Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
Tudományos felmérés a munkahelyet változtatókról iPTiF VfPU.H mms% Vn «i (i !■’’» ,.VW,m IvTOVV1 f 'iHi ’i* * f i f tty* VI r*Ü W* ‘ '* * * ■■ « Ji Hí r „H í r iTfi.í ST| M'i i I II I r T f I • íj < a t * I I1 ! « i 1V,’ i t ^ t e..i ;,H pi pg»' 'S» VÄ»>g. S, ' a‘,i|-<■*■» <»» ■.. ">■> *■ I ...r...t...* ... * •......i............{ * *♦ « V * K MARAT ..................*»■ ' 11 ajc Változékony időjárás <Szatmári János rajza) A DH telexszolgálata jelenti: Mit hoz ma Medárd? Még soha nem esett negyven napig ..Ha Medárd napján, június 8-án esni kezd az eső, 40 napig nem hagyja abba...” — tartja a néphiedelem. Mi erről a véleménye Vissy Ká- rolynak, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos csoportvezetőjének? — kérdeztük ma reggel telexen. — Magyarországon még sehol sem esett az eső 40 napig egyfolytában, sőt negyven egymást követő napon megszakításokkal sem. A negyven nap csupán a „sok” kifejezője lehet az özönvíz, vagy más, ősi példabeszéd, népmese nyomán. — Mint minden néphiede- lcmnek, a Medárd-napnak is van azonban valami köze a realitásokhoz. Tehát az ehhez a naphoz fűződő jóslatoknak is lehet valami alapja? — Valóban van. A Me- dárdhoz fűződő néphiedelem hazánk éghajlatának egy fontos jelenségére hívja fel a figyelmet. Június nálunk az év legcsapadékosabb hónapja, a tavasszal meginduló fokozatos hőmérséklet-emelkedés a legtöbb évben ebben az időben megszakad, s hosszú ideig nem folytatódik. A hőhiány június közepén éri el a maximumot. A csapadék és a felhőzet, valószínűsége is igen nagy ebben a hónapban. Ezt, a valóban meglevő szingularitást vette észre a nép jó megfigyelőkészségével és fogalmazta meg a Medárd-jóslatban. Mégis, mint minden időjáráshoz kapcsolódó népi szabályt, a Medárd-naphoz fűződőt is csak bizonyos fenntartásokkal szabad elfogadnunk. Mint minden más hasonló esetben, naptári naphöz kötve, ezek a szabályok hamisak. Ugyanis a népi szabályok legtöbbjének kialakulása az évezred első felére vezethető vissza, ekkor azonban még a Julius Caesar-féle naptár volt használatban. Gergely pápa kívánságára a zsinati határozat csupán a XVI. században született meg a naptárreformra. Ezt követően, császári és királyi rendeletekre Európa legnagyobb részén, így hazánkban is áttértek az új, Gergelyről elnevezett naptárra. 1582. október 4. után egyből 15-ét írtak, azaz a naptár tíz nappal eltolódott. A népi szabályok pedig ezt teljesen figyelmen kívül hagyták. Ez a tény, azt hiszem, önmagáért beszél. Ezt bizonyítja egyébként még a száz évnél hosszabb meteorológiai adatsorozat is. Sz. I. Befejeződött a rektori értekezlet Egerben tegnap befejeződött a nemzetközi rektori és főigazgatói értekezlet, amelyen részt vettek az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola testvérintézményeinek vezetői. A tanárképzés időszerű kérdéseiről, az egymás közötti kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoztak öt napon át. Az intézmények vezetői egy évre szóló munkatervben rögzítették az együttműködés formáit. Megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak különböző kutatási témákon. Valamennyi partnerintézmény kölcsönösen megküldi egymásnak a kutatási témákat. Megállapodtak abban is, hogy az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és test- vérintézményeinek vezetői a jövőben kétévenként találkoznak, legközelebb Erfurtban. Kik és miért vándorolnak? REFLEKTOR Ma Budapesten aláírják a magyar—svéd kulturális egyezményt. ^ Békéscsabán ülést tart a TIT országos műszaki választmánya. Debrecenbe firm tanácsi delegáció érkezik. Győrött műszerkiállítást rendez a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület. + Hódmezővásárhelyen országos juhtenyésztési tanácskozást tartanak. ^ Nyíregyházán ankétet rendez a Valóság című folyóirat szerkesztősége. ^ Özdon megnyitják több NDK-beli képzőművész kiállítását, afc Szegeden megkezdődik a KGST-országok gabonatermesztési kutatóinak négynapos tanácskozása. 3^ Szőny- ben, a Kőolajipari Vállalatnál MSZBT-tagcsoport alakul. Miskolcra szerződött Soós Edit megvált a Mikroszkóp Színpad társulatától, és az őszi évadban két szerepre a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. A köztudatban szinte visszhangként él a válasz a kérdésre, miszerint a munkaerő-vándorlás csaknem kizárólagos oka az a néhány száz, vagy adott esetben egyszáz forint, amivel az új munkahely többet fizet a réginél. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem marxizmus —leninizmus tanszékének szociológiai kutatócsoportja a közelmúltban 15 borsodi vállalatnál végzett felméréseket és ezek értékelését már meg is küldték az egyes vállalatok címére. A hasonlítá- si munkák még hátra vannak. de az általános kép helyett, máris rendelkezésünkre áll egy-egv igen beszédes dosszié. Szereti és elégedetlen A kérdezettek válaszaiból kiderül, hogy az egyes ellentmondások összetetten jelentkeznek. Egyetlen tényező sohasem szerepel a munkahelyet változtatók elhatározásában. A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy azok közül, akik elégedettek a vállalattal, csupán 44 százalékban elégedettek a fizetésükkel is. Ezzel szemben, azok, akik a keresetükkel is egyetértenek, általában magas százalékban elégedettek a munkahelyükkel is. Vizsgálták a munkaerővándorlást a szociológusok a kérdezettek lakhelye szerint is. Ez a felmérés is igen érdekes eredményre vezette a szakembereket. A Borsodi Szénbányáknál például az elmúlt öt év alatt, hasonlóan a többi vállalatokhoz, elég nagy volt a vándorlás, de... A hűséges diósgyőriek A megkérdezettek között a Diósgyőrben lakó bányászoknak például 93,3 százaléka tartja a helyét. Ugyanakkor a miskolci, ózdi járások fal- vaiból munkába járók közül sokkal többen hagyták el a bányát és 12, illetve 8,8 százalékuk már a második munkahelyén dolgozik. A legnagyobb mozgás — szakmák szerint, ezen belül — a vájároknál volt, 10,8 százalékuk változtatta az, elmúlt öt évben legalább kétszer a helyét. A helykeresés időszakában levő 20—30 év közöttiek között jóval több volt a vándorlók száma, mint az idősebbek között. Ennek pontosan az ellenkezője áll azokra, akiket a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában kérdeztek meg. A húsz éven aluliak közt 31,1 százalékban találtak munkahelyváltoztatókat, míg a harminc éven felüliek közt már csak alig 10 százalékot tesz ki a munkaerő-mozgás Nemcsak a kereset A szakmák) a lakhely és életkor szerinti tapasztalatok után, nézzük az úgynevezett másik okot, vagy okokat is, amiért a munkások otthagyják a munkahelyüket. A felmérések szerint, a bér csak 20—30 százalékban szerepel a távozáshoz elegendő indokok közölt. De mi van még? A jó munkahely, és a jó viszony a munkatársakkal, jó« val fölénőnek a bérgondoknak. A jó kereset igénye mellett, számításba jöhetnek még olyan tényezők is, hogy a munkahely közel legyen. Röviden: a megkérdezettek 70—75 százaléka nem áldozza fel jó környezeté* —iun- kakörülménvait emberi kapcsolatait egv-két száz forintért, hacsak kapóra nem jön ennek az ellenkezője, az alacsonyabb bérrel való időszakos elégedetlenség mellé. Sokszor persze egy-egy jól időzített fizetésemelés is elég az erkölcsi és anyagi stabilizáláshoz. NAGY JÓZSEF Feltérképezték •• az Ordög-gát környékét Szakülést tart június 10-én az MTESZ miskolci székhá- : -ban a Magyarhoni Földta- .1 Társulat észak-magyarországi szakosztálya. Harnos János, Hernyák Gábor és Káló János a Telekesi völgyi ördög-gát környékén végzett földtani térképezés eredményeit ismerteti. A szakülés keretében hangzik el Csordás István előadása is a karbonátkőzetek elektromikr-osakó- pikus vizsgálatáról. Kedvelt a hek és a sztavrida A téli halbőség után most, ha nem is hiánycikk, de kevesebb a hal, mint volt néhány hónapja. A pontytilalom, a filézett dán tengeri hal drágulása idézte elő ezt a helyzetet. A budapesti HALÉRT a szükségletek megfelelő kielégítése céljából nagy mennyiségű importhallal pótolta a hiányzó mennyiséget. Harminc vagon VÁNSZORGÓ PEGAZUS Egyik lapunkban nem kis megrökönyödéssel olvastam a következő apróhirdetést: „Fiatal költő keresi annak a nemcsak lelkiekben gazdag, ‘ müveit nőnek ismeretségét, aki a független alkotás feltételeit számomra meg tudná teremteni." Tartalmazza a közlemény azt is, hogy az ifjú poéta az ajánlkozó levelekhez fénykép csatolását is kéri, nyilvánvalóan azért, mert nem mindegy neki, hogy milyen az ábrázata annak, aki nemcsak lelkiekben gazdag. Szeretném tájékoztatni, hogy a fotográfia — amióta a retusálási kitalálták — nemegyszer csalni szokott, máskülönben az ilyen esetekben küldött fényképek csak arcképek, s nem mutatják, hogy lejjebb és hátul miben hibádzik a hölgy, aki a lelki gazdagsága mellett,... egyszóval — amit ügyes megfogalmazásban fed fel a hirdetés — anyagiakban is gazdag. Mert ugyebár az az árulkodó „nemcsak” szó erre tereli a figyelmét annak, akivel a független alkotás feltételeinek a megteremtése végett ismeretségbe akar keveredni a költő. Persze, mindezt a prózaírók úgy fogalmaznák meg — ha éppen nem tudnának másként „függetlenül" alkotni —, hogy keresik egy hölgy ismeretségét, aki eltartja, sőt — stílusosan — kitartja őket! (Nem az ablakon, azt elvégzik a kritikusok.) Világos tehát, hogy poétánk — akiről nem derül ki, hogy faliújságon jelent-e meg már verse, vagy újságban, folyóiratban, könyvben — nem áll valami jól anyagilag, s helyzetének a javítása végett keresi ily módon — elnézést: az utcasarokra kiálló, s a szándékukat kevésbé körmönfontan kinyilvánító prostituáltak módján — a mecénást. Aki nő legyen ám, a kutyafáját, mert ugye, ... khm, .. .na ... Na szóval, aki remélhetően nemcsak pénzelné az irodalom bajnokát, hanem ihletné is, múzsául is szegődne hozzája. Az rendjén volna, ha a fiatal költő valamilyen fiatal leányzót keresne az utóbbi célra (vagyis az anyagiakat nem említve), de ezt nem köti ki a hirdetésében, s minden bizonnyal jól tudja, hogy nem is a szebbik nem ifjabb korosztályaiba tartozók jelentkezésére számíthat — ha egyáltalán valakiére számíthat —, mert hol van az a lány, akinek a lelki mellett másfajta gazdagsága is van. Maradnak hát az éltesebb és gazdagabb nők. Egy közbe- vetö kérdést azonban a költőhöz: hogyan lenne az alkotása független, amikor függne majd az el-, illetve a kitartójától?! Akit lehet, hogy azzal a maszlaggal etetne: áldozatvállalásáért bekerül majd az irodalomba. (Amire a szerencsétlen észbe kapna, hogy mégsem, már hasztalan számítgathatná: a lépre csalása mibe került neki.) Még a gondolat is bizseregtetö, hogy ha ifjú hősünk óhajának megfelelően élhetett volna, mennyivel még nagyobb költővé fejlődik Arany János, aki már nem ifjan, de meglett férfikorában jegyzőként kereste meg a kenyerét, vagy Illyés Gyula, aki bár nemzetközileg is elismert költő volt már, ám mégis banktisztviselősködött, s mindezt elmondhatnám Juhász Ferencről, aki könyvkiadói lektorátusban dolgozott, és Váci Mihályról, aki hosszú-hosszú éveken át tanyai iskolában tanítóskodott stb. Nekik azonban — s nem a fantázia-szegénységük miatt — eszükbe sem jutott, hogy magukat így „függetlenítve” alkossanak. Hanem úgy, hogy függtek a koruktól, a társadalomtól, annak ezernyi • gondjától- bajától, szándékaitól, vágyaitól, s mert ezektől nem függetlenül alkottak — amihez persze éppen az élet sűrűjében csiszolódott tehetségük is volt —, ezért lettek nagyok, ezért szárnyalt és szárnyal velük Pegazus, s vitte, illetve viszi fel őket a Parnasszusra. A mi költőcskénk azonban a múzsája Pegazusának szárnyas csikó helyett olyan gebét választott, amely legfeljebb csak vánszorogni képes. Lehet, hogy mindezek ellenére akad „művelt nő”, aki — e sorok íróját a költészet ellenségének tartva — siet felajánlani nemcsak lelki gazdagságát a hirdető — lehet, hogy hírhedt ő? — poétának. Ám tegye. Tegyék meg a fentebb vázolt fazonú hölgyeim. Hogy az egész ügynek mennyire nem vagyok az ellensége, még javaslattal is élek: aki annyira öreg már, hogy kellő gyorsasággal nem tud a függetlenségre vágyó legényke karjaiba sietni, béreljen tolókocsit. TARJÁN ISTVÁN tengeri hal már meg is érkezett a Szovjetunióból és Bulgáriából, s még további szállításokra is sor kerül. Az import halból bőven jut a miskolciaknak és a megye más városaiban élőknek is — mondották ma reggel a Béke téri halértékesítőnél. — Máris viszonylag nagy mennyiséget adtunk el a szovjet sStavridából és a bolgár hekből. Mindkét halfajta rendkívül ízletes, alig lehet megkülönböztetni őket az édesvízi halaktól. A hek például szinte megszólalásig utánozza ízben a süllőt, a sztavrida pedig a keszeget. Különösen a halsütők vásárolták már eddig is előszere- tettel az import halféléket, a miskolciak mellett a szerencsiek, ózdiak, kazincbarcikaiak is tanúsíthatják: valóban ízletes, finom, s ugyanakkor olcsó halakról van szó. Annyit kap a város és a megye mindkét halféléből, amennyit a kereslet igényel. S még egy hír a halkedvelők széles táborának: fokozatosan javul a pontyfelhozatal Közlekedés a SZÜR-ra Az idén ugyanúgy, mint az elmúlt évben, a SZÜR-ra külön menetrendet készít a Miskolci Közlekedési Vállalat. A húszezemyi néző ugyanis rövid idő alatt, mindössze kilenc és tíz óra között szeretne eljutni a DVTK- stadionig a város minden részéből. A tervek szerint a közlekedési vállalat 10 rásegítő járatot indít azok számára, akik autóbuszon akarnak eljutni a SZŰR-ra. Ezek a kocsik az Ady-hídtól indulnak. Erre az alkalomra átszervezik a villamosközlekedést is Miskolcon.
