Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

yfc A Széchenyi utcán (Farkas Ida felvétele) Ismét virágzik a gesztenye Idén másodszor, ismét vi­rágba borult a vadgesztenye a Csabai kapuban. E ritka természeti tünemény legin­kább a Csabai kapui kórház környékén látható. Egyéb­ként a néphit szerint a gesz­tenye másod virágzása szép. hosszú őszt ígér. — A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen nincs jó híre a DIGÉP-nek — mondja Kún Lajos, a Diósgyőri Gépgyár személyzeti osztályvezetője. — Ez nem azt jelenti, hogy becsülete sincs a gyárnak az egyetemisták között, de mint számításba vehető mun­kahelyet, gyakran más vállalatok mögé helyezik. Az utóbbi időben elhangzottak olyan megnyilatkozások fiatal mérnököktől, amelyekre a gyár vezetői is szerettek volna meg­alapozott választ kapni. Nelmrégiben értékelték azt a felmérést, amelynek keretében megkérdezték a fiatal mérnökö­ket: hogyan találták meg számí­tásukat a gépgyár különböző üzemeiben,? A kiadott űrlapo­kon . . . • Albérletben nehéz • Legyen önálló • Alkotóelemek kellenek • Ok: a bürokrácia ...25 kérdési tettek íel Szazharminckilenc, 115 even aluli mérnök közül csaknem százzal váltottak szót ugyan­ezekről a kérdésekről. Ez egyébként az írásos, név nél­kül beadott válaszok őszinte­ségéről győzte meg azokat, akik a felmérést végezték. Végeredményben egyértel­mű választ kapott így a gyár vezetősége néhány nagyon izgalmas kérdésre. Elsősor­ban arra. hogy saját megíté­lésük szerint képesítésüknek megfelelően foglalkoztatják-e őket. Nos a válaszok nagyon kedvezőek. Csak 11-en talál­ják úgy, hogy ahhoz, amit vé­geznek. nem feltétlen kell a mérnöki oklevél. Közülük öten azt is leírták, nem sze­retik azt, amit csinálnak, más területen szívesebben dolgoznának. Persze ez az arany kedvezőnek mondható a megkérdezettek számához képest. A bérekkel kapcsolat­ban 34-en fejezték ki megelé­gedettségüket, 21-en kevés, nek tartják a fizetésüket, — és ami nagyon figyelemre­méltó — elismerik, hogy a keresetük ahhoz képest, amit elvégeznek, egyáltalán nem mondható rossznak. Arra a kérdésre, hogy a vállalatnál milyen mértékben hasznosítják mérnöki képes­ségeiket. már nem könnyű egyértelmű választ kapni, hi­szen itt az önállóság, a mun­kában jelenlevő alkotóele­mek mértéke, tartalma a kritérium. A határokat igen nehéz megvonni egy olyan profilú gyárban mint amilyen a DIGÉP is. Egy jelenségre viszont felhívta a figyelmet ez a kérdés is, hogy a kezdő műszakiak az eddiginél több segítséget, elemzőbb útba­igazítást várnák a gyár ve­zetőitől. Sajátságos vélemények szü­lettek a társadalmi munka szükségességének megítélésé­vel kapcsolatban is: 90-en rendszeresen végeznek kisebb nagyobb értékű társadalmi munkát, és 93-an tartják szükségesnek ezután is. Hu­szonegyen vélekedtek úgy. hogy az ilyen jellegű válla­lások szükségtelenek. Volt, aki így fogalmazta meg vé­leményét, a gyár azért van, hogy ott dolgozzanak, semmi masert. Ezek a jelenségek rámutatnak arra is. hogy a tudati növelés hézagainak el. tüntetésén még lesz mit fá­radozni a fiatal műszaki ér­telmiségiek körében. A munkaidő kihasználásá­nak egyesek szerint — ez a többség véleménye — a bü­rokratikus nehézségek, a szer­vezési hiányosságok az aka­dályai. míg kevesebben a munkafegyelem lazaságában keresik az okokat. Az országos fizetési átla­gok ismeretében elmondhat­juk: a DIGÉP-ben az átlag fölött van a mérnökök fizetése. Egy-két évi gyakorlat után 2323 forintos átlaggal számol­hatnak a fiatalok. Ami pedig azt a bizonyos etőmenetett i fleti, ugyancsak nincs mit szégyellniük a DIGÉP ifjú mérnökeinek, hi­szen 35 éves korukig nyolcán értek el osztályvezetői szintet jelentő munkák örökig, 19-en csoportvezetői beosztásig. A számok tehát megközelítőleg sem rajzolnak olyan képet a DíGÉP-ről, — a sok iratai Fiatal házasok Jóváhagyták a lakáselossiásl névsort (Folytatás az 1. oldalról) A kifogások jogosságát a városi tanács iakáshi'vatala a. lakásügyi társadalmi bi­zottság tagjaival közösen, helyszíni szemlék útján vizs­gálta felül. A benyújtott fel­lebbezések között mindössze 24 esetben találtak konkrét, s egyben megalapozott kifo­gásokat. A szemlék alkal­mával kiderült, hogy a rek­lamációk többsége olyan, a: ideiglenes névsoron szereplő lakásigénylők ellen is kifo­gást nyújtott be. akik több éve albérletben élnek, vagy romos, életve­szélyes lakásokban laknak. A megalapozottnak bizo­nyult 24 fellebbezés benyúj­tói viszont a névjegyzékben egytől egyig az általuk meg­nevezett, és jogosan kifogá­solt lakásigénylők helyére kerültek. A lakáshivatal és a lakás­ügyi társadalmi bizottság a névsorok összeállításánál gondot fordított arra, hogy — a helyi tanácsi rendelet­nek megfelelően — az elosztásra kerülő laká­sok legalább (i() százalékát fizikai, vagy a termelést közvetlenül irányító mii­szaki dolgozók, negyedré­szét pedig fiatal házasok kapják. A névsor összeállításánál figyelemmel kísérték az egyedülálló, családfenntartó nők lakáshoz való juttatását is. Ennek megfelelően a ma végrehajtó bizottság elé ter­jesztett lista alapján az év végéig 43 egyedülálló, csa­ládfenntartó asszony jut ta­nácsi bérlakáshoz. 22-nek pe­dig szövetkezeti lakást jut­tatnak. A tanacs végrehajtó bi­zottsága az előterjesztett névsort elfogadta, s határo­zatban kötelezte a lakáshiva­talt. hogy a két jóváhagyott névjegyzéket valamennyi ke­rületi tanácshivatalnál füg­gesszék ki. Ugyanakkor dön­tést hozott arról is, hogy a már véglegessé vált névsor­ban szereplők lakásigényeit — a névsoron belül is — mindenekelőtt sürgősségi sor­rendben elégítsék ki. Közü­lük is először azokat az igénylőket juttassák lakás­hoz, akik a tavalyi végleges névsoron szerepeltek, de la­kásukat még nem kapták meg, másodsorban pedig azo­kat, akik romos, életveszé­lyes lakásban laknak. Ezt követően a végrehajtó bizottság egyéb ügyeket tár­gyalt. L. P. Vendégül lát Borsod «C« Otven asszony véleménye II fotózó kellemes meglepetése — Hihetetlen ... — mond­ja tétován, s közben ujjaival idegesen babrálja zubonyáí. Teljesen váratlanul érte a hír. — Gondolni sem mertem. Azzel jöttem be, hogy felve­gyem a négyszáz forintot — emlékezik vissza. — A pénz­táros meg azt kérdézte: ..Egyáltalán bedobta a szel­vényt? Mert itt. ezen a listán bizony nincs rajta!"’ Én meg csak kötöttem az ebet a ka­róhoz, hogy saját kezűleg dobtam a ládába, már csak emlékszem rá. És különben is. itt van. nézze meg! Tizen­egy találat ez! László Miklós, a Magyar Néphadsereg őrmestere ak­kor még nem gondolta, hogy ennek folytatása is lesz. — Higgyék el, már majd­nem eldobtam az ellenőrző szelvényt. Néztem a Sportfo­gadásban, hogy szerepel-e a tárgynyeremények között. De nem. Aztán mégis eltettem, és most. . . A 35 éves felcsernek kis­lánya hozta meg a szeren­cséjét. — Éppen a kórházból jöt­tem ki, mert előző este halat adtak vacsorái1« a laktanyá­ban. és a torkomon akadt egy szálka. Mire bementem, a többiek már kitöltötték a közös szelvényeket. így. most az egyszer, utólag vettem. Egyedül, és otthon Valikét kértem, hogy mondjon szá­mokat. így töltöttük ki. Vasárnap este kissé elírta az eredményeket. Két szá­mot rosszul értett a tévéből, eaert hitte, hogy 11 találata van. És ma hivatta az OTP vezetője: —- Tudja, hogy mennyit nyert? Ezen a játékhéten az egész országban csak két 13 találatos totószelvénv volt. Az egyik a magáé, 206 ezer tonn tot ér. Hosszú percekbe telik, amíg az őrmester magához tér. megnyugszik. És lassan szövögetni kezdi az első ter­veit. Kellene egy saját la­kás .. . Meg a bútor is túl kopott... És milyen régen tervezgetjük az asszonnyal, hogy veszünk egy kocsit... A Mikes Kelemen utcai lakásban betegen fekszik az asszony. Még nem is sejti. Pedig hányszor tett szemre­hányást a totó miatt. Mert hiába, kevés a fizetés a há­rom gyerekre, hisz a legna- gyobbik, a szerencsés kezű Vali is még csak 13 éves. Tegnap történt. Azóta már együtt örül a László család. Gratuláltak a szomszédok, kollégák, a pénz pedig bent van a takarékban. Jó helyre került... LAHUCSKY PETER mérnököt foglalkozna tő gyár­ról — mint ahogy az szó­beszéd tárgy« az egyetemis­ták között. Egyetlen érzé­keny pont maradt még, ahol szorít a cipő: a megkérdezet­teknek csaknem a fele még rendezetlen lakáskörülmé­nyek között él, 32-en kaptak szövetkezeti. 9-en tanácsi la­kást, ketten főbérletben lak­nak, míg a többiek társbér­letben, albérletben. Ennek megoldásához valóban több évre lesz még szükség. NAGY JÓZSEF Az idei, immár ötödik ^.Vendégül kit Borsod’’ me­gyei vendéglátó napok mél­tán érdemlik ki a leg-ek túlzó jelzőit. A csaknem negyven szerv közös rendez­vényeire Ausztriából, Len­gyelországból, Csehszlovákiá­ból és a Német Demokra­tikus Köztársaságból érkez­tek vendéglátóipari szakem­berekből álló küldöttségek. A tavalyi — mintegy száz — rendezvénnyel szemben eb­ben az évben csaknem két­száz különböző szakmai be­mutató és vacsoraest szere­pel a műsorban, összeállítá­suk igen komoly, • fáradságos munkát igényelt a szerve­zőktől. Lapunk figyelemmel fogja kísérni a rendezvény- sorozatot, most azonban csu­pán ezek kulisszatitkait áruljuk el, amiről a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón is beszéltek a szakemberek. Nem kis gondot okozott a rendezőknek az óbükki lako­dalmas ebéd összeállítása. A bükkszentkereszti Borostyán étterem szakácsai az alkal­mi ételek receptjeit 50, hely­beli idős néni elmondása alapján állították össze. Többek között ökörsütés is szerepel az aggteleki Csepp- kő-száló műsorában. Kazincbarcikán palacsinta- sütő és -evővensenyt tarta­nak. Egyszerre négy tűzhe­lyen 16 fajta palacsinta ké­szül majd a nagyevőknek. Villáninterjút készítettünk Helmuth Misakkal, az oszt­rák delegáció vezetőjével, a Cukrász és Szakács Világ- szövetség főtitkárával, aki már harmincadszor jár Ma­gyarországon. A főtitkár el­mondta, hogy örömmel ta­pasztalja a gasztronómiai kultúra lendületes fejlődését, amin ő azt érti, hogy egyre inkább kezdünk áttérni a zsíros ételekről a fehérjedús táplálkozásra. / Si. I. REFLEKTOR Ma Budapesten megkezdő­dött a bélyegszakértök kong­resszusa. 