Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-27 / 175. szám
rr •» i • • i// / ure hm idő... Elképzelhető-e, hogy állami tulajdonban levő vállalat csődbe kerül és fel kell azt számolni? Már a reform bevezetését megelőző időszakban élénken vitatták és többnyire kétségbe vonták ennek lehetőségét, mondván, hogy a szocialista terv- gazdálkodás, a tudatosság eleve kizárja a gazdasági törvényszerűségek ilyen spontán, elemi erejű hatását. Mások egyszerűen a szocialista humanizmussal tartják összeférhetetlennek egész munkáskollektívák átmeneti létbizonytalanságát. A reformot követő türelmi időszak, a nagyarányú állami támogatás látszólag e nézeteket igazolta a gyakorlatban. A IV. ötéves terv fokozott hatékonysági követelménye újra felélésztette a régi vitát. Meddig érdemes az életképtelen üzemeket támogatni a társadalom, az állami költségvetés rovására? Célszerű-e gazdaságtalan termeléssel foglalkoztatni a dolgozókat, miközben másutt munkaerőhiány fékezi az egészséges fejlődést? E vitában foglalt állást Fock Jenő miniszterelnök a szakszervezetek kongresszusán. Hangsúlyozta, hogy a „gazdaságosan termelő, távlatban is jó piaccal rendelkező üzemek gyorsabban fejlődhetnek. Más üzemektől viszont — olyanoktól, amelyek elavult gyártmányokat készítenek, s ezeknek is nehezen tudnak piacot találni — meg kell vonni a? állami támogatást, Ezeknél az üzemeknél tehát munkaerő-csökkenésről, egyes esetekben az üzem bezárásáról is szó lehet. A kívánatos persze az, hogy a szövetkezetek, a vállalatok, valamint felügyeleti szerveik előzzék meg az ilyen kritikus helyzet kialakulását. Enrtek legfőbb útja-módja az időtényezővel is számoló fejlesztés, a korszerű, keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek gyártási arányának fokozása. A piaci kereslet szüntelenül változik a gyors műszaki-tudományos haladás, a kínálat, a verseny alakulásának, az életszínvonal emelkedésének, a beruházások mértékének, összetételének hatására. Ezzel a változással az egyébként előrelátóan vezetett, gazdaságosan működő üzemeknek sem könnyű lépést tartani. Különösen nagy feladat hárul azokra a kollektívákra, amelyek termelési és értékesítési szerkezete elavult. Az idén például mintegy 20 milliárd forint állami támogatásban részesül a kevésbé gazdaságos termelés, export. E támogatás mértéke évről évre csökken, kikényszerítve, ösztönözve a szükséges szerkezeti átalakulásokat. A vállalatok, a szövetkezetek számára konkrét feladatok adódnak az ipái' szerkezetét átalakító kiemelt programok végrehajtásából. De gyártmányösszetételük korszerűsítésével öntevékenyen is hozzájárulhatnak a népgazdaság, az ipar, a fogyasztás és export szerkezetének átalakításához. Azokat a cikkeket, termékeket, berendezéseket gyártsák és fejlesz- szék nagyobb arányban, amelyeknek van jövője, korezerűek. idehaza és külföldön egyaránt előnyösen értékesíthetők. Az államkassza terhére nem lehet időtlen időkig kényelemben élni, korszerűtlen, gazdaságtalan termékeket gyártani. A türelmi idő múltán célszerűbb inkább becsukni a gyárkaput, vagy megnyitni más nagy vállalat előtt, s így az üzem kollektívája annak korszerű, keresett termékeit gyárthatja nagyobb mennyiségben és olcsóbban. K. J. Fejlődik a Vasipari Vállalat Az utóbbi években sokat halottunk a Miskolci Vasipari Vállalatról. Gyermekkocsijaik, fém öltözőszekrényeik s a vállalat többi terméke is jó hírnevet szerzett nekik. Fejlődésük egyenletesnek mondható. A vállalat termelési értéke öt év alatt 28,4 millióról 34,2 millió forintra, nyereségük pedig 2,5 millióról 4 millió forintra nőtt. Moszkva, a mintaváros A szovjet nép becsületbeli ügyének tekinti, hogy Moszkva kommunista mintavárossá váljék. Az elmúlt öt évben Moszkvában 600 ezer összkomfortos lakás épült, és az elkövetkezendő tervidőszakban általában 11—15 emeletes, a főútvonalakon még ennél is magasabb lakóházak épülnek. Moszkva mintaváros abban a tekintetben is, hogy parkban. fában a világ egyik leggazdagabb városa. Területének egynegyede pázsitos, vagy virágokkal beültetett. A várost az erdők zöldövezete veszi körül. Az új ötéves terv időszakában a moszkvai parkok és virágos terek területe eléri a 750 hektárt. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Moszkva lakosainak száma meghaladja a hétmilliót. A lakosság legközkedveltebb városi közlekedési eszköze a Metro, amely naponta négy és fél millió utast szállít. A vonalak hossza jelenleg 140 kilométer, amely 1975-re további 40 kilométerrel növekszik. Folytatják a nagykörutak további építését is, ezek a gyors közlekedés érdekében elkerülik a városközpontot. A teheráru-forgalom gyorsítására Moszkva körül 554 kilométer hosszú vasúti körforgalmi utat építenek ki. Nyár az egyetemen A nyári szünetben sem zárták be az NME menzáját, hiszen’ a szállónak berendezett kollégiumokban lakó nyaralóknak főznek. Ugyanígy nyitva lesz egész nyáron a központi könyvtár is, ahol személyi igazolvány ellenében kaphatnak olvasnivalót az egyetemváros nyári lakói. Hetenként egyszer megtartják a filmvetítéseket is. Egyik-másik film az országos bemutatókkal egyidőben kerül az egyetemi mozi vásznára. még mindig zátonyon Köszönet propagandistáknak Köszönőlevelet küldött a Lenin Kohászati Művek pártvégrehajtóbizottsága a gyár hét vezető propagandistájának. A propagandisták a most véget ért oktatási évben kifejtett kiemelkedő tevékenységükkel érdemelték ki a végrehajtó bizottság dicséretét. Ugyancsak levélben mondott köszönetét a párt-vb annak a hat aktivistának, akik a marxista—leninista középiskolában elírt eredményekhez jelentős segítséget nyújtottak. A köszönőleveleket a júliusi taggyűléseken adták, illetve adják át tulajdonosaiknak. „Zátonyra futott hajóhinták” címmel nemrégiben beszámoltunk róla, milyen rossz állapotban van a népkerti játszótér felszerelése. Az illetékesek gyors intézkedését kértük, de úgy látszik, eddig eredménytelenül. Tegnap ugyanis ilyen kép fogadott bennünket a játszótéren, amit csodálatos ^környezete arra jogosítana fel, hogy valóságos gyermek-paradicsom legyen. Addig tűnődtünk afölött, hogy vajon miért hanyagolja el a tanács ezt a játszóteret, amíg egy reccse- néssel letört alattunk a pad korhadt deszkája. E ponton kénytelenek voltüük abbahagyni a gondolkodást, s így mindmáig képtelenek vagyunk választ adni a fogas kérdésre. Csak abban reménykedhetünk, hogy az illetékesek alatt stabilabb a szék, s kellő megfontolás után lapunkon keresztül közölni tudják a város Iákéival, mit szándékoznak tenni a kicsinyekért. Persze, az is igaz, hogy a hajóhinta — s több más játékszer — nem a kisgyerekek alatt szakadt le. Jó lenne fülön csípni a rongálókat! Ha sikerülne, mi javasolnánk számukra egy igazán jó büntetést: segítsenek eltüntetni rongálásuk nyomait. Mindent persze nem lehet a rongálókra kenni, a játszótér hepe-hupáit, derékig érő dudváit a Népkert gondozóinak kellene eltüntetni. Lehetőleg addig, amíg be nem takarja mindezt a hó! B. D. Bécsi szex Két Josephine és kísértés Svédországból Miként a bécsi lapokból értesülünk róla: Josephine M. I. szerencsésebben járt, mint Josephine M. II. No, nem valami uralkodónőkről van szó, csupán két pornográf könyv különböző sorsáról. Josephine M. I. és II. egyaránt Josephine Mutzenbacher nevét jelenti, pontosabban annak a két. köriyv- nek a hősnőjét, amelyet Városi tanácstagok fogadóórái Július 27. László Vilmosné, Ilii. párt- szervezet, Marx K. u. 49., 17 órától; Szolga István, 40. sz. Alt. Iskola, Győri kapu. 17 órától; Vincze Sándor, Gépipari Technikum, Kun B. u. 10., 18 órától. Július 28. Szabó János, Szentpéteri kapu 103. r 3., 18 órától. Jú is 29. Ráski Sándor. Palóczy u. 19., 17 órától: Winkler Józsefné, Pe- reces-Erenyő, orvosi rendelő, 17 órától. Július 30. Felvinczy Ernő, Horváth L. u. 19.. Pénzügyőrség, 17 órától; Kalló István, Latabán E. u. 11.. 17 órától; Karaba László, 35. sz. Ált. Iskola, Kilián-észak, 18 órától; Sugár Andor. Kazinczy u. 15., 13 órától; Szűcs Sándor, Szinyei Merse P. u. 13., 16 órától; Varga József, Domb u. 13., 17 órától. Július 31. Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó V.. Szentpéteri kapu 27—29., 19 órától. Mit szól hozzá, hogy... ... milyen vén kujon ez a Kovács? — A Kovács? — Igen, a Kovács. Képzelje! Ülünk a szokásos társasággal a Fórum presz- szóban, s akkor jön a Kovács e szavakkal: „Fel, fel fiúk a dalra, enyém lett a lány”! — S maguk mit válaszoltak? — Mire szóhoz jutottunk, már to- vábbállt. Csak benézett a presszóba. Talán éppen azt a szerencsétlen lányt kereste, akit tönkretett. Hogy nem sül le a bőr a képéről, ilyesmivel dicsekedni, amikor már az unokája is férjnél van. — Azt hiszem, maga végzetes tévedés áldozata. De így jár az, aki nem nézi a tévében a táncdalfesztivált! Kovács az egyik verseriydal első sorát idézte maguknak, tréfás köszöntésképpen. — Ez egy dalszöveg? Ilyen ordenáré egy mai dalszöveg? — Ne folytassa. Űgyis tudom, hogy most ez következik: „Bezzeg a mi időnkben ... !” Pedig a mi időnkben is voltak sikamlós dalocskák. Gondoljon csak arra, hogy: „Van a Bajza utca sarkán egy kis palota, Kisasz- szony, ha boldogtalan, jöjjön el oda”. Mit gondol, sakkozni hívták a kisasszonyt a palotába? — Mondhat, akármit, nekem a régi dalok mégis jobban tetszettek. Ha akadt is köztük pikáns, de általában szebb, értelmesebb volt a szövegük, mint a maiaknak. — Értelmesebb? Na nézzük- csak. Arra ugye emlékszik, hogy „Tromf trom-trom-trom-trombitás”, s bizonyára velem együtt üvöltötte, hogy a Debora, aki ugye nem lakik a Ritz szállóban, az egy mesebeli nő. No és a teve... a teve, ’ amiből ugyebár „van egypupú, van kétpupú, sőt több...” Hát ez a „sőt több” maga az őrület éjszakája. — Ügy látom, hogy maga a beatzene uszályába került. Ha nem lenne olyan kopasz, mint a biliárdgolyó, talán még gitározni is megtanulna. De annyit azért elismerhet, hogy ma nem kellene olyan gügye dalocskákat írni, mint amilyeneket mi fütyültünk hajdanán. — Elismerem. És akkor mi van? E dalokat — fájdalom — már nem nekünk írják öregem, s akiknek írják, azoknak bizonyára tetszenek. — En azt hiszem, hogy a szerzőknek tetszenek elsősorban. No, nem a dalok, hanem az értük kapott honorárium. Úgy hallom, busás hasznot hajt a táncdal-szerzés. — Bizonyára sokat keresnek. De még mindig erkölcsösebb butuska táncdalocskákkal sok pénzt keresni, mint teszem azt — oly módon, hogy egy kisiparos felcsap kapitalista vállalkozónak, s néhány hónap alatt körülbelül 8 millió forint értékű munkát végez a tsz-eknek. Illetve csak végeztet, mert ő maga ugye, csak vállalkozó. — Nyolc millió forint értékű munkát? Ez nem is lehet igaz. Már azt sem akartam elhinni, hogy az egyik miskolci felüljáró vasszerkezetének a festését nem állami vállalat, hanem magánkisiparos kezére játszották. — Bár ne lenne igaz egyik sem! De attól tartok, hogy a pletyka most is igaznak bizonyul majd. , — Hát így is lehet? Akkor talán nem mondott igazat a Ludas Matyi első oldalán szereplő úr. — Miért, az mit mondott? — Hát csak azt, hogy kacsalábon forgó, fürdőmedencével is felszerelt palotáját a gyereke nyári keresetéből építtette. — Bizonyára maharadzsa beosztásban dolgozik a kölyök. — Dehogy. A nyári szünidőben három hétre el szokott menni valamelyik gyárba, segédmunkásnak. BÉKÉS DEZSŐ egyaránt pornográf műnek tekinthetünk. Az I. számot viselőt azonban állítólag az ismert író, Felix Salten, a nálunk is nagy népszerűségnek örvendő Bambi című könyv szerzője „követte el” és nem éppen őzikékről szól, — a másik szerzője azonban ismeretlen. Így azután Josephine II. giccsesnek minősült, és „nem elég mérsékelt” pornográfiának számít. Éppen ezért, ennek a könyvnek terjesztését Igyekeznek korlátozni az osztrák fővárosban. Josephine II. ..pechjének” sorstársai azok a bécsi postai alkalmazottak, akik felbontottak egy pornográf könyvküldeményt, amelyet Svédországból küldtek valakinek, az osztrák fővárosba. Miután nem lehetett pontosan megállapítani: ki bontotta fel a csomagot —. tíz. ugyanabban a helyiségben dolgozó postai alkalmazott került bíróság elé. Közülük kettőt elítéltek, hármat bizonyíték hiányában felmentettek, a többi ellen még folyik az eljárás. Egyelőre teljesen bizonytalan, vajon kit kínzott annyira a kíváncsiság, hogy elsőnek, bontsa fel a csomagot? Az is tény azonban, hogy — miként az egyik tanú elmondta — a legtöbb ilyen svéd „ajándék” már sérültén érkezik a bécsi postahivatalba. Kíváncsiak '»hát útközben is vannak. M. I. Lengyel expedíció Június végén elindult a Spitz- bergákra az új lengyel tudományos expedíció, amely az elmúlt években megkezdett kutatásokat folytatja. A lengyel kutatók a sarki nyarat a Feliér Medve öbölben töltik. Az itt létesített kutatóállomáson végzik maid gleccsertani. a gleccserek mik- rorezgéseire vonatkozó geofizikai vizsgálataikat. Terveik között szerepel a visszahúzódó Verensk- jöld-gleccser előterének geomorfológiai vizsgálata is.
