Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
Órarend nélkül a Gyermekek művelődési központban A gyerekek, focival a kezükben, a játékból felhevülten, robbannak be a Rónai Sándor Művelődési Központ egyik irodájába. A délelőtt kitünően sikerült, — újságolják egymás szavába vágva — láttak két kiállítási, (okos felnőttek beszéltek nekik a munkavédelemről és a hires doktor, Semmelweis Ignác életútját is megismerték) utána a Meteor pályán izgalmas rangadóra került sor. Már megszokták az SZMT hatalmas székhazában dolgozók, hogy reggelenként a munkatársakkal, ügyfelekkel együtt az apróságok is otthonosan nyitják a csapóajtót; jönnek gyermekfoglalkozásra. A gyermekfoglalkczás évről évre ismétlődik a Rónai Sándor Művelődési Központban, a megyei könyvtárban, sőt, az idén az úttrörőház is felkarolta az alsó tagozatosokat. hasznos szórakozást, tanulást biztosítva nekik. Mégis. szeretnénk tudni, hogy a játékos időtöltésen kívül, mennyi haszna van, vagy lehet ennek a csoportos foglalkoztatási formának. A kérdésünkre kimerítő feleletet ad Borbély Lászlóné, a művelődési központ illetékes előadója, valamint a két gyakorlott pedagógus, Csicsoysz- ki Andrásné és a férje, akik vállalták, hogy a vakáció időtartama alatt a gyerekékkel foglalkoznak. — Hogyan lehet hasznos a vakáció, olyan, ami gyereknek, tanárnak—tanítónak egyaránt kikapcsolódást, de ugyanakkor új élményeket is jelent? — A mi ,.órarendünk” semmiképpen nem hasonlít az iskolaira —, magyarázzák a pedagógusok. — De még csak nem is valamiféle nyári napközi otthon az itteni. Az oktatási munkában, az úttörőmozgalomban és a napközi otthonban szerzett tapasztalatokat persze, mindenképpen fel kell használni. Ez a nyári együttlét azonban mindenféle gyakorlattól, sablontól eltér. Tulajdonképpen mi, ketten a szülőket — az apát, anyát — akarjuk helyettesíteni, akiknek most éppen sok szabad idejük van, és ezért Üzletpolitikusok Dolgozatuk témája: a tejporcsalád „A Belkereskedelmi Minisztérium Szervezési és Hálózatfejlesztési Főosztálya és a Magyar Hirdető szervezésében Budapesten folyó reklám- és propaganda-szaktanfolyam kihelyezett I. osztálya 1969. szeptember 1-én indult Miskolcon, a Berze- viczy Gergely Kereskedelmi Szakközépiskolában. A szak- tanfolyam kétéves, képesítést adó. ...A hallgatók a második év végén bizottság előtt tesznek szakvizsgát” — olvashatjuk a tanfolyamnak otthont adó iskola 1969/70. évi Értesítőjében. Most végzett az első évfolyam, diplomamunkáját védte huszonöt hallgató. — Az idén 20 éves a tanfolyam — mondja Forgács Pál, a reklám- és propaganda-szaktanfolyam vezetője —, és 18 éven keresztül centralizált volt, csak Budapesten működött. Most, hogy végez az első évfolyam, nyugodtan mondhatom: telitalálat volt miskolci tagozatot indítani. Igaz, hogy Borsod ipari megye, de az ipar és kereskedelem mindenképpen szétválaszthatatlan. Ha „felülről” nézzük a tagozat munkáját, a minisztérium is. a megye is jól járt. Nincs az a kisdiák, aki- jobban izgulna, mint a szakvizsgára váró felnőttek. A választott pályán is állandóan vizsgáznak, és most is többről von szó, mint két év munkájának számonkéréséről. Miért költött 100 ezer forintot rádióreklámra és miért nem másra? Melyik lapban hirdetné vállalatának termékeit és hogyan, milyen formában? Nem elég, ha ötletes a reklámszakember, szakszerű is kell, hogy legyen a munkája. A vizsgadolgozat lémája egy új tejporcsalád reklámozása. — Azt írja dolgozatában, hogy az ötfajta tejport vegyes egységcsomagban hirdetné. Hogyan védi meg elképzelését? — kérdezi Orosz Ferencnétől Sugár János, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat közgazdásza, a vizsgabizottság tagja. — A több fajtából válogatni tud a család. Ki ezt kérhet, ki azt. — Én nem tartom indokoltnak a vegyes egységcsomagot, ne akarjuk ennyire befolyásolni az embereket! — Most még csak mi kérdezzük, hogy miért, ha valamivel nem értünk egyet — figyeli a vizsgázókat Forgács Pál. És a mi nehéz „miért”- jeink még könnyűek. Az a cél, hogy aki reklámszakemberként egy vállalatnál sok millióval rendelkezik, értsen ahhoz, amit csinál Ezért ismerkednek meg a két év alatt a hallgatók az áruforgalom, az üzletpolitika általános kérdéseivel, a legkülönfélébb reklámeszközökkel és -formákkal, a reklámpszichológiával és esztétikával, ipari és technológiai eszközök felhasználásával, a reklámszervezés és tervezés kérdéseivel. (makai) Amatőrök tárlata A vasutasok Vörösmarty Mihály Művelődési Házának képzőművész szakköre ma délután 3 órakor nyitja meg kiállítását. A huszonöt festményt és harminc grafikát bemutató tárlat érdekessége, hogy meglehetősen heterogén szakköri tagság mesterségbeli tudását és élményvilágát dokumentálja. A legfiatalabb kiállító alig 15 éves, a legidősebb alkotó pedig már a nyugdíjkorhatárhoz közelit. A több száz munkából Cso- hány Kálmán, Lenkey Zoltán és Mazsaroff Miklós, a kör vezetője választotta ki a több mint félszáz képet, melyet 10 napig láthat a közöiv ség. kedvükre játszhatnak, tanulhatnak a gyerekekkel. A programban mindig fiainkkal, lányainkkal közösen állapodunk meg. Ma filmet nézünk, kiruccanunk a strandra, egy kicsit barkochbázunk, talán focizásra is jut idő, megtanulhatunk néhány dalt, és így tovább. Persze, a miénk szokatlanul nagy család, fél százan is összejönnek naponta és nem könnyű egyeztetni a programot, mint ahol csak 2—3 gyerek van. A gyerekek azonban — annak ellenére, hogy tizennégy általános iskolából verbuválódtak — meghallgatják tanácsainkat, és szívesen töltik velünk az időt. Szerencsére, nem hiányoznak az idősebb, tapasztaltabb testvérek sem, (a Földes Ferenc Gimnázium néhány ifjúsági vezetővel társult a vállalkozásunkhoz), így aztán vannak futballbíróink, a strandon úszómestereink, az akadály- versenyeknél zsűritagok és sorolhatnám tovább. Persze, ha minden ötletet meghallgatunk, és igyekszünk a kívánságokat teljesíteni, ez még nem jelenti azt. hogy valami egészen széteső, cél nélküli időtöltés a miénk. A városnéző sétáktól kezdve, az aszfalt-rajzversenyig és a KRESZ-vetélkedőig, mindennek megvan a didaktikai jelentősége, célja, csak éppen haladási napló és érdemjegyek osztogatása nélkül akarjuk nevelési feladatainkat teljesíteni. Dehát milyen család az, ahol nincs semmiféle panasz? Bizony, nálunk is van. Jó lenne, ha ennek az ötven gyereknek tudnánk ebédet, vagy legalább uzsonnát adni. (Az SZMT 8 ezer forintos keretéből erre már — sajnos — nem telik.) És annak is örülnénk, ha más nagyvárosokhoz hasonlóan, itt is kiosztanának a vállalatok néhány strandbérletet és villamosjegyet... (gyarmati) Mártír. Varga Miklós szobra a Sárospataki Múzeum Galériájában látható. Boccaccio filmen Két Bocaccio-elbeszélést dolgozott fel Bolondos szerelmi játékok (Lásky kri sa- livé) című filmjében Jiri Krojcik rendező. Az első az '1360-as évek Firenzéjének életéből veszi témáját, szereplői: Milos Kopecky (a férj), Bozidara Turzonová (a feleség) és Jozef Adamovic (a szerelmes férfi). A második elbeszélés címe: A fülönfüggő, főszereplői Jiri Sovák, Slavka Budinová és Pavel Landovsky. Szónokképzés Érdekes és megszívlelendő hírt közöltek tegnap a lapok. Csongrádon a városi művelődési házhan hétfőn háromnapos szónokiképző tanfolyam kezdődött. A családi és társadalmi ünnepeken beszédet mondó anyakönyvvezetők, tanácsi és népfront aktívák közül mintegy hetvenen vállalták önként, hogy elsajátítják a szónoklástan alapismeretéit. A tanfolyam hallgatói a beszédek tartalmi előkészítésével, formai felépítésével foglalkoznak, s „vdzsgairnunkaként” a rendelkezésükre bocsátott adatok alapján egy-egy beszédet fogalmaznak meg, amelyet egymás előtt előadnak és közösen értékelnek. A kezdeményezés újszerű — s ezért érdekes —, mert való igaz, hogy régóta nem foglalkozunk szónoklástannal, még a „szónok” kifejezést is alig-alig használjuk. Pedig a fentebb említett, s más alkalmakkor is, amikor a közügyeink érdekében nyilvános beszéddel tömegekhez kell szólnunk, a legiga- zabb mondanivalónk is sokat veszít értékéből, ha nem megfelelő a rendszerezése és közlésének a módja. Mindezt persze meg lehet és meg is kell > tanulni. Az idősebb generáció középiskolát járt tagjai még emlékezhetnek rá, hogy retorikát is tanultak, elemezve Cicero, Démoszt- henész, s a nagy magyar szónokok — köztük Kossuth Lajos — beszédeit, szónoklatait. Ma szónoklástant a középiskolákban nem tanítanak; lehetséges, hogy azért, mert az egyéb tanulnivaló is sok, ám az sincs kizárva, hogy akik annak idején fumigálták, a szónoklást idejétmúlt dolognak vélték. Pedig hogy mennyire szükség vari rá, gondoljunk csak a munkahelyeken, vagy tágabb körben elhangzott beszédek számára, még inkább azok jó néhányának milyenségére. Kevésbé van meg bennük az a nemes pátosz, lendület, mozgósító erő, amit a közös előrelépést szolgáló mondandó megkövetelne. A jó szónoklás ismereteit elsajátítani nemcsak iskolában lehet. Néhány éve egy igen hatásos nagygyűlés után megkérdeztem annak szónokát, egyik vezető politikusunkat, hogy tanult-e szónokolni? Kertelés nélkül bevallotta, hogy önmaga szorgalmából tanulmányozta, elemezte a legnagyobb francia szónokok beszédeit, s természetesen elsajátította a retorika ismereteit is. A nagyszerű mondanivaló így párosult nála lenyűgöző előadásmóddal. Ügy látszik, az alföldi városkában, Csongrádon felismerték a szónoklás szükségességét s annak hiányosságait, ezért rendezték meg a szóban levő tanfolyamot. A példát bizonyára másutt is követik. Jó ügyet szolgálnánk, ha e követők soraiba lépnénk mi i*. 140 évvel ezelőtt Kőszínház Füreden Balatonfüreden a század- forduló után több társulat talált otthonra. A bálteremben 1816 után — többek Között — Kilényi Dávid társulata, 1821. július 29—augusztus elejéig Balogh István, a magyar színészet egyik úttörője játszott Füreden. Az 1820-as évek nyári hónapjaiban a vándorszínészek fellépése még inkább megsokasodott. A színészek rendkívül siralmas helyzetben, fából tákolt fészerekben, a vendég uraktól kölcsönzött öltönyökben léptek a közönség elé. Ebből az állapotból ragadta ki a füredi színjátszást Kisfaludy Sándor 1827-ben indított „színházépítési terv” akciója. Az indítványt megyei közgyűléseken tárgyalták és 1830-ban gyűjtést indítottak. Az eredmény: mintegy ezer váltó forint. Ezt követően — ugyancsak a köz támogatásával — gyorsan követték egymást az események. 1830 őszén kijelölték a telket, a színházépület tervét Fülöp József építőmester díjtalanul elkészítette és még a tél beállta előtt a falakat felépítették. Üjabb gyűjtés eredményeként 1831 tavaszán valamennyi építőanyag és a színház berendezése, díszítő eleme együtt volt. Az építés, a berendezés alig egy hónap alatt elkészült és a 400 néző befogadására alkalmas Balatonfüredi Színház készen állt a bemutatóra. Az 1831. július 3-i megnyitó előadáson — amelyre a nép Ingyen mehetett — Komlóssy Ferenc színtársulata mutatta be a „Magyar Hölgy” című vígjátékot. A színház létrehozásában — a nép áldozatkészségén túl — jelentős szerepe volt Balaton- füred fejlődésének, de azt is mondhatjuk, hogy ez a csodálatosan szép üdülőhely további és gyors növekedése elkerülhetetlenül a színház megszüntetését is jelentette. Ugyanis a gyógyfürdő terjeszkedése következtében 1878- ban lebontották a színházat. SZERDA Kossuth rádió; 12.20; Ki nyer ma? — 12.30; Tánczenei koktél. — 13.15: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Petri Endre felvételeiből. — 14.30: Koldúsdiák. — 15.10: Az I Musici di Roma kamarazenekar játszik. — 15.47: Kóruspódium. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: ,,A ladányi torony tetejébe . . .” III. rész. — 16.20: Bellini: A kalóz. Jelenet az operából. —16.38: Szvetter. Csalog Zsolt elbeszélése. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Hallgassuk együtt! — 18.05: Atlasz. Világgazdasági figyelő. — 18.23: Rembrandt. Bró- dy Sándor egyfelvonásosa rádióra. — 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.30: A vívó világbajnokság kard egyéni döntőjének közvetítése Bécsből. — — 21.30; Népszerű szimfonikus zene. — 22.15: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 22.40: A hazai társadalomkutatás tapasztalataiból. — 23.00: Az elveszett fátyol. Vészi Endre verses Játéka az Éjszakai Rádiószínház előadásában. — 0.10: Bolgár kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Zenekart muzsika. — 13.03: A Lonjumeau-i postakocsis. Részletek Adam operájából. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Falusi esték. Őrség. (Ism.) — 19.00: Madarász Katalin népdalokat énekel. — 19.20: Brooklyn! árnyak. Stanislaw Dy- gat elbeszélésének rádióváltozata. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Egy manchesteri haematológus gondolatai. — 20.48: Salzburgi zenés képeslap. — 21.18: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 21.58: Felejthetetlen operaesték. — 23.i5: Könnyűzene Berlinből és Bukarestből. Miskolci rádió: A megye életéből. — Az alsózsolcai épületelemgyár a mezőgazdaságért. — Bútorgyári elképzelések. — Hangszerszólók. — „Nagyobb figyelemmel...” A nők Borsod megye társadalmában. — Ellátási nehézségek vidéken. — Kiállításra készülnek a szakkör tagjai. — Előadó: a szerző. — A megye sportéletéből. Televízió: 17.50: Hírek. — 17.53: Felhőben és tollruhaban. Lengyel kisfilm a vitorlázórepülésről. — 18.25: Tájak, városok, emberek. Angola partizánösvényein. — 18.45: Műsorkalauz. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: ön például hogy folytatná? Kállai István műsora. 20.45: Anneliese Rothenberger énekel. — 21.S5: Vívó világbajnokság. Kard egyéni döntő. — Kb. 22.20: Tv-hiradó. Bratislavai televízió: 17.20: Tv- hiradó. — 17.25: A nagy kaland. Ifjúsági tévé-játék. — 18.15: Az ifjúság eszményképe. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.25: A nap kérdése. — 20.00: A potsdami konferencia. — 21.05: Janacek: Tarasz Bulbu. Szimfonikus költemény. — 21.35: Tv- híradó. — 21.55: A lakásépítés távlatai. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): A réztorony (színes cseh). — Kossuth (f3, f5, f7): Petulia (magyarul beszélő színes amerikai, 16 éven felülieknek!). — Filmklub (6): Belfegor a pokolból (színes olasz, 16 éven felülieknek!). — Ady (f9): Vadölő' (színes NDK). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Pető János grafikái. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Városi képzőművészeti gyűjtemen^. — Libresz- szó (13—20 óra között): Zsignár István festőművész kiállítása. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.20: Liszt müveiből. — 9.00: Az élet határai. Beszélgetés. (Ism.) 9.25: Színes népi muzsika. — 10.05: Megjelenés előtt. Hephaisztosz szól önökhöz. László Anna új regénye. — 10.40: Zenekar) muzsika. Petőfi rádió: 8.05: A leláncolt csillag. Mesejáték. (Ism.) — 8.48: Külpolitikai figyelő (Ism.) — — 9.03: Barokk'muzsika. — 9.30: Magánvélemény közügyekben. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Útikalauz üdülőknek. Kóstolja meg Ön is a legújabb bolgár füstszűrös cigarettát! VÁRNA Egy csomag ára 4.20 Ft Kapható az egész országban (MKS DOHANYÉRTÉKES1TÓ ÉS KÉSZLETEZŐ VALLALAT W/ Budapest. XI., Budafoki út 59. TARJAN ISTVÁN
