Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-31 / 204. szám

KISZ­Szeptember elsejétől folya­matosan tartja Borsod ezer- kétszáz munkahelyi KISZ- alapszervezete esedékes vá­lasztó taggyűlését. Erre a jú­liusi és az augusztusi előké­szítő időszak, a jelölő bizott. sági taggyűlések lezajlása után kerül sor. Először a KISZ-vezetőség számol be kéthetes munkájáról, majd megvitatják a szervezeti sza­bályzatról szóló KISZ KB dokumentumokat, s ezt kö­veti a választás. Az MHSZ szakági értekezletei Szeptember 13. és 18. kö­zött Borsodban nyolc járás és négy város MHSZ-szerve- zetei tartják szakági értekez­letüket, amelyeket egymással párhuzamosan, egy időben és azonos tematikával ren­deznek meg. Napirenden a következő kiképzési év szak­ági-módszertani problémái szerepelnek. A megbeszélé­sek programját a megyei MHSZ-vezetőség adta ki. Deszkák közé fogott álmok Szakmai versenyek A járműprogramban részt vállaló gyárakra, üzemekre a szokásosnál nagyobb terhet ró a speciális gyártmányok előállítása. Éppen ezért rend­kívüli jelentősége van a fel­adatok koordinálásának. Szeptemberben hét nagy vál­lalat legjobb szakemberei ta­lálkoznak, hogy elméleti és gyakorlati tudásukat össze­mérjék. Részt vesz a jármű­program részfeladatainak megoldásában a DIGÉP is, így a szeptemberi versenye­ken a gyár legjobb ifjú szak­emberei is részt vesznek. A végleges program még nem alakult ki, egyelőre csak annyi biztos, hogy a döntő­ket Budapesten rendezik. 9f. Hegyi Lőrinc, aki még nem látta a munkakönyvét. Hegyi Lőrinc huszonkét évvel ezelőtt olyan remekbe szabott háztetőket készített, hogy annak híre volt a szak­mában. A jó ácsmester olyan kapós volt, hogy hetente ke­reshetett volna magának új gazdát. Hívták is sokfelé Hajdú és Szabolcs megyébe, magas fizetésért a fővárosba, de nem ment. Btyek község közelebb van Debrecenhez, mint Miskolchoz, mégis Bor­sodban helyezkedett el, az ÉÁÉV-nél. A szakma azóta szinte teljesen átalakult. Jó­formán annyi maradt meg belőle, hogy most is fával dolgoznak, de hol van már a kecsesre álmodott piros sátortetők, hivalkodó mand- zárok világa. A szeme most is megáll még egy-egy egye­dien szép, különleges épület süvegén. Egyre ritkább az ilyen. Huszonkét éve... Nemrégiben új házgyár épült Debrecenben, ahova sok száz munkáskézre volt szükség. Számítottak a Haj­dúságban arra is, hogy a más megyébe ingázók többségét is a megyéhez tudják kötni. — Nem gondolkoztam még egy percet sem azon. Technológiai kísérletek ^ 00 az OKU-ben Oj technológiát terveznek bevezetni az acélöntő-üstök bélelésére az Ózdi Kohászati REFLEKTOR Ma Budapesten évadnyitó társulati ülését tartotta az Operaház. +: Barcs község­ben vízügyi szakközépiskolát és kollégiumot avattak. ★ Bolyon, az állami gazdaság­ban a KISZ VIII. kongresz- szusa tiszteletére ifjúsági szántóversenyt rendeznek. 5(c Mezőszemere községben gyep- és takarmánygazdálko­dási ankétot tartanak. +: Mosonmagyaróváron az ag­rártudományi egyetemen or­szágos takarmánytermesztési és tartósítási tanácskozás kezdődött. & Pécsett beik­tatják hivatalába a tanár­képző főiskola új főigazgató­ját. Jfc Szerencsen ipari szak­munkásképző iskolát avat­nak. % Velem községben be­zárja kapuit az ifjúsági tá­lasé. Üzemek kutatómérnökeinek javaslatára. Ezzel az eljárás­sal szakítanak az immár év­százados hagyománnyal és az üstök „bélését” tűzálló tégla helyett döngölő masz- szából készítik. Az üstök élettartama így előrelátható­lag két-háromszorosára nö­vekszik, s ezzel jelentős anyagi megtakarítást érnek el. Az első ilyen 100 tormás üst kísérleti döngölését bel­ga szakemberek irányításá­val a hét elején kezdték meg. A szakirodalomban slingere- zés néven ismert döngöléses üstbélelés csak az első lép­csője a végleges technológia bevezetésének. A slingerező gépi berendezéseket 1973-ban tervezi üzembe helyeezni az Ózdi Kohászati Üzemek. Az SNZK-tól vásárolt új gépek ára —, mivel az új eljárás bevezetése évi 10—12 millió forintos megtaikarítást ered- mnéyez az üzemnek — egy­másfél év alatt megtérül. hogy menjek vagy marad­jak. Az utazás, a családtól való külön élés senkinek se jó, tehát maradok. Aligha lenne erőm, hogy valahol is­mét újra kezdjek mindent, amit egyszer már kemény munkával elértem. Huszon­két éves törzsgárda múltat nem ad fel egykönnyen az ember. Meg aztán elveszíte­ném a környezetemet is. „Kilóg” a sablonból A nyolctagú brigád, amely­nek vezetésével Hegyi Lőrin- cet bízták meg, egytől egyig olyan embereket számlál, akik kiváló dolgozói a vál­lalatnak. Egyikük-másikuk még többszörösen is. Hegyi Lőrinc még nem látta a munkakönyvét, hi­szen sohasem gondolt arra, hogy másutt keresse a bol­dogulását. A hatalmas betonbordájú épületek zsaluzása igen tá­voli rokonságban van a régi ácsolással, a tetőkészítéssel. Mégis mindennap talál ma­gának valami olyan apróbb, nagyobb munkát, ami „ki­lóg” a sablonból. Mert az ál­mok nem veszhetnek el az ember munkájából, ha sze­reti azt, amit csinál. Ilyen­kor, amikor kibújik belőle a régi ácsmester, a többiek félszemmel nézik Hegyi Lő­rinc kezét. Mert ezt is meg kell tanulni valakitől, nem­csak a mesterséget. A bri­gádvezető pedig akkor örül igazán, ha egyszer valame­lyik fiatal kezemunkáján vi­szont látja a maga álmait is. — A fiatalok nyolc, tíz esztendeje dolgoznak a bri­gádban és már ők is részt vettek olyan jelentős épít­kezéseken, mint a kazinc­barcikai pvc-üzem. Most az ÉPFU központi telephelyé­nek betonozási munkáin dol­gozunk. Amikor idejöttünk, csupán egy sátor állt a le­gyalult terepen. Elég lehan­goló látvány volt, de már megszoktuk. Elindultunk a föld alól és mikorra felvá­zoljuk a létesítmény kontúr­jait, menni kell tovább egy újabb elegyengetett ugarra. NAGY JÓZSEF Javítani kell a peremkerületek ellátását DEB-vizsgáiat a tejiparban (Folytatás az 1. oldalról) Az áruterítés és a városi élelmiszerüzletek folyamatos áruellátása is csak részben felel meg a kívánalmaknak. A vizsgálat során kiderült, hogy Miskolcon csak az egész nap nyitva tartó, két- müszakos üzletek kapnak naponta több alkalommal — szükség szerint — friss árut. Ezekbe a boltokba eseten­ként háromszor is szállít "z ipar. Az egyműszakos üzle­tek azonban tejet naponta csak egyszer, tejtermékeket pedig hetenként legfeljebb két alkalommal kapnak. Ezért különösen a munkások lakta külterületeken levő üz­letekben ritkán tudják biz­tosítani a rövid szavatosságú tejfölökből, tejszínekből és túrókból a folyamatos ellá­tást. Kevés a puli pack lej Nem kielégítő a város ta­sakos, polipaok tejjel való ellátása sem. Megfelelő gép­park hiányában a tejüzem ebből a termékből mindösz- sze a felét tudja kielégíteni az igényeknek. Gépi kapaci­tás hiányában már hónapok­kal ezelőtt megszüntették a Új beruházások a vízellátás javítására Bár túl vagyunk a kániku­lán, és egyre hűvösebbek az éjszakák is, a város folya­matos vízellátása változatla­nul központi téma a szakem­berek körében. Az évről évre növekvő ivóvízigények kielé­gítését még mindig jelentős mértékben befolyásolja, hogy Miskolc víznyerőhelyeit an­nak idején a város környéki karsztforrásokra telepítették, s a kutak vízhozama állan­dóan az időjárás függvényé­ben ingadozik. Ennek a gond­nak a megoldásában szántak kulcsszerepet a keleti csúcs- vízmű megépítésével. Mint ismeretes, a vízmű­rendszer első szakaszát a tervek szerint 1974-ben ad­ják át rendeltetésének. Ez­zel egyidőben a kitermelt víz fogadására, tárolására és el­osztására a Tetemváron rö­videsen megkezdik a város új víztároló medencéinek építését és hozzálátnak a ke­let-nyugati ivóvíz-vezetékhá­lózat kiépítéséhez. A szak­emberek szerint ezekkel a beruházásokkal már csaknem teljesen egyenletessé tehető a város vízellátása. Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat (Miskolc, Baross Gábor u. 15. sz. Pf.: 234.) gyakorlattal rendelkező RAKTÁRVEZETŐT, RAKTÁROST KERES azonnali belépéssel. Feltétel: közgazdasági technikumi érettségi, vagy raktár­gazdálkodási szakvizsga. Jelentkezés csak írásban, rövid önéletrajzzal és eddigi munkakörök megjelölésével a fenti közkedvelt félliteres tasakos tej előállítását, és még nem gyártanak polipack csoma­golású kakaót sem. Ezeket a termékeket még mindig a fogyasztók által kevésbé ke­resett üveges csomagolással forgalmazzák. Megfelelő cso­magolásmód hiányában m: oldatlan a gyermekek isko­la-tej ellátása is. A tejipar termékeinek minősége pedig az új tejkombinát üzembe helyezése óta — minden vál­tozással ellentétben — rom­lott. , Minősé« és szavatosság A vizsgálat résztvevői a város tejtermékeket forgal­mazó kereskedelmi egységei­nek ellenőrzésénél viszonylag sok lejárt szavatosságú és több alkalommal átbélyegzett tejipari terméket találtak. Elgondolkodtatóak a NEB és a megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet megál­lapításai, elemző adatai. Mint kiderült, a tejipar tavaly el­ső fél évben forgalomba ho­zott termékei közül az ösz- szes megvizsgált áruk 21 százaléka esett minőségi ki­fogás alá. Az idei év hasonló időszakában ez az arány meghaladta a 38 százalékot Több olcsó áru Volt rá példa, hogy az el­lenőrök az egyik élelmiszer- boltban olyan tejfölt talál­tak, amelynek szavatossági ideje július 7-én járt le, ugyanakkor a tejipar az árut augusztus 4-én szállította az üzletnek. Számos esetben pedig a kereskedelemben el­lenőrzött tejek zsírtartalma nem érte el az előírásnak megfelelő értéket. De talál­koztak a7 ellenőrök egyéb, az ellátás kisebb zavarait igazoló hiányosságokkal is. Ezek azonban nem bizonyul­tak általánosnak. Sőt, mint a népi ellenőrzés megállapí­totta, a kereskedelem a tej­ipari rendeléseket körülte­kintően végzi és az ipar ezeknek a rendeléseknek ele­get tesz. Még arra is külö­nös gondot fordítanak, hogy a kis keresetű fogyasztók ál­tal közkedvelt olcsóbb ter­mékek egyre nagyobb vá­lasztékban kerüljenek forga­lomba. Az utóbbit a vendég­látóipar egységeiről már ke­vésbé lehet elmondani. L. P. Mintha nem nőnének... Gyermek hangokon A Magyar Rádió gyermek­karának hengversenye teg­nap este fél 8-kor kezdő­dött az avas! templomban. Orgonán Lehotka Gábor működött közre, a kórusi Csányi László vezényelte. Műsoron: Bach: h-moll pre­lúdium és fúga, Bach: 3 motetta, Bach: Esz-dúr pre­lúdium és fúga. Liszt: B-A- C-H prelúdium és fúga. Bartók: Levél az otthoniak­hoz, Kodály: Pünkösdölő, és C. Frank: Final című művei szerepeltek. Pisszenés nélküli csendben, a felállás sorrendjében sora­koznak az avasi templom előterében a halványkék matrózruhás kisfiúk és kis­lányok. Csányi László inté­sére észrevétlenül és megle­pő gyorsasággal állnak fel, s felhangzik az első, Bach 3 motettája közül. Nagyon fe­gyelmezettek. — Fegyelmezettek kell, hogy legyenek — mosolyog Botka Valéria — sokan van­nak. Tudják a gyerekek, hogy szerepléskor, és egyéb­ként is komolyan kell visel­kedni. Általában száztagú a Ma­gyar Rádió gyermekkara. Tegnap este 39-en énekeltek. — Belföldi vendégszerep­lésre 35-en, maximum 40-en indulunk el. Ahányan elfér­nek egy buszban. Külföldre még kevesebben megyünk. Az 1954-ben alakult kó­rusban száz gyerek énekel, de az „utánpótlással” együtt 350-en vannak. — Hatéves koruktól jár­nak ugyanabba a zenei ál­talános iskolába. Az alsó ta­gozat elvégzése után jön az igazi válogatás. Nem jut be mindenki a kórusba, csak a legjobbak. Mire pódiumra kerülnek, négy együtt töltött év van mögötünk és négy előttünk. Tizennégy éves ko­rukig vagyunk együtt. A halványkék csoportban elvétve találunk fiút a kis­lányok között. — Mi a pesi levegőt tesz- szük felelőssé a „nőuralom­ért”. És a fiúk hangja gyor­sabban is változik, mint a lányoké, a gyermekkórus pe­dig nagyon magas igényeket támaszt velük szemben. Nem válnak el azután sem, ha már innen kinőttek a gyerekek. — A Gutenberg vegyeskar és az ebből időről időre ki­váló Budapesti Leánykórus a következő állomás. Ezek­nek tagjai valamennyien a gyermekkarból kerültek ki. Az egészen kicsi kortól a felnőtté válásig sok száz gyermek életét ismeri és kí­séri figyelemmel Botka Va­léria és Csányi László. — Hozzájuk nőttünk. Az elbúcsúzóktól mindig nagyon nehéz az elválás. A nyolca­dik osztály végén kezdődik a sírás: úgysem megyünk el. De hát a hang változása pa­rancsol: mindig újak jönnek. A régiek pedig bánatukkal, örömükkel visszajárnak. Hiába a változás, a közön­ség szemében mintha nem nőnének. A Magyar Rádió gyermekkórusa nekünk a ta­goktól függetlenül mindig ugyanaz: tökéletes. — ötévenként találkozunk, akit el tudunk érni, értesít­jük. 1965-ben, 70-ben, sze­retnénk 75-ben is. 1965-ben az Operaházban az egészen picitől a felnőttig hatszázan énekeltek. Kivételes igénybevételt kö­vetel a kórus irányítása, egyedi művészi és pedagó­giai munka. Az eredmény: világhírnév, idestova kétév- tizedes, nagyon erősen ösz- szetartó hagyomány, sok is­merős, kedves gyerekarc, közel ezer rádiófelvétel. És a „folyamat”, úgy tűnik, vég­telen. (makai)

Next

/
Thumbnails
Contents