Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-13 / 190. szám
Városi tanácstagok fogadóórái 17 VIII. 14„ Sebő Ernő, m., Szövő u. 9 órától. VIII. 16. Berki László, Stromfeld laktanya. 8 órától; Keszthelyi Zol- tári, Csősz Gyula, dr. Iglai Tibor és Sári László, Forgács utcai ált. iskola. 18 órától; Csikós József, DIGÉP műszaki ház, Szta- hanov u. 19., 16 órától; Frigyik Ferenc, III.. Mgria u. 23., 17 órától; Körmöczky Ágnes, Szeles utcai ált. iskola, 18 órától; Majoros Ferenc. 1/6. pártszervezet, Tanácsház tér 2., 17 órától. VIII. 19. Kalló István, Latabár E. u. 11., 17 órától. VIII. 23. Csatlóczki Miklós, Szirma, Miskolci úti ált. iskola, 18 órától. VIII. 25. Szabó János, Szentpéteri kapu 103., 18 órától. REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában sajtótájékoztató hangzott el a debreceni virágkarneválról. + Ács községben a fenállása 100. évfordulóját ünneplő cukorgyárban országos tanácskozást tartanak a korszerű cukorrépa-termesztés kérdéseiről. Egerben az SZMT megvitatja a SZOT legutóbbi kongresszusának határozataiból adódó helyi feladatokat. Jászberényben háromnapos országos ifjúsági klubtalálkozó kezdődött. Orosházán délután 6 órakor megnyitják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság életét bemutató kiállítást. Veszprémben megkezdődött a pedagógus munkavédelmi felügyelők továbbképzése. * m ínyencbüfé A vasgyári Kék Acél eszpresszó hamarosan bezár és az üzletben nagy átalakításba kezdenek. A presszó gazdája a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, a Széchenyi utcai Ínyencbüfé sikerének hatására újabb hasonló üzletet nyit. A Kék Acélban is árulnak majd házi húskészítményeket és hozzá való borokat. * A kemencéknél nagy a hőség, éppen ezért az ilyen öltözék a legalkalmasabb a munkához. (Herényi László felvétele) Szeretünk belenézni a csomagba Sok múlik a „sütnivaión” A kenyér minőségére mindig hallani valami panaszt — mondják a Miskolci Sütőipari Vállalat pékjei —, mert elég 8—10 rosszul sült cipó aihhoz, hogy elparen- táljásk az egész vállalatot, ahol pedig mindent elkövetnek, hogy a minőségre panasz ne legyen. Ha felépül az új gyár Tényleges javulást hoz majd a Kilián városrészben épülő új kenyérgyár, amely a jelenleg működő elavult üzemekhez képest óriásnak számít: szinte egyedül is megoldaná Miskolc és közvetlen környéke kenyérellátását. A vállalat központjában Sukovich László igazgató elmondta: A füsxerboltok előtt Alkalmi „talponállók” Ebben az évben a vendéglátóipari egységekben nagyobb mértékben nőtt az üdítő italok fogyasztása, mint az alkoholtartalmúaké. A palackozott italokat árusító üzletekben viszont éppen fordított ez az arány: ugrásszerűen nőtt az alkoholtartalmú italok vásárlása. A Nagymiskolci Állami Gazdaság Búza téri boltja előtt ketten üldögélnek a kirakat előtti keskeny párkányon. Mögöttük jaffás üvegek sorakoznak, egyikük kezében pedig már kiürült az almaboros üveg. A másik száraz torokkal szemléli a nyüzsgő-mozgó piaci világot, öregek. A borozó az el- nyűttebb: dagadt arcú, borostás, csuparánc, toprongyos — Mennyi nyugdíjat kapsz? — néz a borozgatóra a száraz torkú. — Háromszázat. — Harminc fillért sem adnék neked. Azt is meginnád. A borozgató oda se fordul, mondtak már neki rosszabbat is. Csak fújja a magáét: > — Délelőtt egy zsák krumplit cipeltem. Mondta az asszony, hogy csak egy kicsit kell vinni, bácsi. Én meg vittem. Meddig, kérdeztem. csak egy kicsit .. Meddig? Még egy kicsit. Nehéz volt. Rövideket üvegből. kortyintgat az A 903. számú ABC mellett a járdaszegélyen is — szemben a 22. számú italbolttal — ketten ülnek. Átkarolják egymás vállát, énekelgetnek. Időnként összekoccan a fejük. * A 277. számú füszer-csmc- geboit ajtajánál négyen sö- rözgetnek. Középkorú férfiak. Két gyerek szegődik melléjük, egy tíz és egy 6 év körüli. Talán rokonaik, talán csak ismerősök. Tik- kadtan nézem a sörözőket. — Egy órával ezelőtt hozták — szól nekem az egyik —, friss, hideg, sima sör. Menjen be, vegyen! Ügy mondja, mintha tőle kéne vénnem. Közben nyújt, ja sörét a 10 éves forma kisfiúnak, aki „felnőttesen” a szájához illeszti az üveget * A 215. számú fűszer-csemege mögött kér tőlem két forintot egy kopaszodó férfi. Ennyi hiányzik a féldecijéhez. A bevásárló kosarat sem kell kézbevennie. A féldecis töményeket a pénztárnál tartják. Némán nyújtja a pénzt, s már csúszik is a ko. nyak. Törzsvendég! (simányi) — A BÁÉV jelentőségének megfelelően szívén viseli az új gyár építését, a munkák nagyon jó ütemben haladnak. Várható, hogy a jövő esztendő végére már indulhatnak a korszerű gépsorok. A kérdés azonban továbbra is nyitott: jó kenyeret ad-e az új gyár, ahol korszerű berendezések helyettesítik a pékeket is. A tapasztalatok szerint még egyetlen olyan sütőüzem sem dolgozik az országban, amely a miskolcihoz hasonló kapacitással rendelkezne, és a gépsorokról lekerülő pékáruval maradéktalanul elégedettek is lennének a fogyasztók. Jön a zsugorfólia Addig, amíg az új gyár elkészül, három miskolci üzem négy gyorsdagasztó gépet kap. Ezek az intenzív tésztakészítő berendezések — bármennyire hihetetlen — ugyanabból a lisztből jobb minőségű kenyeret készítenek, mipt a hagyományos gépek. Egy más probléma: a fővárosban kísérletképpen bevezetett gyári csomagolás megvalósítására Miskolcon egyelőre az új gyár átadásáig nem kerülhet sor. Maradéktalanul Budapesten sem vált be a kenyér teljes csomagolása, ugyanis a vevők feltépik a csomagokat, hogy megnézhessék, saját kezűleg megropogtathassák azt, amit visznek. Ezzel viszont egyáltalán nem érte el célját a higiéniára való törekvés. Ehelyett valószínű később, a sokkal megbízhatóbb zsugorfóliás csomagolást választják. Egyelőre azonban ez az eljárás külföldi gépek segítsége nélkül nem valósítható meg. Leghamarabb a sütemények minőségének javulása várható. Ha a külföldi és a magyar gépsorok segítségével — aminek a szerelése folyamatosan történik —ősztől kezdve minőségre és mennyiségre is minden igényt ki tudnak elégíteni. Ezzel eltűnnek a néha diónagyságúra zsugorodott, égett és szabványon aluli zsemlék. Minden szállítmány más A tavalyi gabonát időben felhasználták a malmok és a sütőüzemek. Az új lisztek megjelenéséig néha még más megyéből is hoztak „sütni- valót” a miskolci vállalat üzemedbe. Ezek minősége pedig szinte szállítmányonként változik, mint ahogy — sajnos — az idei búzából készült borsodi liszté is. Gyakran közvetlen a malomból kerül a dagasztógépekbe, minden pihentetés nélkül. Mivel a más-más tájegységről származó gabonából készült liszteknek más a vízfelvevő képességük, így minden szállítmány más technológiát igényelne, de mire ez kialakulna, ismét más minőségű lisztet kapnak a sütödék. Mivel az új gyár kapacitásánál fogva nagy mennyiségű lisztet dolgoz fel egyszerre, lehetővé válik, hogy állandó technológiával dolgozzék. A boltba kerülő kenyér minőségét ugyanis a szakemberek hangulata, hozzáállása egyáltalán nem befolyásolhatja. NAGY JÓZSEF A belváros szívében Leomlott m ház fala Nem mindennapi eset történt tegnap reggel az I. kerület, Kazinczy utca 11. számú házban; óriási robajjal kidőlt az egyik lakás udvari fala. Mindez aközben történt, hogy a MIK vízvezetékszerelői a közös falikút csővezetékét javították. Szerencsére a lakást bérlő Horváth Gyuláné és hattagú családja — köztük két csecsemő —, illetve a szerelők, sértetlenül úszták meg a sajnálatos esetet. Szinte hihetetlen: kiomlott egy lakás fala a belváros kellős közepén. Pedig a tény igaz és egyértelmű. De nem így az előzmények. „Jogcím” nélkül — életveszélyben! A lakást korábban Borítás Gyuláné bérelte, aki tavaly nyáron meghalt. A lánya jelentkezett, elvitte a bútorokat, s miután a lakásra nem tartott igényt, a tanács annak rendje-módja szerint lepecsételte az ajtót. Ugyanitt, egy parányi, öt négyzetméter alapterületű szuterénlakás- ban szorongott már évek óta a Horváth család, amelynek létszáma — a nagyobbik lány házasságkötése után — hamarosan emelkedett. A fiatal pár lakásigénylést adott be, s tavaly fel is kerültek a kiutalásban részesí- tendők listájára. Közben azonban Boritásné meghalt, s ők bejelentették a tanácsnak: ha megkapják a kiürült lakást, úgy igénylésüket ki- elégítettnek tekintik. A lakáshivatal egyik munkatársa hivatalosan felnyitotta a lepecsételt ajtót, s a fiatal pár beköltözött. A lakáskiutalást azonban — fura módon — azóta sem kapták meg. A korábbinál meglehetősen tágasabb szoba-konyhás lakás nem soké'g volt az „álmok palotája”. Hamarosan eltört a konyhában lévő falikút vezetéke, s a kiömlő víz nemcsak a lakást borította el, hanem a falat is áztatta. A hibát többször jelentették a MIK-nél, ahol — lakáskiutalás hiányában — annak ellenére, hogy rendszeresen fizették Horváthék a lakbért, jogcímnélküli bérlőként kezelték őket. s az ilyen lakók hibabejelentéseit — a fennálló rendelkezések értelmében — nem kötelesek figyelembe venni. Nem is vették figyelembe. Még akkor sem, amikor a lakás már életveszélyessé vált! A kolléga „nem er ra A tanács műszaki osztályán alaposan kioktatnak, hogy ilyen esetben mi a lakó Miskolci 1849-es emlék Budapest megalakulásának centenáriuma alkalmából érdekes publikációkat készít elő a Miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár. Gazdag nyomtatványgyűjteményében ugyanis olyan ritkaság található, mint a Közlöny című hivatalos lap 1849. évi július 22-i száma, amely először írja Budapestnek az ország fővárosát. Előzménye ennek, IJjabb árucikkek a kiárusításon Az időszakos árleszállítás hatására a Centrum Áruházban 25 százalékkal nőtt a forgalom az első héten. Különösen a cipőosztályon volt nagy az érdeklődés, ahol 50 —60 százalékkal nagyobb vásárlási kedvet tapasztaltak. A méterosztályon a gyengébb választék miatt kisebb volt a forgalom. Ezen a héten újabb árucikkeket vontak be a kiárusításba, többek között a férfi k oní ekcióosztály on. hogy Szemere Bertalan, az akkori miniszterelnök 1849. július elején elrendelte Pest, Buda és Óbuda egyesítését Budapest néven. Mint ismeretes, a három Duna-parti település egyesítése csak 1873-ban valósult meg. Ha Szemere rendelete érvényben marad — fővárosunk huszonnégy évvel „idősebb” lenne. A Közlöny ritkaságnak számító példánya Sajószentpéte- ren került elő, egy félreeső padlásrészben. A ház egykor Pollack Mihály nagynevű tanítványának, Lechner Adolf mérnöknek tulajdona volt, s számos más becses nyomtatványt is rejtegetett. Így többek között a Debrecenben és Pesten megjelent „Est-lapok” több példányát, amelyet akkor Jókai Mór szerkesztett. kötelessége. Ha életveszély áll fenn. az osztály munkatársai a bejelentés után azonnal a helyszínre mennek, s ott határoznak a további intézkedésekről. Beszélgetésünk végén arra kérem a műszaki osztály munkatársát, hogy miután a megrongálódott Kazinczy utcai lakásban valóban életveszélyes a tartózkodás, menjünk együtt a helyszínre. Eközben azonban belépett az irodába egy férfi — akiről csak később és másoktól tudtam meg, hogy ő a csoportvezető — s anélkül, hogy tudta volna, miről is van szó, e szavakkal utasított vissza: „A kolléga most nem ér rá, más elfoglaltsága van...” Sajátos reagálás A lakáshivatalban hasonló „kalandom” volt. Tudni szerettem volna, hogy Horváthék miért nem kapták meg a beköltözési határozatot az elmúlt egy év alatt. Az osztályvezető — miután a kollégákkal folytatott mintegy félórás harsány társalgás után engedélyezte a bebocsátásomat — közölte velem: ő vajmi keveset tud az ügyről. Az egyik csoportvezető azonban annál több információval rendelkezik, da ő is sajátos módon reagált: „Lehet, hogy nem kapták meg, bár attól tartok: nem is kérték... Ha találkozik velük, mondja meg, hogy jöjjenek be holnap, s kiadom a határozatot...” Ki a felelős? Igen, előre számítani lehetett az effajta véleményekre. De ki a felelős végül is azért, hogy egy családnak kis híján a fejére dőlt a lakás? A tanács műszaki osztálya „lefedezte” magát, bár nekik lett volna kötelességük élet- veszélyessé nyilvánítani a romos épületet. Csakhogy akkor másik lakást kellett volna biztosítani a család részére ... Hiába igyekezett kitérni a felelősség alól a lakáshivatal, neki is része van abban, hogy idáig fajulhatott a Kazinczy utcai lakás sorsa. Mert szerintük a leghelyesebb megoldás az lett volna, ha — mint jogcímnélkülieket — egyszerűen kiköltöztetik Hor- váthékat a lakásból. Azt viszont nem hajlandók elismerni, hogy ezt a jogcímnélküliséget lényegében ők idézték elő azzal, hogy egy évvel a legális beköltözés után sem adták ki a lakás- kiutalást. E körülmények azonban egy cseppet sem mentik a MIK felelősségét. Hiszen nekik nemcsak feladatuk, hanem elsősorban kötelességük a kezelésükre bízott ingatlanok javítása, karbantartása. Függetlenül attól, hogy lákják-e azokat vagy sem; rendelke- zik-e a lakó beköltözési engedéllyel vagy sem. E kötelezettség fokozottan érvényesül akkor, ha a lakó — mint Horváthék is — a MIK által megállapított lakbért fizetik. Ezek alapján ismét feltesszük a kérdést: végül is ki a felelős ... ? KEGLOVICH JANOS
