Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-22 / 196. szám

Százévenként egyszer „Acélfonók” a toronyban Ahogy a bekötőút elka­nyarodik az épülő kenyér­gyár irányába, ajtótlan, ab­laktalan betontömb magaso­dik elénk. Tetején vasbeton- szerelők dolgoznak ijesztő magasságban, ahol csak deszkakorlátok állnak végig a fal síkjában. A kimeredő acélszálak között, mint a ta­kácsok, úgy végzik munká­jukat. Belül fenyőácsolatok között botorkálunk, a fejünk felett vizet könnyezik a fal. A locsolás még az időszakos vízhiány idején sem maradt el, hiszen az anyag szilárdu- lásához elengedhetetlen a víz. Készül a kenyérgyár Ritka építkezés, ahol a részhatáridőkkel, a minőség­gel is elégedett a megrende­lő. A miskolci új kenyérgyár szinte varázsütésre nőtt ki a földből. Tavaly ősszel még sárt dagasztó teherautók for­golódtak a sík területen és most már átadott garázsso­rok, a kész kazánház impo­záns blokkjai jelzik a mun­ka tempóját. A lisztsiló rö­videsen túlnövi a behemót Rapid darut, amelyiknek a gémje idestova épp hogy el­foroghat majd a födém felett Heincmann István munka­vezetővel járjuk a területet, ahol eddig még csak a BÁ- ÉV dolgozott, és egyetlen al­vállalkozó sem „lépett po­rondra”. Persze nem ez az egyetlen oka a határidők tartásának, hiszen ezt három brigád tagjai is szavatolják. Miután szoros egymásra­utaltságban végzik a munká­jukat, úgy tervezik meg a mindennapi tennivalókat, hogy egy ember se álljon mások hanyagsága miatt. A legtöbb mégis Fodor Imréék vasbetonszerelő csoportián múlik, mert a Térjék ács­brigád csak ott tud zsaluzni, ahol a vasalás már elkészült. Csak a kavics A silótorony épületének te­tejéről szép kilátás nyílik a Bükk felé és a Kilián város­részre. Látni a tízemeletes épületek tetejét is, pedig csak az ötödik emeleten va­gyunk. Egy szint ugyanis 4—5 méter magas, közben egy-egy lisztsiló nyolc-tíz méter mély betonszekrénye töri meg a szerkezetet. Jobbra a kenyérszállító sort és a kemencéket befo­gadó csarnok húzódik. Egy- harmadát már tető fedi. , — A tél előtt sürgősen te­tő alá kellene helyezni a si­lót is, hiszen nagy károkat okozna a hó, ha megtöltené a silókat — mondja a mun­kavezető. — Jövő márciusra ugyanis át kell adnunk a helyet a szerelőknek, akik majd a gépek bekötését vég­zik. A kész kazánház és a 17 kocsit befogadó garázssor sem áll addig üresen, hiszen a folyamatosan érkező be­rendezéseknek addig sem kell az ég alatt állniuk és ráadásul itt lesznek a hely­színen. Veres Sándor építésvezető csak a kavics minőségére panaszkodik: — A siló épülete 800 ton­nás teherbírású lesz és nem mindegy, milyen betonból készül. Néha a kavicsunk rossz minőségű és ez sok bosszúságot okoz. Szeretnénk ugyanakkor jó munkát vé­gezni, hiszen ilyen kenyér­gyár még egy ekkora város­ban is 100 évben egyszer épül és ez addig a mi ke­zünk munkáját dicséri, vagy marasztalja el. Ezt mind­annyian jól tudjuk. NAGY JÓZSEF Kéthetes nagyjavítás után újra indították a Miskolci Likőrgyár nagy teljesítményű palackozógépét. A berendezés óránként ezer üveget tölt meg konyakkal, pálinkával és li­kőrrel. (Kerényi László felvétele) TVK-export: 10 millió párna- és szelepes zsák (Tudósitónktól.) A Tiszai Vegyi Kombinát II. sz. műanyag-feldolgozó üzemében az év első felében 3500 tonna polietilén granu­látumot dolgoztak fel. A nagy