3^ Békéscsabán ta­nácskozik a szövetkezeti nő- bizottsági vezetők országos tanácsa. + Egerben felavat­ták a mezőgazdasági szak­munkásképző iskola új, há­romszáz személyes diákott­honát. ★ Pécsett kétnapos színképelemző ankét kezdő­dött a Magyar Kémikusok Egyesületének rendezésében. >(c Salgótarjánba 12 tagú vietnami küldöttség érkezett. Szegeden, a szülészeti kli­nika tantermében országos nőgyógyászati kongresszus kezdődött. BÉCSI TARKABARKA — Uram — mondta egy Erdélyből több mint két évtizede ideszármazott magyar — higgye el nekem, az autó nemzeti katasztrófa. Maguk felé pedig — tartson engem teljesen semlegesnek — a legjobb propaganda. Vitassuk, hogy így van? Az ördög tudja :.. Tíz évvel ezelőtt megbámultuk a „kocsi-költeményeket’’. Ma már? Pes­ten például hovatovább oda jutunk, hogy éppen az autók miatt nem lehet gyorsan közlekedni. A kormány terve szerint öt év alatt 350 ezer gépjármű­vet hozunk az országba. Mi lesz itt? Meg azután: igaz, ma még sorba állunk autóért. (Hej, mert milyen rosszul is megy nekünk, ügy általában!) Csak vé­gül nehogy úgy járjunk az autóval, mint a televízióval és a hűtőgéppel: ne­hezen jutottunk hozzá, most meg rész­letre kínálják. Ám, ha bekövetkezik, az sem baj... Csak bírjuk szuflával — már ami a levegőt illeti. A bécsiek, azt hiszem, sokat szenved­nek a zaj és a levegő szennyezettsége miatt. Béesben hatszázezer csak a sze­mélygépjárművek száma. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy az elől haladó gépjármű kipuícgócsöve belelóg a mö­götte levő lámpájába. Parkírozni vala­hol? Csak szerencsével lehet. Garazs? A csillagos ég — télen, nyáron —. vagy a föld alatt, de annak borsos a díja. Az üzemeltetés sem olcsó. Sok a kocsiszalon, három-, négyévi részletre kaphatók a legkülönfélébb márkájú autók. Természetesen kamat­tal. Meglehetősen sok a használt kocsi­kat árusító bolt js. Mármost azt én iga­zán nem tudom, hogy a jó bécsi pol­gár azért ad-e túl a kocsiján, mert rá­írni a márkájára, vagy azért, mert so­kallja a fenntartási költséget. Eseten­ként bizonyára az is, ez is ok lehet. A bécsi autósok viszont minden bi­zonnyal a világ legjobb vezetői közé tartoznak. Udvariasak, sőt mi több: se­gítőkészek a rosszabb pozícióban lévő .járművek vezetői iránt, mentesek a ná­lunk még jól ismert’agresszivitástól. Va­lószínűleg ez az oka annak, hogy aránylag kevés a komoly baleset. El­mondások szerint naponta huszonötezer összeütközés történik, de ezek többsége koccanásos jellegű. Ilyen esetekben in­tézkedő rendőrre sincs szükség. A fe­lek udvariasan kicserélik a kocsi biz­tosítási számát — a többi nem az ő dolguk.. Intézi a társaság. Az autónak nincs különösebb becse. Nincs választás: kocsi vagy kicsi. Az autó nem kedvence a családnak. A mo­dern életforma kelléke. Hogy aztán jó ez vagy rossz a részletíeltételek kö­zött?' Ki tudja? Akinek jól megy — fi­zeti; akinek rosszabbul — nyögi. — Az adósság ma nálunk nem szé­gyen. Csak a gyávának nincs adóssága. Humorizálta el a választ egy tősgyöke­res bécsi. De őszinte szóval tette hoz­zá : — Mindenért alaposan meg kell dol­gozni. Igazolhatják azok, akik vendég- munkásként jönnek hozzánk. Béesben — azért hivatkozom csak a fővárosra, mert itt szereztem tapaszta­latokat — a munkaerőhiányt vendég­munkásokkal oldják meg. A város ker­tészetében például jelenleg is nyolcezer jugoszláv dolgozik. Láttam őket dolgoz­ni. Motolla gyorsaságával forgatták ke­zükben a metszőollót. Az ökölvívó gyors mozdulataival igazgatták maguk előtt a faágakat. Apropó, ökölvívás! A bécsiek azt mondják, ma is kedvencük Papp Lacj, aki néhány évvel ezelőtt még profiként bokszolt Béesben. Közkedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Stadt-hallét —, ahol oly sok nagysze­rű mérkőzést láttak — akik pedig nem fértek be, ezrek és ezrek, hangszórók segítségével követték a balegyeneseket — szóval a városi sportcsarnokot még ma is Papp-hallénak nevezik. CSALA LÁSZLÓ (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents