Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

Szövetkezeti iskolák Az ősszel összeülő VII. kongresszusra készülődve a SZÖVOSZ-nál felmérték a szövetkezeti dolgozók helyze­tének és munkakörülményei­nek alakulását. Megállapítot­ták, hogy az elmúlt 4 évben 38 000 fővel emelkedett a szö­vetkezeti dolgozók létszáma, s jelenleg 130 000 dolgozót foglalkoztatnak a szövetkeze­tek és vállalataik. Az utóbbi négy esztendőben több mint 15 000-en szereztek képesítést és végbizonyítványt szövet­kezeti iskolákban. A korsze­rű vezetési és szakmai isme­retek elsajátítását eredmé­nyesen szolgálta a folyama­tos továbbképzés, amelynek keretében mintegy 4500-an gyarapították ismereteiket. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának kongresszusi irányelvei e tan­folyamok fenntartása mellett különösen a szakmunkáskép­zés fejlesztését szorgalmaz­zák. Éves karbantartás Leállt az István malom REFLEKTOR Ma Budapesten, a Fészek­klubban sajtótájékoztatót tartottak a fővárosi művé­szeti hetekről. Győrött este 7 órai kezdettel a Kis­faludy Színház „Mesél a bé­csi erdő” címmel Strauss- estet rendez. 3^ Kecskemé­ten a Cifra-palotában kiállí­tás nyílt Kalocsa népművé­szetéről. ^ Komlón a bá­nyászok lakáshelyzetének megjavítására helyi sza­bályrendeletet alkotott a vá­rosi tanács vb. 3+r Szombat­helyről úttörők utaztak Ju­goszláviába, a lendavai új iskola avatására. 4r Tatán debreceni könyvtárosok el­látogattak az ország egyik legszebb könyvtárába. Zalaegerszegen átadták a megyei növényvédőállomás új központját. Június nyolcadikán éves nagyjavításra állt le az Ist­ván malom. Karbantartók vették birtokukba a több mint százéves berendezéseket. Kitisztítják a nagy csőrend­szert, a rostákat, szitákat és elvégzik ma a szokásos ciá­nozást is. A vállalat karban­tartóin kívül több vállalat különböző szakmunkát végez a nagyjavítás idején a ma­lom területén. Legközelebb Klímazsák Hütöház helyett különle­ges műanyag zsákokban is megtartja frisseségét az al­ma a Műanyagipari Kutató Intézet kísérletei szerint. A kedvező tapasztalatokat kö­vetően, a Műanyagipari Ku­tató Intézet útmutatásával, a szentesi ipari szövetkezet felkészült a klímazsákok gyártására. 4 helytörténeti kutatásról értekeznek öt megye — köztük Borsod — könyvtárosai találkoznak június 24-én Egerben, hogy kétnapos tanácskozáson meg­vitassák a könyvtárak hely- történeti kutatómunkájának eredményeit, tapasztalatait. A megyei könyvtárak mun­katársainak továbbképzésén dr. Vörös Károly kandidá­tus tart bevezető előadást a helytörténeti kutatás jelentő­ségéről a mai magyar törté­nettudományban, s arról a szerepről, amelyet a munká­ban a könyvtárak betölthet- nek. A találkozó második napján Fogarassy Miklós tu­dományos kutató indítja a vitát. Előadásának címe: A megyei könyvtárak helyisme­reti gyűjteménye és feltárá­sa. A tanácskozáson több hoz­zászólásra számítanak, s ér­dekes tanulmányi kirándulá­sokat iktatott műsorba a to­vábbképzés szervező bizott­sága. Így az öt megyéből ösz- szesereglő könyvtárosok meg­tekintik a feldebrőá altemp­lomot és községi könyvtárat, ellátogatnak Kisnánára, ahol nemrégen helytörténeti falu­múzeum nyílt, s megnézik a gyöngyösi Mátra Múzeum ilyen jellegű gyűjteményét is. Szeles napok Tegnap delta.it, ahogy a Széchenyi utcán végigsétáltam, először azt hittem, repülőgépről hull alá a rengeteg papír. Nem reklám- kiadványok voltak. Közönséges, koszos, gusztustalan papirok: sze­mét. S nem repülőgép dobálta szét, hanem a szél vitte-vitte a város „főutcáján”. Eközben csupán véletlenül, egy ismerőssel találkoztam, aki panaszkodott: a in. kerületi Testvériség utcában ezekben a szeles napokban nem lehet meglenni. Ezen az utcán át szállítják a szenet l yukóbol a városba, s itt jut ki a városi szemét egy része ugyanoda. Az autókról a szél leráncigálja a papirt, felröppenti a szénport, az utcában szint? szemlehunyva kell járni. Honnan a papír, a szemét, amit ezekben a szeles napokban bél­és külvárosban egyaránt röpít a szél? Egy részét a járókelők do­bálják el, más részét a szemetesedények tetejéről fújja le könyör­telenül a szél, s végül kapunk a járművekről is. Mindebben hibá­sak vagyunk ml, járókelők, a város lakói is, de nem mentesek a „vád” alól a köztisztaság „katonái” sem, akik sok helyütt — pél­dául a Testvériség utcában — többet is tehetnének a város tiszta­sága érdekében, mint amennyire a látszat szerint erejükből telik. Mert szél ide, szél oda, a város nem lehet szemétdomb! Kivált­képp ilyenkor, főszezonban, amikor idegenek, külföldiek százai özönlik el Miskolcot. Ny. L már csak közvetlen az új ga­bona megérkezése előtt nyit­ják meg a garatokat. Ügy látszik, hogy az időjárás ala­kulása most egy kicsit lelas­sította a korai érést, ezért az első búzaszállíbmányak érke­zését csak július első nap­jaira várják a malomba. A javítási munkák úgy állnak, hogy ha szükséges, a terve­néhány nappal ko- is kezdődhet az őr­zettnél rabban lés. A malom udvarán nemrég kezdték meg az új, nagy be­fogadóképességű 2000 vago- nos gabonasiló építésének alapozó földmunkáit. Az öt­venmillió forintos beruházás csak 2—3 év múlva készül el. Így az új létesítmények szomszédságában fiatalodik az István malom. Törött palack, csorba Jlaskó A kár: egymillió forint Naponta 800—900 karton üres palackot szállítanak vissza a miskolci iikőrgyár- ba újratöltésre. Csakhogy a 8—9000 üveg nagy része csor­ba, törött, mikorra a váloga­tók keze alá kerül. Naponta több száz palackot kénytele­nek kiselejtezni, mert az automata töltőgépek csak a teljesen ép üvegeket tudják tökéletesen megtölteni. Tavaly egymillió forint ér­tékű üvegkárt számolt el a miskolci gyár. Ebből 25C ezer- forint volt a törötten vissza­érkezett palackok értéke, míg a csorbulásból fakadó kár 750 ezer forint volt. Az üvegek egy része már a boltokból sérülten érkezik vissza, mert az üzletekben nem veszik komolyan a visszaváltott palackok ellen­őrzését. A miskolci likőr­gyár többször kérte levélben is a boltokat, hogy fordítsa­nak nagyobb gondot vissza­vásárláskor arra is. hogy ne kerüljenek más szabványok alapján gyártott üvegek a palackozásra beszállított üres üvegek közé. Mind ez ideig \ azonban semmi eredménye ' sincs a felhívásnak. Pedig ezzel a boltok tulajdonkép­pen hátráltatják a gyár fo­lyamatos munkáját, és a vá­logatási munkákkal is késlel­tetik az újratöltést. Az idén ismét kétszáznegyvenezer fo­rint értékű üveget seljteztek ki, amit már csak mázsán- t ként negyven forintért tud- I nak eladni az üveggyárak­nak. A tetemes üvegkár csök­kentése érdekében a gyár most a visszaszállítás meg­szigorítására törekszik és a boltokból csak az ép, újra tölthető, tiszta palackokat veszik át. Ez persze nem azt jelenti, hogy az üvegkár megszűnik, hiszen a legna­gyobb óvatosság és gépi programozottság ellenére is könnyen sérülést szenvedhet­nek a törékeny palackok. (hogy) A DIGÉP szakszervezeti bizottsága előtt: A nők a fiatalok heivzete A Diósgyőri Gépgyár sza szervezeti bizottsága ma dél­előtti ülésén, először a gyár­ban dolgozó 2500 nő helyze­tében történt változások ke­rültek napirendre. Az szb elé terjesztett jelentés alapját egy reprezentatív felmérés képezte. A felmérést végző brigád arra keresett választ több üzem és igazgatóság nő­dolgozói között, miképpen változott helyzetük az elmúlt időszakban azoknak az intéz­kedéseknek hatására, ame­lyeket a gyár illetékes szer­vei az idevonatkozó párt- és kormányhatározat szellemé­ben hoztak. A jelentés több érdekes megállapítást tesz. így például — noha jelentős javulás tapasztalható — még mindig nem érvényesül az elv, amely szerint azonos munkáért a nőknek is azt a bért kellene kapniok, mint a férfiaknak. Az egyenlőtlen­ség megszüntetésének szán­déka azonban nyilvánvaló, amit igazol, hogy 1971-ben 363 munkás-, és 774 alkal­mazotti állományú gépgyári nődolgozó kapott kisebb-na- gyobb" béremelést. Ugyancsak egy felmérés képezte annak a jelentésnek az alapját, amely a gyár fi­atal dolgozóinak helyzetét tárta a szakszervezeti bizott­ság elé. Harmadik napirendi pont­ként az 1971/72-es politikai oktatási évvel kapcsolatos tennivalók, majd a gyár ko­vácsüzemében bevezetett 42 órás munkahét tapasztalatai kerültek az szb tagjai elé megvitatásra. Fekete zászló Szuhavöigyon Vizsgálják a baleset körülményeit Szerdán este negyed 12-kor halálos bányaszerencsétlenség történt a Szuhavölgyi Bá-' nyaüzem 3-as Szeles-aknájá­ban. A Dobson frontfejtésen a leomló szénfal maga alá temette Béres István 36 éves sajókazai vájárt, aki a bal­eset után két órával sérülé­seibe belehalt. Egyéb sérülés a frontfejtésen nem történt. Otszörannyi újburgonya, mint agy hete Az elmúlt napokban kezd­te meg szakmai gyakorlatát egy csereakció keretén belül 29 kassai szakközépiskolás diák a 3. sz. ÉPFU vállala­tánál. A szlovák középisko­lások három hetet töltenek az üzemegységnél, s gyakor­lati foglalkozásként az autó- szerelés titkaival ismerked­nek, Ezen a heten az Agrokon- zum jó néhány zöldségfélé­ből nagyobb mennyiséget tudott beszerezni a boltjai, illetve a fogyasztok számára, mint egy hete. Üjburgonyá- ból például több mint ötször annyi — összesen 2290 má­zsa — került a boltokba. Sár­garépából és gyökérből 57 (45) ezer csomó, fejes ká­posztából 1095 (620), zöldbor­sóból 565 (495), zöldbabból 117 (35), főzőtökből 182 (125), paradicsomból 103 (58), ubor­kából 835 (280) mázsa a mos­tani, illetve — zárójelben — az elmúlit heti mennyiség. Hagymából és zöldpapriká­ból a felhozott 62 ezer cso­mó, illetve 180 ezer darab nagyjából ugyanannyi, mint egy héttel ezelőtt. Ami vi­szont kevesebb: a karalábé 26 (31) ezer csomó, a kelká­poszta 250 (305), s a karfiol 45 (65) mázsa. A „lefutóban” levő cseresznyéből Is a múlt hetinél 9 mázsával keveseb­bet, 266 mázsát, meggyből viszont többet, 22 (7) mázsát bocsátott áruba az Agrokon- zum. Tegnap szerény meny- nyiségű — összesen 50 kiló — ribizke is érkezett a vál­lalat boltjaiba, pontosan egy héttel korábban, mint esz­tendeje. Az árak a felhozott meny- nviségtől és egyéb tényezők­től függően, a tavalyihoz mérten változóak. Az újbur­gonya például 3,50—6.80 (5,80), a kelkáposzta 4 (6.20), a zöldbab 12.60 (24), a főző­tök 2.80 (3,60), a paradicsom 44 (46), az uborka 6,40 (15.60), a cseresznye 7,60—11.60 (7— 14), a meggy 10,80—14 (12) forintos kilónkénti áron ke­rült ezen a héten, illetve — zárójelben — az elmúlt év hasonló időszakában kínálat­ra. Valamelyest drágult a sárgarépa, a fejes káposzta, már jelentősebben a karfiol — amelynek az ára kilón­ként 5,20—7,60 (4—5,80) —, s a 6,80 (4,60—5,60) forintért kínált zöldborsó. A megye közös gazdaságai­ból érkezett az áru zöme. A legtöbb zöldségfélét a sajó- vámosi Aranykalász, a sajó- hídvégi Rákóczi, a felsőzsol- cai Lenin, a tiszaladányi Ma­gyar Róna és a taktabáji Bé­ke Tsz szállította. Az új bur­gonya mennyiségének a fele a cigándi áfész közvetítésé­vel az ottani háztáji gaz­daságokból, a cseresznye és a meggy pedig a mezőköves­di áfész útján a szomolyai és a bogácsi termelők ház­táji gazdaságaiból került az Agrokonzumhoz. Az uborka teljes mennyiségét a mező- csáti áfész, a zöldbab ötödét' pedig a Ieninvárosi áfész közvetítette a vállalat bolt­jaiba. Tegnap délelőtt a Szuha­völgyi Bányaüzemben felke­restük a baleset körülmé­nyeit vizsgáló szakembere­ket. A bányaműszaki szakér­tők már kora délelőtt leszáll­tak a báhyába, megtekinteni a baleset színhelyét. Déli 11 óra tájban, mikor visszaér­keztek. Papp Károlyt, a Bá­nyaműszaki Felügyelőség ve­zetőjét kértük meg, hogy tá­jékoztasson a baleset körül­ményeiről. Elmondta, hogy az a fel­tevés, miszerint az előfeszítő ék kioldása okozta a szén- falomlást, egyelőre még nem bizonyos. Ez a verzió csupán a baleset utáni első szemle eredménye. A szakemberek alaposan felmérték a körül­ményeket és meghallgatták az ügyben illetékes és érde­kelt embereket, de a szeren­csétlenség okát majd csak a baleset teljes tisztázása után lehet egyértelműen megálla­pítani. A vágat jobb oldali szár­nyát ismét üzembe helyez­ték, viszont a szerencsétlen­ség helyén található támfala­kat olajfestékkel megszá­mozták, majd szétszedve a felszínre hozzák és bánya­műszaki szakemberek bevo­násával próbálják rekonst­ruálni a történteket. Fekete zászló leng a Szuha­völgyi Bányaüzem földszinti épületén. A vájárok gyászol­ják társukat. A Szuhavölgyi Bányaüzem Borsod bányái között az ötö­dik helyet foglalja el. A Sze­les-akna június 14-i. teljesít­ménye 25,8 százalékkal volt magasabb a normánál. A sze­rencsétlenség következtében azonban most ezen a vága­ton le kell állni. Ez pedig 80—100 vagon szén termelés- kiesést jelent — mondta a bányaüzem vezetője. Béres István egyedülálló ember volt. így a bányaüzem saját halottjának tekinti, te­metéséről intézkedett. Sz. I. Közszemlén a lakás-névjegyzék Miskolc megyei Város Tanácsa V. B. I. kerületi hivatalának el­nöke közli a lakossággal, hogy az 1971. évi lakáshoz juttatandók ideiglenes névjegyzékét az I. fo­kú lakásügyi hatóság a társadal­mi bizottsággal egyetértésben 1971. június 12-én megállapította. A tanácsi bérlakások és a ta­nácsi értékesítést! lakások ideig­lenes névjegyzékét mind a há­rom kerületben 1971. június 16- án közszemlére tették ki, azok megtekinthetők, és ellenük 1971. július 16-ig, a névsorokon nem szereplő lakásigénylők kifogást nyújthatnak be. A kifogás illetékmentes és be­adható a lakóhely szerint illeté­kes kerületi hivatal igazgatási osztályán, illetve beküldhető pos­tán az I. fokú lakásügyi ható­sághoz (Vörösmarty u. 16. szára alá). I. KERÜLETI S&VATAL ELNÖKE

Next

/
Thumbnails
Contents