mennyiségű alapanyag különböző típusú tömlők, műanyag fóliák, tasakok gyártására szolgált. Főter­mékként elkészült 6 millió darab nehézpámazsák és 4 millió darab talpas szelepes zsák, amelyeket a Szovjet­unióba és egy sor nyugati országba exportáltak. Az év első felében üzem­be lépett az angol gyártmá­nyú Rotocast rotációs öntő­gép is, amely egész Közép- Európában csak Leninváros- ban létezik. A gép granulá­tumból 150 literes műanyag hordókat gyárt. A minden vegyianyagnak ellenálló mű­anyaghordókat az ÁFOR, a húsipar, s vegyigyárak hasz­nálják. Gyulán mondják: A kolbász a mi tokajink Amikor Csíki József ta­valy ősszel Párizsban járt, gyulai kolbásszal kedveske­dett vendéglátóinak. Tehet­te, hiszen ő a Gyulai Hús­ipari Vállalat igazgatója. Aki e cikk elolvasása után netán kedvet kapna egy kis kóstolóhoz, az jobban teszi, ha kolbászügyben továbbra is megmarad plátói élveze­teknél. A gyulaihoz ugyanis ma Magyarországon nagvon nehéz hozzájutni, egyszerűen azért, mert több mint kilenc­tized részét exportálják. Árulnak viszont gyulai-mód­ra késztíett kolbász-félét, de ennek csak annyi köze van az igazihoz, mint a babká­vénak a cikóriához. 33 országba exportálják A legenda szerint elsőként egy Balogh nevű kocsmáros traktálta vendégeit olyan szárazkolbászai, amely már magában hordta a későbbi, világhíres utód ízét és zama­tét. Később mások is meg­próbálkoztak az „újmódi hüvelyes” készítésével, s las- san-lassan belopta magát a köztudatba e kis alföldi vá­roska hentesmestereinek re­meke. A piros-fehér-zöld pa­pírgyűrűvel márkázott gyulai kolbász keresett áru a vi­lágpiacon. Jelenleg 33 or­szágba exportálják. Híre a tokaji bor, vagy a Pick sza­lámi nemzetközi hírnevéhez hasonlítható. Nem ok nélkül állítják a gyulaiak: a kol­bász a mi tokajink. Mitől gyulai a gyulai? A válasz három szóban : az íze, a színe és a tartása miatt. A tradíciók szerint a gyártáshoz a hús minden ré­szét felhasználják, és — lé­nyegében ez határozza meg a minőséget — hőelvonás, il­letve hozzáadás nélkül érle­lik. A biológiai érlelés 21— 25 napig tart. Ám a titok nyitja alighanem az a nemes fűszerpaprika, amely a gyu­lai sajátos ízét és színét ad­ja. A szakemberek azt mondják, hogy a gyulai „fé­nyes” koibász. Évenként 550 vagon A pontos adatok szerint ez év első felében 11 ezer 764 mázsa kolbász készült Gyu­lán, s azt még találgatni is felesleges, hogy ennek hány­szorosa találna még vevőre. Tény az, hogy több kellene. Itthon is és külföldön is. Itt­hon a gyulai-módra készült kolbász helyett, külföldön pedig a hamisítványok he­lyett. A gyulait ugyanis sok országban hamisítják, noha az nemzetközi védjegyolta­lom alatt áll. Az utánzók egyébként minden alkalom­mal ráfizettek, mert elvesz­tették a nyakúkba akasztott pert. Am a gyulai kolbászgyár­ban most nem ez a legfőbb téma. A húsüzem fennállásá­nak eddigi legnagyobb fej­lesztése előtt áll. A 230 mil­lió forintos beruházás nyo­mán néhány esztendő múlva megduplázódik a termelés. A tervek szerint évenként 550 vagon gyulai kolbász és csa­bai szalámi készül itt. Mert ugye azt mondani sem kell, hogy a csabait is gyulán töl­tik. BRACKO ISTVÁN Mai bolgár grafika Megyénkbe érkezett a Bolgár Kulturális Központ rendezésében a mai bolgár grafika legszebb müveiből összeállított válogatás. A gra­fika műfaja a szocialista Bulgária képzőművészetében előkelő helyet foglal el szín­vonal, korszerűség és nem­zetközi elismertség tekinteté­ben egyaránt. A mai bolgár grafika gyorsan, érzékenyen reagál a világ és a megújult bolgár élet eseményeire: a béke, a rend, a humánum és a szo­cialista építőmunka igazát hirdeti. Az eszmei, gondolati szépségekhez változatos te­matika, kifejezésbeli sokol­dalúság és technikai virtuozi­tás kapcsolódik. Különösen megnyilvánul ez a kiállított művek formai gazdagságában az ikonszerű ábrázolástól az erőteljes paraszti művészetig, főképp Kulekov, Aleksziev, Szkorcsev, Vaszileva, Petkov grafikáin. A 28 művész 42 alkotásá­ból álló kiállítás előbb Sá­rospatakon került közönség elé, majd a hónap utolsó he. tőben Kazincbarcika művé­szetkedvelő lakossága tekint­heti meg. Szovjet-bolgár gázvezeték A bolgár vegyipari és ne­hézipari minisztérium jóvá­hagyta a szovjet—bolgár gáz­vezeték építését. E gigászi létesítmény építését az új ötéves tervben (19>71—1975) kezdik meg. Elkészülte után a vezeték Bulgária számára évi 3 milliárd köbméter földgázt biztosít a legna­gyobb vegyipari vállalatok üzemeltetéséhez. A gázveze­ték építésében szovjet és bolgár munkások és mérnö­kök együttesen vesznek részt. Vissza veszik a Fáklya olajégőket Mint ismeretes, a KERM1 vizsgálata szerint a Fáklya olajégő kályhák nem üzem­biztosak, s ezért a gyártó cégnek valamennyi ilyen ter­mékét vissza kell vásárolnia. A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 114 ilyen Fáklya olajégőt adott el és ebből mintegy 100-at már si­került visszavenniük. Autósokkal üdültem A balatoni üdülőben kellemetlen hír fo­gadta a vendégeket már a második nap reg­gelén: az egyik házaspár új autóját, egy fe­hér színű Opel 850-est, ismeretlen tettes el­lopta az üdülő előtti parkolóhelyről. A tulajdonos elsápadt. Néhány an vigasz­talni próbálták, mondván, elvitte valami fe­lelőtlen suhanc, majd visszahozza, vagy ott­hagyja az út mentén, ha elfogy a benzinje. Voltak, akik rögtön mesélni kezdtek min­denféle autólopásokról, sőt olyan is akadt, aki tudta, hogy az előző turnusban egy Trabantnak mind a négy kerekét leszerel­ték, bár magát a kocsit otthagyták; hát mennyivel bosszúsabb lehetett annak a gaz­dája, aki láthatta ugyan a kocsiját, de nem használhatta, s egy kocsit általában köny- nye^b megtalálni, mint négy ellopott kere­ket, aminek ugyebár még külön rendszáma sincsen. E közléstől azonban az Opeljét si­rató üdülőnek sem a jókedve, sem a kocsija nem tért vissza. Az autós összetartás már a déli órákra eredményt hozott. A kocsit ugyan nem ta­lálták meg, de ebédre járőrözési tervezetet dolgoztak ki, amelynek alapján nyolc autós a déli, hét meg az északi partot portyázza végig, hátha az ellopott kocsi nyomára nkad. Késő este tértek vissza eredmény nélkül, meg néhány vaskos sértésssel a tar­solyukban, amiket azoktól az ismeretlen autósoktól kaptak, akiket ok nélkül üldöz­tek és feltartóztattak az úton. Nem volt mit tenni, várni kellett, hogy a rendőrség buk­kanjon a kocsi nyomára. Egyik éjszaka állítólag el akarták lopni egy másik üdülőtárs kocsiját is. A parkoló­hely ugyanis főútvonal mellett állt, ahol az éjszakai csend is viszonylagos, s hál kinek nem akad meg a szeme az odasereglett és őrizetlenül álldogáló járgányokon. A veszé­lyeztetett kocsi gazdája azonnal Budapestre telefonált, délutánra már ott is volt a nagy­szerű riasztókészülék. Ezt sürgősen beszerel­te a kocsiba, s ettől kezdve a legkisebb érintésre éles szirénavijjogás riasztotta a környéket. Mivel a főútvonalon éjszaka is arravetődött néhány ember, s azok közül valaki mindig meghintáztatta a jó rúgóza- túnak látszó kocsit, minden éjjel felbőgött a sziréna néhányszor, amitől egyrészt meg­ijedt a vétkes járókelő és futásnak eredt, másrészt pedig felébredt az egész környék, mert a kocsi gazdája messze lakott, későn ért a parkolóhelyre, s a szirénázást csak a kocsi belsejéből lehetett megszüntetni. Miután az üdülő és környéke öt éjszakán át csak a riasztó visítozását hallgatta, az autósok időközben megalakult véd- és dac- szövetsége is belátta, hogy így nem mehet tovább, csendes, másokat nem zavaró őri­zetről kell gondoskodni. Őrséget szerveztek. Katonaviselt emberek megtervezték az őr­állás módozatait, s attól kezdve, mint a ka­szárnyákban, őrködtek, költötték és váltot­ták egymást egész éjjel, délelőttönként alud­tak, délután meg éjszakai tapasztalataikat mesélték. Unalmas, esős idő volt. Legalább valami­vel elmentek a napok. A hazautazás napján, pontosan két héttel eltűnése után, a kis Opel is meglett. Távol a Balatontól, Jászberényben. Bizonyára a tolvajnak is csak két hét szabadsága volt. Egyébként tovább is használta volna. 8ENEDEK MIKLÓS A szövetbank választéka Ha az ország bármely ré­szén emberi „pótalkatrészre” van szükség, akkor az Orszá­gos Traumatológiai Intézet szövetkonzerváló osztályához fordulnak segítségért. Innen látnak el 10 fővárosi, as kö­rülbelül 50 vidéki kórházat, klinikát, kutatóintézetet be­ültetésre, kísérleti célokra al­kalmas, konzervált szövettel. A szövetek felhasználható állapotban tartása részben kémiai kezeléssel, részben mélyhűtéssel történik. Üjab- ban egyes szövetféléknél, amelyek ezt károsodás nélkül tűrik, bevezették a besugár- zásos sterilizálást is. A mély- hűtéssel konzervált szövetek elég hosszú ideig tartó mély­hűtés után elbírják a szállí­tással járó természetes hő­mérsékletet, megérkezésük után azonban már nem al­kalmasak újabb mélyhűtésre, fridzsider-hőfokon kell tárol­ni őket a gyors felhasználá­sig. Évente sok ezer kis üveg­ben, a külső levegőtől telje­sen elzárt dugaszolással in­dulnak el a csontok, inak, porcok, bőrdarabok az inté­zet saját műtőibe és a háló­zatba kapcsolódó intézmé­nyekhez. Az üvegek tartalma általá­ban emberi testből való szö­vet, de csontpótlásra alkal­maznak állati eredetű prepa­rátumot is. Az emberi szer­vezet a nem csontnemű ösz- szetevőitől megtisztított bor­júcsontot épp olyan szívesen fogadja be, mint az emberi Iestből származót. Az is ér­dekes, hogy a testbe beplán­tált idegen szövettel szemben nem viselkedik olyan ellen­ségesen a szervezet, mint ahogy azt szervek beültetésé­nél teszi. Ezeket a szöveteket „úgy fogja fel”, mintha azok saját elöregedett sejtjei len­nének; miként a ' szervezet egy bizonyos időn belül fel­újítja magát sejtjei kicserélé­sével, ugyanúgy ezeket a pó­tolt részeket is lépésről 'lé­pésre friss, saját sejtjeivel cseréli fel. Kedvezményes szénvásárlás Augusztus 16-tól az állami TUZÉP-telepeken a megye egész területén borsodi diészén 5 Ft/q árengedménnyel soron kívüli szállítással. MISKOLCI TUZÉP-VALLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents