Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

A Déli Hírlap június 22-i számában cikk jelent meg a Magyar Televízió vidéki, vagy első vidéki stúdiója miskolci megteremtésének lehetőségeiről, s az ahhoz szükséges helyi­ségek biztosításának szükségességéről. E cikkben a színház igazgatójával folytatott évad végi beszélgetés gondolatait fűz­tük tovább. Érdemes azonban a témára ismételten vissza­térni. Június 21-től 26-ig részt vettem Veszprémben az első tv- találkozón, s ott beszélgetés közben alkalmam nyílt megem­líteni Pécsi Ferencnek, a Magyar Rádió és Televízió elnök- helyettesének, a Televízió vezetőjének a hivatkozott cikkben megfogalmazott gondolatot, amely szerint annak a vidéki városnak van leginkább reménye a tévéstúdióra, amely biz­tosítani tudja annak megfelelő elhelyezését. Pécsi Ferenc megerősítette ezt, s elmondta, hogy a Televízió vezetői min­denképpen törekszenek vidéki stúdió, illetve majdan vidéki stúdiók szervezésére, azok megfelelő műszaki ellátására, mert részben a második csatorna művészi műsorellátása végett így kívánják tévéjáték és tévéfilm ellátásukat bizto­sítani, részben pedig ezzel akarják o vidéken élő színművé­szeket fokozottabban bevonni munkájukba. Ez utóbbi külö­nösen célszerűnek látszik, mert nagyrészt bővítheti a televí­zió művészi műsorai szereplőinek körét, másrészt meg fog­lalkoztatja a vidéki színészek arra édemes és alkalmas ré­szét, akiket elsősorban a földrajzi távolság, az utazási és egyeztetési nehézségek zártaik ki a szereplési lehetőségekből. (Ha a stúdió és a színház egy városban van, e ^nehézségek nagyrészt elhárulnak.) A művészeti műhelyek okos decent­ralizálása is kívánja ezt a gyakorlatot, s a televízió termé­szetesen ott tudja ezt a tervet megvalósítani, ahol erre he­lyet kap. Mivel a stúdiók teremtése nem mehet túlzottan gyors ütemben, a színházakkal rendelkező nagyvárosok között éles versengés várható. Feltétlenül az lesz az első, ahol a szemé­lyi és tárgyi feltételek előbb rendelkezésre állnak. Miskolc esélyes ebben a versenyben. Ha megteremti a tárgyi felté­teleket, azaz biztosítani tudja a helyiségeket. Talán szükségtelen külön hangsúlyozni, mit jelenthet egy városnak a tévéstúdió. Nemcsak színészeink foglalkoztatá­sát, hanem az országos kulturális áramkörbe és a közélet egyéb ágazataiba való intenzivebb bekapcsolódást is. BENEDEK MIKtÓS A néhány berendezési tárgy jól érzékelteti, milyen lehe­tett a 19. században a parasztszoba belseje. Az edények, s a szépen faragott székek a mesterségeket is felidézik. PARASZTI EMLÉKEK PATAKON Nyelvi laboratóriumok Csehszlovákiában öt évvel ezelőtt a nyelvi laboratóriu­mok még ismeretlenek vol­tak. Ma a Tesla vállalat négy világnyelvet ismerő „oktató­gépeket” szállít a középisko­láknak, főiskoláknak és szak­iskoláknak. E gépek megje­Vasárnap óta ugyancsak megnőtt Miskolcon a „gye­rek-létszám”. Piros- és kék- melegítős, egyenruhás, kicsi és nagy fikúk, lányok töltik meg a járműveket, sietnek csoportosan egyik sporttelep­ről a másikra vagy szállás­helyükre. Miskolc szeretettel hívta, várta a VII. nyári út­törő-olimpiára az ország min­den részéből hozzánk érkező gyerekeket, és felkészült fo­gadásukra. A nap jó részét természetesen a sportpályá­kon töltik. Szabad idejükben pedig a várossal ismerked­nek a fiatalok és a versenyek között, délután és este szóra­koztatásukról is gondoskod­tak a vendéglátók. Az első mozgalmas nap után és még mozgalmasabb napok előtt tegnap este vár­hangversenyt rendeztek Diós­győrben az olimpikonoknak. Iljúgárdisták mutatták a több száz gyereknek és felnőtt kí­sérőiknek a kivilágított vár­udvarra vezető utat, ahol a Miskolci Szimfonikus Zene­kar adott hangversenyt. A bástyákra felkerült olimpiai láng félreérthetetlenül jelez­te; kik ülnek a széksorokban, sőt a körbefutó várfalakon. A Mura Péter vezette zene­kar műsorát ezúttal úgy vá­logatták össze, hogy az való­ban szórakoztató és élvezetes legyen a fiatal közönségnek. A konferáló piros nyakken- dős kislány Erkel, Kodály, Liszt műveit jelentette be a népes hallgatóságnak. A Hu­nyadi László című opera fül- bemászóan szép dallamai, a Le Prelude, a Háry János lentek — leegyszerűsített ki­vitelben — az általános isko­lákban is, mindenekelőtt az orosz nyelv tanítására. Most vizsgálják annak lehetőségét, hogy tanítsák-e a cseh nyel­vet is ezzel a módszerrel. részletei találkoztak a közön­ség ízélésével. A koncert végén a 21. szá­mú általános iskola tanulói köszönték meg a szép estét a zenekarnak a hallgatóság ne­vében. Bizonyára a vendégek sem felejtik el a diósgyőri várban töltött néhány órát. Annál inkább nem, mert va­lamennyien magukkal vitték az ország egyik legszebb mű­emlékét ismertető prospek­tust. Évről évre nő azoknak a művelődési otthonoknak a száma, amelyeket a helyi ta­nácsok a szakszervezetekkel, üzemekkel, termelőszövetke­zetekkel közösen működtet­nek, kiadásaikhoz együtt vál­lalják az anyagi áldozatokat — ez derül ki a Művelődés- ügyi Minisztérium legutóbbi összegezéséből. 5 esztendővel ezelőtt még csupán száznyolc, van ilyen művelődési otthon volt az országban, ma már számuk megközelíti az öt­százat. Az elmúlt ötéves tervben további korszerű művelődési házak, illetve köz­pontok épültek — többek kö­zött Ajkán, Kazincbarcikán, Tiszaszederkényben, özdon, Salgótarjánban, Tatán, Szek- szárdon, Budapesten pedig A terem a híres pataki diá­kok egyikének, Erdélyi Já­nosnak a nevét viseli, akiről manapság mintha keveset hallanánk, pedig sokoldalú munkásságának (költő kriti­kus, esztéta, filozófus) a nép- költészet tanulmányozása is jelentős részét képezi. Mint gyűjtő és esztéta a reform­korban előkészítője annak a szellemi áramlatnak, mely később a politikában is ural­kodóvá akarta tenni a né­pet... A népi élet emlékei persze most is csak a Sárospataki Vármúzeum Berényi-szárnyá- nak alagsorában kaptak he­lyet, míg fönn a fényes ter­mekben az egykori főúri kul­túrát tükrözi a gyűjtemény. A célszerűség mellett van eb­ben valami szimbólum is. Hogy a nagy látogatottsága pataki múzeumban az idén végre helyet kaptak az egy­kori Rákóczi-birtokok jobbá­gyainak eszközei, a XVIII— XIX. század népi életének számos dokumentuma, az mindenképpen bölcs dolog. A viszonylag szűk hely nem engedi meg, hogy Észak- Magyarország néprajzának akár csak a keresztmetszetét is bemutassa ez a kiállítás; a gyűjtemény jelentősége még­is igen nagy. És figyelemre méltó az a közös munka is, Csepelen, illetve az angyal­földi Láng Gépgyárban. Ta­valy 221 millió forintot for­dítottak az intézmények ki­adásaira, csaknem 14 száza­lékkal többet, mint 1969-ben. Tovább gyarapodtak a köz- művelődési könyvtárak is. A tervidőszak kezdetén 19,3 millió kötet állt az olvasók rendelkezésére, ma már több mint 24,7 millióból válogat­hatnak, vagyis a gyarapodás több mint 25 százalékos. Napjainkban minden ezer lakosra 2396 könyv jut. Emel­kedett a közművelődési könyvtárak olvasóinak szá­ma is, s elérte a 2 millió 300 ezret, azaz átlagosan munden ötödik magyar állampolgár vált rendszeres könyvtáriáto- gatóvá. amellyel a Herman Ottó Mú­zeum és a Sárospataki Vár­múzeum létrehozta ezt a ki­állítást. Ennek köszönhető, hogy a kiállítás két rendező­je, dr. Bodgál Ferenc Miskol­con, dr. Janó Ákos pedig Pa­takon egyazon lelkesedéssel beszél a közös vállalkozásról. (Reméljük, lesz még erre pél­da máskor is ...) Az első dolog, ami a láto­gató szemébe tűnik a vár alagsorát járva: a korszerű­ség. A tárgyak nincsenek szekrényekbe, tárlókba zár­va. Az etnográfusok egy fris­sen fonatott vesszőfal (már ez is jelez egy sajátos népi mesterséget) alkották meg azt a teret, ahol egyaránt helyet kap a táj embere — jelleg­zetes népviseletében — s mindazok a használati tár­gyak (a pásztorélet emlékei, kerámiák, hutai üvegtermé­kek, a szövés, fonás, faragás eszközei, melyek a kor kul­túrájáról, termeléséről valla­nak. Érthetően nagy teret kap ezen a kiállításon a hegy­közi szőttes, a matyó népvi­selet, népművészet, de itt lát­hatók az egykori kékfestő műhelyek emlékei, éppen úgy, mint a megyaszói temp­lommennyezet kazettái. S a tárgyi emlékek mellett mennyi fénykép is vall a nép­szokásokról. Számunkra kü­lönösen a pusztafalusi leány­temetés dokumentációja ma­rad emlékezetes. A tárlatve­zetők mindig felhívják a lá­togatók figyelmét a kiállító­terem kis „mozijára” is. A nagyméretű képernyőn gomb­nyomásra jelenik meg most már nemcsak az ember, ha­nem a táj is. Ezzel szinte el­tűnnek a múzeum falai. Vő­félyek, sulykoló asszonyok láthatók, majd a mezőköves­di cséplést ..beszéli el” egy kép. Fogalmat alkothatunk róla. hogy készítették Doma- házán a madzagot, de feltű­nik a mikóházi pincesor, s számos paraszti ház (milyen jó, hogy lebontásuk előtt még sikerült ezeket megörökíteni) tesz bizonyságot a népi épí­tészetről. Dr. Janó Ákos, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az alagsor további helyreállítása lehetővé teszi, hogy helyet kapjanak itt a hegyaljai sző­lőművelés, bortermelés esz­közei is. Naponta 150-en nézik meg ezt a kiállítást. Májustól mos­tanáig több ezren látták, di­csérték. A Patakra menőket mi is biztatjuk ... Oy— Várhangverseny gyermekeknek Minden ötödik lakos könyvtárlátogató Jubileumi ülés 100 éves a fémkohászatlani tanszék A magyar műszaki felső­oktatásban egy évszázada. 1870—71-ben vált önálló tan­székké a fémkohászattan. A jubileum alkalmából holnap kétnapos ülésszak kezdődik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen mely az intéz­mény XXIII. ilyen jellegű tudományos ülése lesz Szerdán dr. Horváth Zol­tán, a műszaki tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár a fémkohá- szattan történetét ismerteti, majd a magyar alumínium­ipar fejlesztési programjának kutatási kérdéseiről és a fem- kohászat korszerű vizsgálati módszereiről hangzik el elő­adás. Csütörtökön további hét leferátumot hallgatnak meg az ülés résztvevői: egyetemi tanárok, kohómérnökök és kutatók tolmácsolásában. Zongoraművész államférfi Ignacy Jan Pederewski hí­res lengyel zeneszerző, korá­nak egyitk legnagyobb zongo­raművésze harminc évvel ez­előtt, 1941. július 29-én halt meg, 81 éves korában. Varsói tanulmányai után, befejezve zenei stúdiumait, már fiata­lon nagy sikerrel szerepelt külföldön is. Huszonhét éves korától élete végéig a világ szinte minden részén megfor­dult hangversenykörútjai so­rán, és hatalmas sikereket aratott. Kimagasló virtuozi­tás és formagazdagság jelle­mezte zongoraművészi játé­kát. Kompozíciói az utóro­mantika jegyében fogantak. Nem annyira szimfónia- és operaalkotásai, hanem in­kább kisebb virtuóz darabjai, dalai bizonyultak maradan­dóknak. Halála előtt egy év­vel két munkatársával együtt ő készítette elő Chopin mű­veinek lengyel összkiadását. Paderewskit államférfiként is számon tartják: 1919-ben ő lett az újra független Len­gyelország első miniszterel­nöke és külügyminisztere. ME7aHii Lili! Kl'J ü KEDD rvusauui raaio: 12.20; Ki nye • í”a? 12-30: Melódiakoktél. 13.48 Uj Georgikon. — 14.03: Károly Pál: Zongoradarabok. — 14.19 Aarinai Antje. Mesejáték. - ,14.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: „A ladányi torony tetejébe .. ” Mű­sor a püspökladányi járásból. - 15.25: Nicolai Gedda énekel. - 15.45: Beszélgetés Nemes Nag^ Agnes: A látvány című verséről — 16.00: A világgazdaság hírei, — 16.05: Hidas Frigyes—Gál Zsu­zsa: Viharban, fényben. Kórus szvit. — 16.18: Két országgyűlés között. Riport. — 16.38: Honthv Hanna és Fekete Pál énekel. - 17.05: Arab arcképcsarnok. Kad­hafi. — 17.20: A Magyar Néphad­sereg Központi Művészegyüttesé­nek műsora — 17.45: A görög matematika kezdetei. — 13.00 Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.30: Hangver­senymúzeum. (Ism.) — 21.00: A McNamara-dosszié. Dokumentum­játék. II rész. — 21.40: A víg özvegy. Operettrészletek. — 22.20 : A dzsessz világa. — 23.20: André Segovia gitározik. — 23.50: Köny- nyüzene éjfél előtt, éjfél után. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: A Budapesti Madrigál­kórus felvételeiből. — 14.00: Ker- tőtől hatig. — 18.10: Miről me­sélnek a balatonfüredi emlék­táblák? — 18.35: Éneklő világ. — 19.00: Színes népi muzsika. — 19.39: Szabolcson innen. Tiszán túl. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Rádiószínház. Az utas. Rádiójá­ték-ballada. 21.10: Kubai slá­gerkoktél. —» 22.00: Operafelvé­telek a század első feléből. — 22.23: Századunk mesterművei­ből. — 23.1c: Nóták. — 23.50: A Vándor kórus énekel. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Nyári feladatok a Közű ■ i Igazgatóságon. — Bemutatunk egy új miskolci létesítményt. — A bányákban télre készülnek. — Zenekari muzsika. — Bemutató a Miskolci Vasútigazeatóságon. — Megfigyelések a csillagvizsgá­lóban. — Részletek zenés játé­kokból. Televízió: 17.40: Hírek. — 17.45: Parkerdő. Látogatás a Pilisben. — 18.15: Tv-míntabolt. — 19.05: Reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A vi­déki asszony. Magyarul beszélő olasz film. — 21.50: Parabola. — 22.10: Tv-híradó. — 22.20: A veszprémi tévétalálkozó díj­nyertes filmjeiből. Bratislavai televízió: 17.40: Hí­rek. — 17.45: Publicisztikai film. — 18.10: Középiskolások műsora: Lenin és a csehszlovákiai mun­kásmozgalom. — 18.40: Esti me­se. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A Tv-híradó jegyzete. — 19.30: Lola Janovics énekel. — 19.55: Fehér—kék—piros. Vetélkedőso­rozat. — 20.55: A mezőgazdaság távlatai. — 21.20: A világ min­den vonata. Francia dokumen­tum-sorozat. — 22.05: A tett szín­helyén. Publicisztika. Filmszínházak: Béke (t'4. hnti, 8): Mesés milliók (színes NDK). — Kossuth (f3, f5, f7): Forró éj­szakában (magyarul beszélő szí­nes amerikai). — Filmklub (6): Folytassa cowboy! (magyarul be­szélő angol). — Fáklya (5, 7): Az élethez túl sok (színes olasz- francia, 16 éven felülieknek!). — Petőfi (f7): A skarlátruhás nö (színes francia—olasz). — Szikra (5. 7): Ne várd a májust (jugo­szláv). — Táncsics (f5): Hogyan robbantottam ki a második vi­lágháborút? I—II. rész (magya­rul beszélő lengyel, dupla hely­árral!). — Ságvári (f5, hn7): Isa­dora (színes angol). — Ady (f9): A bosszúállók újabb kalandjai (színes szovjet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Pető János grafikái. — Miskolci Képtár (10 —18 óra között): Városi képző­művészeti gyűjtemény. — Lib- resszó (13—20 óra között): Fe- ledy Gyula grafikái. SZERDA Kossuth rádió: 8.20: Lúdanyó meséi. A tündérkert. (Ism.) — 8.41: Mezők, falvak éneke. — 9.00: Móricz Zsigmond élete és művészete. XI. rész. — 9.20: Kó­rusok, hangszerszólók. — 10.05: Egy lakásépítő szövetkezet nap­lójából. V. rész. — 10.15: Zene­kari muzsika. — 11.30: Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05- Herb Alpert és együttese játszik. — 8.15: Ze­nekari muzsika. — 9.00: A Mc­Namara-dosszié. Dokumenturn- játék. II. rész. (Ism.) — 9.40: Népdalok egész éven át. Júni­us. (Ism.) — 9.55: Néhány perc tudomány. — 10.00. Zenés mű­sor üdülőknek. Televízió: 9.31: Delta. (Ism.) — 10.00: A Forsyle Saga. 25. rész. Fleur arcképe. (Ism.) — 10.55: Hét végi birodalom. 3. rész: Ker­tet tervezünk. (Ism.) — 11.29. Harminc perc a porondon. Ro­mán kisfilm. (Ism.) coBBas Magyar Pamutipar Bp. IV. kcr. (Újpest), Erkel u. 30. felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szö­vő, fonó, cérnázó, csévélő beta- nulónak. Jelentkezés: személye­sen vagy levélben a gyár mun­kaügyi osztályán. A vám- és pénzügyőri testü­letbe felvétel van. Az érdeklő­dőknek részletes • felvilágosítást bármelyik vám- és pénzügyőri szakasz vagy vámhivatal meg­adja. Dr. Talián Ernő szemszakorvos magánrendelése I97i. június 28— augusztus 8-ig szabadság miatt szünetel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents