Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-19 / 168. szám

3k Leninvárosi srácok (Szabados György felvétele) Hazudnak a hieroglifák A röntgensugarak fényt derítenek a fáraók csalásaira A kairói múzeumban őr­zött egyik múmiáról több mint 300 éven át azt hitték, hogy egy fáraó kislányáé. A Michigan University tudós- csoportja, James Harris ve­zetésével, 1068-ban egy rönt­gensugarakkal végzett vizs­gálat során bebizonyította, hogy a szarkofágban egy pá­vián mumifikált teste pihen. Az egyetem tudósai ez­után nagy számú hieroglifa­feliratot vetettek kritikai és összehasonlító vizsgálat alá, hogy megállapítsák történel­mi hitelességüket. „Arra a következtetésre jutottunk — jelentette ki dr. Paul Ponitz —, hogy az uralmon levő fá­raóik töröltettek és újrairat- taík bizonyos eseményeket, hogy ily módon önmaguk­nak tulajdonítsanak olyan vállalkozásokat, amelyeket elődeik hajtottak végre.” A Michigan University tu­dósainak véleménye szerint akkor folyamodtak ilyen trükkhöz, ha egy bizonyos fáraónak akartak tulajdoní­tani óriási méretű vízierő- mű-létesítést, templomépí­tést vagy háborús győzel­meket. A Michigan University tu­dósai bebizonyították, amit más egyiptológusok gyaní­tottak. Azt, hogy az egyip­tomi uralkodók nem voltaic hosszú életűek, többé-kevés- bé azóta tudjuk, mióta Champollionnak a világon első ízben sikerült megfejte­nie a hieroglifa-írást. Sokan betegség következtében hal­tak meg, de igen sokan let­tek az államcsínyek és a pa­lotaforradalmak áldozatává. „Vizsgálataink révén — mondja Harris professzor — könnyűszerrel rámutatha­tunk egyes fáraók hazugsá­gára. A történelmet króni­káikban megmásíthatták ugyan, testüket azonban nem állt módjukban megvál­toztatni. Röntgensugarak se­gítségével meg tudjuk álla­pítani a múmia életkorát és sok esetben a halál okát is.” Ami a hercegnő helyett mumifikált majom esetét il­leti, Harris professzor véle­ménye szerint a fáraó így akarta elkerülni, hogy gyer­mekét a rivális rokonság, vagy a hűtlen miniszterek megöljék. II világpiacról is élünk... Hazánk nemzeti jövedel­mének 40 százaléka a világ­piacon realizálódik. Tehát nemcsak azt mondhatjuk, hogy a világpiacról is élünk, hanem azt is, hogy: úgy élünk, ahogy a világpiac kí­nálta lehetőségeket a magunk hasznára tudjuk fordítani. Csak a behozatal nőtt A statisztikusok adatai fi­gyelmeztetnek: az év első öt hónapjában a tervezettől eléggé elmaradt a külkeres­kedelmi forgalmunk, ponto­sabban nem azon a „vágá­nyon” halad, mint amit el­képzeltünk. A külföldről be­hozott áruk mennyisége 28 százalékkal haladta meg az elmúlt esztendő hasonló idő­szakának importját, ugyan­akkor exportunk két száza­lékkal kevesebb!... A szá­mok azért is figyelemébresz- tőek, mert néhány éven át a külkereskedelem volt a nép­gazdaság legdinamikusabb ága, és például 1969-ben az export volt az ipari termelés növekedésének fő alapja. A Központi Statisztikai Hivatal egymás mellé rakott száma: a 28 százalékos importnöve­kedés és a 2 százalékos ex­portcsökkenés mindenképpen gondolkodtatásra és tenniva­lókra kötelez. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy ez negatív fejlemény, ugyanis az import növeke­désének jelentős része indo­kolt és ennek kedvező hatása sokféle módon érezhető lesz. A belföldi ellátás javítása, nyersanyagszegénységünk, az import jelentős megkönnyí­tése, a szocialista gépimport fokozott ösztönzése mind- mind megtalálható a 28 szá­A szénbányászat jövője A szénbányászatnak fel kell készülnie arra, hogy évente mintegy 28 millió tonna szenet hozzon felszínre, ezen belül a mélyművelésű bányákból származó széh mennyisége fokozatosan va­lamelyest csökken, míg a kül­színi fejtések termelése nö­vekszik. Fokozni kívánják a termelés koncentráltságát, s ennek fontos feltétele a fej­tések komplex gépesítésének széles körű alkalmazása, a szállítás, az anyagmozgatás gépesítése. Midé kerül egy nagyköveti állás? A kérdés korántsem hiábavaló, vagy humoros, mert az amerikai nagykövetek vonatkozásában egész pontos választ lehet rá adni. Az amerikai Princetown egyetemi városkában közzétettek egy tanulmányt az 1968. évi választások kiadásairól. Ebben van egy nagyköveti árjegyzék. Az amerikai politikában járatlan emberek feltételezhetik, hogy Washington szakmai és más hivatali elgondolásokból indul ki, amikor követeket és nagyköveteket nevez ki más országokba. Szó sincs róla. A kényelmes nagyköveti karosszékek ár­verésen kelnek el. Ki ad többet? Először, másodszor, har­madszor. Koppan a kalapács, s a karszéket, mandjuk Ar­thur Watson viszi el. Az előleget befizetik a köztársasági párt kasszájába. A vá­sárlónak bizonyos kockázatot kell vállalnia. Nem kapja meg a nagyköveti széket, ha a párt, amelyet támogat, nem fut be a választásokon. Azonban épp ezért nem fukarkodik, ugyanis a győzelmi esély egyenes arányban áll a választás előtti politikai reklámra fordított összegekkel. És most nézzük a nagyköveti árfolyam egy részét: Watson, üzletember, az Egyesült Államok franciaországi nagykövete lett, 54 875 dollárt áldozott fel a Nixon-féle vá­lasztási hadjárat oltárán. John Home negyvenháromezer dollárt áldozott. A jogász az Egyesült Államok bécsi nagykövete lett. W. Middendorf tőzsdés, 15 000 dollárért a hollandiai nagy­követi széket kapta meg. A tanulmány a továbbiakban a svájci, az írországi, az izlandi, a luxemburgi, a máltai, a trinidad-tobagói, a ja­maikai és a madagaszkári nagyköveti szék árait is közli. Az inflációval kapcsolatban az árak a múlt évekhez képest némileg emelkedtek. Az 1968-as választási előkészületek ösz- szesen 300 millió dollárt emésztettek fel, vagyis 50 száza­lékkal többet, mint az 1964-es. Ma átlagban hatvan centet számítanak egy-egy választó rábeszélésére, meggyőzésére. Ez több mint eddig bármikor. A nagyköveti székek elosztásának elve azonban változat­lan. Igaz, ebben az esetben a lapok még nem írtak olyas­miről, amely az Eisenhower-féle kormány egyik nagyköve­tével történt meg. A nagykövet urat Ceylonba nevezték ki, és a diplomata felettébb bajban volt, mert nem tudta, hova utazzék. Ugyanis fogalma sem volt arról, hol is az a Ceylon. G. GERASZIMOV Vissza nem térő alkalom! Jelentős árengedmény! Egyhónapos időszakos vásár július 15. és augusztus 15. között ÁRU MEGNEVEZÉSE FOGYASZTÓI ÁR RÉGI CJ R—4900 MELODIN rádió 1900 Ft 1600 Ft ROMÁNC rádió 1510 Ft 1260 Ft MELÓDIA—16 rádió 1800 Ft 1550 Ft AKKORD 102. rádió 2680 Ft 2300 Ft RB—2602 SIRÁLY rádió 690 Ft 590 Ft RB—3604 LÍDÓ rádió 850 Ft 750 Ft ETUD rádió 490 Ft 390 Ft ORUONOK rádió 350 Ft 300 Ft RB 3611 CAMPING REKORD rádió 1850 Ft 1380 Ft TR—15 borotva 440 Ft 340 Ft OMEGA kézi porszívó 920 Ft 870 Ft SPORT II. rádió 740 Ft 610 Ft KAPHATÓK minden szaküzletben és áruházban Most érdemes! zalékos behozatali növekedés mögött... Meg természetesen az is, hogy egyes vállalatok tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ér. A sokszor nem elég alaposan átgondolt import aztán a külkereskedelem pénztárcá­ját „dézsmálta” meg. A 2 százalékos exportcsök­kenés már egyértelműbb: ja­vítanunk kell termékeink színvonalát, eladhatóságát, versenyképességét. A világpiac hatása meg­figyelhető az öltözködésün­kön és az üzemek „technikai ruházkodásán”. A külföldről vásárolt berendezések, új gyártási eljárások, korszerű termelőeszközök törvénysze­rűen átalakítják az üzemek eddig megszokott életét, és formálják — nemcsak a ter­melést, de — a gyártmányo­kat is. A világpiacnak ez a hatása — vagyis a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok erősítése, a nemzetközi mun­kamegosztásból való részese­dés, a mások által felfedezett műszaki-tudományos gondo­latok mielőbbi értékesítése, az országhatárokat messze túllépő gazdasági gondolko­dás, vagyis mindaz, ami a világpiacon realizálódik — többet ér, mint amit forint­ban, rubelban vagy dollár­ban ki lehet mutatni. Import — export Sokasodnak és egyre job­ban beérnek a szocialista or­szágok közötti gazdasági együttműködési formák, az integráció elvei mellett a gyakorlati példák — és azok gazdasági előnyei — sora­koznak. A belföldi ellátást jelentő­sen javította a fogyasztási cikkek importja. Elég, ha kö­rülnézünk áruházainkban. A világpiacról is élünk — természetesen nemcsak, mint vásárlók, hanem mint eladók is. Azt az összeget, amiért megvesszük a számunkra olyan fontos termékeket, va­lamivel meg is kell keres­nünk. Az import tehát je­lentős részben szolgálja az exportunkat is!... Az esz­tendő második felében tehát fordítanunk kell a külkeres­kedelem „kockáján”. B. Veszélyes üzem az erőgép Az év első felében négy százalékkal több baleset tör­tént Borsod megye mezőgaz­dasági üzemeiben, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban. A halálos kimenetelű balesetek száma viszont ket­tővel kevesebb volt, mint ta­valy. A legtöbb haláleset és sérülés az erőgépek körül dolgozókkal történt. A bal­esetek leggyakoribb oka a munkásvédelmi óvó rendsza­bályok figyelmen kívül ha­gyása. Egyébként az idei év első felében 1,5 százalékkal nőtt a balesetekből eredő ki­esett munkanapok száma. Körzeti gyermekorvosok Miskolcon 25 körzeti gyer­mekszakorvos végzi főfoglal­kozásban az általános isko­lások egészségügyi ellátását. Egy-egy körzeti gyermekor­voshoz a tanulók létszámától függően egy-két iskola tarto­zik. Az iskolaorvosi munka komoly megterhelést jelent a körzeti gyermekorvosok szá­mára, mégis nagy gonddal és körültekintéssel végzik. Sokat segítenek a pályaválasztás­ban is.

Next

/
Thumbnails
Contents