Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-09 / 134. szám

Intézkedések vagy főiskolák? Kevés a pedagógus A minisztériumi intézkedés szövege (két nappal ezelőtt lapunkban is megjelent) bi­zonyára sokak előtt ismerős:' „A nyugdíj-korhatárt elért, de egészséges és dolgozni akaró pedagógust ne' kény­szerítsenek a kinevező szer­vek nyugdíjba, az ilyen pe­dagógust ösztönözzék továb­bi szolgálatra ... Oktató-ne­velő munkára képesítés nél­kül csak abban az esetben lehet valakit alkalmazni, ha a pedagógus-állást képesítet­tel vagy a tanárképző főis­kolák negyedéves, a tanító­képző intézetek harmadéves, az óvónőképző intézetek má­sodéves hallgatóival semmi­képpen nem tudják betölte­ni." A miniszteri intézkedés szakmai körökben nem vál­tott ki különösebb örömet. Erről győződtünk meg, mi­közben dr. Hetényi György- gyel, a Borsod megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjével beszélget­tünk. — Nem volt talán szükség erre a miniszteri intézkedés­re? — Az intézkedés szüksé­gességét azt hiszem, senki sem vitatja. Gondjainkat azonban — s Borsod megye gondjai országos viszonylat­ban is elég súlyosak — alig­ha oldja meg ez az intézke­dés. Egyébként a minisztéri­um most csak szentesítette azt a gyakorlatot, melyet mi évek óta folytatunk. Más kér­dés, hogy a tanítóképzőkkel és a tanárképzőikkel kialakí­tott jó kapcsolatunk ellenére sem számíthatunk csak igen kis mértékben arra, hogy pedagógusgondjainkon oly módon enyhítenek a főisko­lák, hogy utolsóéves növen­dékeiket hozzánk küldik ta­nítani. A jelölteket termé­szetesen nem is lehet kény­szeríteni erre, s miközben az államvizsgára készülnek, (ha csak anyagi gondok nem kényszerítik erre őket vagy családi kapcsolatok nem köt­nek egy-egy leendő tanárt, tanítót valamely iskolához) nem szívesen vállalják tanu­lás közben a tanítás gondja­it is. — A nyugdíjasok közül azonban bizonyára többen vállalnák még az aktív mun­kát. — Ha csak egy mód van rá, — különösen a középis­kolákból — nem engedjük nyugdíjba a tanerőket, illetve nyugdíjba menetelük után is tovább foglalkoztatjuk taní­tóinkat, tanárainkat. A na­gyobb településeken azonban már több pályázó várja, hogy megürüljön egy-egy hely, s ezért bizony előfordul, hogy munkaképes tanerők kerül­nek nyugdíjba... Az újságíró megjegyzése: Ma­napság ha a nyugdíj-korhatárt elért pedagógus tovább akar tanítani, akkor kénytelen vala­mely — székhelyétől távoli — Iskolába kijárni, hiszen volt intézményében fiatalokkal töl­tik be a nyugdíjazottak helyét. Miután 55—60 évesen nem so­kan vállalják az utazás rond- jait, a rászoruló kisiskolák pe­dagógusgondjait nemigen eny­hítik a nyugdíjasok. Nincs más megoldás, képesítés nélkülieket kell alkalmazni, éppen a leg­jobb, legképzettebb pedagógu­sokat igénylő kisebb települé­seken. Kézenfekvő lenne te­hát, hogy amíg csak hasznos és eredményes munkát végez valaki, addig adjuk meg neki a tanítás lehetőségét, nyugdíj­korhatáron túl is, saját isko­lájában. A végzős fiatalok pe­dig frissen szerzett tudásuk­kal menjenek a kisiskolákba. Szerintem nem kell annyira félni, Ijogy üy módon ..elöreg­szik” egy-egy tantestület. — A harmadik ötéves terv folyamán több mint 13 ezer fővel csökkent Borsod megye általános iskolai tanulólét­száma. Első pillanatban azt hinné az ember, hogy eny­hültek a pedagógusgondok is. — Sajnos, nem így van, hi­szen — hogy mást ne mond­jak — a gyermekgondozási segély bevezetése óta éven­ként több mint két és fél száz női munkaerőnk helyet­tesítéséről kell gondoskodni. Mindent összevetve, ha az évi csaknem 300 fős szükség­letünkből csak ennek negyed részét fedezik az újonnan végzettek, akkor nincs más megoldás, képesítés nélkülie­ket kell alkalmaznunk. — Nem egészen pontos szá­mítások szerint, jelenleg is több mint ötszázan tanítanak diploma nélkül Borsodban. — Az említett félezer pe­dagógusból sokan már vég­zik, illetve rövidesen befeje­zik, főiskolai tanulmányaikat De sajnos, a következő tan­évben is újabb képesítés nél­külieket kell alkalmazni; ép­pen most kezdtük meg egy harmincegy fős csoport fel­készítését ... A minisztéri­umnak tehát nem csupán in­tézkedéseket kellene hozni, hanem tervszerű pedagógus- képzéssel, új főiskolák meg­nyitásával kellene segíteni a magasabb színvonalú okta­tást. GYARMATI BÉLA Még halhatatlanabb... Teljesem kész a rendező­ként bemutatkozó neves ope­ratőr, Somló Tamás első já­tékfilmje, A halhatatlan lé­giós. A tragikusan elpusztult Rejtő Jenő alakját Öze Lajos kelti életre. Érdekes a film színdramaturgiája. A rendező felváltva alkalmazza a fe­kete-fehér, a színes és a virazsírozott képeket, aho­gyan váltják egymást az író életének és népszerű regé­nyeinek képsorai is. Középületek tervezője Kertész K. Róbert épí­tész, több középület ismert tervezője kilencvenöt évvel ezelőtt, 1876. június 9-én született. Középiskolai tanul­mányai után, műegyetemet végzett. 1907-ben Sváb Gyu­lával közösen kiadta A ma­gyar parasztház című terv­gyűjteményt. Ő tervezte a gödöllői pre­montrei gimnáziumot, amely ma az Agrártudományi Egyetem épülete; 1935-ben Weichinger Károllyal elké­szítette a budapesti város- központ terveit, majd né­hány év múlva — ugyancsak We-chingerrel közösen — el­ső díjat nyert az új Város­háza tervpályázatán. A Lő­rinci Erőmű lakótelepének rendezési tervét és középü­leteit, valamint a városligeti Virágcsarnokot is együtt ké­szítették. A folyóiratokban több ta­nulmányt is megjelentetett Kertész K. Róbert. Hosszabb ideig — 1922-től 1934-ig — a kultuszminisztérium mű­vészeti ügyosztályának veze­tője és a Magyar Műhely Szövetség elnöke volt. Húsz esztendeje, 75 éves korában hunyt el Budapesten. Szovjet lapok A szovjet városokban több mint 9 ezer újság jelenik meg a szovjet és külföldi né­pek 57 nyelvén. A napi pél­dányszám fele a központi la­pokra jut. A Pravda 8,5 millió példányban jelenik meg, ez kétszer meghaladja a forradalom előtti összes lap napi példányszámát. Évről évre növekszik az ifjúsági és a szaklapok példányszáma is. 3je Ricsárd Viktorov Lépd át a küszöböt! című filmjének most, az érettségik időszakában különleges aktualitása van. A szovjet film hősei az iskola küszöbét átlépő fiatalok. Céljaik, erkölcsi normáik különböznek az előző nemzedéké­től. Ez a generáció már mentes minden félelemtől, előíté­lettől, tagjai már a saját útjukat járva (ezzel nemegyszer csodálkozásra, vagy megbotránkoztatásra késztetve a felnőt­tek világát) keresik boldogságukat. A cselekményt diák­szerelem szövi át, s a. főszereplő, Alekszandr Tyihonov és társai a barátság nemes érzéséből is példát mutatnak a né­zőnek. A filmet holnaptól a Béke mozi műsorán láthatják a miskolciak. Hány képet alkotott Picasso? Száz. sírban töltött év... > Franciaország nem ismeri költőit — Ismerik-e a franciák a kortárs-költőket? — teszi fel a kérdést a Le Monde-ban megjelent cikkében Marc Alyn, majd a következőket írja: „Minden jel szerint bátran adhatunk ta­gadó választ. A költészet oktatása a középiskolákban felszínes, vagy szétszórt. A televízió inkább kompromisszumos meg­oldást választ: úgy akarja közönségét eljuttatni a költészet­hez, hogy előbb megízlelteti vele a sanzonokat és gitárpenge­téssel festi alá a szavakat.A párizsi napilapok fele soha nem beszél a költészetről, a nagy példányszámú hetilapok kerülik ezt a témát, a költészetnek szentelt folyóiratok egymás után tűnnek el, vagy csak klikk-érdekeket szolgálnak. A baj mélyre beásta ma­gát. Tíz évvel ezelőtt még ugyanilyen mértékben meg­található volt az NSZK-ban, Angliában és az Egyesült Államokban is. De ezekben az országokban látványos fellendülés következett be: Angliában a költészeti meg­újulás felveszi a versenyt a színházi megújulással, az Egyesült Államokban pedig „beatnik” költők elkötelezett­sége az ihlet összes más for­májának képes volt nyújtani valamit. Franciaország bi­zony, hátul kullog. — Franciaország irtózik a költészettől — jelentette ki már a múlt században a kér­désben igazán illetékes Char­les Baudelaire. Láthatjuk te­hát, hogy a kérdés nem mai keletű. Néhány ritka kivé­telt leszámítva, a nagy fran­Jól szerepeit a mezőkövesdi kórus A szolnoki országos kórus- találkozón, melyen harminc­öt szövetkezeti énekkar két­ezer dalosa vett részt, a moz­galmi dalok kategóriájában a Mezőkövesdi Vegyeskar díjat nyert. Az esti dalos felvonu­lás legjobbjának díját is el­nyerték a mezőkövesdiek. cia költőket honfitársaik éle­tükben szinte soha nem ol­vasták. Általában legalább 100 sírban töltött évre és az antológiák, a kritikai tanul­mányok, az évfordulók, az utánnyomások, az egyetemi jegyzetek és a krétaszagú osztálytermekben elhangzó gyermeki „megoldások” hosz- szú menetére van szükség, hogy nyelvünk egy-egy nagy alkotása ha nem is népsze­rűvé, de legalábbis a „mű­velt” osztályok számára is­merőssé váljék. Bár minden alkotó tudato­san vagy nem tudatosan az előre nem látható utókornak is dolgozik, arról ábrándoz­va, hogy elkápráztatja, meg­döbbenti, vagy felvilágosítja ezt az utókort, de senki nincs annyira ráutalva erre, mint a francia költő, akitől töb­bek között a következőket tagadják meg: azt a jogot, hogy művészetéből éljen (az­az végső soron azt, hogy át­élje, hogy csak ennek éljen), azt a lehetőséget, hogy meg­ismertesse a közönséggel írá­sait, sőt még tevékenysége társadalmi hasznosságának elismerését is, .melyet pedig a költészetnél jóval „haszon­talanabb” foglalkozások meg­kapnak. A Zervos-katalógus szerint Picasso 1892-től 1962-ig 11 094 képet festett és rajzolt, s mi­vel jelenleg is mintegy két­száz művet alkot évente, fel­tehető, hogy mindmáig fes­tett képeinek száma megha­ladja a 12 700-at. A Bloch-fé- le grafikai művek katalógusa 126 olyan reprodukciót tar­talmaz, melyek összesen 73 373 példányban jelentek meg. Picasso grafikai műve­it 134 könyv és katalógus tartalmazza, s ezeket mint­egy 34 ezer példányban ad­ták ki. Létrehozott továbbá több mint 300 fafaragásos és kerámikus művet, valamint 48 kőmetszetet, melyeket nagy példányszámban nyom­tak ki. Mindez azt jelenti, hogy Picasso legalább 20 000 mű alkotója! GTE33 SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer má? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Vála­szolunk hallgatóinknak! — 14.00: Brahms és Schumann műveiből. — 14.49: Kóruspódium. — 15.10: Frescobaldi: Canzona. — 15.16: A kis prímás. Rádiójáték Mikszáth Kálmán regényéből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mu­zsikáról fiataloknak. — 16.39: Kultúrharc Tiszaszálláson, avagy dráma a sárga lóról. Papp Dá­niel elbeszélése rádióra. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Az MRT szimfonikus zenekarának új felvételeiből. — 17.50: Atlasz. Világgazdasági figyelő. — 18.05: A könnyűzene zongoravirtuózai. — 18.23: Vendégszerkesztő: Sze­csődy Irén. — 19.30: Népzenei magazin. — 20.1G: Brahms: He­gedűverseny. — 20.54: Gondolat. Irodalmi folyóirat. — 21.34: A Stúdió 11 játszik. — Kb. 22.15: Sporthírek. — 22.20: A frontváros frontjai. Ütijegyzetek az EAK- ból. ni. rész. — 22.30: Virágéne­kek. — 22.40: A hazai társa­dalomkutatás tapasztalataiból. — 23.00: Szimfonikus könnyűzene. — 0.10: Ruszalka. Két részlet Dargomizsszkij operájából. Petőfi rádió: 12.00: Bohémélet. Részletek Puccini operájából. — 13.03: Zenekari muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — Közben: 17.00: ötórai tea. — 18.05: Kis magyar néprajz. — 18.10: Falusi esték. Hortobágy. Dokumentumműsor. — 19.00: Bach: V. brandenburgi verseny. — 19.25: A világirodalom humora. Jó a miniszter a ház­nál... — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.25: tJj könyvek. — 20.28: Rose Marie. Filmzene. — 21 .21: Hanglemezgyűjtők húsz­perce. — 21.41: „Kalapjukon gyászfátyollal.” Az 1871. június 11-1 budapesti munkástüntetésről. — 22.01: Népdalok. — 22.2«: Christa Ludwig és Walter Berry Wolf dalestje. Miskolci rádió: Megyei kör­kép. — A kemencénél dolgoz­nak. — Az ónodi iskola építésé­ről. — H s ri gs 7. e rszó lók. — Egy család lakásügye. — A megye sportéletéből. — Előadó a szerző. Televízió: 17.30: Hírek. — 17.35: Hokusz-pókusz ... Vidám eszt- rádműsor a Televízió „Kakaó Barijában. — 18.05: Látogatás kisgrafika-gyűj tőknél. — 18.30: 17 literes üvegekben kapható a Miskolci Élelmiszer Kisker. Váll. boltjaiban ÁRA: 1,60 Ft Borsod megyei Tejipari V. Frau c,,.bel és a többiek. Mun­kásnők között Thüringiában. Ri­portfilm. — 18.50: Reklám. — 18.55: Rizi-bizi. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: ön például hogy folytatná? Kállai István műsora. — 20.40: Üj arcok rivaldafényben. — 21.00: Húszezer mérföld szárazon és vízen. 6. rész: Nyílt tengeren. — 21.35: Az emberről van szó. — 22.30: Tv-híradó Bratislavai televízió: 17.30: Hí­rek. — 17.35: Tűz van! — 17.35: Beszélgetés technikai politikánk távlatairól. — 18.20: Napjaink szemszögéből. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A nap margójára. — 19.40: A szép­ség szimfóniája. — 19.50: Mi tör­ténik a nagyvilágban? — 20.05: Hatodik nemzetközi pop-feszti­vál. —- 21.00: Tolvajok. Csehov színdarabjának tévé-változata. — 21.40: Barátok látogatása. — 21.55: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (i4, hn6, 8): A szicíliaiak klánja (színes, magyarul beszélő francia, 16 éven felülieknek! Felemelt hely­árak!)). — Kossuth (±3, f5, f7): A szent bűnös (színes csehszlo­vák. 14 éven felülieknek!). — Filmklub (6): Heintje (színes NSZK). Miskolci Nemzeti Színház (7): Hawai rózsája (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Építészeti ki­állítás. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Városi képzőművé­szeti gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között): Feledy Gyula grafikái. — Bartók Béla Művelő­dési Központ (10—18 óra között): A lengyel PAFAWAG gyár fotó­szakköri anyagának kiállítása az előcsarnokban. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8*20: Borisz Go­dunov. Operarészletek. — 9.00: Teremteni. Irodalmi összeállítás. — 9.30: A fehér ló. Részletek Stolz operettjéből. — 10.03: Di­vatos divatok. (Ism.) — 10.30: Kolozsvári filharmonikus hang­Petőfi rádió: 8.05: Sudi Farkas Pál népi zenekara játszik. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Schubert műveiből. — 9.50: Magánvélemény közügyekben. — 10.00: Zenés jnűsor üdülőknek. A* alias Fiatalok! Lósport Vállalat ke­res 14 életévet betöltött és 8 általános iskolát elvégzett olyan fiatalokat versenylóápolói mun­kára, akik szeretik ezt a szép sportot. Hároméves szakmunkás- képző iskola elvégzése esetén lótenyésztő szakmunkás bizo­nyítványt biztosítunk. Jelentke­zés: Lósport Vállalat munkaügyi csoportjánál, Budapest, VIII., Kerepesi út. 9. Magyar Pamutipar Bp., IV. kér. (Újpest) Erkel u. 30. fel­vesz 15. életévüket betöltött lá­nyokat szövő, fonó, cérnázó, csévélő betanulónak. ' Jelentke­zés: személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. 353. tip. Wartburg személygép­kocsi igényesnek eladó. Érdek­lődni délután Miskolc, Gagarin u. 7. Tóth. Telefon: 33-052. Értesítés Értesítem tisztelt megrendelőinket, hogy a Fogtechnikai Vállalat 1971. június 8-tól az újonnan felépült Miskolc, Bottyán János u. 1. alatti LABORATÓRIUMÁBA költözött. (CSABAI KAPUI SZTK RENDELŐINTÉZET MELLETT.) Megrendeléseket csak itt fogadunk el. Megközelithető a 2, 12, 14 és a 24-es autóbuszokkal. Telefon: 36-342., 34-104. Mindennemű fogtechnikai munkát vállalunk I Fogsorjavitást soron kívül készítünk!

Next

/
Thumbnails
Contents