy másolat mellékelésével az osztályhoz 1971. SZEPTEMBER 30-IG kell benyújtani

Next

/
Thumbnails
Contents