Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
Tudnivalóit a nemzetközi kongresszusokról Világszerte évente 350 nemzetközi kongresszust ren deznek, amelyeken körűibe lül 2 millió ember vesz részi Leggyakrabban rendezne! kongresszust Párizsban, Genf' ben, Londonban, Rómában Brüsszelben, New Yorkbar és Washingtonban. A nemzetközi kongresszusok 71 százalékát Európában tartják. Jubilál a szájharmonika Az egyik legkisebb és legelterjedtebb hangszer — a szájharmónika — éppen százötven esztendős. A száj- harmónikát 1821-ben egy 16 éves fiatalember, Friedrich Buschmann találta fel. jjr A Csepel Vas- és Fémművek Kerékpár és Varrógép Gyár legsikeresebb terméke a jól ismert Csepel kerékpár. A kerékpárok exportképességét bizonyítja, hogy több mint 30 országban vásárolják. A DH városfejlesztési A gondok várják haza őket Egyedül, több gyermekkel Kevesen tudják, milyen mélyen lehangoló hazamenni egy olyan lakásba, ahol mindig sötét ablakok várják az embert, ahol csak akkor van meleg, ha azt magával hordja az ember, ahol csak jókedvű, vagy szomorú önmagába botlik bele minduntalan. Nem könnyű az egyedülállók sorsa. Kiváltképpen nehéz az oké az asszonyoké, akik gyerekeket nevelnek — egyedül. A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában több mint hetven olyan asszony dolgozik, aki egy vagy két gyereket nevel egyetlen fizetésből, nem éppen könnyű körülmények között. Ajándék a gyártól A műszakok beosztása nem mindig kedvező a gyárban, kiváltképpen nehéz azok számára, akiket óvodai, iskolai kezdési időpontok kötnek. Ezek az asszonyok mégis helytállnak évek óta, helyzetük miatt sohasem kémek méltányosabb elbírálást a munkájuk után. Többen közülük a törzsgárda tagjai, olyanok, akiknek a nevét mindig egyértelműen ejtik ki a pamutfonóban: mint a leg jobbakét. Nem a megadás, a beletörődés a sorsuk, hanem a szüntelen gondoskodás a gyerekekről, akiknek a jövőjét olyan komolyan veszik, mint a munkájukat. Mégis aránytalanul nagyobb a teher a vállukon, hiszen nem osztja meg velük a gondokat senki sem. A gyárban úgy segítenek az egyedülálló gyerekes asz- szonyokon, ahogy csak lehet. Gyakran a legkisebb segítség is nagy ajándék, de vannak igazi ajándékok is. Ünnepek előtt, amikor ezek az asszonyok kétszer meggondolják minden forint helyét, a gyerekek ajándékaira görcsösen megfogják a pénzt, mert a csöppségek ezen éreznék meg a legjobban, hogy mennyire szeretik őket. Pótolni kell a hiányzó másik szülő melegét is. Egy évben kétszer is — Ma nem jön fel az szb- re kétszáz forint segélyért olyan ember, akinek nem kell égetően a pénz — mondja Turóczy Józsefné, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára. — Ha kémek, kétszer is kaphatnak segélyt az egyedülálló nők, hiszen nekik mindig a legjobbkor jön egy kis kiegészítés. A róluk való gondoskodás egyre több formában nyilvánul meg, nemegyszer a legalaposabb mérlegelés után, ki, milyen arányban részesedjék a rendelkezésre álló keretekből. Szeptember elsejétől — mint ahogy az szb-titkár elmondta — a vasárnapi műszakban dolgozók délelőtt 25, délután 50 százalékos bérpótlékot kapnak. Hogy ez mennyire érinti az egyedülálló anyákat, pontosan nem lehet tudni. Az biztos, hogy a gyerekkel együtt tölthető vasárnapi órákért a legmagasabb pótlék fizetése sem kárpótol, néha meg egyszerűen kénytelen a családdal maradni egyik-másik asz- szony, hiszen a csemetéket nincs kire hagyni. A közösség, a gyár nyújtotta segítséget egyikük sem érzi alamizsnának, mint ahogy nem is az. Csupán csak áriéi van szó, ha a kedvezményekből nekik többet juttatnak, hogy megpróbálják könnyíteni a gondokat azokban a háztartásokban, ahol arra leginkább szükség van. Nem közömbös senkinek sem a több, mint 1000 nőt foglalkoztató gyárban, hogy a váltótárs hogyan áll a helyükbe a gép mellé. Ha egyszer nincs, aki felefele arányban részit vállaljon a gyerekek neveltetéséből, a családi gondokból, hát a munkatársak segítenek erejükhöz mérten. Sokan, mindenki egy keveset. NAGY JÓZSEF fóruma Érdekes gondolatot vetett fel levelében D. Andrásné. Győri kapui olvasónk: szerinte — figyelembe véve városunk égető óvodai és bölcsődei gondjait — az új lakótelepekre tervezett eszpresszók és éttermek helyett is ilyen szociális gycrmeklé- tesítmén.vckct kellene építeni. Köztudott, hogy Miskolcon valóban nagy gond a kisgyermekek elhelyezése. Különösen, amióta a gyermekgondozási segély egyre nagyobb népszerűségnek örvend a dolgozó családanyák körében. Minap a televízió képernyőjén is láthattuk, hogy épülőben levő diósgyőri lakótelepünkön az újonnan elkészült lakások egy részét alakítják át ideiglenes szükség óvodává. ' Csakhogy az új lakótelepeken éttermekre és esz presszókra is szükség van, hiszen ezekkel együtt lehet „komfortos” minden új városrész. Figyelembe kell vennünk, hogy a lakótelepiek építésével nemcsak „alvó városnegyedeket” kívánunk létesíteni. A dolgozó családanyák második műszakjait ugyanis jelentősen megkönnyítheti egy-egy étterem. Különösen, ha nem csupán szórakoztatás céljára épül, hanem más ételek mellett — úgynevezett kdhordásos rendszerben — olcsó menüket is árusít! Ma még — sajnos — nem ez a jellemző, de akárhogy is nézzük, semmiképpien sem lehet felesleges létesítményeknek nyilvánítani a különböző vendéglátó egységeket. Már csak azért sem, mert ezeket — az élelmiszer- és egyéb boltokhoz hasonlóan — pályázatok, versenytárgyalások keretében nyerik el a későbbi üzemeltetőik. Nyugodtan mondhatjuk, hogy — bár létesítésükkel komoly anyagi áldozatot vállal a tanács — az ilyen módon megnyílt üzletek, vendéglátó egységek értéke előbb- utóbb megtérül a városnak. • Nemcsak alvó telep • Presszók helyett óvodát? • Elavult normatívák it rangsoroljuk, akkor — a jelenlegi kényszerítő helyzetben — mindenképpen fontosabbnak kell minősítenünk az óvodát, bölcsődét, iskolát, mint a vendéglátó üzleteket. Ezért lenne célszerű, hogy az építőipari vállalatok kapacitását minél előbb ennek az elvnek megfelelően osszák fel, s minden erővel elsősorban az óvodák, bölcsődék, iskolák építését siettessék. Ide kapcsolódó gondolatot fogalmaztak meg legutóbbi vizsgálatuk során a népi ellenőrök is: megállapították, hogy meglehetősen elavultak az országos bölcsőde- és óvodaépítési normatívák. Az 1000 új lakásra jutó óvodai férőhelyek száma igen kevés, s liür ■ ____________ az új lakótelepekhez már eleve lényegesen kevesebb óvodai férőhelyet terveznek, mint amennyire valójában szükség lenne. Az elavult normatívák azt sem veszik figyelembe, hogy az új lakótelepek óvodáinak, bölcsődéinek ki kell szolgálniuk a környék lakosságát is. Ezért javasoljuk, hogy a város vezetői fontolják meg olvasónk javaslatát, annál is inkább, mert véleményével nem áll egyedül. A témára városfejlesztési fórumunk következő számában visszatérünk, és közöljük az illetékes tanácsi vezetők válaszát. L. P. Miskolc—Kassa Közlekedésiek barátkozása A Miskolci Közlekedési Vállalat már évek óta rendszeres baráti és munkatársi kapcsolatot tart a Kassai Közlekedési Vállalattal. Ebben az évben, a szeptemberi cserelátogatások alkalmával a forgalmi osztályok dolgozói találkoztak Miskolcon és Kassán. A hónap első szombatján a kassaiak látogattak el városunkba, a következő hét végén p>edig harminc MKV-dolgozót láttak vendégül egy tátrai üdülőben. A találkozókat, immár hagyományosan, futballmeccseikkel teszik emlékezetesebbé. A legnagyobb A özép-íurópábiw Rákóczi-hordó a Dunántúlon Helyettük, a pályázatból „győztesen” kikerülő vállalatok — ellenszolgáltatásként — a város más részein létesítenek boltokat, vagy újabb vendéglátó egységeket. Ezzel a módszerrel természetesen tovább javítják a város kereskedelmi és vendéglátó ellátottságát. Olvasónk javaslatát mégsem kell teljesen elvetni. Abban mindenképpien igaza van, hogyha az új lakótelepiek kisegítő létesítményeSzálfaegyenes a tartása, pedig túl van a hetvenen. Jó szakember volt, adtak a szavára, ha éppen szóra tudták bírni, hiszen szótlan ember hírében állt. Dolgozni viszont annál jobban tudott. Mindig a legkényesebb feladatokat bízták rá. Híres volt a pontosságáról is. Mindig háromnegyed hatkor lépett ki az öltöző ajtaján. Pankja fiókját szertartásosan nyitotta ki. A satu környékéről elsöpörte a port, csak azután szedegette ki a szerszámokat. Katonás rend volt a fiókjában, a munka- padján. Glédában álltak a munkaeszközök. S ha mindezt elvégezte, két kézzel a satu oldalán, a pankra támaszkodott. Mozdulatlanul állt a munka kezdetéig. A többiek gúnyolták is érte. Élcelődésük azonban sohasem jutott el az öregig. „Koncentrál" — mondogatták róla. Amióta nyugdíjas, betartja a maga által megszabott rendet. Soha semmi ki nem zökkenti beütemezett, percekre kiszámított programját. Kilencig a kertben sétál, utána körüljárja a gyárat. Szótlanul, merev tartással ballag az úton. A köszönéseket furcsa meghajlással fogadja. Fél tizenkettőkor benyit az étterembe, elfoglalja a szokásos helyét, s vár negyedórát, amíg az önkiszolgáló ablaka kinyílik. Ebéd után újabb séta, ha esik, ha fúj. Egy szokatlan dolog történt. Kilenc órakor nem a szokásos gyár körüli sétára indult. Az üzem portása sapkájához lökte a kezét, 6 merev tartással meghajolt. Az üzemben — ahová igyekezett — gépalkatrészek, vastartók, olajtól csöpögő burkoló lemezek mindenfelé. Utat keresve lépegetett közöttük. A blokkgép mellett állt meg. Mereven nézte a főtengely pászítását. Az emberek odaköszöntek, de végezték a munkájukat tovább. Néhányon összesúgtak. Csapágyat faragtak, amelynél az illesztéshez pontos munka szükséges. A művezető a gép mellől intézkedett. A gőzgép, mint egy áléit óriás. Az öreg megcsóválta a fejét, aztán nem hagyta szó nélkül: — Tegye már rá a vízszintméröt! Innen látom, hogy nem áll jól! — mondta. S mint akit rajtakaptak, eltűnt. Ki a gyárkapun. Ott tétován megállt. Most merre? Órájára néz. Felborult a program. A fiatal szakmunkás bent, a géptestnél megkönnyebbül. Hogy ő erre nem jött rá? Pedig pofonegyszerű. Hej, ezek az öregek — csóválja a fejét. Tokaj-Hegyalján készülődnek a furmint és a hárslevelű szüretiére: mossák, kénezik a hordókat, kádakat, szüretelőedényeket Sátoraljaújhelytől Abaújszántóig. Unnepszámba menő „betakarítási” munkának tekintik a szüretet Hegyalján évszázadok óta. A XVII. században és a XVIII. század elején a Lorántffyak, majd a Rákócziak voltak a legkiválóbb szőlősgazdák ezen a vidéken. Maga a vezérlő fejedelem a kuruc szabadság- harc költségeit is jobbára a külföldre szállított tokaji bor árából fedezte. Néhány borá-. saatra vonatkozó tárgyi emléket ma is őriznek Hegyalján a Rákócziak idejéből. Nemrégiben egy érdekes tárgyi emlékről olvashattunk a Veszprém megyei napilapban is. Az újság munkatársa dunántúli „borkörúton” járván, a Baj nevű kisközségben egy több évszázados tölgyfahordóra bukkant, amelyben nem kevesebb, mint 75 ezer liter bort tárolnak. Csempiével kirakott cementhordót ennél sokkal nagyobbakat is építenek manapság a korszerűen felszerelt magyar pincékben, de dongahordóból ez a legnagyobb egész Közép-Európá- ban. A hordó hossza 5,27, átmérője 4,65 méter, faanyagának súlya 14, a hatalmas abroncsoké piedig 43 mázsa. Az elején Rákóczi Ferenc embernagyságú portréja látható, s a pincegazdaság borászai úgy tudják, hogy a hordó magáé a vezérlő fejedelemé volt, és Sárospatakról került a Dunántúlra. A néphit természetesen annyi idő múltán mondákat kerekített a hatalmas hordóról. Eszerint a remekmű elkészülte után az öreg kádármester egy napion eltűnt, s a fiatal felesége nemsokára ifjú szerelméhez, a kádárlegényhez ment feleségül. Mikor aztán később a 750 hektoliternyi bor elfogyott, emberi csontvázat találtak a hordó alján, s az ujjperec- csonton ott volt az öreg mester gyűrűje. Igv hát a bűnösök feje vérpiadon hullt a bakó fűrészporos kosarába „Nem szép történet ugyan, de illik a félelmetes nagyságú hordóhoz” — fejezi be a történetet az újságíró, majd mintegy enyhítésül hozzáteszi: „Most asztali fehér van a hordóóriásban.” Mikor nyílik a halszakiizlet? Már hosszú ideje tatarozzák a Halértékesítö Vállalat Bajcsy-Zsilinszky utcai üzletét. A bolt felújítását másfél millió forintos költséggel a Füzesabony és Vidéke Afész végzi. A műszaki átvétel során az építtetők olyan sok hiányosságot állapítottak meg, hogy előreláthatólag legfeljebb csak októberben nyithatják meg ismét a hal- szaküzletet. A tatarozás ideje alatt azonban a vállalat nagykereskedelmi h’alértéke- sítése zavartalan, bár sok a probléma, mivel a Búza téri vásárcsarnokban igen. szűk a raktározási lehetőig égők. t Az öreg
