Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-18 / 194. szám
Betanított cipészek A Miskolci Cipész Szövetkezet dolgozóinak átlagos életkora 50—60 év között van. A sorozatgyártásra való átállás komoly létszámbővítést igényelne, viszont évről évre kevesebb a jelentkező cipésztanulónak. A szövetkezet ezen úgy kíván segíteni, hogy az új gépekhez betanított cipészdolgozókat alkalmaz. Automata hegesztő f A Whatman-papiron levő, fényelektromos készülékben elhelyezett műszáki rajz alkotja a mintát, ennek alapján egy jelentős távolságra levő vákuumcellában elektronsugár hegeszti össze az alkatrészeket, vagy „vési be” a mikroáramkört. Ezt az automatikus rendszert az Ukrán Tudományos Akadémia E. O. Patonról elnevezett Elektromos Hegesztési Intézetben dogozták k*. Eddig a gyártmányokat hegesztésnél vagy megmunkálásnál mozdulatlan sugár alatt mozgatták. Ez nehéz eljárás. Más utat kellett keresni: meg kellett változtatni magának a sugárnak az irányát. Az elektronsugár „becélzá- sáról” ebben az esetben mágneses mező gondoskodik. A vezérlőpult televíziós képernyőjén fénylő ábra jelenik meg, ezen lehet ellenőrizni az alkatrészek elektronsugárral történt hegesztésének vagy megmunkálásának minőségét. Sárközit befogadták Építőtábor Szovjetunióban Visszaérkezett a Szovjetunióból, a kazahsztáni építőtáborból a Nehézipari Mű- északi Egyetem húsz hallgatója. A harkovi műszaki egyetemmel kötött megállapodás alapján minden évben csereakcióval szervezik meg a két egyetem nyári építőtáborait. A magyar egyetemisták egy hónapig különböző építkezéseken dolgoztak. Ezt követően, jó munkájuk jutalmául két hétig Moszkvában és Leningrádban üdültek. y „Az ember kitartóbb a kánikulánál. .(Kerényi felv.) Sárközi ék nem pazarolják a szavakat. A kemence tüzes gyomrában téglakiszedéskor a meleg szárítja a torkot, feszíti a tüdőt. Így szokták meg egymást, kevés szóval és a mozdulatokkal. Sárközi István a Dunántúlról jött közéjük és hamar befogadták maguk közé. Érthető is, hiszen a tégla Komáromban is ugyanúgy égeti a kiszedők kezét, mint itt Mályiban és aki nem siet vele, hát magára vethet. Ez volt az első, amiben szót értettek anélkül, hogy a munka egyáltalában szóba került volna. Tudták azt is, hogy Sárközi felesége a vagonra- kóknál vállalt munkát és abból a fajtából való, aki rosz- szul alszik, ha úgy találja, hogy valaki többet dolgozik nála. A kemencések nem akármilyen partnert találtak Sárközinek, dehát a próba, az igazi próba akkor ér valamit, ha a mérce alatt nem lehet csak úgy hetykén átsétálni. Zelenyánszky Pál tizennyolc éves téglagyári munkás és a szakmabeliek számára ez is olyan, amit nem kell elmandami a bemuA DH és a MÉRV nyári rejtvénypályázata III- hét: Ki mit gyárt? (3.) A Déli Hirlap és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mai rejtvényeként öt azonos felhasználású áru nevét közöljük. A rejtvénypályázat részvevői a következő áruk közül annak a nevét írják rá a pályázati szelvényre, amelyik a Tisza- menti Vegyiművek terméke: Biopon áztató — Bio Luna mosópor — Optima mosópor — Ideál ’69 mosópor — Bio Tomi áztató. A mostani hét mindegyik napján, s — a kétnapos ünnep miatt — augusztus 22-én más-más öt árunevet közlünk, s az e heti megfejtések legkésőbb augusztus 26-ig a pályázati szelvényeken együtt küldendők be szerkesztőségünkbe (Miskolc, I., Bajcsy- Zsilinszky u. 15.), vagy do- bandók be a sajtóház portáján erre a célra elhelyezett ládába. Minden helyes megfejtés 10 pontot ér. Tegnapi — a 2. számú — rejtvényünkbe hiba csúszott. A közölt öt áru közül annak a nevét kell megírni, amelyik a Duna Csokoládégyárban készült. Pályázati szelvény III. HÉT: KI MIT GYÁRT? (3) Megfejtés: tatkozáskor. A téglagyári évek maradandó nyomokat hagynak, főként azok az évek, amikor még ötször, hatszor kellett megemelni a téglát, míg a kocsik a rakások mellé állhatták. A kemencés évek pedig duplán számítanak. Még a legkeményebbek is pokolnak tartják nyolctíz év után. Ha jól halad a munka a forró kemencefolyosókban, jobban esik az ebéd is. Sárközi, meg Zelenyánszky sok jóízű falatot költött már el a munkahelyén. Innen a barátság, a megértés. Sárköziék lakást kaptak. Egyszobás, barátságos otthon, ahol végre magának élhet a család. Amolyan szolgálati lakásféle, manapság másként nevezik. Az értéke mégis több, mint a legdrágább villáké, hiszen a maguk ízlése szerint való. Sok minden változott körülöttük, csak a munka volt mindig ugyanolyan, a meleg miatt mindig sürgős és soha nem könnyű. A régi próba, az első páros nekirugaszkodás is csak az akarat tüzétől volt melegebb a későbbieknél. Mert a próbák százait kell minden évben százszor, meg százszor újra kiállni. És ez csak egyféleképpen lehetséges, idézem Sárközi Istvánt: „... ha az ember a bőrén érzi, hogy kitartóbb a kánikulánál”, a keze többet bír, mint az a sok millió forró tégla, amit hatosával, nyolcasával szed ki a kemencéből, amelyben a nyomukban jár, körbesiet a tűz! De a járást mégis ők tudják a legjobban. NAGY JÓZSEF A DH városfejlesztési fóruma i Korai volt az öröm A lektorátus nem is válaszolt Dísztelen lakótelep? is tesszük szóvá. Az elmúlt év őszén megirtuk, hogy a miskolci építészek és képzőművészek — a tanács támogatásával — javaslatot dolgoztak ki az új. Győri kapui lakónegyed sivár betondoboz- rengetegénck díszítésére: a parkosítás mellett helyhez és környezethez illő képzőművészeti alkotásokkal, szobrokkal, mozaikokkal, térplasztikákkal stb. kívánják hangulatosabbá tenni a lakótelepet. Még lelkendeztünk is, mondván: jobb későn mint soha! Megírtuk, hogy nyilván így utólag is sikerül majd „melegebbé”, emberibbé tenni, s némi túlzással sajátos, karakterisztikusabb vonásokkal felruházni a lakótelepet. Dicsértük az ötletet, s felvetettük, hogy a soron következő diósgyőri és avasi építkezéseken, az összekötő városrészben már kezdettől fogva érvényesülhet ez az elv. Olvasóink tudomást szerezhettek arról is. hogy minderre ígéretet is kapott a város. Tervezők, építészek, kivitelezők, képzőművészek — mindenki támogatja az elképzelést. Akkor még ezt hittük. mert így könnyebb, kényelmert mindenki ezt mondta. mesebb. Akkor. Azóta eltelt csaknem Ezért egy év, és bár a javaslat egy- egy példányát mindenki megkapta, lapunkon kívül senki sem reagált rá. Pontosabban: töretlenül haladunk a régi kitaposott, de valamennyiünk számára kedvezőtlen úton. Még precízebben: mint any- nyi nagyszerű ötlet, ez a kezdeményezés is megfeneklett. Sőt, el sem indult. A Képző- éts Iparművészeti Lektorátus még csak levélben sem válaszolt rá. Nem esett szó. De még az ötlettel sem foglalkozik senki. Többi leendő lakótelepünk terveiben még az elv sem kapott helyet. Mindössze azt tudjuk, hogy a negyedik ötéves te • során Miskolcon felépülő csaknem 12 ezer lakás kilencven százaléka készül panelből. Ugyanolyan rideg, nyomasztóan barátságtalan és — a diósgyőri városközpont kivételével — mindenütt szemet fárasztó, egyhangú, monoton homlokzat-kiképzéssel. Mindez azért, Mert véleményünk szerint egy-egy új lakótelephez ugyanúgy hozzátartoznak a szobrok, a szóld terület, a könyvtár, a padok, mint egy ABC-áruház, zöldségbolt, bisztró vagy kocsma. Mert nem elég egy várost felépíteni. Élni is kell tenne. Aki olvasta a Népszabadság tegnapi számát és járt Salgótarjánban, tudhatja, hogy ez az igény — és a javaslat — nem holmi elérhetetlen. utópisztikus nagyzási mánia szüleménye. És Salgótarján mégcsak nem is az ország második városa. lahucsky Péter Lapszerkesztés egy iaoszi barlangban Hegyek között, barlang mélyén, Sam Neua szivében van a Laoszi Hazafi és a Laoszi Népi Felszabadító Hadsereg című újság nyomdája. Ebben a nyomdában, amely a Laoszi Népfront Ideológiai Munkabizottságához tartozik, minden mnkatárs egyúttal harcoló katona is. A barlang- nyomdában évente sók könyvet is megjelentetnek — az ország több mint 60 nemzetiségének nyelvén. A Laoszi Hazafi a Laoszi Hazafias Népfront hivatalos orgánuma a lakosság mindennapi életéről ad tudósításokat, a Laoszi Népi Felszabadító Hadsereg katonai híA beküldő neve: Lakcíme: Lesz-e tanévnyitó? Komótosan tataroznak a Szilágyi utcai iskolában Lesz-e tanévnyitó a Szilágyi utcai 37. sz. Általános Iskolában? Joggal kérdezi az arra járó, hiszen augusztus 16-án az első pillantásra még inkább hasonlított az iskola egy szanálásra ítélt öreg házra, mint egy kilencéves tatarozásra szoruló épületre; mindkét emeleten hiányoztak az ablakok és az ablakkeretek. Életveszélyes ablakok — Több mint egymillió forintba kerülnek a felújítási munkák — panaszolja Ond- rejovics Ferenc, az iskola igazgatója, a fogadószobává és lomtárrá kinevezett tornateremben. — A nyílászáró szerkezeteket, vagyis a fém ablakkereteket már ideje volt kicserélni. Életveszélyesekké váltak. A gitt kipergett és a négyzetméteres ablaktáblák kidőlve, könnyen okozhattak volna balesetet. A tatarozás tehát elsősorban ezért volt sürgető, de a Miskolci Építőipari Vállalattal kötött szerződés más javítási, felújítási munkák elvégzését is tartalmazza. A vállalat a fa nyílászáró szerkezetek elkészítését és szállítását az alvállalkozó nagyhalászi ktsz-re bízta. A festést, mázolást, üvegezést szintén alvállalkozó végzi, a Miskolci Vegyesipari Ktsz. Csupán a kőműves munka maradt az építőipari vállalatra. A tatarozás kezdőnapja: június 10. A belső munkákat augusztus 25-ig, a külsőket október 30-ig kellett volna befejezni. Ha... ha a nagyhalászi ktsz eleget tesz szerződésbeli kötelezettségének és június 15-ig, július 10-ig, illetve augusztus 10-ig 40, 36, illetve 21 nyílászáró szerkezetet készít. Ehelyett az első szállítmány július 7- én érkezett meg, s tegnap, augusztus 17-én öt darab nyílászáró szerkezet még hiányzott. A meglevők is durva megmunkálásról, elkapkodott munkáról tanúskodnak. A belső munkák legalább másfél hónapot késtek. Segít a „maszek” — A nagyhalásziaknak nem volt sem anyaguk, sem munkaerejük — kezdi a magyarázatot Demján Imre, a Miskolci Építőipari Vállalat főópítésvezetője. — Vállalatunk szerzett később faanyagot, így kezdhették el a munkát, ami persze már a körmükre égett. Ezért a nagyhalásziak is kerestek „alvállalkozót”, egy maszek asztalost, aki külön jutalom fejében vállalta a nyílásáé ró szerkezet elkészítését. — A vállalat is hibás — méltatlankodik joggal Ond- rejovics Ferenc. — Először is: miért adta a nagyhalászi ktsz-nek a munkát a vállalat? Másodszor: ha már elkövették a hibát és ennek a gyengén felszerelt, kapacitás- hiánnyal küzdő üzemecské- nek adták ki a munkát, miért nem ellenőrizték hamarabb és gyakrabban? — Sajnos, más vállalkozót nem találtunk — válaszol Demján Imre. — Saját asztalosrészlegünk pedig csak kisebb javítási munkák elvégzésére képes, az építőipari vállalat ugyanis krónikus munkaerő-hiánnyal küzd. A nagyhalásziakat hiába köt- bérezzük, ez a késésen nem sokat segít... líra alatt mázolnak Járkálunk az épületben. A földszinten már kitakarítottak. A friss meszelés illatát orromba lopja a nyári szellő. Az emeleteken még kőművesek dolgoznak. — Az egész nyaramat az iskolában töltöttem. Próbáltam irányítani a tatarozást. Szerettem volna betartatni a határidőket. Hiszen az iskolában ezt nagyon szigorúan kell venni — folytatja a beszélgetést Ondrejovics Ferenc. — Mindezek ellenére bízom benne, hogy szeptem- oer elsején nálunk is lesz évnyitó, s megkezdhetjük a tanítást is. Bár igaz, egy darabig az órák alatt is mázolok járkálnak majd az osztályokban, hogy befejezzék az elmaradt belső munkákat. Nehéz lesz így komolyan dolgozni... SIMÁNYI JÓZSEF reket közöl. Heti eladott példányszámuk egyenként 1500. Általában 4—G oldalnyi terjedelemben jelennek meg. A többszintes barlangot természetes „sánc” védi. amelyet az amerikai repülők „segítségével” építettek: egy bombatámadás alkalmával eltalálták a barlang bejáratát, s védőfalként hatalmas szikla gördült a bejárat közvetlen közelébe. A nyomda hátsó részében jól világított helyiségben a felszabadított zónákból idekerült diákok tanulják a tipográfia, az újságkészítés művészetét. Sisana Sisane-nak, a két újság vezérigazgatójának kalauzolásával elindultunk az alagút-labirintusban. Utunk tágas terembe vezetett, ahol a felszabadító erők három éve alakult hírügynökségének, a KLP-nek és a rádiónak a távirógépei álltak. A Pathet Lao Hangja nevű rádióállomást 1960. augusztus 13-án alapították. Kong Le tábornok államcsínye után. A 300 dolgozó — technikusok, újságírók, hivatali alkalmazottak — áldozatos munkája teszi lehetővé a Pathet Lao Hangjának napi 14 óra 40 perces adását. Kezdetben az adást napjában csak kétszer sugározták 30— 30 percben. Ma a rádióállomás műsorán napi négy hivatalos program és egy speciális, 15 perces hírprogram szerepel. Naponta háromszor közvetítenek műsort a katonáknak, egy-egy adásban pedig a nemzetiségekhez szólnak — saját nyelvükön. 70 milliós felajánlás Az OKISZ októberben rendezi meg 6. kongresszusát Budapesten. A kongresszus tiszteletére a kisipari szövetkezetek között széles körű munkaverseny indult, amelyben eredményesen vesz részt megyénk 50 kisipari szövetkezetének, több mint 12 ezer dolgozója is: tervtúlleljesítés- sel 70 millió forintos felajánlásnak tesznek eleget. Lengyel művészegyüttes Szabolcsban Szabalcs-Szatmár megyébe érkezett tegnap a Rzesowi Vajdasági Művelődési Központ 53 tagú ének-, zene- és táncegyüttese. A rzesowi művészegyüttes a MÉSZÖV vendégeként — viszonozva a Fehérgyarmati Szövetkezeti Tánccsoport lengyelországi látogatását — egy hetet lölt Szabolcsban, s hét nagyobb településen mutatja be műsorát. Az első előadásra Ti- szavasváriban került sor. Augusztus 20-án a Fehér- gyarmaton rendezendő nagygyűlés résztvevői előtt lépnek fel a lengyel művészek.
