Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

Díj a természet védőinek Decemberben Veronában kerül sor a „Prora 71”-díj kiosztására, amit Olaszor­szág történelmi, művészeti és természeti kincseinek védel­mezői számára alapítottak, ötmillió lírát ítéltek annak, aki az olasz természeti kin­csek védelmében a leghatá­sosabb munkásságot fejtette ki. Madridban is... Az Elektroimpex Külkereske­delmi Vállalat értesítést kapott arról, hogj a madridi sport- csarnokban felszerelték és üzem­be helyezték azt az eredmény­hirdető táblát, amelyet a Villa­mosberendezés és Készülék Mű­vek szakemberei készítettek és az Elektroimpex exportált. Ezzel Spanyolország is bekerült azok­nak az államoknak a sorába, ahol magyar eredményhirdető működik és öregbíti a magyar elektrotechnikai ipar jó hírne­vét. A most felszerelt tábla első­ként az ökölvívó Európa-baj- nokság eredményeit közli. A világhírű olasz származású énekesnő, Anna Moffo, a New York-i Metropolitan tagja játssza a magyar—NSZK koprodukcióban készülő Csárdáskirálynö című film címsze­repét. A DH városfejlesztési HORTOBÁGYI LOVASNAPOK Az idén hetedszer szólal­nak meg a lovasok harsonái a Hortobágy folyó mellett festői környezetben épített mátai lovaspályán, hogy kö­szöntsék az ország és Európa különböző tájairól idesereg- lett lovasokat és nézőket. Ebben az esztendőben június 18—19-én és 20-án kerül sor a lovasnapokra. Lovastorna- és pónibemutató Gazdag program várja a látogatókat. Az első nap — június 18. — inkább csak szakmai jellegű. Ekkor kerül sor a Magyarország külön­böző tájairól, valamint Len­gyelországból, Ausztriából, Csehszlovákiából idesereglett lovasok különböző versenyé­re. Az ünnepélyes megnyitó, a felvonulás június 19-én, szombaton 13 óra 30 perckor kezdődik. A műsorban többek között a díjugratás közép­döntőjét láthatja a közönség a Hortobágyi Díjért. Ezen­kívül sor kerül lovastorna- és pónibemutatóra, a csikó­sok síkversenyére is. A mű­sor egyik leglátványosabb része lesz a csikósok, gulyá­sok, juhászok versengése, ze­nés, táncos műsor, melyet a Debreceni Népi Együttes részvételével a magyar és külföldi lovasok együttesen adnak elő. A műsort a híres hortobá­gyi ménes hajtása zárja be. Szürke gulya és rackanyáj Vasárnap kerül sor az or­szágos és területi fogatver­senyre, akadály- és ügyességi hajtásra, a díjugrató csapat- versenyre. A vasárnapi mű­sor egyik legjelentősebb ese­ménye lesz a csikósok sík­versenye, a „Háromszáz éves a hortobágyi ménes” elneve­zésű dijért. Lovasíuballt is rendeznek másfél méter át­mérőjű labdával. Felvonul­nak a fogatok is — köztük a híres debreceni ötösfogat. A vasárnapi műsor déli szü­netében pedig, 12 és 14 óra között a lovaspálya mellett a Hortobágy immár védett ne­vezetességét, a nóniusz kan­caménest, a rackanyájat, a lóistállókat, a díszszerszámo­kat, a szürke gulyát is meg lehet majd tekinteni. P. I. Szeged híres város Szegeden az idén 440 ezer vendéget várnak a szabad­téri játékokra, és a program­hoz kapcsolódó 26. Szegedi Ipari Vásárra, az őszibarack- és borkiállításra, vadászati bemutatóra, a nemzetközi néptánc-fesztiválra. s az egyéb országos és nemzet­közi jellegű kulturális, ipari, mezőgazdasági és sportren­dezvényekre. Erre készül fel a szegedi kereskedelem és vendéglátóipar. A vendégek elhelyezési lehetőségén sokat javított a Royal Szálloda el­készülése. Igénybe veszik az iskolai kollégiumokat, csúcs­forgalmi napokon pedig a — DÉLÉP Vállalattal megálla­podva — lehetőség nyílik az új tízemeletes építőmunkás szálloda szabad szombati igénybevételére is. A 133 vendéglőben, étteremben na­ponta 43 ezer adag ebédet, vacsorát tudnak étlap szerint felszolgálni. fóruma Még egy hétig nyitva lesz a városfejlesztési kiállítás a Déryné utcai Galériában, de máris megállapíthatjuk, hogy szép sikert arat. Százan és százan látogatták meg eddig is a bemutatótermet, s a vendégek között éppúgy ta­lálkoztunk matrózblúzos di­áklányokkal, mint nagypa­pákkal. A városfejlesztés úgy látszik, Miskolcon szin­te mindenkit érdekel Vaev azért, mert — ő maga vagy valamelyik családtagja — közvetlenül érdekelt a kö­vetkező években megvalósu­ló fejlesztésekben. vagy mert szereti városát, s min­den izgatja, ami itt történik. Mai számunkban folytat­juk azoknak a kérdéseknek és válaszoknak a közlését, melyek a megnyitást köve­tő napon tartott sajtótájé­koztatón hangzottak el. A válaszokat Bárczi Bélától, a városi tanács elnökétől. Ró­zsa Kálmán elnökhelyettestől és Horváth Istvántól, az ÉSZAKTERV főmérnökétől kaptuk. — Sokat hallunk manapsag a könnyűszerkezetes építési mód hazai meghonosítását célzó programról. Mennyiben érdekelt e programban Mis­kolc? Horváth István: — Az ÉSZAKTERV ez évi műsza­ki fejlesztési tervében szere­pel olyan építési eljárás ki­dolgozása is, mely a köny- nyűszerkezetek alkalmazásán alapul. A könnyűszerkezetei; széles körű elterjesztésének az egyik célja, hogy meg­szűnjön az a nagy időbeni eltolódás, ami manapság a lakások és az úgynevezett kapcsolódó létesítmények — iskolák, óvodák, üzlethálózat stb. — építése között mutat­kozik. Mint ismeretes, álta­lában azért késik például az iskola átadása a lakótelepe­ken, mert amíg a lakóépüle­teket a legmodernebb tech­nológiával — házgyári ele­mekből — építik, az oktatá­si intézményt régi módszer­rel. Ha könnyűszerkezetből készülne az iskola vagy az óvoda, akkor sok bosszúság­tól kímélhetnénk meg a gyermekes szülőket. A köny- nyűszerkezet hazai alkalina­• Iskola — könnyűszerkezetből • A tehermentesítő út • Garázsépítési tanulmányterv zása tehát kívánatos. Prob­lémát okoz azonban, hogy jelentősen megnöveli a költ­ségeket. A kommu/iális léte­sítményeknél 60—80 százalé­kos áremelkedéssel kellene számolnunk. amennyiben külföldön gyártott könnyű- szerkezetet alkalmaznánk. Ha a hazai ipar is gyárt majd ilyeneket, akkor csökken a költségtöbblet Előrelátható­lag egy-két óvodát építenek Miskolcon a következő évek­ben könnyűszerkezetből. — A miskolciak sokat vár­nak az északi tehermentesítő ót megépítésétől. Elsősorban azt, hogv iavit’a a közleke­dési viszonyokat. Mikorra valósul meg ez a beruházás? Rózsa Kálmán: — A te­hermentesítő út építése rend­kívül költségigényes, főleg azért, mert sok épületet kell szanálni azon a vonalon, amerre halad majd. Ezért nem ütemezhettük a negye­dik ötéves ten/ időszakára a teljes megépítését Csak el­kezdődik az építése, s a kö­vetkező ötéves terv idősza­kában fejeződik be. — A közlekedéshez kapcso­lódik következő kérdésünk Is. Mit tesz a városi tanács a Karázshelyzet megoldása ér­dekébe-? Bárczi Béla: — A tanács megbízta az ÉSZAKTEP.V- et. hogy készítsen tanul­mánytervet a garázsépítésre. Több alternatíva merült fel a korábbiakban. így szám­ba vettük azt a lehetőséget is. hogy több emeletes, nagy autóparkoló épületek ké­szülnek a későbbiek során Miskolcon. A jelenlegi álla­pot tarthatatlan. terület sincs elegendő s a városké­pet is rontja, ha a lakótele­peket egyedi kis garázsok­kal szóriák tele — Hog.van halad a tanul­mányterv készítése? Horváth István■ — Július 1-re befejezzük a munkál és szeptember első felében a végrehajtó bizottság elé bo­csátjuk a earázsépítési ta- nu'mánytervet. Rózsa Kálmán • — Azzal egészítem ki az elhangzotta­kat. hogy előreláthatólag az eddiginél nagyobb anyagi áldozatot kell vállalniok a gépkocsi-tulajdonosoknak, különösen azoknak, akik la­kásuk közvetlen szomszéd­ságában kívánják parkírozni — tető alatt — a gépkocsi­jukat. BÉKÉS DEZSŐ Közszemlén a lakás-névjegyzék Miskolc megyei Város Tanácsa V. B. I. kerületi hivatalának el­nöke közli a lakossággal, hogy az 1971. évi lakáshoz juttatandók ideiglenes névjegyzékét az I. fo­kú lakásügyi hatóság a társadal­mi bizottsággal egyetértésben 1971. június 12-én megállapította. A tanácsi bérlakások és a ta­nácsi értékesítést! lakások ideig­lenes névjegyzékét mind a há­rom kerületben 1971. június 16- án közszemlére teszik, azok 1971. június 16-tól megtekinthetők, és ellenük 1971. július 16-ig, a név­sorokon nem szereplő lakás­igénylök kifogást nyújthatnak be. A kifogás illetékmentes és be­adható a lakóhely szerint illeté­kes kerületi hivatal igazgatás! osztályán, illetve beküldhető pos­tán az I. fokú lakásügyi ható­sághoz (Vörösmarty u. 16. szám alá). !. KERÜLETI HIVATAL ELNÖKE Lávában sütik a gesztenyét Az Etna nem csendesedik Idegbajos baromfi A baromfinál is előfordul az idegbaj. Ez a jelenség — vigyá­zat tenyésztők! — főként a nagy baromfifarmokon, nyáron a rek- kenő hőségben figyelhető, meg. A tyúkok nyugtalanok, lefogy­nak és tojáshozamuk is csökken. Dr. Siegel, amerikai kutató a tyúkokon kipróbálta a Rezerpin nevű nyugtatószert, egy kg ta­karmányba egy milligramm mennyiséget kevert. A Rezerpin- nel kezelt nyúkok tojóshozama öt százalékkal volt több, mint azoké, amelyek nem kaptak Re- zerpint. A Rezerpin pozitív ha­tását a pulykákon is megfigyel­ték: hiába bosszantották ugyanis a szárnyasokat a ..szebb a páva, mint a pulyka” mondókával, a dühkitörésre hajlamos madár még ezt is közömbösen engedte el a füle mellett... Mosószertől bronchitis A svédországi Göteborgban két orvos sikeresen meggyó­gyított három háziasszonyt, akiknél mosás után minden esetben igen kellemetlen bronchitis lépett fel. Csu­pán arra volt szükség, hogy enzimeket tartalmazó mosó­szereiket felcseréljék enzim nélküli anyagokra. Keskenvedő táguló sziget Földrengéstani mérések alapján Kunéi Rikitake japán tudó« megállapította, hogy a japán szi­getekre kelet—nyugati irányban erős nyomás nehezedik. A pon­tos mérések azt mutatták, hogy Honshu szigete harántirányban évente néhány centimétert kes- kenyedik, ugyanakkor az egyen­lítővel párhuzamosan tágul. E változásokat Rikitake szerint a földrengések alapját képező geoszinklinális rétegekben lezajló tektonikus mozgások magyaráz­zák. Giuseppe Murabito San Alfio falucska mészárosa mint mindig, úgy most is mindennap kinyitja boltját. Látja amint elhaladnak boltja előtt a kocsik, a paraszt­családok ingóságaival. Ott kellett hagyniuk otthonukat, mert a lávafolyam már elérte házukat. Poveracci (szegénykék) — mond­ja ilyenkor együttérzően a mé­száros. s mindjárt hozzáteszi: ,.Én bizony nem megyek el mindaddig, amíg a láva kert­kapumat el nem éri. Még kisfiú voltam 1948-ban, amikor a láva elérte a falu szélét, s ott aztán hirtelen megállt. Most- is így lesz.” A DOMB TERELTE EL Szicília csodája ma a négyezer lakosú Etna falu, San Alfio, amely két hete az utolsó pilla­natban menekült meg a kataszt­rófától. Az Etna egy új oldal- kráteréből egyenesen a falu irá­nyába ömlő vulkánikus lávafo­lyót egy kis domb elterelte a helységtől, és a tenger felé irá­nyította. Murabito mészáros bi­zakodása beteljesült. Amióta a tüzes folyam — amely mintegy négy kilométer hosszú, lakatlan és a tengerbe vezető hegyi bevágásba tör magának utat — elkerülte a községet, a falu lakói igazi déli tempera­mentummal ünnepük megmene­külésüket. Olyan a hangulat, hogy süket fülekre talál minden figyelmeztetés, mely szerint bár­mely órában vagy percben újabb kitörés következhet be, s újból pusztulás fenyegetheti a község lakóit. AZ OLDALKRÁTEREK A VESZÉLYESEK Az Etna Európa legmagasabb, 3279 m magas vulkánja, Szicília keleti partján. Óriási kiterjedé­sű vuücanikus felülettel rendel­kezik, s a lávautánpótlást egy, legalább 60—70 km mélységű, gyakorlatilag kimeríthetetlen fo­lyékony kőzettar1 alékból meríti. Olvasztó tere nem olyan lapos, mint a többi európai vulkáné, mint például a Vezuvé, amely csak viszonylag Kisebb magkam­rával rendelkezik. Amíg az Et­na központi kráteréből kitörő lávafolyamok csaknem mindig lakatlan területre zúdulnak, egy- re-másra következnek be az ol­dalkrátereik kitörései. Ez tör­tént például, 1669-ben, amikor a montpilierii dombok egy részét elsöpörte a láva, Catániát elön­tötte és a tengerben közel 1 kilo­méter hosszú hegyfokot terem­tett. Körülbelül egymilliárd köb­méter termékeny földet pusztí­tott el. Ez a kitörés 15 ezer em­ber halálát okozta. Ekkor támadt a kettős kúpú Monti Rossi krá­ter. Tulajdonképpen ez alkalom­mal is egy oldalsó kráterkitörés fenyegette pusztulással San Al- fiot. ÁLLANDÓ VESZÉLYBEN A vulkán most már több mint egy hónapja állandóan működik, de a hegy lábánál élő emberek nem sokat törődnek ezzel. A generációk hosszú sora meg­szokta, hogy olyan veszélyben éljen, amelyet az Etna jelent. Már megszokták, hogy a vulkán elég gyakran lángokat vet és kö­veket dobál magából. Negyven éve annak, hogy az utolsó na­gyobb és veszélyesebb kitörés történt, s miként most, akkor is megmenekült San Alfio a lává­tól. A szemtanúk elmondása sze­rint, ha az ember ott áll a lava- folyam lábánál, maga is meg­érti, hogy a helybéliek a termé­szeti csapások közül az Etna ki­törését tartják a legártatlanabb­nak. A láva lassan, alig észre­vehetően folyik a völgy irányá­ba. A kőtömbök izzó vörös ál­lapotban gördülnek lefelé, de el­akadnak a lávamasszában, amely helyenként két-három méternyi magasra is feltüremük. hogy az­után ismét rendkívül lomhán, alig észrevehetően csússzon le­felé. BAZAR A LEJTŐKÖN Manapság San Alfio falu hatá­rát turisták és kíváncsiak ezrei lepik el. A merészek egészen a lávafolyam partjáig is elmennek. Botokkal halásszák ki az izzó kőzetdarabokat, hogy megolvasz- szanak rajta egy-L»gy ércpénzt. Az egész vidék fölött maró kén­szag lebeg. A helybéliek nevetnek is, bosz- szankódnak is az idegeneken. Tulajdonképpen gyűlöük őket, mert abban a pusztulásban gyö­nyörködnek. amely őket sújtja. Nem kevesek a falubeliek közül keresnek is rajtuk. A lejtőkön tarkaság tárul a szemlélő elé. Ügyes kereskedők mozgó bolto­kat állítottak fel, fagylaltot, üdí­tő italokat, szendvicset és min­denféle emléktárgyakat árusíta­nak. Egy ötletes gesztenyesütő izzó lávatömbbe állított serpe­nyőben süti áruját. Bár a rendőrség lezárta az Et- nára vezető Mare-Nove utat, mégis százával vannak, akik te­kintélyes összegekért dzsippekre és teherautókra szállva felvite­tik magukat egészen a krátere­kig. így a „fekete” idegenveze­tők nem keveset keresnek a sze­rencsétlenségen. Az Etna lejtőjén elő paraszt- emberek azonban, akik láva-el- temette kis szőlőjüket es geszte- nyeerdejüket siratják, nehezen viselik el ezt a turista-inváziót. — «b — A mindennapi kenyerünkről van szó Hetek óta — pontosabban szólva évek óta — gyakran kerül hiány­cikklistára az élesztő. Filléres áru, hiánya miatt azonban bezárhat­nak a sütőüzemek. Tehát a mindennapi kenyerünk forog veszély­ben, ha nem lehet élesztőt kapni az üzletekben. Az utóbbi héten például a szomszédos Kassáról hozatott néhány kiló élesztőt a Mis­kolci Sütőipari Vállalat, a kenyérsütéshez. Az egyre krónikusabba váló élesztőhiány oka, hogy mindössze egy élesztőgyárunk van — Budapesten. Ezzel kapcsolatban a miskolci Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója elmondta, hogy a fővárosi gyár túlfeszített munkát végez, s így gyakran előfordulhat géptö­rés, vagy más hiba. Ezen az áldatlan helyzeten csupán a győri élesztőgyár megépítése segíthetne. Ez azonban — sajnos — még csak a tervezés stádiumá­ban van. Az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat felmérése szerint Miskolc sütőüzemeinek naponta 10—15 mázsa élesztőre van szüksége. Ha több lenne belőle, az is elfogyna. Saj­nos, az élesztő könnyen romlik, legfeljebb 3 napig tárolható az üzletekben. Igaz, hogy néha árulnak a boltokban szárított élesztőt, ez viszont teljesen más, új sütési technológiát igényel. Sem a sütő­üzemek, sem a boltok nem szeretik. Nos, tehát mindössze egy élesztőgyárunk van, így a gyakori élesztőhiány okát könnyen megfejthetjük. Továbbmenve; mi kell az élesztőkészítéshez, a gyáron és a gépi berendezéseken kívül? Sok melasz — amiből bőven jut a cukorgyárakból —, valamint szükség van még élesztő-baktériumokra. Mindezek külön-külön bőven megtalálhatók hazánkban. S ezek szerint nem is lenne szük­ség élesztő-importra sem. Van azonban egy bökkenő. Az élesztő kilója évek óta mindössze 20 forint. Tehát az élesztő „filléres” hiánycikk. Különösebb gazdasági hasznot nem hozna egyhamar egy új gyár megépítése, ezért előreláthatólag még hosszú ideig küszköd­hetnek a sütőipari üzemek az egyre krónikusabb élesztőhiánnyal! Végezetül: vigasztalásként elmondjuk, hogy a miskolci Élelmiszer­es Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat képviselői ismét tárgyaláso­kat folytatnak a csehszlovák kereskedelmi partnerekkel, újabb élesztőszállítmány behozataláról. A tárgyalás kimenetele egyelőre kétséges, ugyanis árban még nem sikerült megegyezni. S ha mégis sikerül megegyezniük az élesztő-importban, az is csupán mind­össze enyhíti a hiányt, de véglegesen nem oldja meg. (szántó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents