Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-30 / 203. szám

Czinke Ferenc A balassagyarmati Palóc Múzeumban tegnap megnyílt Czinke Ferenc Munkácsy- díjas grafikusművész, és Ló­ránt János S?OT-díjas festő­művész kiállítása, melyen a két művész, mintegy 40 alko­tását mutatják be. Katonazenekarok Egerben Egerben tegnap rendezték meg a katcnazenekarok or­szágos fesztiválját. Az éven­ként ismétlődő hagyományos rendezvényen részt vett a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Zenekara, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekara, továbbá az aszódi, a békéscsabai, a ceglédi, a debreceni, a nyíregyházi, a székesfehérvári, valamint az egri helyőrség zenekara. Az ünnepi esemény délelőtt 10 óraikor a Dobó István téren, katonai tiszteletadással kez­dődött. Ezt követően a zene­karok térzenét adtak a város különböző pontjain. Férhö kéne mönni NÉPI JÁTÉKOK A VÁRBAN A Diósgyőri nyár ‘71 rendezvényeinek keretében Népi- játékest volt tegnap este a várban. Ritkán látható szép produkciók követték egymást a Miskolc város művészeti és propaganda irodája által rendezett több mint kétórás mű­sorban. öt, különbözősége ellenére is hasonló összeállítás, amelynek „közös nevezőjét” a nép kimeríthetetlen művé­szete adja. Furcsa ellentmondásnak látszik, hogy újként fedezzük fel azt, ami a legrégibb: a nép ma is élő, évszá­zadok mélyéről is friss eredetiségében felbukkanó művé­szetét. A tegnap este bizonyság volt rá: nemhogy egyen­rangú a népművészet bármely más szórakoztató program­mal, de jóval több is annál. Dolgozók általános iskolája A nappali tagozatoktól el­térően, nem szeptember el­sején, hanem szeptember 6- án kezdi a tanévet a dolgo­zók általános iskolája. A III., Rózsa Ferenc út 1. sz. alatt működő intézmény dolgozók és majdan dolgozni akaró, 16 évüket betöltött fialtatok jelentkezését várja. A heti két alkalommal 5—5 órás ^foglaltság, az intézmény­ben folyó oktatás az üzemek műszakváLtásához igazodik. A beiratkozni szándékozók­nak személyesen és a 2Í-827- es telefonon ad felvilágosí­tást az iskola. A vidékenként ma is élő régi valóság öltött játékos formát a színpadon. A műsor méltatását nem­csak azért kell a szentesi Horváth Mihály Gimnázium együttesének produkciójával kezdeni, mert ők léptek elő­ször színpadra, hanem azért is, mert a dicsérő szót min­denekelőtt megérdemlik. A Bácskai Mihály álltai össze­állított és rendezett Meg kén házasonni című gyermekjá-’• ték és a Férhö kéne mönni című népi csúfoló fiú- és leányszereplői a mai fiata­lok ruhájában, modern kül­sejével a mindenkori fiatalo­kat idézték. A gyerekek mozgáskiultú- rája, a játékot értő kedves humora, a művészi színvo­nalú dramatizálás nemcsak a sok előadás eredménye, me­lyet az összeállítások meg­értek. A téma hordozza ma­gában mindennek a lehető­ségét. Ügytannyira, hogy. eszébe jut az embernek: a sokszor erőltetett, nehezen összeálló verses, prózás mo­dem irodalmi színpadi mű­sorok helyett más fiatal együttesek miért nem for­dulnak a nép művészetében, hagyományaiban rejlő kime­ríthetetlen kincshez? Ismerősként üdvözölhette a tegnap este közönsége a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Röpülj páva férfikórusá­nak műsorát. Népdalösszeál­lításuk és a János napi kö­szöntő egyformán ismerősek a televízióból- Az Engi Ist­ván vezette 24 tagú, szépen szóló férfikarnak élőben is szívesen tapsoltunk. Csak­úgy, mint a kemencei Béke Művelődési Otthon együttese által előadott Tulipános láda című összeállításnak. Az ere­deti gyűjtés nyomán készült műsor a régi népélet egy- egy mozaikját, az aratást, a szüretet, a fonót és a pa- rasztlakodalmat elevenítette meg. * Kevesen voltak tegnap es­te Diósgyőrben. Mintha a város színvonalas, szép mű­sorokat kedvelő közönsége elfeledkezett volna az elő­adás időpontjáról. Mert azt nehezen hisszük el, hogy so­kan szándékosan maradtak távol. Ügy tűnik, hogy a várban trendezett előadások­nak nincs elég hagyomá­nyok ahhoz, hogy kicsábít­sák a közönséget. Az is igaz, hogy a népfjátéfeesfcnek, a* ilyen jellegű rendezvénynek semmilyen hagyománya nincs Miskolcon. De ha meg­engedjük magunknak, hogy egy ilyen előadást Jkihagy­junk”, nehezen is várhatjuk, hogy városunkban dicsekvés­re érdemes hagyományok le­gyenek. (makai) Rózsa Sándor Mikor én ezt a könyvet — még gyerökként Szögedön — először vöttem a kezembe, kétszörösen is csalódtam. Az egyik csalódás, hogy Móricz Zsigmond nem is­meri az „ő”-ző nyelvjárást; a másik: hogy az egész re­gényben nagyon kevés az olyanféle betyárkaland, mint amilyet az én szülőhelye­men is igen sokat meséltek az öregek. Az egyik dolog­ban igazam volt (nagy írónk a korrekciók ellenére is olyan regényt adott ki a ke­zéből, aminek nyelvezetét (nem stílusát!) az ország egy részén unják, más ré­szén megmosolyogják), a má­sik dologban azonban na­gyot tévedtem. Mert Móricz Zsigmond nem betyárkalan­dokkal akarta az olvasókat szórakoztatni, hanem egy kor magyar valóságának tükrét tartja elénk. Ez a tü­kör persze nem éppen olyan­nak mulatja a híres be­tyárt, amilyen valóságosan volt (mert a Gazda végül is börtönben fejezte be életét, s nem semmiért csukták oda), de az 1830-as, 40-es évek szegény népének sorsa, az tényleg megélt és igaz, mint ahogy a későbbi idő­szak (szabadságharc) törté­nelmi hűségében sem kétel­kedhetünk. A regény a fel­nőttnek azért tetszik vagy tetszhet, mert egy szociográ- fus tudatcssága és egy nagy író zsenije ötvöződik topjain. A Tv vállalkozása tehát nemes vállalkozás. De ho­gyan lesz az epikából a kép­ernyőn dráma? Ügy látszik, a film készítése közben hát­térbe szorult ez a fontos, a legfontosabb kérdés. Szine- tár Miklós — ez kétségtele­nül nagy érdeme a rende­zőnek — amennyire csak le­het, hű marad Móriczhoz. Ezért sikerült Rózsa Sándor korrajzát, hangulatát, szó­val egész atmoszféráját olyan kitűnően megteremte­ni. De az eddig látott két rész inkább regényillusztrá­ció, mint önálló műfajként is két lábon álló dráma. A néző nem elégedhet meg (ez ellentétes is a film törvé­nyeivel) szépen fényképezett tájakkal és belső monoló­gokkal. Ugyanígy nem bír­ja el a dráma a hosszú anekdotát még akkor sem, ha kitűnő az ellenpontozás. (Kováosműhely — pandúr.) Persze két rész után (amely tulajdonképpen még csak expozíció) ne vonjunk le végletes következtetése­ket. Ezt legfeljebb a nyelv­járással kapcsolatban tehet­jük meg. Az egyik olvasónk felhívott a minap, s meg­kérdezte: miért nem vesz­nek a színészek „nyelvkú­rát” azon a nyelvjárási te­rületen, ahol a cselekmény szerint nekik otthon kell lenniük? Bizony elröttentő! az a sok „röttegés”, „mög- verek”, a „sö szó, sző be­széd”. .. (gyarmati) Nem tudok rájönni Nagyon edzett tévénézőnek tartom magam, sok-sok esz­tendei gyakorlattal büszkélkedhetem, de sosem tudok rá­jönni, milyen elvek, meggondolások alapján adják osztály­zataikat, illetve pontjaikat a különböző rendű és rangú zsű­rik tagjai. Nézegetem a sportversenyeket, például a korcsolyázókat, ahol mindig 4,7 és 5,9 között mozog a pontszám, és sosem kap senki 2,3-at, vagy 3,4-et. Ei-elnézem a különböző vetél­kedőket, riporterkeresőt, mindenféle versenyt, ahol vagy kí­gyóinak a pontszámok, vagy fel kell mutatni valami szám­mal ékes táblát. Látom a számokat, látom, hogy Iksz zsű­ritag ennyire, Ipszilon zsűritag meg annyira értékeli a pro­dukciót. Látom, hogy van két tizednyi, vagy ahol nem lehet tizedekkel szavazni, úgy egy-két pontnyi eltérés a tisztelet­re méltó ítészek véleménye között. De a legritkább eset, hogy valaki csak a felét adta volna a maximálisan nyújható pont­számoknak; hogy a negyedét, vagy ennél kevesebbet ítélt volna, arra még nem volt példa. Nem tudok rájönni, miért kalandoznak a pontszárr.ok min­dig az elérhető számok maximuma közelében, de legalábbis az utolsó, legmagasabb harmadában. Ha valamilyen teljesít­ményre — mondjuk — maximálisan húsz pontot lehet adni, vajon miért nem kap senki négyet akkor sem, ha teljesít­ménye messze a közepes alatt marad, illetve alig-alig elfo­gadható. Ilyenkor is általában 13—16 pont „jár” neki. Ha tíz a maximum, úgy kizárt dolog, hogy valamelyik zsűritag öt ponton alul merje jelezni véleményét. S ha netán meri, ha alaposan megokolható ítélete eltér a megszokottól, úgy nemcsak a közönség hökken meg, hanem a játékvezető is, és — szinte felelősségrevonásként — soron kívüli indoklást kér a rendbontó zsűritagtól. Pedig, ha nullától húsz pontig lehet valamit jutalmazni, vagy tíz, esetleg hat a maximum, úgy nyugodtan lehetne olykor hét, négy. vagy három pontot is adni, hiszen a tel­jesítmények sem közelítik mindig a maximumot. De nem ám! (Mindez nem a minap zárult táncdalfesztiválról jutott eszembe, mert ott az elődöntőkben egy-két zsűritag megkí­sértette az istent: egyes számokra 10—14 pontot adott mind­össze, pedig húsz volt a maximum. De még így is bő­kezű veit,) (benedek) In'dlU Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15; Népi zene. — 13.45: Vá­laszolunk hallgatóinknak! — 14.05: Mesejáték. — 14.49: Szov­jet indulók. — 15.10: Kamaraze­ne. — 15.47: Honthy Hanna éne­kel. — 16.05: Muzsikáról fiata­loknak! — 16.38: Versek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Nóták. — 17.45: Tudomá­nyos híradó. — 18.00: Húszas stúdió — 19.30: Lemezalbum. — 19.50: Augusztusi ég alatt. — 19.56: A hónap slágerei. — 20.33: Novellafűzér. — 21.13: Hallgas­suk együtt! — 22.15: Közvetítés a birkózó világbajnokságról. — 22.30: Csárdások. — 22.40: A Biblia világa. — 23.00: Szimfo­nikus zene. — 0.10: Kórusok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.20: OperaréSjZletek. — 12.45: Azok a bizonyos pofonok. — 13.03: Két szvit. — 14.00: Kettő­től hatig. — 18.10: Riportműsor. — 18.35: Operettrészletek. — 13.55: Közkívánatra! — 20.28: Ze­nekari muzskia. — 21.15: Miért szép? — 21.35: Nóták — 22.30: A hét zeneműve. — 23.15: Ope­rettrészletek. Miskolci rádió: A hét első napján. — Vizsgálták a tej- kérdést. — Hétről hétre. — Per­gő ritmusok. — Közoktatás, köz- művelődés. — Nyár és ősz között, a KISZ-bizottságon. —■ ősbemu­tató lesz a várban. — Kamara­zene. — Megyei sporteredmé­nyek. Bratislava! televízió: 16.25: Spartak Trnava—Slovan Bratis­lava labdarúgó ligamérkőzés. — 18.40: Kulturális híradó. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Béke ener­giarendszer. Dokumentumfilm. — 20.00: Ezüst hatos. Tv-játék. — 21.05: Partizándalok. — 21.35: Tv-híradó. — 21.55: Salakpályás kerékpáros VB. Filmszínházak: Béke (f4): Ked­ves Robinsonom (színes NDK); (hn 6, 8): Alphaville (francia- olasz, 14 éven felülieknek!). — Kossuth (f3. f6): Kapaszkodj a fefllegekbe I—n. rész. (színes magyar—szovjet, dupla hely ár­ral !). — Filmklub (6): Tom Jones (magyarul beszélő színes angol). — Fáklya (5, 7): Harc a fellegvárban (magyarul beszélő színes lengyel). — Petőfi (f5): Hogyan robbantottam ki a má­sodik világháborút?, I—IT. rész. (magyarul beszélő lengyel, dup­la heylárral!). — Ságvári (5. 7): Egy kínai viszontagságai Kíná­ban (színes francia). — Szikra (5, 7): Mesés milliók (színes NDK). — Táncsics (f5. f7): A réztorony (színes csehszlovák). — Ady (8): Az orvos halála (ma­gyar film). Kiállítás. Libresszó (13—20 óra között): Zsignár István festőmű­vész kiállítása KEDD Kossuth rádió: 8.20: Népi ze­ne. — 8.45: Harsan a kürtszó! — 9.20: Weber. A bűvös vadász. — 10.05: Elbeszélés. Petőfi rádió: 8.05: Vivaldi-mü- vek. — 8.45: Külpolitikai figyelő. — 9.00; Énekkari hangverseny. — 9.20: Nóták. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. alias 16 évcL betöltött lányokat szö­vőnek felvesz a Pamuttextil­művek Jacquard Szövőgyára. A betar-,í,esi idő 12 hét: ezen Idő alatt havi 1050 Ft bruttó fizetést és napi 1 Ft-ért ebédet biztosí­tunk. akást minimális térítés mellett leányotthonszerű elhe­lyezésben adunk. Jelentkezés: írásban a PTM Jacquard Szövő­gyár munkaerő-gazdálkodási osz­tályán. Budapest, XIII., Szek­szárdi u. 19—25. Erőmű Beruházási Vállalat ki­emelt erőmüvi beruházásokhoz, Leninváros, Százhalombatta, Inota helyszínen és Budapesten történő foglalkoztatásra keres építészmérnök, technikus, hő- erő-gépészmérnök, épület-gé­pészmérnök, technikus, villamos- mérnök, technikusi végzettség­gel és gyakorlattal rendelkező munkaerőket. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Budapest V., Széchenyi rkp. 3. n. em. 244. ingatlan Beköltözhetően eladó: össz­komfortos kertes családi ház. Csabai kapu 28. • * - ? i ' jj(r • • :;;r; Új tanuló­bérletigazolványok Az MKV 1971/72. tanévtől 4 évig használható arcképes iomzló-bérlet'gazolvónyokat bocsát ki. Ezeket az igazolvá­nyokat felülbélyegzéssel kell érvényesíteni. a) 14 ÉVES ÉLETKORIG minden gyermek ISKOLAI IGAZO­LÁS NÉLKÜL is válthat tanuló béri etet. Ez esetben az életkort — a szülő személyi igaz'oványával, — iskolai ellenőrzővel, — egyéb hatósági okmánnyal keli igazolni. b) 14 ÉVES ÉLETKOR FELETT tanuló-bédetigazolvány vált­ható: KÖZÉPISKOLASOK, IPARI TANULÓK — tanulmányaik befejezéséig , — minden évre új ellenőrzőkönyvvel, — iparitanuló-igazolvánnyal, — iskolalátogatási bizonyítvánnyal. EGYETEMI HALLGATÓK — a tanulmányi osztály által kiállított igazolás ala pján. 14 éves kortól személyi igazolvány felmutatása kötelező. Önálló kereset kizárja a jogosultságot. BÉRLETIGAZOLVANY VÁLTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES: 1 db 4x4-es, sértetlen, egy évnél nem régibb fénykép, az a) és b) pontokban közölt igazolások. Az új bérletigazolvá.nyok kiadása és régiek cseréje AUG. 25—SZEPT. 30. között történik. Ez idő alatt a régi igazol­ványok még érvényesek. A torlódás megelőzése érdekében folyamatosan tanácsos az új igazolványok megszerzése az alábbi vállalati bérletpénztárakban: Nyitva tartás Tiszai pályaudvar előtt 5—23 óráig Ady-hídi pénztár 5—23 „ Marx téri pénztár 5—23 „ Búza téri pénztár 5—23 „ Szemere utcai pénztár 5—23 „ Vasgyári végállomás 5—20 „ EZÚTON IS KÉRI A VÁLLALAT A TANULÓIFJÚSÁGOT, HOGY FEGYELMEZETTEN, KULTURÁLT MAGATARTÁSSAL VEGYEN RÉSZT AZ UTAZÁSBAN, FIGYELJENEK A KN-KÖZ- LEKEDÉS SZABÁLYAIRA ÉS HELYES MEGTARTÁSUKKAL ELŐZZÉK MEG A BALESETEKET. MKV igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents