Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-29 / 177. szám
irodalmi é!et vidéken A Napjaink a Televízióban A vidéki irodalmi, életet térképezi fel a Televízió új * „Hogy melyik arczképem választom rajzai közzöl? Fénykép író úr! a botos és kalapost. Mint maradó vendég ül. s áll a többi nyugodtan , Menni csak egy készül. Útja van: ez leszek én!" Arany életútján sorozata. A Debrecenben megjelenő Alföldről készült adás már képernyőre került, legközelebb a Napjaink szerepel a műsorban. Hétfőn kezdte el a stáb a forgatást Miskolcon. A stúdióvá átalakított Művész- klubba közéleti személyiségeket, írókat, költőket hívtak meg; felvételeket készítettek a városról és környékéről. Szalagon van már az a ke- rekasztal-beszélgetés is. amit a folyóirat szerkesztő bizottságának tagjaival folytatott Dorogi Zsigmond, a Televízió irodalmi osztályának főszerkesztője. Bihari Sándor szerkesztőnek é« Oláh Gábor rendezőnek alighanem sok munkája lesz az anyag készre vágásával: egv kissé ugyanis számvetés ez a műsor. A tizedik évfolyamában járó folyóirat eddigi története során hullámhegyek és hullámvölgyek váltogatták egymást; költői generációk keltek szárnyra segítségével, és ugyanakkor állandó gondot okozott, hogyan pótolják az elvándorló irodalmárokat. A miskolci művészek grafikái révén az ország képzőművész-társadalmának érdeklődését szinte havonta ma "ára vonia a folyóirat. ugyanakkor megoldatlan még a formátuma. A lapalapítás idején technikai és személyi problémákkal kellett birkózniuk: humán bázis híján ma is a fiatal tehetségek felfedezésében látják fő feladatú ka*. Kevés olyan folyóirat van ma Magyarországon. amelynek eny- nyire népes szerzőgárdája lenne; összefogásuk viszont meglehetősen sok munkát ad a szerkesztőségnek. A Napjaink meggyökeresedett Észak-Magyarországon, a kulturális élet számos területén érezni hatását. A szerkesztő bizottság egy. fejlődési szakasz lezártával most a továbblépés lehetőségeit fontolgatja. A Televízió nyilvánossága bizonyára hozzásegíti ahhoz, hogy a miskolci, a borsodi ember, napjaink embere életét, örömét és gondját még igényesebben tükrözze. A MAFILM népszerű es tudományos oktatófilm-stúdiójában a közelmúltban készült el dr. Varasdy Dezső Arany életútján című ismeretterjesztő filmje. A hatalmas életművet filmre vinni a lehetetlennel határos vállalkozás, nem is ez volt az alkotó célja. Csali az állomáshelyekben bővelkedő élet- utat jelzi a „legnagyobb magyar költőt” idéző film. Bőven találkozunk azonban a művekkel is, hiszen egy- egy „munkahelyváltoztatás'’ a költői fejlődés egyre magasabbra ívelő szakaszaival egybeesik. Arany János szavai kalauzolnak gyermekkora színhelyeire, a debreceni kallégi umba, Na-gysz^iontára, Nagykőrösre, s végül Budapestre. Megismertetik .a sza- lontai aljegyzőt, a Kisfaludy Társaság igazgatóját és a Tudományos Akadémia főtitkárát, a Toldi, a Buda halála, a Balladák, az öszikék már életében klasszikussá vált alkotóját. Az utolsó Leó Néprajzi szakkör Herceg ország és tényleges hatalom nélkül, mindenképpen zsákutcában. Zsákutca a saját élete, egy-két ma is élő képviselőjével jelképezett év. századakon keresztül ittmaradt osztálya és zsákutcát zár le előkelő palotája a nyomor- negyed végén. Zsákutcában pedig nem lehet élni, merj minek, és mert a körülöttünk forrongó világ, úgy is változásra, kitörésre kényszerít. Egyszer ez a következtetés adódik John Boormann -4c utolsó Leó című színes angol filmjének az alapszituációt körüljáró képsoraiból. A történésből azután a történelmi és az egyéni fejlődés, változás alapigazságai következnek. Az egyetemes nyomoron és .szegénységen jótékonykodással változtatni nem lehet. Belülről kell ismerni a világot, amely megváltoztatásának harcosa kíván lenni az ember. Harcosa és nem megváltója. Mert megváltani nem hagyja magát a segítségre jszoruló, és csak a mélyben munkálkodó erők által változó váláig. Az alamizsnaként érkező segítséget — bármily jó szándékú — elutasítja az ember, aki nem ura, amellett szeszélyes és ellene fordul a tömeg. Ha feirobtoam a zsákutcát lezáró palota, csak út nyílik. Hogy merre, az csak újtabb harcok után lesz egyértelmű. Tértől független, egyetemes érvényű Az utolsó Leó jel- képsorokból álló történése, mely — az allegória tulajdonsága — magában is élvezetes történet. Nem véletlen, hogy nemosák a szegénységet, de a négerek szegénységét választja témául a rendező. Gondolatilag, formailag nagyon hálás közeget figyelhet meg így az emberbarát Leó herceg, egy nagyváros szegény megy edénék azt az embercsoportját, mely felismerve a mélységesen humanista Mezőkövesden 12 éve működik a néprajzi szakkör. Tagjai elsősorban iskolás fiaeredményeiket. A járási művelődési központban honismereti szakkör létrehozását indíttatást, a világmegváltó különcből földönjáró embert formál. John Boormann-nak itt-ott a nagy olasz rendezőket és az olasz miliőt idéző történés — és színészvezetósében jócskán talál ,a néző ismerős motívumokat. Ennek ellenére egy percig sem kételkedünk az alkotó megdöbbentő képes hanghatásokkal dolgozó rendezésének hitelességében. A íilm zenéje (Fred Myrow), az operatőri teljesítmény (Peter Suschitzky) pedig olyan „formaságok” melyek nem díszítik, hanem hordozzák a mának szóló évszázados igazságokat. Olyan élethűen, ahogyan szerepével azonosulva játszik, szórakoztat és gondolkodtat a címszereplő Marcello Mastroian- ni és a két fiatal néger filmcsillag, Calvin Lockhart (Roscoe) és Glenna Forster Jones (Salambo). (makai) mák a negyvenes években készült pszichológiai krimije, A gonosz varázslat vetítésekor is. A főszereplő Ingrid Bergman és Gregory Peck. Ugyancsak világhírű filmsztárt, Rita Tusinghamet lát-, hatjuk viszont a Bőrkabátos fiú egyik vezető szerepében. falok, akik az idei diáknapokon két pályázattal is részt vetlek. A község felnőtt néprajzgyűjtői a „Matyóföld'’ cint ü kiadványban adják közre A Műgyűjtő ez évi második száma a nyár jegyében, a Balaton művészetét és Borsos Miklóst bemuta*ó írásokkal, számos fényképpel illusztráltan jelent meg. Két szép gyűjteménnyel is megismerkedhet az olvasó: Kolozsváry Ernő gimnáziumi tanár elsősorban élő művészeink (Anna Margit, Bálint Endre. Borsos Miklós, Kor- niss Dezső, Országit Lili) című drámájának amerikai filmváltozatát, melynek j adaptációját nem kevésbé hí- ! rés író, Irwin Shaw készítette. Augusztus premierjei . között szerepel egy nagysilte- | rű hazai musical, az Egy , szerelem három éjszakája * színes filmváltozata is. tervezik a Matyóföld emlékeinek összegyűjtésére. Mezőkeresztesen már meg is kezdték hasonló szakkör szervezését. munkáit felsorakoztató kollekciójával, valamint Füst Milán hagyatéki gyűjteményével, amely a Nyolcak nemzedékének és a század első évtizedeinek művészetébe ad betekintést — Gulá- csy. Tihanyi, Berény művei jóvoltából. Számos képző-, illetve iparművészt mutat be a lap új száma, kisebb portré megrajzolásával, vagy egy-egy mű elemzésének formájában. Kmetty János festészetét Dévényi Iván, Kemény György grafikai munkásságát Frank János, Bódi Irén textilművészetét Ko- czogh Ákos méltatja. Térzene Kedvelt színfoltja Miskolc nyári zenei életének a. régebbi szokásokat felelevenítő térzene, melyet egyre gyakrabban rendeznek az új lakótelepeken is. Júliusban több mint tíz helyen játszott a MÁV, a Vasas és a pereces! zenekar. A bányász fúvósok Varbóra és Parasznyá- ra is ellátogattak. A hónap utolsó két hangversenye pénteken lesz Lyukóbányán és a miskolci Szabadság téren délután 5 órakor. A Műgyűjtő űj száma O’Neill és az Angyal Nyolc új filmet ígér augusztusra a televízió. Legkiemelkedőbbnek Jean Renoir 1939-ben forgatott remekműve. A játékszabály ígérkezik. Bizonyára szívesen ülnek a nézők a képernyő elé Alfred HitchcockÜjból jelentkezik Roger Moore, az Angyal is, és képernyőre kerül Kertész Mihály 1935-ben forgatott filmje, a Blood kapitány. Az augusztus 20-án induló második műsorban mutatják be O’Neill Vágy a szilfák alatt Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző Járdányi Pál zeneszerző és népzenekutató öt évvel ezelőtt. 1966. július 29-én halt meg 46 éves korában. A Zeneművészeti Főiskolán Zathureczky Ede és Kodály Zoltán tanítványa volt. s egyidejűleg elvégezte a budapesti Tudományegyetem néprajz szakát. Huszonhárom éves korától öt éven át ze- nekritikusként tevékenykedett. 1946—1959 közt a Zene- művészeti Főiskola tanára volt, s 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia népzene- kutató csoportja tudományos munkatársaként is dolgozott. A Magyar Népzene Tárának egyik szerkesztője. Kétszer tüntették ki Erkel-díjjal, majd 1954-ben Kossuth-díjjal. Több értékes zenekari művet írt: fontosabb kórusművei: Hajnali tánc, A pogány király leánya, Éva szívem, Éva. Karikás tánc, Hej Var- gáné. Árva madár. Utca. utca. Gergő nótái. Savaria. Zenetudományi tevékenysége is jelentős; számos tanulmánya, cikke, zenekritikája külföldi folyóiratokban is megjelent. 033333 CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.41: Szomjúság. Regényrészietek. — 14.01: Szovjet dalok. — 14.13: A Tátrai-vonósnégyes játszik. — 15.10: Zengjen dalunk! — 15.40: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Beethoven: Prometheus. Balettzene. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Néodalokkal egész éven át. — 17.30: Szerkesztőségi szoba. Műsorvezető: Pelress István. — 17.53: Stúdiónk vendége: Payer András. — 18.28: Operacsillagok, operaslágerek. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: A zene nem ismer határokat. Közös szórakoztatózenei műsor. — 20.20: Lemezmúzeum. — 20.43: Virginia Zeani Puccini- áriákat énekel. — 21.03: Mikrofonnal az Északi-sarkon. (Ism.) — 21.33: Szimfonikus könnyűzene. — 22.20: Virágénekek. — 22.30: Lemuel Gulliver két kalandja. Monolog. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Zenekari dalok. — 0.10: Toronyzene. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűzenei híradó. (Ism.) — 12.30: Moldovan Stefánia es Udvardy Tibor énekel. — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Mozart: Esz-dúr versenymű két zongorára és zenekarra. — 14.00: Ifjúsági randevú kettőtől hatig. — 18.10: Budapest megszületése. Könyvismertetés. — 18.19: Az anya. Julius Barc-Ivan színműve, három felvonásban. Közvetítés a komarnói Magyar Területi Színházból. — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Nóta- és népdalest. — 21.34: Bacher Mihály zongoraestje. — 23.15: Vincze Ottó műveiből. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése után. — A második félév első hónapjának vége felé az Ózdi Kohászati Üzemekben. — A középtávú terv a Borsod megyei Fodrász Ktsz- nél. — Az aratók munkája. — Időközben, munka közben. Aktuális jegyzet. — Könyvtárfejlesztés. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 17.20: Hírek. —17.25: Tábornyitás. Helyszíni közvetítés Zánkóról. — 18.15: Az orvosi gondolkodás története. Robert Koch. — 18.45: Mi újság? Szabad szombat Velencén, a Fazekas családnál. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Salto mortale. 5.: rész: Sevilla. — 21.00: A Tv Galériája. Hajnal Gabriella. — 21.40: Piramis. Jókai Anna novellája a képernyőn. — 22.00: Tv-híradó. II. kiadás. Bratislavai televízió: 17.15: Hírek. — 17.20: Fizika. — 17.45: Országos ifjúsági találkozó. — 18.40: önvédelem. — 19.00: Tv- híradó. — 19.30: Az északnyugati határ. Publicisztikai műsor. — 20.00: Zenés műsor. — 20.20: Szabadságon angyallal. Cseh filmvígjáték. — 21.35: Zeneszerzők önmagukból. — 22.35: Tv- hiradó. Filmszínházak: Beke (f4, hn6, 8) : A gyilkos a sínen vár (magyarul beszélő csehszlovák). — Kossuth (f3, fő, f7): Az utolsó Leó (színes angol, 16 éven felülieknek!). — Filmklub (6): A nagy Red (magyarul beszélő színes amerikai). — Petőfi (f5, í7): Marie szeszélyei (magyarul beszélő színes francia). — Szikra (5, 7): A Sólyom nyomában (színes NDK). — Ságvári (5, 7) : A követek nem gyilkolnak (magyarul beszélő NDK). — Táncsics (f5, f7): Lopott csókok (színes francia). — Ady (f9): A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl . . . csak fecseg (magyarul beszélő szines francia). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Fotógrafika. Georg Hülsse (NDK) grafikus- művész munkái. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Városi képzőművészeti gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között): Zsignár István festőművész kiállítása. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.19: Sárközi Gyula népi zenekara játszik. — 8.59: A 22-es csapdája. XII. rész. — 9.20: Kedvelt régi melódiák. — 10.05: Édes anyanyelvűnk. — 10.10: Zenekari muzsika. — 10.59: Lottó. — 11.00: Utazás Geológiában. II. rész. A szűzvári bányakincs. — 11.10: Együttesek romantikus operákból. Petőfi rádió: 8.03: A győztes ismeretlen. Daljáték gyermekeknek. (Ism. hangfelv.) — 9.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben 10.59: Lottó. — 11.45: Rádióreklám. A MüM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Diósgyőri Gépgyár felvételre keres gimnáziumi érettségivel rendelkező tanulókat gépi forgácsoló és gépszerelő szakma tanulására. Tanulmányi idő 1,5 év. A vállalat havi 250,— Ft összegű társadalmi ösztöndíjjal segíti a továbbtanulókat. Az augusztusi pótfelvételi alkalmával még Vili. oszt. végzettségűek is kérhetik felvételüket gépi forgácsoló és kovács szakmára. Jelentkezés helye: MüM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Miskolc, III., Téglagyár u. 2. sz.
