Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

Órarend nélkül a Gyermekek művelődési központban A gyerekek, focival a kezükben, a játékból felhevülten, robbannak be a Rónai Sándor Művelődési Központ egyik iro­dájába. A délelőtt kitünően sikerült, — újságolják egymás szavába vágva — láttak két kiállítási, (okos felnőttek be­széltek nekik a munkavédelemről és a hires doktor, Sem­melweis Ignác életútját is megismerték) utána a Meteor pá­lyán izgalmas rangadóra került sor. Már megszokták az SZMT hatalmas székhazában dolgozók, hogy reggelenként a munkatársakkal, ügyfelekkel együtt az apróságok is otthono­san nyitják a csapóajtót; jönnek gyermekfoglalkozásra. A gyermekfoglalkczás év­ről évre ismétlődik a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban, a megyei könyvtárban, sőt, az idén az úttrörőház is felkarolta az alsó tagozatoso­kat. hasznos szórakozást, ta­nulást biztosítva nekik. Még­is. szeretnénk tudni, hogy a játékos időtöltésen kívül, mennyi haszna van, vagy le­het ennek a csoportos foglal­koztatási formának. A kér­désünkre kimerítő feleletet ad Borbély Lászlóné, a művelő­dési központ illetékes elő­adója, valamint a két gya­korlott pedagógus, Csicsoysz- ki Andrásné és a férje, akik vállalták, hogy a vakáció idő­tartama alatt a gyerekékkel foglalkoznak. — Hogyan lehet hasznos a vakáció, olyan, ami gyerek­nek, tanárnak—tanítónak egy­aránt kikapcsolódást, de ugyanakkor új élményeket is jelent? — A mi ,.órarendünk” sem­miképpen nem hasonlít az iskolaira —, magyarázzák a pedagógusok. — De még csak nem is valamiféle nyári napközi otthon az itteni. Az oktatási munkában, az úttö­rőmozgalomban és a napközi otthonban szerzett tapaszta­latokat persze, mindenkép­pen fel kell használni. Ez a nyári együttlét azonban min­denféle gyakorlattól, sablon­tól eltér. Tulajdonképpen mi, ketten a szülőket — az apát, anyát — akarjuk helyettesí­teni, akiknek most éppen sok szabad idejük van, és ezért Üzletpolitikusok Dolgozatuk témája: a tejporcsalád „A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Szervezési és Há­lózatfejlesztési Főosztálya és a Magyar Hirdető szervezé­sében Budapesten folyó rek­lám- és propaganda-szak­tanfolyam kihelyezett I. osz­tálya 1969. szeptember 1-én indult Miskolcon, a Berze- viczy Gergely Kereskedelmi Szakközépiskolában. A szak- tanfolyam kétéves, képesítést adó. ...A hallgatók a máso­dik év végén bizottság előtt tesznek szakvizsgát” — ol­vashatjuk a tanfolyamnak otthont adó iskola 1969/70. évi Értesítőjében. Most vég­zett az első évfolyam, diplo­mamunkáját védte huszonöt hallgató. — Az idén 20 éves a tan­folyam — mondja Forgács Pál, a reklám- és propagan­da-szaktanfolyam vezetője —, és 18 éven keresztül cent­ralizált volt, csak Budapes­ten működött. Most, hogy végez az első évfolyam, nyu­godtan mondhatom: telitalá­lat volt miskolci tagozatot indítani. Igaz, hogy Borsod ipari megye, de az ipar és kereskedelem mindenképpen szétválaszthatatlan. Ha „fe­lülről” nézzük a tagozat munkáját, a minisztérium is. a megye is jól járt. Nincs az a kisdiák, aki- jobban izgulna, mint a szak­vizsgára váró felnőttek. A választott pályán is állandó­an vizsgáznak, és most is többről von szó, mint két év munkájának számonkérésé­ről. Miért költött 100 ezer forintot rádióreklámra és mi­ért nem másra? Melyik lap­ban hirdetné vállalatának termékeit és hogyan, milyen formában? Nem elég, ha öt­letes a reklámszakember, szakszerű is kell, hogy le­gyen a munkája. A vizsgadolgozat lémája egy új tejporcsalád reklámo­zása. — Azt írja dolgozatában, hogy az ötfajta tejport ve­gyes egységcsomagban hir­detné. Hogyan védi meg el­képzelését? — kérdezi Orosz Ferencnétől Sugár János, a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat közgaz­dásza, a vizsgabizottság tag­ja. — A több fajtából válogat­ni tud a család. Ki ezt kér­het, ki azt. — Én nem tartom indo­koltnak a vegyes egységcso­magot, ne akarjuk ennyire befolyásolni az embereket! — Most még csak mi kér­dezzük, hogy miért, ha va­lamivel nem értünk egyet — figyeli a vizsgázókat Forgács Pál. És a mi nehéz „miért”- jeink még könnyűek. Az a cél, hogy aki reklám­szakemberként egy vállalat­nál sok millióval rendelke­zik, értsen ahhoz, amit csi­nál Ezért ismerkednek meg a két év alatt a hallgatók az áruforgalom, az üzletpolitika általános kérdéseivel, a leg­különfélébb reklámeszközök­kel és -formákkal, a reklám­pszichológiával és esztétiká­val, ipari és technológiai esz­közök felhasználásával, a reklámszervezés és tervezés kérdéseivel. (makai) Amatőrök tárlata A vasutasok Vörösmarty Mihály Művelődési Házának képzőművész szakköre ma délután 3 órakor nyitja meg kiállítását. A huszonöt fest­ményt és harminc grafikát bemutató tárlat érdekessége, hogy meglehetősen heterogén szakköri tagság mesterségbe­li tudását és élményvilágát dokumentálja. A legfiatalabb kiállító alig 15 éves, a leg­idősebb alkotó pedig már a nyugdíjkorhatárhoz közelit. A több száz munkából Cso- hány Kálmán, Lenkey Zoltán és Mazsaroff Miklós, a kör vezetője választotta ki a több mint félszáz képet, me­lyet 10 napig láthat a közöiv ség. kedvükre játszhatnak, tanul­hatnak a gyerekekkel. A programban mindig fiaink­kal, lányainkkal közösen ál­lapodunk meg. Ma filmet né­zünk, kiruccanunk a strand­ra, egy kicsit barkochbázunk, talán focizásra is jut idő, megtanulhatunk néhány dalt, és így tovább. Persze, a mi­énk szokatlanul nagy család, fél százan is összejönnek na­ponta és nem könnyű egyez­tetni a programot, mint ahol csak 2—3 gyerek van. A gyerekek azonban — annak ellenére, hogy tizennégy ál­talános iskolából verbuvá­lódtak — meghallgatják ta­nácsainkat, és szívesen töl­tik velünk az időt. Szeren­csére, nem hiányoznak az idősebb, tapasztaltabb testvé­rek sem, (a Földes Ferenc Gimnázium néhány ifjúsági vezetővel társult a vállalko­zásunkhoz), így aztán vannak futballbíróink, a strandon úszómestereink, az akadály- versenyeknél zsűritagok és sorolhatnám tovább. Persze, ha minden ötletet meghallgatunk, és igyekszünk a kívánságokat teljesíteni, ez még nem jelenti azt. hogy valami egészen széteső, cél nélküli időtöltés a miénk. A városnéző sétáktól kezdve, az aszfalt-rajzversenyig és a KRESZ-vetélkedőig, minden­nek megvan a didaktikai je­lentősége, célja, csak éppen haladási napló és érdemje­gyek osztogatása nélkül akarjuk nevelési feladatain­kat teljesíteni. Dehát milyen család az, ahol nincs semmiféle pa­nasz? Bizony, nálunk is van. Jó lenne, ha ennek az öt­ven gyereknek tudnánk ebé­det, vagy legalább uzsonnát adni. (Az SZMT 8 ezer fo­rintos keretéből erre már — sajnos — nem telik.) És an­nak is örülnénk, ha más nagyvárosokhoz hasonlóan, itt is kiosztanának a vállala­tok néhány strandbérletet és villamosjegyet... (gyarmati) Mártír. Varga Miklós szobra a Sárospataki Múze­um Galériájában látható. Boccaccio filmen Két Bocaccio-elbeszélést dolgozott fel Bolondos sze­relmi játékok (Lásky kri sa- livé) című filmjében Jiri Krojcik rendező. Az első az '1360-as évek Firenzéjének életéből veszi témáját, sze­replői: Milos Kopecky (a férj), Bozidara Turzonová (a feleség) és Jozef Adamovic (a szerelmes férfi). A máso­dik elbeszélés címe: A fülön­függő, főszereplői Jiri Sovák, Slavka Budinová és Pavel Landovsky. Szónokképzés Érdekes és megszívlelendő hírt közöltek tegnap a lapok. Csongrádon a városi művelődési házhan hétfőn háromnapos szónokiképző tanfolyam kezdődött. A családi és társadalmi ünnepeken beszédet mondó anyakönyvvezetők, tanácsi és nép­front aktívák közül mintegy hetvenen vállalták önként, hogy elsajátítják a szónoklástan alapismeretéit. A tanfolyam hall­gatói a beszédek tartalmi előkészítésével, formai felépítésé­vel foglalkoznak, s „vdzsgairnunkaként” a rendelkezésükre bo­csátott adatok alapján egy-egy beszédet fogalmaznak meg, amelyet egymás előtt előadnak és közösen értékelnek. A kezdeményezés újszerű — s ezért érdekes —, mert való igaz, hogy régóta nem foglalkozunk szónoklástannal, még a „szónok” kifejezést is alig-alig használjuk. Pedig a fentebb említett, s más alkalmakkor is, amikor a közügyeink érdeké­ben nyilvános beszéddel tömegekhez kell szólnunk, a legiga- zabb mondanivalónk is sokat veszít értékéből, ha nem meg­felelő a rendszerezése és közlésének a módja. Mindezt persze meg lehet és meg is kell > tanulni. Az idősebb generáció középiskolát járt tagjai még emlékezhet­nek rá, hogy retorikát is tanultak, elemezve Cicero, Démoszt- henész, s a nagy magyar szónokok — köztük Kossuth Lajos — beszédeit, szónoklatait. Ma szónoklástant a középiskolák­ban nem tanítanak; lehetséges, hogy azért, mert az egyéb tanulnivaló is sok, ám az sincs kizárva, hogy akik annak idején fumigálták, a szónoklást idejétmúlt dolognak vélték. Pedig hogy mennyire szükség vari rá, gondoljunk csak a munkahelyeken, vagy tágabb körben elhangzott beszédek számára, még inkább azok jó néhányának milyenségére. Ke­vésbé van meg bennük az a nemes pátosz, lendület, mozgó­sító erő, amit a közös előrelépést szolgáló mondandó meg­követelne. A jó szónoklás ismereteit elsajátítani nemcsak iskolában lehet. Néhány éve egy igen hatásos nagygyűlés után megkér­deztem annak szónokát, egyik vezető politikusunkat, hogy tanult-e szónokolni? Kertelés nélkül bevallotta, hogy önma­ga szorgalmából tanulmányozta, elemezte a legnagyobb fran­cia szónokok beszédeit, s természetesen elsajátította a reto­rika ismereteit is. A nagyszerű mondanivaló így párosult ná­la lenyűgöző előadásmóddal. Ügy látszik, az alföldi városkában, Csongrádon felismer­ték a szónoklás szükségességét s annak hiányosságait, ezért rendezték meg a szóban levő tanfolyamot. A példát bizonyá­ra másutt is követik. Jó ügyet szolgálnánk, ha e követők so­raiba lépnénk mi i*. 140 évvel ezelőtt Kőszínház Füreden Balatonfüreden a század- forduló után több társulat talált otthonra. A bálterem­ben 1816 után — többek Kö­zött — Kilényi Dávid társu­lata, 1821. július 29—augusz­tus elejéig Balogh István, a magyar színészet egyik út­törője játszott Füreden. Az 1820-as évek nyári hónapjai­ban a vándorszínészek fellé­pése még inkább megsokaso­dott. A színészek rendkívül siralmas helyzetben, fából tákolt fészerekben, a vendég uraktól kölcsönzött öltönyök­ben léptek a közönség elé. Ebből az állapotból ragadta ki a füredi színjátszást Kis­faludy Sándor 1827-ben in­dított „színházépítési terv” akciója. Az indítványt megyei köz­gyűléseken tárgyalták és 1830-ban gyűjtést indítottak. Az eredmény: mintegy ezer váltó forint. Ezt követően — ugyancsak a köz támogatásá­val — gyorsan követték egy­mást az események. 1830 őszén kijelölték a telket, a színházépület tervét Fülöp József építőmester díjtalanul elkészítette és még a tél be­állta előtt a falakat felépí­tették. Üjabb gyűjtés ered­ményeként 1831 tavaszán va­lamennyi építőanyag és a színház berendezése, díszítő eleme együtt volt. Az építés, a berendezés alig egy hónap alatt elkészült és a 400 néző befogadására alkalmas Bala­tonfüredi Színház készen állt a bemutatóra. Az 1831. július 3-i megnyitó előadáson — amelyre a nép Ingyen mehe­tett — Komlóssy Ferenc szín­társulata mutatta be a „Ma­gyar Hölgy” című vígjátékot. A színház létrehozásában — a nép áldozatkészségén túl — jelentős szerepe volt Balaton- füred fejlődésének, de azt is mondhatjuk, hogy ez a cso­dálatosan szép üdülőhely to­vábbi és gyors növekedése el­kerülhetetlenül a színház megszüntetését is jelentette. Ugyanis a gyógyfürdő terjesz­kedése következtében 1878- ban lebontották a színházat. SZERDA Kossuth rádió; 12.20; Ki nyer ma? — 12.30; Tánczenei koktél. — 13.15: Ifj. Magyari Imre népi ze­nekara játszik. — 13.45: Vála­szolunk hallgatóinknak! — 14.00: Petri Endre felvételeiből. — 14.30: Koldúsdiák. — 15.10: Az I Musici di Roma kamarazenekar játszik. — 15.47: Kóruspódium. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: ,,A ladányi torony tetejébe . . .” III. rész. — 16.20: Bellini: A ka­lóz. Jelenet az operából. —16.38: Szvetter. Csalog Zsolt elbeszélé­se. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Hallgassuk együtt! — 18.05: Atlasz. Világgazdasági fi­gyelő. — 18.23: Rembrandt. Bró- dy Sándor egyfelvonásosa rádi­óra. — 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.30: A vívó világbajnokság kard egyéni dön­tőjének közvetítése Bécsből. — — 21.30; Népszerű szimfonikus zene. — 22.15: Járóka Sándor né­pi zenekara játszik. — 22.40: A hazai társadalomkutatás tapasz­talataiból. — 23.00: Az elveszett fátyol. Vészi Endre verses Játé­ka az Éjszakai Rádiószínház elő­adásában. — 0.10: Bolgár kórus­muzsika. Petőfi rádió: 12.00: Zenekart muzsika. — 13.03: A Lonjumeau-i postakocsis. Részletek Adam operájából. — 14.00: Kettőtől ha­tig. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Falusi esték. Őrség. (Ism.) — 19.00: Madarász Katalin népdalokat énekel. — 19.20: Brooklyn! árnyak. Stanislaw Dy- gat elbeszélésének rádióváltozata. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Egy manchesteri haematológus gondolatai. — 20.48: Salzburgi ze­nés képeslap. — 21.18: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 21.58: Felejthetetlen operaesték. — 23.i5: Könnyűzene Berlinből és Buka­restből. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Az alsózsolcai épület­elemgyár a mezőgazdaságért. — Bútorgyári elképzelések. — Hangszerszólók. — „Nagyobb figyelemmel...” A nők Borsod megye társadalmában. — Ellá­tási nehézségek vidéken. — Ki­állításra készülnek a szakkör tagjai. — Előadó: a szerző. — A megye sportéletéből. Televízió: 17.50: Hírek. — 17.53: Felhőben és tollruhaban. Lengyel kisfilm a vitorlázórepülésről. — 18.25: Tájak, városok, emberek. Angola partizánösvényein. — 18.45: Műsorkalauz. — 19.05: Rek­lám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: ön például hogy folytatná? Kállai István műsora. 20.45: Anneliese Rothen­berger énekel. — 21.S5: Vívó vi­lágbajnokság. Kard egyéni dön­tő. — Kb. 22.20: Tv-hiradó. Bratislavai televízió: 17.20: Tv- hiradó. — 17.25: A nagy kaland. Ifjúsági tévé-játék. — 18.15: Az ifjúság eszményképe. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.25: A nap kérdése. — 20.00: A potsdami konferencia. — 21.05: Janacek: Tarasz Bulbu. Szim­fonikus költemény. — 21.35: Tv- híradó. — 21.55: A lakásépítés távlatai. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): A réztorony (színes cseh). — Kossuth (f3, f5, f7): Petulia (magyarul beszélő színes ame­rikai, 16 éven felülieknek!). — Filmklub (6): Belfegor a pokol­ból (színes olasz, 16 éven felü­lieknek!). — Ady (f9): Vadölő' (színes NDK). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Pető János grafikái. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Városi képzőmű­vészeti gyűjtemen^. — Libresz- szó (13—20 óra között): Zsignár István festőművész kiállítása. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.20: Liszt mü­veiből. — 9.00: Az élet határai. Beszélgetés. (Ism.) 9.25: Színes népi muzsika. — 10.05: Megjele­nés előtt. Hephaisztosz szól önök­höz. László Anna új regénye. — 10.40: Zenekar) muzsika. Petőfi rádió: 8.05: A leláncolt csillag. Mesejáték. (Ism.) — 8.48: Külpolitikai figyelő (Ism.) — — 9.03: Barokk'muzsika. — 9.30: Magánvélemény közügyekben. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Útikalauz üdülőknek. Kóstolja meg Ön is a legújabb bolgár füstszűrös cigarettát! VÁRNA Egy csomag ára 4.20 Ft Kapható az egész országban (MKS DOHANYÉRTÉKES1TÓ ÉS KÉSZLETEZŐ VALLALAT W/ Budapest. XI., Budafoki út 59. TARJAN ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents