Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-23 / 197. szám
A DH és a MEKV nyári rejtvénypályázata ÍV. hét: Keresd a boltot! (1.) A Déli Hírlap és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mai rejtvényeként térképrészletet közlünk városunkról. Ennek alapján bárki könnyen megtalálhatja a térképen kari. kával jelzett helyen a MÉKV boltját vagy ÁBC- áruházát. A bolt kirakatában a helyes táplálkozással vagy a modern háztartással összefüggő jelmondat található. A rejtvénypályá. zat résztvevőd a jelmondatot írják rá a pályázati szelvényre, s az e heti megfejtéseket tartalmazó szelvényeket szeptember 2-ig küldjék be szerkesztőségünk, be (Miskolc I„ Bajcsy-Zs. u. 15.), vagy dobják be a sajtóház portáján erre a célra elhelyezett ládába. Minden helyes megfejtés 15 pontot ér. Pályázati szelvény IV. KERESD A BOLTOT! (1.) Megfejté»: A beküldő neve: Lakcíme: Tele ritkasággal A lillafüredi park Kevesen tudják, hogy a lillafüredi nagyszálló parkja valóságos kis arborétum. Tele ritkasággal és nem is akármilyennel. Kezdjük a sétát a Palotaszálló körülkerített parkrészleténél. A hatalmas ezüstfenyők, örökzöld tuják mellett ott találhatjuk még a pici, apró tűjű kanadai hemlockfenyőt, a tavasszal bódító illatú szomorú berkenyét, az ősszel piros termésétől oly szép és dekoratív, hegyeinkben őshonos madárberkenyét. A függőkertek teraszain vérbükk, sima- és selyemfenyő van, a jégkorszak előttről ittmaradt simalevelű páfrány fenyők kíséretében. Az utóbbi faféleséget minden botanikai könyv megemlíti. S nem ok nélkül, hiszen átmenet a tűlevelűek és a lombhullatók között. Lejjebb, a Japánból idehozott szörkéslila színű tuja díszük, tiszafák társaságában. A felső parkban a fehértörzsű nyírfákon kívül hatalmas páfrányfenyő és unikumszámba menő lilalevelű hegyijuharnak egy igen szép sötétbíbor lila levélfo- nákú példánya található. Dicsérendő, hogy ezt a parkrészt az utóbbi években a foltszerű telepítést alkalmazva, és felszámolva a régi, elavult mértani alakzatot, olyan ritka faféleségekkel gazdagította a város, mint a tulipánfa. a Japánban, Kínában és Floridában őshonos nagymagvú tiszafa (Torreya), valamint a mocsári ciprus. Városunk szegény zöldterületekben, különösen ilyen gyöngyszemekben. Nincs vadasparkunk. arborétumunk, botanikus kertünk. Táblákig megjelölve Lillafüred, Tapolca értékes fáit, cserjéit és ritka növényeit,' amazokat tudnák ezek helyettesíteni. Így többet mondana a tanuló ifjúságnak, a felüdülni vágyó kirándulóknak is! A tapolcai út második szakasza A kormány üdülőterület- rendezési tervének megfelelően az új tervidőszakban megépítik a tapolcai út második szakaszát. Ezzel a köz. lekedés lassító diósgyőr-vasgyári vasúti kereszteződést egy aluljáróval megszüntetik. Ezenkívül az északi tehermentesítő út első szakaszának építésével meggyorsul a for. galom a belvároson keresztül Lillafüredre. Kiváló katonák találkozója A KISZ Borsod megyei Bizottsága kezdeményezésére a megye területén állomásozó fegyveres testületek KISZ-szervezetei augusztus 24-én 9 órai kezdettel a miskolci Stromfeld-laktanyá- ban rendezik meg a kiváló katonák első megyei találkozóját. A találkozón részt vesznek a honvédség, a karhatalom, a határőrség kiváló katonáinak képviselői, valamin a legjobb ifjúgárdisták, mintegy száz fiatal. A rendezvény Járai János, a KISZ megyei bizottsága titkára megnyitójával kezdődik. Ezt követi a három fegyveres testület referátuma, majd a hozzászólások és vita során a fegyvernemek képviselői kicserélik a szocialista versenymozgalom, ban szerzett tapasztalataikat. Délután két órától sportversenyeken mérik össze erejüket a fiatalok: a legjobbakat a vándorserleggel érmekkel jutalmazzák. es Szomorú adat A brazíliai Egészségügyi Minisztérium kiadványa szerint Brazíliában minden ezer gyerekből 105 már életének első évében meghal. Borsod megyében viszont minden ezer 1 éven aluli gyerekből 38 hal meg. Az autósok szívesen térnek újra vissza a miskolci, Kilián-déli A FOB töltőállomáshoz. A kiszolgálás előzékeny, s amíg megtelik a tank, a szélvédőket is megtörölgetik. Garai Edit, az egészségügyi szakiskola másodéves hallgatója a nyári szünetben kisegítőként dolgozik a benzinkútnál. (Kerényi felv.) Könyvcsinálók és dobozművészek 00 Tud On „k Az igazgató 60 éves, az igazgatóhelyettes 30. Az új üzemet három hónapja adták át. A világ túlsó felén, de még közvetlenül az országhatáron túl is, aügha tudják, hol van Békéscsaba, Európa hajdan legnagyobb faluja. De ha valaki — mint bűvös varázsigét — bárhol is kimondja azt a szót, hogy Kner, akkor már biztos a helymeghatározás. Ahol szeretik a szép könyvet, s hódolattal adóznak a nyomdának, • ott a Kner név édes muzsika a fülnek. ToDnákbaii elbeszélve Járjuk a fél futballpálya nagyságú géptermeket. Bőrünkbe, ruhánkba beleissza magtá a papír, a lakk és a festék szaga. A kék overallos férfiak és a barna ruhás asszonyok ügyet sem vetnek ránk. Megszokták már az üzemben csetlő-botió, kérdezősködő idegeneket. Hol van már a „végre bennünket is felfedeztek” büszkeség naív öröme?! A gépek zaját most még elnyomja az igazgatói szobában előzőleg hallott termelési adatok dübörgése. A Kner Nyomdában az idén 350 tonna könyvet, 150 tonna prospektust, 2000 tonna címkét és csomagolóanyagot, 800 tonna dobozt állítanak elő. A teljes termelési érték 356 millió forint, csaknem fillérre annyi, mint ameny- nyibe a három hónappal ezelőtt befejeződött beruházás került. Ne felejtsük el, hogy széles e hazában ennyit emberemlékezet óta nem költöttek egy nyomdára. Aprócska szépséghibája e nagyszabású rekonstrukciónak, hogy a trimetál üzem csak őszre készül el. A Zrínyi, Athenaeum és Kner közös gyára egyébként évente 30 ezer darab ofszet alaplemezt Mit szól hozzá, hogy... ... milyen érdekes beszélgetést folytatott Benedek István egy közgazdász- szal, a tévé Antenna című műsorában a minap? — A társadalmi rétegek mozgására gondol ? — Pontosan. Az én figyelmemet különösen az ragadta meg, hogy az egészséges társadalmi mozgásnak egészségtelen kísérő jelenségei is vannak. — Az úrhatnámság, a kivagyiság, ugye? — Az az, az úrhatnámság! Előfordul — ismerte el a közgazdász —. hogy a munkáscsaládból származó diplomás lenézi azt a környezetet, amelyből származott. — Mennyire így van, barátocskám .. . Én is találkoztam nemrégiben hasonló esettel. A Lenin Kohászati Művek egyik dolgozója mesélte majdnem sírva, hogy bánik velük rajongásig szeretett egyetlen fiuk, aki főorvos lett, s egy hajdan nagy lábon élt parasztcsaládból nősült. — Hogy? — Csak minden szökőévben jön haza Pestről látogatóba, pedig — talán mondanom sem kellene — kocsija van, gyors kocsija, nyugati kocsija, s így könnyen megtehetné. — Ennyi az egész? — Várjon egy kicsit! Most jön a poén: A szegény idős szülők ezt mái' meg is bocsátanák, mert hiszen elfoglalt ember a főorvos úr. Az viszont nagyon fáj nekik, hogy még a ritka alkalmakkor sem érzi jól magát a családi asztalnál. Feszeng, szemlátomást szégyelli felesége előtt, hogy az öregek nem úgy kezelik az evőeszközt, ahogy kellene. — Adnék én az ilyen kölyöknek ... — Megint közbevág, pedig a poén még mindig ezután jön. Legutóbb például odasúgta az apjának a tiszteletére terített ünnepi asztalnál, hogy jólnevelt ember csak a fogás befejezése után iszik. Közben nem illik beleszürcsölni a pohárba. — Na ez tényleg riasztó példa! De tudja mit? Szerintem volt egy kis baj a neveléssel is ebben a családban. El- kapatták azt a gyereket. — Elkapatták, elkapatták. Mindig erre hivatkozunk az utóbbi időben, s egy finom mozdulattal visszaakasztjuk a felelősséget a szülők nyakába. Ha egy diplomás ember nem éri fel ésszel és szívvel: mivel tartozik a szüleinek, akkor ne hibáztassunk mi senki mást, csak őt. — Jó-jó, ne tüzeljen már annyira! Mondok vigasztalásul gyorsan ellenpéldát. Mert van ám olyan tanult ember is, aki nem hogy megvetné a fizikai munkát, hanem még dicsekszik is vele. Nem látott még ilyen cégtáblát, hogy: „X. Y. tévészerelő, okleveles elektromérnök?” — De láttam. Sőt, hallottam már ennél különbet is. Állítólag a miskolci piacon árusít egy férfiú, aki szintén mérnök. — No lám! Mondtam én, hogy nem mindenki veti meg az egyszerű kétkezi munkát! — Ha nem ismerném a srófos észjárását, s nem tudnám, hogy ugrat, most mondanék magának egy cifrát. Hiszen tisztában vagyunk vele mindketten, hogy nem a kétkezi munkához vonzódnak a szóban forgó diplomások, hanem a két kézzel számolható pénzhez. — Ez sem jó, meg az sem jó. Mit szeretne hát maga, örök elégedetlen? — Szeretném, ha előfordulnának olyan apróhirdetések, amilyet a minap olvastam: „Jól kereső csinos, diplomás férfi, három szoba-komfortos lakással, autóval, természetet és külföldi kirándulásokat kedvelő munkáslány ismeretségét keresi, házasság céljából.” — Ha olvasta, akkor van ilyen. — Van. A vicclapban. Mert ott olvastam. BÉKÉS DEZSŐ ad majd a magyar nyomdaiparnak. Négy betűs felségjel A Kner ablak nélküli, légkondicionált békéscsabai üzemében készül a doboz és a címke, Gyomán születik a könyv. Micsoda könyvek és micsoda dobozok! Kellér Dezső memoár-kötete és baromfiipari prospektus, Pausztovszkij Északi története, és Chinoin üdvözlő- kártya. Apuleius könyye és étlapborító. Gore Gábor újabb kalandjai és a Camea kozmetikai cikkek doboza. Talán furcsa ez a párosítás. Most mindenesetre még annak tűnhet. De kérdezzenek meg egy szakembert, melyik a nagyobb kunszt: olcsón, nagy szériában, több színben előállítani a kölni Krüger cég celofánablakos édességdobozát, vagy Homérosz műveinek bibliofil kiadását elkészíteni. Ne töprengjünk a válaszon. De tény az, hogy amennyire a könyvcsinálás művészete iparszerűvé vált, olyan mértékben lett művészi tevékenységgé a csofna- golóanyag gyártás. Legalábbis a Knerben. A csabai grafikusok műhelyéből került ki a Bio és Tomi mosószer család új ruhájának és a mirelit áruk dobozának terve. Itt készül csaknem valamennyi gyógyszer, igen sok édességáru, kávé, tea csomagolóanyaga, s a négybetűs felségjelet viseli a tokaji szamorodni címkéje is. Reklámnak sem utolsó .dinerül” tudni annyit jelent, mint szeretni a szépet. Kner Izidortól Kass Jánosig hosszú az a névsor, amelyet idézni kell majd a viharsarki nyomda még meg nem írt történetében. Ám ha kitöltetlenül, vagy nagyjából kitöltve is hagyjuk a múlt könyvét, most mindenképp új lapot kell nyitni e nagy hagyományú iparág békési művelőinek. Az igazgató azt mondta: néhány termékük már elérte a világszínvonalat. Az igazgatóhelyettes azt mondta: ..áhányan már rendelnek tőlünk világszínvonalú cikkeket is. A két mondat közötti különbséget akaratlanul is egy harmadikkal kell kiegyen"- teni: a Kner mindent tud, amit egy nyomda ma tudhat. Ez tény. Bár e megállapítás reklámnak sem utolsó. BRACKÖ ISTVÁN
