Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

REFLEKTOR Miért csak a bankban derül ki? illiós „tévedések” Ma Budapesten társulati ülést tartott az Állami Népi Együttes. Debrecenben „A korszerű magásépítés gépe­sítése és automatizálása” címmel nemzetközi konfe­rencia kezdődött. Pákoz- don megnyitják a Fejér me­gyei képzőművészeti kiállí­tást. ★ Pécsett, az orvostu­dományi egyetemen megkez­dődött a Magyar Biofizikai Társulat vándorgyűlése. * Szegeden, az egyetem aulá­jában altájisztikai kongresz. szus kezdődött. + Szekszár­din délután ünnepélyesen megnyitják a Hotel Gemenc- et. Veszprémben, a vegy­ipari egyetemen nemzetközi zoológiái konferencia kezdő­dött. Negyven teherautó beton­acél nem holmi apró-cseprő mennyiség. Az LKM finom- hengerművének építésénél mégis ennyi, csaknem más­fél millió Ft értékű acél tűnt el nyomtalanul. Pontosabban: meg sem volt. Csupán az élelmes építők állították be számlájukba. Mint elvégzett munkát, a műszaki ellenőrök igazolták ennek beépítését is. A beruházó pedig nagyvona­lúan fizetett. A technikus tévedett? Meg sem lepődtek, amikor a bank revizorai megállapí­tották, hogy a hengermű építésével megbízott vállalat a leszámlázott több mint há­romezer 300 mázsa beton­acélból még kétezer mázsát sem használt fel. Az építke­zés felelős vezetője pedig mindössze egy vállrándítás­sal nyugtázta az esetet: — Sajnálom — felelte —, a technikus tévedett. A más­fél milliót természetesen visz- szafizették. Hasonló „tévedések” kap­csán csak az idén, július ele­jéig az államnak már 25 millió forint jogtalanul szer­zett bevételt- fizettek vissza a megyében dolgozó külön­böző építőipari vállalatok. És a sajátos rekord, mint korábban, most is csak a szúrópróbaszerűen végzett el­lenőrzésék eredménye!... Kényszerűségből A beruházási feszültségek, a szakértelem és az építke­zések kellő előkészítésének hiánya sokszor magukat az építőket kényszeríti az előny­telen feltételek vállalására. A kiszolgáltatottság és kény­szerhelyzet legújabb és leg­kirívóbb oéldája az egyik, csaknem százmillió forintos miskolci építkezésnél fordult elő. (A munkát nem nevez­zük meg. mert az építkezés még tart.) Az építtető maga próbálta kijárni és elintézni, hogy a maximált áron elszámolható munkát a kivitelező 10—15 százalékkal magasabb, sza­bad áron számlázhassa. De legtöbbször már maguk a ter­vezők szolgáltatnak alapot a visszaélésre. A borsodi sörgyár nyílt te­repen húzódó közművezeté­keinek építésénél a terv a csőfekletés után visszahor­dott talaj nagyfokú — és teljesen fölösleges! — tömö­rítését írta elő. Ezt a mun­kát természetesen senki sem végezte el. Mégis igazolták és a számlába is bekerült. A tervezők és beruházók közömbösségét példázza a sörgyár legalább ilyen külö­nös kavics-ügye is. A beruházót uem izgatja A munka oroszlánrészét végző 31-es Állami Építő­ipari Vállalat első számlái­ban mindenütt nyékládházi kavicsot számolt el. Az orga­nizációs tervekben így sze­repelt. Pedig Bocs és Nyék- ládháza között 22 kilométer a távolság és az építkezés 5 —10 kilométeres körzetében nem egy termelőszövetkezeti kavicsbánya működik. A vállalat szerződést is kötött velük és a tsz-ek bármilyen mennyiségű kavics leszállí­tását vállalják. Sőt, szállíta­nak is. Féláron. De az épí­tők — legalábbis elvileg — ragaszkodnak a nyékládházi kavicshoz. Érthető: az épít­kezés méreteit figyelembe véve, éz a „megoldás” mi­nimálisan öt-hatmillió forint tiszta nyereséget jelent a vállalatnak. S ami a legfur­csább, a beruházót, az Or­szágos Söripari Vállalatot cseppet sem izgatja az egész: Mi már jóváhagytuk, elfo­gadtuk a tervet, nem ránk tartozik — írták. — Ha szük­ségesnek látják, az ügyet a bank rendezze saját hatás­körén belül. Maguk a számlaellenőrök a megmondhatói, olykor mennyire nagyvonalúak a vállalatok, ha a közös va­gyonról, az állam zsebére kell dönteni. LAHUCSKY PÉTER ■jc Néhány pillanat még, és hátra bukfenccel a vízbe merül­nek. a neptunosok. (Kerényi felv.) Egyedi vagy sorgarázsok? a kéményvita 9 Miskolcon újra és újra napirendre került a közelmúltban a .termoforkémények sorsa. Legutóbb a Hoffmann Ottó ut­cában levő új bérházban folytatódott a korábbi vita a szak­emberek között. Tervezők, építészek panaszát hallgattam végig, akik maguk is kénytelenek voltak tűzhelyen mele­gíteni a vizet a fürdéshez, mert a gázbojlert lezárták. Emel­lett több helyen a falifűtők csapjait is leplombálták. A- bosz- szúság, hogy egy összkomfortos lakásban úgy kellett élni, mint egy félkomfortosban, érthetően megmozgatta a közvé­leményt is. Pedig az építészek, a tervezők is tudták, hogy a kivitelezésnél a már bevált, és elfogadott műszaki jellem­zők figyelembevételével oldották meg feladatukat az építők. Ahogy ezt a lakók elmondták, a rossz hír is gyors szárnya­kon járt, mert olyanok is kételkedni kezdtek a gázfűtők és bojlerek biztonságos használatában, akiknek a lakásában hónapok óta semmi jel sem mutatott arra. hogy lassabban távozna a füst, vagy elégtelen a huzat. Az építésvezető, Veres Sándor elmondta, hogy az új lakók már a török átokhoz mérhető haraggal emlegették a ne­vüket. A vita eldöntése — hogy használhatók-e a termofor- kémények — végül is a Borsod megyei Gazdasági Döntő- bizottság elé került. Veres Sándor építésvezetővel mondat­ról mondatra végigolvastuk a megfellebbezhetetlen ítéletet, a döntést. A bizottság ugyanis nem kisebb tekintélyű, pár­tatlan szakértőt kért fel a szakmai vélemény elkészítésére, mint az Építéstudományi Intézetet. Nos, pont került a hu­zavona végére, mégpedig nem várt eredménnyel. A szak­értői véleményben ugyanis elutasítják a felperes keresetét és kimondják, hogy a TIGÁZ szakemberei helytelenül jár­tak el, amikor a termoforkémények használhatatlanságát megállapították a Hoffmann Ottó utcai bérház lakásaiban. Hossz volt a hasonlítási szám, amihez a huzat erejét mér­ték. Meg kell azt is mondani, hogy a döntés értelmében új fémhüvelyeket kellett a kémény nyílásához elhelyezni az építőknek, de mint ahogy ezt a szakvélemény hangsúlyozza, ezeknek a huzathoz semmi különösebb közük nincs, csupán a szabvány szerint szükségesek a csövek pontos, tökéletesebb csatlakozásához. A vita tehát véget ért, amelyben megerősítették a BÁÉV szakembereit, a tervezőket, hogy munkájuk nem hagyott olyan kívánnivalót, ami miatt ezek a lakások, mint ottho­nok, nem felelnek meg a korszerűség és a praktikum leg­fontosabb követelményeinek. Megnyugtatás ez a lakóknak is, akik körében a kémény- ügy indulása óta a legfantasztikusabb rémhistóriák kering­tek közszájon az elfuserált füstelvezetőkről. S nem utolsó­sorban a tervezők és az építők mai, holnapi munkájához is a megnyugvás erejével járul hozzá a szakmailag megalapo­zott döntés. NAGY JÓZSEF A világkiállításra készült Agancsalmanach Könnyűbúvárok Az MHSZ könnyűbúvár szakosztálya, a Neptun klub két éve működik. Fiatalok: tizenévesek, huszonévesek a tagjai. Már versenyeken is részt vesznek. Augusztus Ít­éli Lengyelországban, a 13 éves múltú katowicei szak­erőpróba volt. A lengyel honvédelmi szervezet, a LÓK sziléziai szakosztálya össze­hasonlíthatatlanul jobb fel­szereléssel rendelkezik, mint a miskolci Neptun klub. osztállyal szemben is ered­ményesen szerepeltek, hiszen a két lány és a négy fiú há­rom első helyezést ért el. Riedlinger József, a klub vezetője és edzője beszámolt a lengyelországi út élményei­ről, tapasztalatairól. A kato­wicei látogatás önbizalmat adó, egyszersmind tanulságos Elektromos és híradásipari szakmában jártas, közgaz­dasági ismeretekkel, több éves szakmai és vezetési gyakorlattal rendelkező férfi mnnkaerot keresünk miskolci részle­günk vezetésére. Jelentke­zéseket részletes önélet­rajzzal „Országos nagy­vállalat” jeligére kérjük a miskolci hirdetőbe. Ff. 13. Négy készüléktöltő villany­kompresszoruk, s vízitele­fonjuk is van. A híres bá­nyavidék üzemei kellő anya­gi támogatásban részesítik a búvárokat. Ugyanakkor a miskolci szakosztály tagjai a mályi telepen egy öreg gáz­olajos kompresszor jóvoltá­ból szívják a készülékekből az enyhén szmogos levegőt. Az anyagi támogatás nem elegendő a Neptun klub fenntartására, a versenyek­re, rendezvényekre, a műsza­ki felszerelés pótlására. Nyá­ron még úgy, ahogy, van edzési lehetőség, de télen már nem mindig jut hely a búvároknak a miskolci für­dőkben. Mostohagyerekek. A vállalatok, intézmények nem ismerik őket. Nem tudják, hogy e kemény sportág űzői hasznos munkát is végezhet­nének, a kúttisztítástól a szifonfeltárásig. A könnyű­búvárok minden különösebb nehézség nélkül, gyorsan el tudják végezni 40—50 mé­teres vízmélységig a szüksé­ges munkákat. Régészek és kutatók egyaránt igénybe vehetik őket, s ki tudja még hány munkaterületen volna szükség ügyességükre, felké­szültségükre. A könnyűbúvárok most is edzenek. Szeptemberben vár­ják a lengyeleket — vissza­vágóra. A szakosztály négy tagja jövőre a Mazuri-tavak- nál megrendezésre kerülő nemzetközi versenyen sze­repel. S szintén a következő évben, talán megvalósul dé­delgetett tervük is: út az Adriai-tengerre... S. J, A városi tanács felkérésé­re készült helyszínrajzok szerint az utóbbi tíz évben 1,587 egyedi és sorgarázst építettek Miskolcon. Az első években a garázsokat a bur­kolt lakótelepi utak mellé telepítették, csoportosan, vagy sorgarázs formában. Amikor már elfogytak az utak menti és a lakóépüle­tek közötti szabad területek, akkor indult meg a nagyobb ( garázstelepek építése. A szakemberek megáHapí- j tása, hogy néhány telepítés­nél a jó kezdeményezések a későbbi igények kielégítése során eltorzultak, gazdaság­talan, területpazarló ..ga­rázsnegyedeket” hoznak lét­re, s ezek többsége városképi szempontból is kifogásolha­tók. E hét végén megnyílik Bu­dapesten az első vadászati világkiállítás. Erre az alka­lomra megjelentette a Mező- gazdasági Kiadó azt a maga nemében páratlan díszalbu­mot, amelyből megismerhe­tik az érdeklődők az összes aranyérmes agancs leírását, adatait, sőt a fotográfiáját is. Azt is megtudhatjuk a kü­lönleges almanachból, hogy a szarvas-, őz- és dámvadtró­feából a világrekordot ma­gyar erdőkben lőtték. A vi­lágrekorder szarvasagancs páros ti zennégyes, a súlya 14 kiló 70 deka. Az idei vadászidény kezde­te egybeesik a vadászati vi­lágkiállítással, így érthető, hogy a külföldről érkező va­dászok közül igen sokan va­dászaton is részt vesznek ná­lunk. A vadkacsaszezon már megkezdődöt, s ez jelentős devizabevételt jelent. Külö­nösen Olaszországból érke­zett sok vadász. Mivel náluk különlegességnek számítanak a vadkacsából készített éte­lek, ezért ők hűtökamionok- kal szállítják haza a zsák­mányt. Hasonlóképpen nagy ér­deklődés mutatkozik a fá­cánvadászat iránt, a „klasz- szikus” tartalmú vadászél­ményt mégis a szarvasbőgés jelenti a külföldiek számára. Erre a bükki és a zempléni erdők vadászházaiban is sok vendéget várnak. A tatárjáráskor pusztult el Szabolcs és Timár közsé­gek között megtalálták az írásos emlékekből ismert Kisfalud település nyomát. A falu a tatárjáráskor pusz­tult el. A feltáráskor lakó­házak, szabadban álló ke­mencék maradványaira buk­kantak. A leletek között volt egy pénzérme is, amelyet III. Béla király veretett. Ez azt bizonyítja, hogy Kisfalud a XII. század végén még la­kott település volt. DECIBEL ÉS FÉLDECI Tisztelem a tudományt. Lelkes nézője va­gyok a tv „Delta” műsorainak, de szeretem és figyelemmel kisérem azokat a riportokat és cikkeket is, melyek új tudományos kísér­letekkel és megállapításokkal foglalkoznak, így például foglalkoztatott a szívinfarktus elterjedésével a stress problémája. Éberen őrködtem idegállapotom fölött. Jelszavam lett a nyugi..., nyugi... Mindent, csak nem idegeskedni!... Jött a dohányzás prob­lémája, a nikotin és a tüdőrák kapcsolata ... Ez is a tv jóvoltából. Vásároltam Superfilt szipkát. Szívtam filteres cigarettákat, és rá­jöttem, hogy nikotin nélkül a dohányzásban nincs semmi élvezet... Leszoktam a do­hányzásról. Aztán olvastam az egyik cikkben, hogy az alkohol a legkisebb mennyiségben is káros a májra. Azóta nem iszom még sört sem. Áttértem a colára. Viszont megtudtam ugyancsak a tv-reklámból, hogy a cola csak jéghidegen jó. Ettől légcsőhurutot kaptam. Azóta csak vizet iszom. Viszont azt is meg­tudtam ugyancsak a tv és egyéb cikkek jó­voltából, hogy a vizet szennyezik, és ez ször­nyű veszedelem. Azóta csak Borsodi és szó­davizet iszom. Szóda- és Borsodi viz nem mindig van korlátlan mennyiségben a bol­tokban. felmerült tehát a kérdés, mivel a víz köztudottan HsO, honnan szerezzem be az élethez szükséges, vízben található oxi­gén-szükségletemet. A válasz kézenfekvő; a levegőből. Jó, jó. de tudjuk jól, az előbb már említett forrásokból, hogy a levegőt is erősen szennyezik, tehát a civilizált ember­nek levegőből élni is veszélyes. Mit tegyek hát? Ne vegyek levegőt? Mi­vel ez is eléggé veszélyes lenne, elhatároz­tam, hogy óvatosan élek, mindenre vi­gyázva, csendesen. És akkor jött az újabb tv-riport, meg jó pár újságcikk, hogy saj­nos, így sem élhetek, mert a civilizált em­ber élete tele van zajártalommal. Azt is megtudtam a közelmúltban Balogh Mária tv-riportjából, hogy a zajártalmat decibellel mérik, és ha a decibel értéke meghaladja a tűrési határt, a zaj megviseli idegrendsze­rünket és aláássa egészségünket... Azóta minden zajt én is decibelben mérek, illetve műszer hiányában csak saccolok. Ha erő­sebben rám szól a főnököm, azonnal meg- saccolom, hogy ez tűrési határon belül van-e. A táncdalfesztivált is e tudományos szemlélet tükrében értékelem. Az egyes táncdalokat én is minősítem számokkal. Ezek a számok azonban nem pontszámokat, hanem decibeleket jelentenek, jelezve, hogy tűrési határon belül, vagy azon felül van-e a zeneszám... így figyelem a zajártalmat éjjel-nappal... Fülelek ... És rájöttem egy korszakalkotó felfedezésre, a decibel és a féldeci szoros összefüggésére. .. Minél több a féldeci, annál nagyobb a zaj. Egy felfedezés önmagában nem sokat ér. Ezért javasolom, hogy a tűrési határon felüli féldeci és deci töltettel rendelkező vendégek este 10 óra után csak szájukra szerelt hangfogóval közlekedhessenek a vá­rosban. Ha egy hangfogó nélkül üvöltözőt elkap az ellenőrzés, büntessék meg épp úgy, mint a túl zajos kipufogóval közlekedő mo­torost. Ha ez nagyon bonyolult lenne, akkor nem marad más hátra, mint hogy minden lakó lefekvéskor — kapacitásához mérten — bevágjon néhány féldecit. Akkor aztán jöhet a decibel... ( HORVATH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents